Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

1972. hovémber 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Közlemény a Központi Bizottság illéséről A Központi Bizottság határozata az 1973. cvi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről (Folytatás a 4. oldalról) A Központi Bizottság meg­hallgatta az 1972. évi terv várható teljesítéséről kapott tájékoztatást, és megvitatta az 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Megállapította, hogy a nép­gazdaság a IV. ötéves terv­ben meghatározott irányban fejlődik. Az idei gazdaság- politikai feladatokat kijelölő 1971. december 1-i határoza­tainak végrehajtásával szá­mos kedvező változás kö­vetkezett be. 1972-ben a termelés a legtöbb területen eléri vagy túlhaladja, má­sutt pedig megközelíti a ter­vezettet. A felhalmozásnak és a fogyasztásnak a IV. öt­éves terv időszakára elő­irányzott aránya helyreállt; az ország külkereskedelmi és nemzetközi fizetési mér­lege javult. Az állami költ­ségvetés a tervezettnek meg­felelően alakult, de az egyen­súlyt még nem sikerült a kí­vánt mértékben megterem­teni, ezért e téren további erőfeszítések szükségesek. Az ipar bruttó termelése a tervezett ütemben, mintegy 6 százalékkal növekszik, ami A termelés növelése során érvényesíteni kell azt a fő követelményt, hogy a ter­melés jobban feleljen meg a hazai és a külkereskedel­mi szükségleteknek, csökken­jen a gazdaságtalan termé­kek termelése. javuljon a gazdaságosság. Következete­sen végre kell hajtani a be­teljes egészében a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazik. A mezőgazdaság ter­melése mintegy 4 százalék­kal meghaladja a múlt évit. A közlekedés és a hírközlés — a városi közlekedés és távbeszélő hálózat kivételé­vel — az igényeknek meg­felelően fejlődik. A nemzeti jövedelem ez évben 6 százalékkal növek­szik. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,2 szá­zalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,4 százalékkal emelkedik. Az áruellátás ki­egyensúlyozott. A lakásépí­tési tervet összességében teljesítjük, a tervezett 75 ezerrel szemben mintegy 81 ezer lakás épül. A Központi Bizottság a IV. ötéves terv célkitűzéseiből kiindulva, az 1973. évi terv fő követelményének az ed­digi kedvéző tendenciák erő­sítését és újabbak kibonta­koztatását tekinti. 1 A Központi Bizottság az 1973. évi népgazda­sági terv fő előirányzatai­ként a következőket jelöli meg: ruházások, a készletek; a külkereskedelmi áruforga­lom, az állami költségvetés és a hitelezés tervszerű ala­kítására hozott intézkedése­ket. 2 Az ipar termelését * úgy kell növelni, hogy a termelékenység a IV. öt­éves tervben tervezettnél nagyobb mértékben legyen a növekedés forrása. Az ipari termelésen belül a kőolajfeldolgozás 7—8 szá­zalékkal, a földgáztermelés 10—11 százalékkal, a villa- mosenergia-termelés 9—10 százalékkal, a timföldterme­lés 26 százalékkal, a műtrá­gya termelése 12 százalékkal, a híradástechnikai ipar ter­melése 8—9 százalékkal, a ce­menttermelés 11—12 száza­lékkal emelkedjék. Az építőiparban a termelés és a kereslet legyen kiegyen­súlyozottabb, az építménye­ket gyorsabban fejezzék be. az építőipari munka minősé­ge jelentősen javuljon. Előbb­re kell lépni a könnyűszerke­zetes építési mód alkalmazá­sában. Q A mezőgazdaság fej* * lesztésében a szarvas­marhatenyésztés fellendítését, a tehénállomány növelését és a hozamok emelését, a zöldségtermesztés növelését és a hozzá szükséges modern technika szélesebb körű el­terjesztését központi feladat­nak kell tekinteni. /t 1973-ban folytatni kell * az 1972. évi beruházás­politikát. Továbbra