Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-18 / 272. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. november . 13. Terjed a konténeres szállítás Megalakult Alkoholizmus elleni megy ei társadalmi bizottság Tegnap délelőtt tartotta alakuló ülését Szolnokon az alkoholizmus elleni megyei társadalmi bizottság. Részt vett az ülésen dr. Kalocsai Amália, az országos társa­dalmi bizottság tagja. Az alkoholizmus, a rend­szeres és túlzott alkoholfo­gyasztás társadalmi, nép­egészségügyi . és gazdasági probléma, amelynek leküz­désére szervezett munkát kell végezniük mind az álla­mi, mind a társadalmi szer­veknek — hangoztatták az ülés résztvevői. Az alkoholizmus elleni küzdelem eredményesebbé tétele érdekében jött létre a megyei bizottság, amelynek feladata az alkoholellenes felvilágosító munka irányítá­sa, a gyógyult alkoholisták társadalmi utógondozásának biztosítása, terápiás foglal­koztatásuknak, rehabilitáció- juknak elősegítése. A bizottság tagjai a megyei tanács különböző osztályai­nak, a bűnüldöző szerveiknek, •z egészségügyi intézmények­nek, a társadalmi és tömeg- pzerveaerteknek, a tez-szövet- aégeknek, egyes vállalatok­nak munkatársai. Az elnök dr. Leilei Gábor megyei fő­orvos, a titkár Magyar Gyu­la, a Vöröskereszt «»egyel titkára lett A bizottság elfogadta 1973. évi munkaprogramját. A tervek között szerepel gyó­gyult alkoholisták klubjá­nak létrehozása Szolnokon, Jászberényben, Karcagon és Mezőtúron, lapunk 1972. október 26-i számában a „Miről írna ön, ha újságíró lenne” című ösz- szeállításunk egyik riport­alanya Kisari Zoltán elpana­szolta, hogy munkahelyén, a Szerszámgépipari Művek karcagi gyáregységében egy éve elkészült az új fürdő­öltöző, de azóta sem hasz­nálhatják, mivel nincs ele-r gendő melegvíz. Modern, egyemeletes, köz­ponti fűtéses, páraelszívó be­rendezéssel is ellátott épület az új fürdő. A felszerelt 24 mosdókagyló, 25 zuhanykifo- lyó, 522 dolgozó tisztálkodá­sát biztosítaná. Jelenleg a ré­gi helyiségben fürdik a há- romszázkilencven munkás. Elégedetlenek. Szűk. zsúfolt, mire az utolsó ember is meg- fürödhet, egy-másfél óra is eltelik. Mint mondták, nagy örömmel fogadták annak­idején a hírt, hogy modern, tágas fürdő-öltöző épül, hisz a jelenlegi nem felel meg az igényeknek. El is készült rö­vid idő alatt, csak éppen nem üzemel — egy éve ki­használatlanul áll. Nagyrit­kán politikai oktatást, össze­vont KISZ-gyűlést rendeznek benne, mivel nagyobb hely van ott, mint a KlSZ-terem- ben. Miért nem üzemel? A tör­téneteket összegezve megál­lapítható: tervezési hiba tör­tént. A Szolnok megyei Ta­nács Tervező Irodájának mű­szaki tervei alapján a Szol­nok megyei Állami Építőipa­ri Vállalat végezte el az épí­tési munkákat. A műszaki átadás 1971. július 6-án meg­történt, de a próbaüzemelést csak a kazánház felépülése után, 1972. februárjában kezdhették el. Ekkor óriási meglepetésre kiderült: a víz nem folyik, csak vékonyan csordogál, — kicsi a nyomás, kevés a vízmennyiség. A ter­vek szerint maximális igény- bevétel esetén egy óra alatt 6800 liter 60 °C-os víznek kellett volna folyni a csa­pokból. Ennek alig több mint kétharmad része folydogált — a négy, egyenként 1000 literes boyler nem tudja a tervezett vízmennyiséget fel­melegíteni. Rájöttek, hogy a csőhálózat keresztmetszete sem megfelelő, ezért nincs elég nyomás. Ekkor a még el nem készült hidraforház szivattyúit szerelték, be a fürdp vízellátásának bizto­sítására, de ez sem bizonyult elegendőnek. Mint Jónás Jó­zsef, a gyáregység műszaki fejlesztője mondta, a tervező is kiment a helyszínre, az is megnézte és kénytelen volt elismerni a karcagiak