Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

1 SZOLNOK MEG TO NÉPLAP 1972. november 17. Közlemény a Központi Bizottság üléséről (folytatás t S. oldalrót) téamények dolgozóinak bérét. Emelkedett a családi pótlék, a nyugdíj, több központi és helyi intézkedés nyomán ja­vult a nőik, a fiatal dolgozók helyzete. Ez a kedvezd összkép azonban nem homályosíthat­ja eJ, hogy az elmúlt két év­ben a kereseti viszonyok és az életszínvonal általános javulása mellett egyes dol­gozó családok — különöskép­pen amelyekben kevés a ke­reső, sok az eltartott, a gyer­mek — életszínvonala alig, vagy nem emelkedett. Kö­vetkezetesen kell dolgozni azon kongresszusi eél érde­kében, hogy a családi jö­vedelmek közelítsenek egy­máshoz. Külön, probléma, hogy az alapvető dolgozó osztályok és rétegek közül általában a munkások, különösképpen az állami nagyüzemi munkások keresete viszonylag kisebb mértékben emelkedett. A nyereségrészesedés egyenlőt­len, néha igazságtalan meg­oszlása is rendezést kíván. A fogyasztási cikkek egy ré­szének áremelkedése is érez­hető teher a dolgozók szá­mottevő részénél. A kongresszus életszínvo­nalra vonatkozó határozatai­nak megfelelő végrehajtása érdekében az alábbi intéz­kedések szükségesek; "I A népgazdaság terv- ’ • nek megfelelően — az előző évek bérfejlesztéséhez hasonlóan — a bérből és fi­zetésből élő dolgozók kere­sete 1973-ban átlagosan 4—5 százalékkal emelkedjék. 9 Ess«1 túlmenően 1973. * március 1-tőL külön központi bérintézkedéssel az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét átlago­san 8 százalékkal, az állami kivitelező építőipar munká­sainak és művezetőinek bérét pedig átlag 6 százalékkal fel kell emelni. A béremelést vállalatok és foglalkozások szerint, a kö­zelmúltban végrehajtott bér- fejlesztéseket is szem előtt tartva differenciáltan kell végrehajtani. Figyelembe kell venni a magasabb képzett­séget, a teljesítményt, a ne­héz fizikai munkát és előny­ben kell részesíteni a na­gyobb részt nőket foglalkoz­tató, több műszakban dolgo­zó üzemeket. E központi bér- intézkedés az állami lakbér- hozzájárulás mértékét nem csökkenti, ‘I A tanácsi dolgozók ju- *** talomkeretét a béralap 6 százalékára kell felemelni. 1 A A Központi Bizottság * fontosnak tartja, hogy a munkaszerinti elosztás, az •anyagi érdekeltség szocialista elve következetesebben meg- valósujon. A megfelelő kere­seti arányok biztosítása érde­kében a bértarifa rendszer ré­szeként ki Kell dolgozni a szakmai bérek országos táb­lázatát. Ezúton fokozottabban érvényt kell szerezni annak, hogy az egyes szakmák azo­nos gyakorlattal rendelkező, azonos teljesítményt nyújtó munkásai ugyanazon skálájú alapbért Kapjanak az egész országban, függetlenül attól, melyik iparágban, nagy- vagy kisüzemben, az állami, a szö­vetkezeti, vagy a magánszek­torban dolgoznak. A szakmai bértáblázatban is kifejezésre kell jutni, hogy a magasabb képzettséget, a nagvobb erő- kifeitést igénylő, illetve ked­vezőtlen körülmények Között végzett munkát az átlagosnál nagyobb alapbér illeti meg. A dolgozók munkaide­* jenek csökkentését elő­irányzó program szerint az iparban már megvalósult a 48 órás munkahétnek 44 órás munkahétre való csökkentése. További tennivaló: — Az iparon Kívüli egyes területeken lehetséges mun- kiadőcsökkentés keretében 1973. iúmus 1-én keriiüön sor a 44 órás munkahét beveze­tésére — többlet-létszám és bér igénybevétele nélkül — az államigazgatás területén. — A további munkaterüle­teken lehetséges munka- időcsökkentésre. valamint en­nek központi irányítására és ellenőrzési rendszerére a kor­mány a miniszterekkel és szakszervezetekkel együtte­sen dolgoztasson ki progra­mot. A X, kongresszus az *-* * életszínvonal, illetve a szociális ügyek központi kér­déseként foglalkozott a la­káshelyzettel, amelyben _ a kongresszusi határozatok vég­rehajtásával ugyancsalt nem lebecsülendő javulást ér­tünk