Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-16 / 270. szám

1972. november 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP EMBERRABLÁS MAGYAR MÓDRA a címe Várkonyi Zoltán színes, szatirikus fümvígjátékának. A történet, amelyet elmesél, bizonyára nem fordulhat elő nálunk, de ha mégis, akkor minden bizonnyal így történne. Képünkön a film egyik jelene­tében Moór Mariann, Schütz Ila és Piros Ildikó, ff FELVÉG!" LÁTOGATÁS A mezőtúri Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum e tanévtől kezdve a Debreceni Agrártudományi Egye­tem főiskolai kara lett. Ez már bizonyos rangot jelent a városnak is. A mezőgazdasági szakemberképzés egyik szellemi központját együtt említik a város nevével. Nem érdektelen tehát megnéznünk, milyen a kap­csolat az intézmény, annak hallgatói és a város kö­zött. Elsősorban arra voltunk kiváncsiak, mennyiben hat ez a város kulturális életére. Tóth István, a főiskolai kar igazgatóhelyettese az in­tézmény megalakulása óta itt dolgozik. — Milyen kapcsolatban vannak a várossal? — Az intézet tanárai a. szakmai tudásukat a műve­lődési ház műszaki klubjá­ban gyümölcsöztetik. Ebben a város ipari és mezőgazda- sági műszaki szakemberei vesznek részt, így a szakmai kapcsolaton túl a személyes ismeretségi k is közelebb hoznak bennünket a város­hoz. Nálunk általában ma­gasfokú marxista képzettsé­gű oktatók dolgoznak. Ez le­hetőséget ad arra, hogy az intézmény falain kívül is se­gítsük az ideológiai képzést. Többen közülünk a marxiz- mus-leninizmus esti egyetem kihelyezett tagozatán taníta­nak, azonkívül a városi párt- oktatásban is végeznek pro­pagandista munkát. — Egyéb téren? — Tanműhelyünkben há­romszáznegyven mezőtúri embert foglalkoztatunk. Ré­szükre tanfolyamokat szer­vezünk, amelyben a modern technikát és a mélyebb szak­mai ismereteket is elsajátít-, hatják. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a tanműhely dolgozói továbbtanulással ké­pezzék magukat. A legújabb agrotechnikai gépek szerviz- ellátása részben hozzánk tar­tozik: ez megyei, sőt országos kihatású tevékenység. A hallgatókkal beszélve az irodalmi színpadról, a film­klubról, a főiskolai stúdió­ról és a kollégiumi klubról esett szó. Üj kezdeményezés, új lehetőség a városi kapcso­latok kiterjesztésére az, hogy városi politikai vetélkedőt szerveznek. A mezőtúri KISZ alapszervezetekkel közös klubestet tartottak, amely a várakozáson felül jól sike­rült. — Ezzel is el akarjuk osz­latni azt a hiedelmet, hogy a főiskola „állam az állam­ban”, hogy mi magunknak élünk — mondja Faragó László KISZ-titkár. — Volt ilyen vélemény? N — Nemcsak, hogy ilyen vélemény, hanem kifejezett ellenérzéssel volt a „tekisek” iránt — így hívnak bennün­ket — a városi fiatalok egy része. Szerencsére most már egyre Kevesebb az ilyen, de még tavaly is megtörtént, hogy az újvárosiak csúnyán összevertek egy főiskolást egy lány miatt. Ezt persze csak részben lehet annak a falusi szokásnak a számlájá­ra írni, hogy „alvég-felvég”, vagy „enyém a lány-tiéd a lány”. Sokkal inkább azt érzem benne, hogy nehezen fogadják be az idegeneket. Jónás György harmadéves hallgató szerint is az intéz­mény és a város kapcsolata — és konfliktusai — a lá- nyok-fiúk viszonnyal kezdő­dött. — Többen ide nősültek és többen kaptak ízelítőt a „nem éppen városi” virtus­ból. A szórakozóhelyeket gyorsan meguntuk, hisz nem­csak sörözni