igazát. Azóta tervmódosítás történt; keresztmetszet-bővítés lesz a hideg-meleg ágon, és két, Az eredetileg november 20-ig tervezett betakarítási ügyelet megyénkben, öt nap­pal előbb befejeződött, de a különböző típusú motorok­ból még tartalékolnak, tájé­koztattak bennünket a szol­noki MEZÖGÉP-nél. A szep­tember 10-től tartó ügyele­tén 27 lánctalpas traktor; fő­leg DT 54-es motorjait cse­rélték, újították fel. Garan­ciális szolgálatuk az orszá­got járva Nyírtelektől Győr- Sopron megyéig a helyszí­nen végezte a kisebb-na- gyobb javításokat. A betakarítás meggyorsí­tására olyan motarértékesí- tési formát vezettek be, egyenként 2500 literes me­legvíz-tároló beszerelése is szükséges. A fürdő építése több mint két és félmillió forintba került, most újabb 180 ezer forintot kell fizet­ni a karcagi Építőipari Ktsz- nek a tervváltozat megvaló­sításának munkáiért. A Szerszám géni oari Mű­vek gyártásfejlesztési főosz­tálya bizonyára folytatott (vagy folytat), tárgyalásokat a Szolnok megyei Tanács Tervező Irodájával a felme­rülő munkaköltség megtérí­tése érdekében. De lehet-e kárpótolni a munkásokat, akik az említett problémák miatt nem tudnak mindig meleg vízben megtisztálkod­ni munka után? K. L. amellyel két-három órára, csupán az adminisztráció idejére csökkentették a mo­torcserét. A szövetkezetek, állami gazdaságok által be­hozott motorokat azonnal új­ra cserélték, és így a javítás gyakran négy-öt napig tartó munkája az oda-vissza uta­zás szállítási idejére szűkült. A kéthónapos ügyeletidő alatt 13 motort értékesítet­tek ílymódon, a régi motor árát beszámítva. Az 1000 munkaórát kitevő betakarítási ügyelet idején a vállaíait szolnoki gyáregysége a motorcseréken, javításokon kívül bérmunkát is vállalt. Soron kívül megjavították a megyei mezőgazdasági üze­mek kombájnjainak sálózó adaptereit, elvégezték a bo­nyolult alkatrészek forgácso­lását A szolnoki és a törökszent­miklósi MEZŐGÉP Vállalat­nál — az utóbbiak a beta­karítás munkáit terményszál­lító járművekkel, kölcsöngé- pekkel segítették — jól dol­goztak. Ügyeleti munkájuk­ról a megyei betakarítási operatív bizottság is elisme­réssel. dicsérettel nyilatko­zott. KNEB- vizs gálát A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság vizsgálatot in­dít annak megállapítására, hogy a különböző források­ból, így az állami költség- vetésből a vállalatok, a szö­vetkezetek részesedési, illet­ve kulturális alapjaiból szár­mazó, kulturális célokat szol­gáló pénzeszközök hogyan szolgálják az üzemi dolgo­zók és a helyi lakosság köz- művelődési igényeinek kielé­gítését. A vizsgálat jelentős abból a szempontból is, hogy az új tanácstörvény alapján a lakosságot érintő közműve­lődési feladatok ellátásában, irányításában, koordinálásá­ban növekedett a tanácsok önállósága, s rendeződött, hogy egyes szinteken — köz­ség, járás, megye, — milyen jellegű feladatokat kell első­sorban megoldani. A vizsgá­lat elsősorban a községek közművelődési problémait igyeks»k feltárni. A Szovjetunióban egyre szélesebb körben terjed a konténerizáció. A konténerek száma alig tíz év alatt más­fél millióra emelkedett. Egyes árufajták többségét ma már konténerben szállít­ják: a rövidáru 87, a koz­metikai és nyomdaipari cik­kek 86. a ruházati cikkek és fehérnemű 82, a rádió- és televíziós készülékek 68, a Autógyárak Nigériában 1974 közepére Volkswagen gépkocsik gördülnek le a szerelőszalagról a nigériai Lagos közelében. Jövőre kezdik meg a 12,5 millió dolláros költséggel épülő üzem építkezését, és a ter­melés a* számítások szerint eléri majd az évi 30 000 gép­kocsit. A Volkswagen Mű­vek és a nigériai kormány szerződése alapján a nyugat­német autógyár finanszíroz­za a program 40 százalékát, A lengyel—magyar együtt­működés keretében Sziléziá­ban működik a meddőanya­gokat felhasználó lengyel— magyar részvénytársaság, a Haldex. A szénhulladékot feldolgozó üzemek, a nagy A mezőgazdaság szocialis­ta átalakítása Csehszlová­kiában 23 évvel ezelőtt kez­dődött. Az első termelőszö­vetkezetek 1949-ben alakul­tak. Számuk akkor 48 volt, és 7000 hektárnyi földön gazdálkodtak. 