eL 1971—72-ben á tervezett 143 000 helyett — mintegy 155 000 lakás épüL A lakás­építés struktúrája azonban eltér a tervezettől, mert 8 ezerrel kevesebb az állami építésű lakás és 2o ezerrel több a lakossági építésű la­kás. A IV. ötéves tervben el­határozott 400 000 lakás fel­építése összességében 1975. végére teljesíthető, ami a la­káshelyzet lényeges javítását eredményezi. — Ezen belül azonban az állami segítség­gel épülő magánlakásépítés jelentős túlteljesítése mellett az állami lakásépítésben a IV. ötéves tervre előirányzott fel­adatok, anyagi okok követ­keztében, mintegy féléves ké­séssel valósulnak meg. Biz­tosítani kell. hogy a lakás- építési terv keretében a Bu­dapestet és az öt kiemelt vá­rost arányosan megillető la­kások felépüljenek. A lakáshelyzet további ja­vítása érdekében: — A folyó ötéves tervben évente növekvő számú, éspe­dig 1973-ban 33—34 ezer, 1974- ben 36—37 ezer, 1975-ben 40—41 ezer állami lakás épí­tését kell előirányozni. — Lakótelepek tervezésé­vel. a beépítendő területek közművesítésével és más mó­don is fel kell készülni az V. ötéves terv mainál nagyobb állami lakásépítésére. — A lakásépítő szövetkeze­teknél a készpénz előtörlesz­tés összegét lakásonként át­lagosan 20000 forinttal csök­kenteni kell; többgyermekes munkáscsaládoknál egyedi el­bírálás alapján az előtörlesz­tést teljesen el lehet en­gedni. — ösztönözni kell a válla­latok munJKáslakós építési akcióit. Arra kell törekedni, hogy a munkások teherválla­lásának mértéke kisebb le­gyen, mint a lakásépítő szö­vetkezetekben. A lakosság szüKségleteit szolgáló építkezések és az életszínvonalat növelő más célok érdekében fel kell lép­ni a túlzott igényű, költsé­ges, tisztán dekoratív célokat szolgáló városközpontok, va­lamint a luxusjellegű magán- villák, g hasonlók építése el­len. 7 A Központi Bizottság a * * béreK, a szociális és la­káskérdések kapcsán felhívja az illetékeseket, hogy a ter­vezett intézkedésekhez szük­séges pénzügyi, anyag-és áru­alapok fedezéséről gondos­kodjanak. Ismét hangsúlyoz­za, hogy csak azt oszthatjuk él, amit megtermeltünk, és a kibocsátott pénznek megfele­lő árufedezettel kell rendel­keznie Si A X. pártkongresszus u* kötelezte a végrehajtó szerveket: intézkedjenek a meg nem szolgált keresetek, az elharapózott üzérkedés és harácsolás lehetőségeinek fel­számoláséra. A Központi Bizottság meg­állapítja. hogy e határozatok végrehajtásaként számos cél­szerű intézkedés történt. A visszaéléseket gátló szigorí­tásokra került sor a mellék­és másodállásoknál. Jogsza­bályokat alkottak a lakás- és teleKüzérkedés felszámolásá­ra. Az árdrágítás, a spekulá­ció anyagi és büntetőjogi megtorlása erőteljesebb és hatékonyabb lett. Az igazságos köztehervise­lés érvényesítése érdekében, további intézkedésként, meg kell vizsgálni a nem munká­ból eredő jövedelem (öröklés, ajándékozás stb.) az ingó és ingatlan tulajdonra vonatko­zó megfelelő, átfogó adórend­szer kidolgozásának és beve­zetésének lehetőségeit. V. Az ideológiai helyzetről Az ideológiai munkában, a tömegpropagandában, a tudományos és kulturális területeken is eredményesen folyik a X- kongresszus ha­tározatainak végrehajtása. Tovább erősödött társadal­munk egyetértése szocialis­ta céljainkkal. Az ideoló­giai életben nőtt a marxis­ta—leninista eszmék befo­lyása. A közgondolkodásban erősödött a szocialista szem­lélet, tömegesebb és hatá­rozottabb a szocializmus normáitól idegen jelensé­gek, ideológiai és politikai torzulások elítélése. Pártunk számol azzal a ténnyel is. hogy társadal­munk világnézetileg még nem egységes. Az ideológiai élet, a közgondolkodás alap­vetően kedvező irányú fej­lődésével egy időben és az­zal ellentétesen érvényesül­nek a szocializmustól ide­gen jelenségek és folya­matok is. Időnként felerő­södnek a polgári, kispolgári jelenségek, a szocializmus nagy történelmi érdekeit és távlatait szem elől tévesztő