is első­rendű feladat a beruházási tevékenység hatékonyságának növelése minden területen: a központi szerveknél, a taná­csoknál, a vállalatoknál és a szövetkezeteknél egyaránt. A beruházások volumene ösz- szességében lényegesen nem növelhető, ezért a pénzeszkö­zök gondos és megfontolt fel- használására van szükség. A vállalatok és szövetkezetek csak a pénzügyi lehetőségeik­kel összhangban álló, reáli­san megvalósítható fejleszté­si célokat tűzzenek ki. Az ötéves tervben számí­tásba vett nagy beruházások közül többek között megkezd­jük a székesfehérvári alumí­nium hengermű bővítését, a Magyarországot a Szovjet­unióval összekötő gázvezeték- rendszer létrehozását, a du­naújvárosi papírgyár tovább­fejlesztését, a kiskörei vízlép­cső építésének második sza­kaszát, valamint Leninváros- ban a nagykapacitású kőolaj - finomító megépítését. ^ A Központi Bizottság a párt életszínvonalpoli­tikájának megfelelő«! fontos­nak tartja, hogy az életszín­vonal növelése mindig szoros összhangban legyen a reális lehetőségeinkkel. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a lakosság áruellátása az ez évihez ha­sonlóan 1973-ban is kiegyen­súlyozott legyen. 1973-ban a lakosság fogyasztásának 4,5 százalékos növekedésével le­het számolni. A központi ár- intézkedéseken felül a piaci hatásokra végbemenő fo­gyasztói árszintemelkedés nem haladhatja meg az 1—2 %-ot, a hatósági áremelkedé­seikkel együtt pedig a 3,6 százalékot. A kórházak, gyer­mekintézmények és más ha­sonló intézmények élelmezé­si költségnormáit átlagosan 15 százalékkal fel kell emel­ni. Emiatt a térítési díjak nem változnak. 1973-ban 81—82 ezer, ezen belül 33—34 ezer állami la­kás épüljön fék Az ötéves tervben kiemelt városok — Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged — ma­gasabb részesedési aránya a tanácsi lakásépítésben érvé­nyesüljön. A tanácsok a költ­ségvetési eszközök hatékony felhasználásával és saját erő­forrásaik koncentrálásával, az olcsó és ésszerű megoldá­sok alkalmazásával segítsék a lakásépítés meggyorsítását. A lakosság építési kölcsönök iránti igényeit az 1972. évinél magasabb szinten kell kielé­gíteni. Javítani kell a lakos­ság építőanyagellátását. 4} 1973-ban tovább kell ' ■ szélesíteni nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat. — Együttműködésünk a KGST tagországaival, elsősorban a Szovjetunióval fokozódjék. Az irányító szervek és a vál­lalatok fordítsanak nagy gon­dot az exportkötelezettségek ütemes teljesítésére. *7 Az állami költségvetés * * bevételeinek közel 90 százalékát továbbra is a szo­cialista gazdálkodó szervek befizetéseiből kell biztosítani. Az egészségügyi és szociális kiadások 9 százalékkal, az oktatásra és kulturális tevé­kenységre fordított kiadások 9—10 százalékkal emelked­nek. Ez lehetőséget nyújt az állami oktatás továbbfejlesz­tésére hozott határozat végre­hajtásának megkezdésére, a gyermek- és diákjóléti, egész­ségügyi és szociális intézmé­nyek hálózatának bővítésére. A költségvetési egyensúly javítása minden szinten szükségessé teszi a pénzgaz­dálkodásban az ésszerű ta­karékosság elvének érvé­nyesítését. Sf A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága a párt X. komgresz- szusa határozatainak végre­hajtásáról és az 1973. évi népgazdasági terv irányel­veiről hozott határozatával társadalmunk legfontosabb politikai, gazdasági és ideo­lógiai feladataikra hívja fel a párt és az egész or­szág közvéleményének fi­gyelmét Az ország belpolitikai helyzete megfelelő; társadal­munk a kongresszus által kijelölt irányba fejlődik. A X. kongresszus határozatai­nak következetes