1958-ban már 12 400 szövetkezet működött, és 4 280 000 hektáron gaz­dálkodott. Eltűntek az egy­kori kis mezőcskék és nagy szövetkezel* táblák kelet­keztek. cipők 62 százalékát. A kon­téneres áruszállítás volume­ne az 1970-es 58 millió ton­náról 1975-re a tervek sze­rint 105 millió tonnára emelkedik. Különösen elő­térbe került a konténerizáció fejlesztése Szibériában. Kon­téneres rakodóállomások épülnek Leningrádban, Ri­gában. Murmanszkban és Ogyesszában. nyugatnémet bankok kon­zorciuma adja a szükséges összeg 11 százalékát és a nigériai kormány finanszí­rozza az építkezés 35 száza­lékát. Az összeg többi részét nigériai magánbefektetők nyújtják. A szerződés Nigé­ria második gépkocsigyár- építési szerződése. A Peugeot gépkocsigyár 7 millió dol­láros költséggel szintén fel­épít egy gyárat Nigériában. kőszénbányák: a „Rokitnica”, a „Dymitrow”, a „Szombier- ki” stix közelében helyez­kednek el. A nagyobb üze­mekben 24 óra alatt 2700 tonna szénhullaUékból 325 tonna szenet nyernek. Tíz év alatt (1960—1970) a csehszlovák mezőgazdaság termelőalapja 72 milliárd koronáról 118 milliárd ko­ronára emelkedett. A mun­katermelékenység fokozódik annak ellenére, hogy a me­zőgazdasági dolgozók száma állandóan és lényegesen, csökken. A csehszlovák la ­kosság élelemszükségleté' nek mintegy 65 százalékát a csehszlovák mezőgazdaság fedezi. Egy évben egyszer üqy néz körül, mintha keresne valakit. A fiatal pár nem ismerős, de az állófo­gas mellett ni egy férfi, háttal a bejá­ratnak. őt nézi lélegzetét visszafojtva, és már lépett volna hátra, hogy elkerülje tekintetét. A férfi megelőzte a mozdulatot, a borospohárért nyúl, és egy pillanatra láthatóvá válik a profilja. A kis öregasz- szony nagyot sóhajt, motyog pár érthe­tetlen szót, és besurran az étterembe, a két helyiséget elválasztó bordó függöny mögé. Az ebédidő már rég elmúlt, nem égnek a lámpák, csak az ablakon szűrő- ' dik be fény. Az öregasszony a függöny közelében áll meg, egy asztal mellett. Itt is kevés a vendég, három fiatal férfi, talán átutazók lehetnek. Sört iszogatnak. Már vagy tíz üres üveg árulkodik előt­tük. Egy kései ebédvendég kanaiazgatja még az ennivalót. A nénike végre leül, de olyan mozdulattal, mint aki kész bárme­lyik pillanatban felpattanni. Két tenyeré­vel besimít a kendője alá, a bogot szoro­sabbra húzza álla alatt. A csöppnyi ma­dárarcból álig látszik valami. Újból kö­rülnéz, majd színehagyott szoknyái közül egyet szemérmes mozdulattal fellebbent, és egy titokzatos zsebből kockás férfi- zsebkendőt kotor elő. Amíg a csomókat bogozza, fél szemmél a tálaló ajtaja felé sandít, de a pincér még nem került elő. Gondosan kiszámolja a pénzt kötényébe, tűnődik egy cseppet, aztán az asztal sar­kára rak néhány pénzdarabot. Egy kis- fröccs árát, tíz-húszfilléresekben. A pin­cér kérdésére összerezzen, azután az ara­nyos italt csak nézi egy darabig, mint aki sajnálja meginni. Majd áhítattal nyúl a pohárért, s csak egyet kortyint. Amíg Ízlelgeti, fogatlan száját beszippantja, he­gyes orra az állóval találkozik. Mielőtt lehúzná az egészet, újból körbenéz. Ki­csit még tartja a poharat, és az utolsó cseppeket is kiszopja a pohárból, majd zajtalanul, óvatos