individualizmus, önzés leg­különbözőbb formái, egy­részt jobboldali, másrészt ultraradikális nézetek je­lentkeznek. A párt — eddigi politiká­jának megfelelően — azt vallja, hogy a negatív jer lenségek leküzdésében leg­fontosabb fegyverünk a párt ideológiai felvértezett- sége és egysége, eszméink terjesztése, a marxizmus— leninizmus propagandájának elmélyítése, hatékonyságá­nak erősítése. A kongresz- szusi határozatok jobb vég­rehajtása érdekében: ~| A Központi Bizottság napirenden tartja a tudománypolitikai irányel­vek érvényesítésével kapcsor latos feladatait. Elkészült a távlati tudományos kuta­tási terv, amely jó alapot biztosít tudománypolitikai céljaink megvalósításához­2 A társadalomtudomá- nyokat jobban kell ösztönözni fejlődő szocialis­ta társadalmunk mai valódi kérdéseinek feldolgozására és megválaszolására, és ar­ra, hogy valóságfeltáró fel­adatuk mellett fokozottabb mértékben lássák el azt a szerepet is, amely a tudat- formálásban, az emberek nevelésében, a helytelen nézetek elleni harcban há­rul rájuk. E téren hiányosságaink nagy része abból fakad, hogy a változó helyzetben felmerülő új kérdésekre gyakran megkésve válaszo­lunk. Arra kell törekednünk, bogy a marxizmus—leniniz­mus alkotó alkalmazásával, álláspontunk világos kifej­tésével. igazunk meggyőző bizonyításával küzdjük le az antimarxista nézeteket ‘f A Központi Bizottság **• a kongresszus határo­zatát végrehajtva, megtár­gyalta az állami oktatás helyzetét, és megjelölte a tennivalókat. Most e hatá­rozat egységes értelmezése és végrehajtása a feladat. Tár­sadalmunknak marxista vi­lágnézetű, kommunista meg­győződésű, önálló munkára képes, jól felkészült szak­emberekre van és lesz még inkább szüksége. Ezért jö­vőnk építésének, szakem­berképzésünknek kulcskér­dése a szocialista közokta­tás magasabb szintre eme­lése. A Népünk általános mű- veltségi színvonalának emelése, a gyors ütemben növekvő tudományos és technikai ismeretek terjesz­tése, a szocialista kultúra alkotásainak népszerűsítése megköveteli közművelődési rendszerünk továbbfejleszté­sét, a rendelkezésünkre álló szellemi és anyagi erők ösz- szehangoltabb, céltudato­sabb felhasználását. Ezért két éven belül ki kell dol­gozni a közművelődés fej­lesztésének átfogó tervét. Az irodalom, a mű- vészetek követik a társadalmi életbe„ bekövet­kezett változásokat, és egé­szében a szocialista eszmei­ség jegyében fejlődnek. Ugyanakkor a társadalom­ban meglevő ellentmondá­sok esetenként eszmei bi­zonytalanságot okoznak, egyes alkotásokban mai éle­tünk problémái felnagyítva, torzítva jelentkeznek, má­sokban Pedig a társadalom, a nép sorskérdései iránt kö­zömbösség tapasztalható­— Az irodalom, a művé­szetek területén folyó ideo­lógiai harcban nélkülözhe­tetlen fegyverünk a marxis­ta kritika, amelynek meg­alkuvás nélkül, elvi alapon kell ösztönözni, bírálni, esz­meileg befolyásolni az al­kotókat, és tájékoztatni, ne­velni a közönséget. Az iro­dalom- és művészetkritiká­ban fokozni kell a szocia­lista eszmék és alkotások! melletti következetes állás­foglalást, határozottan szem­be kell szállni a giccs, a se­lejt terjesztésével, valamint a nyugati dekadencia „alko­tásait” utánzó sznob polgá­ri, kispolgári törekvésekkel. — Művelődéspolitikai irányelveink szellemében növelni kell a művészeti al­kotó műhelyek, a lektorátu­sok, a kiadók, a szerkesz­tők ideológiai, politikai fe­lelősségét, művészi igényes­ségét. — A tömegkommuniká­ciós eszközök, a sajtó, a rá­dió. a televízió támogassák bátrabban, kezdeményezőb­ben a szocialista művészet pozitív hagyományait és új hajtásait, s ezzel is segít­sék elő a művészetek, a közgondolkodás szocialista fejlődését. fi A párt X, kongresszu- sa nyomatékosan hangsúlyozta a kultúra sze­repét a szocialista tudat, a közgondolkodás, a közízlés alakításában és fejlesztési­ben. Pártunk eddig is hir­dette, most is kinyilvánítja, hogy