akar az ember. A kiállítócsarnokba több életet kellene vinni. Nonstop rendszerben lehetne bemu­tatni az ország különböző tájegységeit, legyen az nép­rajzi, vagy akár gazdaság- földrajzi. vagy valamilyen szakmai kiállítás. Több mű­vészeti előadást is tarthat­nának. A színházak tájelő­adásai mellett, három-négy művész meghívásával irodal­mi esteket kellene rendezni. Többet, mint eddig. Még nem hallottam olyat, hogy a város népművelői megkér­deztek volna bennünket, vagy a középiskolásokat, mi­lyen programokat szervezze­nek. Nekünk is lennének öt­leteink. Molnár Sándorné művelő­dési ház igazgató: — A tanárok a műszaki klubunk tagjai. A főiskolá­sok csak az irodalmi szín­padunkban vesznek részt és néha a beat-kooccrtekre jön­nek el. Nekik jobbak a le­hetőségeik odakint — mi nem versenyezhetünk. Ha sikerülne az ifjúsági klub, talán oda eljárnának. Dr. Vecsei Sándor vb-tit- kár: — Hallottam az irodalmi színpadukról, egyszer lát­tam is a műsorukat. Hogy most létezik-e, nem tudom. Csak akkor megyek ki oda, mikor polgári védelmi okta­tás van. A diákokról nem sokat tudok, de a tanárokkal jó a kapcsolatom. — Van-e a városnak olyan igénye, hogy a főiskolások többet hallassanak maguk­ról? — Kellene, hogy legyen. A népművelők feladata, hogy a lehetőségét megteremtsék. Nem tudok olyanról, hogy a városiakat valamilyen vo­natkozásban bevonnák a kul- túrmunkába — például zenei vonalon. Horváth Károly az irodal­mi színpad vezetője: — A művelődési házzal, a zeneiskolával közösen szer­vezett zenei estjeink néme­lyikén ötszázan is voltak. Különösen sikeres volt az „Évszakok a zenében” című műsor. Seres Attila művelődési osztályvezetőtől kérdeztük: — Mit jelent a városnak, hogy van főiskolája? — Ebben a kérdésben az elnökhelyettes elvtárs az il­letékes. Egyébként ők nem hozzánk, hanem a MÉM-hez tartoznak. — Mint művelődési szak­ember mit ajánlana a kul- túrkapcsolatok bővítésére? — Hát szervezhetnének... Vélemények, ötletek, nem is mindig a legszerencséseb­bek, leghelytállóbbak. A tény az, hogy a főiskola az eddigi és a várható eredmé­nyeivel egyik jelentős kul­turális értékünk. Statisztikai­lag kimutatható gazdasági és tudományos hasznú intéz­mény — bárki büszke lehet rá. hivatalosan és magán­emberként is. A diákság kulturigényét, ötleteit, szellemi kapacitását az eddiginél jobban a város javára fordítani csak emberi közelség — közeledés —• megteremtésével és nem hi­vatalnok szemléletmód­dal, kezdeményezőkészséggel lehet. Kölcsönös közeledés, kö­zös törekvések, jó együtt­működés. Ha majd ez jel­lemzi á város és a főiskola kulturális kapcsolatait is, akkor mondhatjuk igazán: Mezőtúr diákváros, főiskolai város. Igriczi Zsigmond 11973 január 1-től | Változások a nyugdíjszabályokban Az élettárs özvegyi járadékra jogosultsága A jelenlegi rendelkezések szerint a termelőszövetkezeti tag halála esetén csak a vele együttélő felesége, illetőleg férje kaphat özvegyi járadé­kot. A túlélő élettársat özve­gyi járadék nem illeti meg, jóllehet a termelőszövetkeze­ti taggal élettársként együtt­élő nő az előírt feltételei? fennállása mellett özvegyi nyugdíjat kaphat. Az új szabályok elismerik a termelőszövetkezeti taggal élettársként együttélő nő öz­vegyi járadékra jogosultságát is, ha az élettárs a termelő­szövetkezeti taggal annak haláláig legalább 10 éven át megszakítás nélkül együttélt. Ennél rövidebb