végrehaj­tásával, az 1973. évi nép- gazdasági terv teljesítésével tovább erősítjük szocialista társadalmunkat Folytatjuk a dolgozó osz­tályokat a kommunistákat és pártonkívülieket átfogó szövetségi politikánkat, fej­lesztjük a szocialista demok­ráciát, biztosítjuk a népgaz­daság tervszerű, arányos fejlődését és ezzel együtt a nép életszínvonalának rend­szeres emelését. Mindennek érdekében to­vább erősítjük pártunk esz­mei, politikai, cselekvési egységét, és emeljük munká­jának színvonalát. A mar­xizmus—leninizmus hegemó­niájának erősítésével, az ideológiai harc fokozásával továbbvisszük a szocialista kulturális forradalmat, és biztosítjuk kongresszusi ha­tározataink és elveink érvé­nyesülését. A Központi Bizottság uta­sítja a párt minden szerve­zetét és tagját, hogy példa­mutató helytállással, cselek­véssel, a tömegek mozgósí­tásával dolgozzon e határo­zatok végrehajtásáért. A Központi Bizottság fel­hívja a kormányban, az ál­lami, gazdasági és kulturá­lis szervekben, intézmények­ben és szervezetekben dol­goz» kommunistákat, tiszt­ségviselőket. hogy minden szinten nagy politikai fele­lősséggel, határozottan és következetesen képviseljék és hajtsák végre pártunk és államunk politikáját A párt politikájának és államunk törvényeinek szellemében cselekvő vezetők mindenkor számíthatnak a pártszerve­zetek teljes támogatására és népünk egyetértésére, bizal­mára. Felhívjuk a Hazafias Nép­front, a szakszervezetek, a nőmozgalom, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, mindén tömegszervezet és tömeg­mozgalom vezetőit és aktív tagjait, a kommunistákat és pártonkívüli szövetségesein­ket; a szocializmus minden hívét, hogy állásfoglalásuk­kal és munkájukkal segítsék e határozatok végrehajtását, dolgozzanak velünk együtt a közös célokért, a nép, a haza javára. A Magyar Szocialista Mun­káspárt következetesen ha­lad tovább a X. kongresszus által kijelölt úton. Nagy tör­ténelmi céljaink szolgálatá­ban mint mindenkor, most és a jövőben is bizalommal épít munkásosztályunk, pa­rasztságunk, értelmiségünk, egész népünk politikai ön­tudatára, hazaszeretetére. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a X. kongresszus ha­tározatainak végrehajtásával újabb nagy eredmények szü­letnek, újabb lépést teszünk előre a szocialista társada­lom építésének útján. A nemzeti jövedelem termelésének növekedése 4,0—5,0°/« A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése 4,0—5,0% Az ipar bruttó termelésének növekedése 5,5—6,0% Az országos építés-szerelés teljesítményének növekedése 3,0—4.0% A mezőgazdaság bruttó termelésének növekedése kb. 2,0% A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének növekedése 2,0—2,5% Az ipari és építőipari munkások reálbérének növekedése 5,5—6,0% Az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése 4,5—5,0% A kiskereskedelmi áruforgalom növekedése 6,0—45,5% A szocialista szektor beruházása 111—133 milliárd Ft Lakásépítés 81—82 ezer Ebből állami lakásépítés 33—34 ezer Az állami költségvetési bevétel növekedése kb. 9,0% Az állami költségvetési kiadások növekedése kb. 8,5% Növelték a termelést, több a nyereség Míg a népgazdaság IV. ölt­éves terve az ipari termelés évi 6 százalékos növekedésé­vel számol, megyénk közép­távú (területi fejlesztési elő­irányzata ennek a kétszere­sét jelölte meg az ipar éves feladataként. Az utóbbit az idei háromnegyedévben csak a tanácsi hetlyiipari vállala­toknak sikerült összességében teljesíteni ük. A tavalyi azonos időszak­hoz mérten — az élelmiszer- ipari vállalatokkal együtte­sen — 14.1 százalékkal nö­velték termelésüket. A me­gye: tanács vb ipari osztá­lyának szakirányításával mű­ködő vállalatok ennél is na­gyobb arányban, csaknem 20 százalékkal bővítették a termelést. Csupán egy kivé­tel van: a jászberényi ve­gyesipari vállalat elmaradt üzemi tervének az időará­nyos teljesítésétől. A mezőtúri VILLGÉP és a rriegyei vasipari vállalat a középtávú tervidőszak kez­detétől növekvő mértékben bővíti termelését, amelynek alapjául az idén — szep­tember 30-ig — a termelé­kenység 88 százalékos emel­kedése szolgált. A vasipari­ak több új tennék gyártását kezdték meg. s öt és félsze­resére növelték az exportra gyártott termékeikkel elért árbevételüket. Több más helyiipari vállalat — köz­tük a kisújszállási faipari — is gyárt külföldi értékesítés­re különböző termékeket, vagy tervezi a közeljövőben az export-tevékenység bőví­tését. Megyénk tanácsi helyiipari vállalatai közül egj^edülálló a termelésnek az a több mint kétszeres növekedése, amelyet az Alföldi Szilikát­ipari Vállalat ért el az idei I—HL. negyedévben. Ugrás­szerűen emelkedett — a víz­ügyi szervek megrendelésé­nek hatására — a vállalat­nál készülő betonelemek ter­melése. Csaknem kétharma­dos arányban nőtt a terme­lékenység is. A Cipő- és Há­ziipari Vállalat termelésének 17.5 százalékos bővülése tel­jes egészében a termelékeny­ség növeléséből származott. A múlt év azonos idősza­kához mérten a tanácsi he­lyiipari vállalatok nyeresége több mint 29 százalékkal nőtt. Ennek az a magyará­zata, hogy a termelés szer­kezete a magasabb nyereség- tartalmú termékek irányában fejlődött tovább az idén, mi­közben csökkentek a ráfordí­tási költségek is. Több ’ lyütt számottevő eredményt hozott már az ésszerűbb munka- és üzemszervezés, amelynek még nagy tartalé­kai, lehetőségei hasznosítha­tók a jövőben. Hőerőmű épül Debrecenben Tizenhat-tizennyolcezer lakás fűtését biztosítja majd a TITÁSZ debreceni hőerőműve. A csaknem 140 millió forint értékű beruházás első üteme 1973-bán készül el CIPŐGYÁRTÁS Szigorral a minőség lavifasaeri Szigorították a technológiai fegyelmet, a gyártásközi el­lenőrzést, újjászervezték a készterméket átvevő meot a Minőségi Cipőgyárban, ahol tavaly romlott a termékek minősége. Emiatt a legna­gyobb külföldi megrendelő, a Szovjetunió, az idei második félévre már nem rendelt a női cipókét gyártó legnagyobb vállalatunktól. A márka külföldi hitelének védelmére s a belföldi vásár­lók jogos panaszainak orvos­lására a vállalatnál intézke­dések egész sorát léptették életbe; ide értve a személyi és szervezeti változásokat is. Az idén bérpreferenciát is kaptak, hogy jobb munkára ösztönözhessenek s egyúttal társadalmi mozgalmat indí­tottak, hogy hibás terméket egyetlen munkahelyről se ad­janak tovább. Sokat tetteK a munkafeltételek javításáért; s mert rossz agyagból nehéz jő cipőt gyártani, megszigorítot­ták az anyagátvételt. — A Könnyűipari Minisztérium közbenjárásával elérték, hogy szállítóik, a bőrgyárak is ja­vítsák termékeik minőségét, s intézkedések történtek a kellék-ellátás javítására is. Az idén bemutatott kollek­ció alapján — bízva abban; hogy a szállítmányok sem lesznek rosszabbak — a szov­jet partnerek 1973-ra 2 millió 620 ezer pár cipőt rend"'!tok, s ennél többet is átvennének. A vállalatnál a gyártmányfej­lesztés is intenzív. A hazai vásárlók mellett mind széle­sebb választékot kívánnak nyújtani — szovjet, lengyel, NDK-beli, csehszlovák, angol, osztrák és belga megrende­lőiknek is. Az idén 402 új modellt terveztek a 69 ré- eebbi mellé. Az idei őszre— télre egyébként 1 244 700 pár cipőt rendelt a Minőségi Ci­pőgyártól a belkereskedtílení

Next

/
Thumbnails
Contents