szocialista társadal­munkban a művészeti alko­tások. a kulturális szolgál­tatások, általában a kultúra fontos társadalompolitikai ügy, és nem kereskedelmi kérdés. A Központi Bizottság szükségesnek tartja e terü­leten a gazdasági szabályo­zó rendszer felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy a nö­vekvő állami támogatás egyértelműen a szocialista társadalom számára fontos és értékes alkotásokat se­gítse. Y A szocialista eszmék * * terjesztésében, a szo­cializmus vívmányainak széleskörű hazai és külföl­di propagálásában, a pozi­tív példák és kezdeménye­zések népszerűsítésében, a közízlés fejlesztésében ki­emelkedően fontos szerepe van a sajtónak, a rádiónak, a televíziónak. — A műsorokban és a publikációkban a fő figyel­met társadalmi rendszerünk magasabbrendűségének, mély humanizmusának pro­pagálására. a fizikai mun­ka, általában a jól végzett munka erkölcsi és anyagi megbecsülésére, népszerűsí­tésére. a közösségi élet fej­lesztésére, a szocialista ha- zafiság és internacionaliz­mus elmélyítésére kell for­dítani. — Következetesen érvé­nyesíteni kell azt az elvet, hogy ne kapjanak nyilvá­nosságot a szocializmussal szemben ellenséges, népünk érdekeit veszélyeztető irány­zatok, alkotások­éi Társadalmi törekvé­seinkkel összhangban mindenütt, minden fórumon élesen és határozottan vissza kell utasítani a népünk, nem­zetünk érdekeit súlyosan sér­tő nacionalizmust, a szoci­alista hazafisággal össze­egyeztethetetlen kozmopoli- tizmust. Következetes és szívós har- cott kell folytatni az indivi­dualizmus, az önzés, az anya­giasság, az emberi együtt­élés szabályait, erkölcsi nor­máinkat semmibe vevő, ered­ményeinket lebecsülő ciniz­mus megnyilvánulásai ellen. Hasonló határozottsággal kell fellépni a munka szerinti bé­rezés szocialista elvével szembenálló egyenlősdi és a demagógia minden jelentke­zése ellen. Q Nagy fontosságú a párt hazai szövetségi poli­tikájának és a nemzetközi politikában követett békés egymás mellett élés . elvének helyes értelmezése az ide­ológiai munkaiján, a kultu­rális élet területén. A párt e területen is fellép minden­féle korlátolt, szektás szűk- keblűség ellen, de sem az ál­lamok közötti együttműködés, sem a különböző társadalmi erők közötti politikai szövet­ség nem jelentheti az ide­ológiai különbségek elmosó­dását. vagy elvi engedményt az antimarxista nézetekkel szemben. A marxizmus-leninizmus eszméjét mindenkor tisztán meg kell őrizni, hogy a párt be tudja tölteni ideológiai, politikai vezető szerepét a társadalomban, A párt így s ezzel nyújtja a nem mar­xista, nem kommunista szö­vetségeseinek azt a támaszt, amelyet azok mástól nem kaphatnak meg, és nem is várhatnak. Ezért is sokkal jobban meg kell élénkíteni a nem marxista nézetekkel szembeforduló vitaszellemet; világossá kell tenni, hogy a vita a marxista ideológia eszköze, a marxista ideoló­gusok nem mellőzhető kö­telessége.- v VI. A párt működése, pártépítés A Központi Bizottság meg­állapítja. hogy a párt álta­lános helyzete kedvező. A párt egységes, a párttagság aktívan dolgozik a X. kong­resszus határozatainak vég­rehajtásán; tömegkapcsolatai erősek. A pártszervek és a pártszervezetek munkája to­vább fejlődött. Nagy többsé­gük a központi irányelvek­nek és határozatoknak meg­felelően, nagyfokú önállóság­gal és kezdeményező képes­séggel. mint az ügyek tény­leges gazdája, területük el­ismert társadalmi vezető ere­je dolgozik. A Központi Bizottság kri­tikusan vizsgálta a pártmun­ka gyengeségeit is. Megálla­pította. hogy a pártszerveze­tek és a párttagság egy ré­sze a pártélet lenini normáit nem tartja be, nem megfe­lelően él a nagyobb önálló­ság adta lehetőségekkel, nem vállalja az ezzel járó na­gyobb felelősséget. A pártszervezetek egy ré­sze a pártban meghonoso­dott demokratikus vita mel­lett nem érvényesíti azt a követelményt, hogy az egyik vagy másik kérdésben kü­lön véleményt valló