együttélés esetén az élettárs akkor kaphat özvegyi járadékot, ha a ter­melőszövetkezeti taggal an­nak haláláig legalább egy A jelenlegi szabályok szerint az öregségi és a munkakép­telenségi járadékos a yele együttélő házastárs után ak­kor kaphat házastársi pótlé­kot, ha házastársa az öregségi járadékra jogosító életkort (férfi a 70., nő a 65. élet­évét) betöltötte, vagy telje­sen munkaképtelen, és nincs havi 260 Ft-nál több keresete, jövedelme vagy nyugellátása. A házastársi pótlék összege 1972-ben havi 42 Ft Az öreg­ségi és a munkaképtelenségi járadékost az élettársa után házastársi pótlék nem illeti meg. Az új szabályok szerint az öregségi és a munkaképtelen­ségi járadékos a vele élet­társként együttélő nő után is kaphat házastársi pótlékot A házastársi pótlék a jára­dékost 1973-tól a vele együtt­élő házastársa (élettársa) után akkor illeti meg. ha — a házastárs (élettárs) az öreg­ségi járadékra jogosító élet­kort betöltötte vagy munka- képtelen és — a házastárs (élettárs) nyugel­látása (egyéb ellátása), kere­sete, jövedelme az öregségi já­radék összegét — 197»-ban te­hát a havi 418 Ft-ot — nem haladja meg és — A házastárs (élettárs) a jára­dékos halála esetén özvegyi járadékra lenne jogosult. A házastársi pótlékot kizá­ró jövedelem számításánál a termelőszövetkezettől járó juttatásokból eredő jövedel­met (jövedelemrészesedést, földjáradékot, a haszonbért és a háztáji gazdaságból ere­dő jövedelmet) figyelmen kí­vül hagyják. — Nem kaohat azonban házastársi pótlékot a járadékos, ha a házastársa (élettársa) öregségi vagv mun­kaképtelenségi járadékban, író-olvasó ta'álkozó, bemutató tanítás Rákóczifalván a művelő­dési ház és a községi könyv­tár közös rendezésében ked- .den délelőtt ifjúsági író-ol­vasó találkozót rendeztek, amelynek vendége Kőszegi Imre ifjúsági író volt, A ihangulatos találkozó után az író elbeszélgetett az ál­talános iskola pedagógusai­val a helyi nevelési gon­dokról és tapasztalatokról. Ugyanezen a napon bemu­tató tanítás volt az általá­nos iskolában, ahol a VI. osztályban kísérletképpen komplex matematikai okta­tás folyik. A tanítást meg­tekintette megyénkből kb. harminc nevelő. Azok, akik dr. Szalay András matema­tikai szakfelügyelő vezetésé­vel komnlex matematikai tová^hkénzésen vesznek részt. A jelenlévők elisme­réssel nyugtázták a tan­tárggyal kapcsolatos helyi törekvéseket — éven át együttélt, és az együttélésből gyermek szár­mazott Nem jogosult azonban özve­gyi járadékra az az élettárs, aki az említett 10 évi, illető­leg 1 évi együttélési időtar­tam vagy annak egy része alatt özvegyi nyugdíjban (öz­vegyi járadékban) részesült. A termelőszövetkezeti tag­gal 10 éven. illetőleg 1 éven át élettársként együttélő nő ugyanúgy kaphat özvegyi já­radékot, mint az együttélő feleség, vagyis akkor, ha a termelőszövetkezeti tag halá­lakor a 65 .életévét betöltötte, vagy munkaképtelen, illető­leg ezt követően 1 éven be­lül betölti a 65. életévét, vagy munkaképtelenné válik, és az öregségi járadékot meg­haladó keresete, jövedelme nincs. illetőleg annak fele összegé­ben részesük A házastársi pótlék összege ugyanannyi, mint az öregsé­gi, illetőleg a rokkantsági nyugdíjast megillető házas­társi pótlék, vagyis 1973-ban havi 106 Ft Az új rendelkezések szerint tehát az öregségi és a mun­kaképtelenségi járadékosok házastársi pótléka 1973-tói több. mint 60 Ft-tal emel­kedik. A