mozdulattal helyezi az asztalra. Ügy áll fel, mint a szökni készülő tol­vaj, de nem a kijáratot, hanem a terem túlsó sarkát veszi célba. És pontról pontra megismétlődik az előbbi szertartás. A kendőigazítás, a pénzszámlálás, majd a kortyolpatás és az utolsó cseppek is a szomjas torokba kerülnek... Nesztelen léptekkel hagyja el az étter­met. A függöny két szárnya között úgy surran keresztül, mintha félne, hogy az összezárni, foglyul ejti. A bejárati ajtónál megáll, szélesre dolgozott, bütykös kezével a titkos zseb körül tapogat. Fekete kendős, félrebillent feje, hajlott háta, szoknyáján tétovázó, szokatlanul nagy keze; olyan, akár egy bánatos varjú... Az ivóban már csak a fiatal pár nézi egymást némán. A kis öregasszony korát meghazudtoló gyorsasággal tipeg a bejárathoz legköze­lebb eső asztalhoz, és harmadszor is meg­ismétlődik az előbbi jelenet. ... Fele bor még a pohárban van, amikor nagy zajjal kifelé csörtet a belső teremből a három fiatalember. Iszonyú jókedvük van. az elfogyasztott sör nagyokat rikkant belő­lük. A tojásfejű megáll. — Nicsak! — bök hüvelykujjával a kis öregasszonyra. — Az öreglány még min­dig itt van. — És micsoda szakértelem, öregem! — toldja meg a legfiatalabb. — Nézd, hogy iszik! Ezt tanítani kéne ...! A szövegre a pincér is odamosolyog. A szopogatás most elmarad. A nénike az utolsó kortyot állva önti be, és már menekül is. Egyszerre nyitják az ajtót. A kis. ma- dárarcú öregasszony, és egy jóképű, fi­atal menyecske. — Jónapot, Juli néni! — köszön rá a távozóra. De az ügyet sem vet rá, rohan, ahogyan csak lábai bírják. — Szegény öregasszony... — néz utána tűnődve a menyecske. Majd a szájtátva bámuló fiatalembereknek magyarázza. — Egy évben egyszer iszik. Soha nem lehet tudni előre, mikor... Behozza a piacra a kis eladni valót, még a kast is eladja, aztán iszik, amíg meg tud állni a lábán. Négy gyereke volt, mind meghalt fiata­lon. Egy fia a fronton, eg-ft a vonat ütött el, a másik rozsdás szögbe lépett, elvitte a vérmérgezés. Orvos nem is látta. A lányát meg a bába tette sírba. Megesett, aztán az anyja a bábához vitte. hogy mentse meg a szégyentől. Hát attól meg­mentette ... A néhány másodpercnyi döbbent csen­det a tojásfejü töri meg, mint aki szé- gyelli, hogy akár egy gondolatnyi időre is elérzékenyült. — Hé, csukafejűek! Mit tátjátok a szo- pokútokat? Meddig várjanak ránk hiába a lányok... ? És nyakon fogva a két má­sik legényt, röhögve kitaszigálja őket az ajtón. Magyar Emőke Negyven motort cseréltek és javítottak Befejeződött a szolnoki MEZŐGÉP őszi ügyelete A szénhulladék felhasználása Energia-fogyasztási különadó az USA-ban A Fehér Ház egyik hiva­tala. amely egy esetleges rendkívüli állapotra való felkészüléssel foglalkozik, tanulmányt készített az energiafogyasztás csökkenté­sének lehetőségeiről. Ezek között szerepel az iparra és az állampolgárokra Id vethe­tő energiafogyasztási külön­adó is. Az eddigi fogyasztási tendenciák kivetítése alap­ján az USA-ban arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy az országban a közeljövőben súlyos energiahiány követ­kezik be. Az első reagálások erre a hírre a termelés és az im­port növelését követelték. A szóban forgó tanulmány más oldalról közelítette meg a problémát. Míg az emlí­tett kivetítések az amerikai életstílusból, a télen túlsá­gosan fűtött és nyáron túl­ságosan hűtött épületek di­vatjából indulnak ki, a ta­nulmány véleménye szerint az energiafogyasztást 5—10 százalékkal csökkenterii le­hetne, ha az energia drá­gább lenne. A csehszlovák mezőgazdaság adatokban Utánanéztünk Csurog, csöpög, nem folyik

Next

/
Thumbnails
Contents