párttag munkájában, nyilvános fel­lépéseiben mindenkor a párt álláspontját köteles képvi­selni, és nem léphet fel az ellen. . Egyes pártszervezetek a munka menetében, az or­szágos érdekek védelmezése' helyett gyakran a rosszul fel­fogott helyi, csoportérdeke­ket hangoztatok uszályába kerülnek. Vannak pártszervezetek, amelyek nem elég kezdemé- nyezőek. felülről várnak in­tézkedést olyan ügyekben és kérdésekben is, amelyekben joguk és kötelességük önál­lóan eljárni, s amelyeket he­lyileg meg lehet és meg kell oldani. A X. kongresszus határoza­tainak végrehajtása érdeké­ben a párt belső életében az alábbi feladatokat kell megoldani; i Pártszervezeteink mun­■*"* kajában most külö­nösen fontos, hogy képesek legyenek a dolgozó tömege­ket lelkesíteni, megszervezni és vezetni a szocialista épí­tőmunka sororilévő feladatai­nak megoldására. Ennek ér­dekében a párt szervezetei­nek egységesnek keU lenni­ük a helyzet és a feladatok megítélésében, a párt politi­kájának következetes képvi­seletében. O Mind a feladatok meg- “• oldása, mind a tömeg- kapcsolatok további megszi­lárdítása szempontjából el­engedhetetlen feltétel, hogy a pártszervezetek, a párt­funkcionáriusok, a párttagok legyenek eszmeileg szilárdak, erkölcsileg feddhetetlenek, vagyis legyenek mentesek azoktól a hibáktól, amelyek ellen harcolniuk kell: a poli­tikai kishitűségtől csakúgy, mint az álradikalizmustól, a hatalommal való visszaélés­től, a bürokráciától, az il­letéktelen befolyásolástól, az elvtelen hízelgéstől, a pazar­lástól, az önző anyagiasság­tól, az úrhatnámságtól és más, a párt eszméitől, er­kölcsi felfogásától idegen je­lenségektől. Q A jövőben, is szem előtt *' * kell tartani, hogy most a szocialista fejlődés oly sza­kaszába élünk, amikor erő­södik és mind fontosabbá válik a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség, a tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak önálló, felelős­ségteljes munkája, szerepe. Céljaink elérése, a X. kong­resszus határozatainak jobb végrehajtása érdekében, a pártszervezeteknek, a kom­munistáknak fokozniok kell a tömegek között, a tömeg­szervezetekben és tömegmoz­galmakban végzendő munkát. A A párt politikailag * egészségesen fejlődik. A tagfelvételi munkán azon­ban van igazítani való. A taglétszám növelésére vonat­kozóan a kongresszus ki­mondta, hogy nem a tömeges tagfelvételre kell törekedni. Ennek ellenére a taglétszám növekedése a IX. és X. kong­resszus közötti évi 3,3 száza­lékról a X. kongresszus óta eltelt időben ért 4,9 száza­lékra emelkedett. Ez a hatá­rozatnál gyorsabb növekedési ütem nem kívánatos. A pártnak ma — kereken — háromnegyed millió tagja van. s a továbbiakban nem számszerűleg, hanem politi­kailag kell erősödnie. Ezért a párttagságnál fokozott mér­tékben meg kell követelni a szervezeti szabályzat szerin­ti magatartást, a kommunis­ta példamutatást, az igényes­séget a munkában. Az új ta­gok felvételénél szigorítani kell a felvételi normákat, s a tagfelvételnek olyan sza­bályozását kell kidolgozni, amelynek eredményeként évente az új párttagok szá­ma országosan nem haladja meg az össztaglétszám 3 szá­zalékát. Ezen belül főképpen az arra érdemes és alkalmas munkásokat, szövetkezeti pa­rasztokat, műszaki értelmisé­gieket és fiatalokat kell fel­venni a tagság soraiba. O. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a szocializmus erőire, eddigi jelentős eredménye­inkre támaszkodva gazdag tapasztalatainkat hasznosít­va, a munka menetében adó­dó nehézségek sikeresen le­küzdhetők, az eredmények tovább gyarapíthatók, a hi­ányosságok felszámolhatók. Ha a pártszervezetek, a párt­tagság szilárdan helytáll, egységesen lép fel és a tö­megekre támaszkodva len­dületesen dolgozik, megvan minden feltétel ahhoz, hogy a X. pártkongresszus hatá­rozatai maradéktalanul meg­valósuljanak. (Folytatás as S, oldalam. ,

Next

/
Thumbnails
Contents