járadékok folyósítása A jelenlegi szabályok sze­rint 'az öregségi, a munka­képtelenségi és az özvegyi já­Hunyady József közel tíz évig dédelgette Petőfiről szó­ló regényének tervét. Hosszú évek előtanulmánya után ké­szült el „A viharmadár' amelyben a nagy forradalmár költő életének legérdekesebb mozzanatait igyekszik ábrá­zolni. Ezt a tudatos írói szán­dékot a megvalósult mű rész. ben bizonyítja is. Hunyaöy ugyanis így foglalja össze re­génye bevezetőjében írása létrejöttének indítékait: „Őszintén bevallom, mélysé­ges megilletődöttség szorítot­ta el a szívem, mielőtt mun­kához láttam. A bőség zava­rával, kínjával küszködtem... Én Petőfi életének legérdeke­sebb mozzanatait próbálom meg egymás mellé rakni”. Elvezetni az olvasót azon az úton, „amelyet a magyar nép legnagyobb, legtisztább költő fia tett meg a kiskőrösi nád- födeles házikótól a segesvári csatatérig”. A szerző tárgyához illő tisztelettel és alázattal végez, te nehéz munkáját. Bősége­sen válogatott az előző fel­dolgozásokból, korabeli doku­mentumokból és a kortársak vallomásaiból. A regényen végig érződik Hatvány La­jos. Pándi Pál és Illyés Gyula Petőfi könyvének hatása. Műve ezektől csak annyiban különbözik hogy olvasmá­nyos,' regényes formában tö­rekedett az olvasókhoz köze­lebb hozni a forradalom viharmadarának életét. Elsősorban nem a költőt mutatja meg, hanem a társa­dalmi forradalmárt, a neme­si osztálykiváltságok ellen küzdő néptribunt, a megin­gathatatlan erkölcsi republi­kánust. Az író a valóság min­den területén, a közéletben és a költészetben egyaránt forradalmárnak látja hősét: a forradalmi átalakulás, az osztáyharc elvileg szilárd, a megalkuvásra képtelen, kö­vetkezetes bátor harcosának. radékot korlátozás nélkül fo­lyósítják, ha a járadékos a termelőszövetkezetben fizikai munkát végez. Ha azonban a járadékos a termelőszövetke­zetben nem fizikai munkát végez a járadékot, naptári évenként addig folyósítják, amíg a járadékos teljesítmé­nye a naptári évben a 120 munkanapot meg nem ha­ladta. Ez a folyósítási szabály 1973 után is érvényben ma­rad. Változnak azonban a sza­bályok arra az esetre, ha a járadékos a termelőszövetke­zeten kívül végzett tevékeny­sége alapján jut keresthez, jövedelemhez vagy pedig, ha nyugellátása van. A jelenlegi szabályok szerint — ugyan­is a járadékot naptári évenként addig folyósítják, amíg a járadékos vagy há­zastársa keresete, jövedelme, illetőleg nyugellátása a nap­tári évben a 3120 Ft-ot meg nem haladta. Az új rendelkezések e sza­bályokat lényegesen módo­sítják. Külön rendelkezések érvényesek arra az esetre, ha a járadékosnak saját magá­nak van keresete, jövedelme és külön arra az esetre, ha a járadékos házastársának van keresete illetőleg jövedelme, valamint arra az esetre, ha a járadékost egyéb címen is megilleti nyugellátás (egyéb ellátás). A regény nagy részében a köl­tő jellemének alakulását, ki­forrását követi nyomon: ho­gyan hatott az élet. a szorító feudális valóság Petőfire, s fordítva: az izmosodó szellem hogyan reagált az ifjú korá­ban bekövetkező események­re. Elsősorban azokat az él­ményeket eleveníti fel, ame­lyek a világnézetet kovácsol­ják, a jellemet és a morális erőt formálják. Bemutatja, hogyan készülődik, fejlődik, a /lélek mély rétegeiben a rendíthetetlen forradalmár. A műben mozgás, cselek­vés vibrál. Az író folyvást az élet áramaiban, a valóság sodró lüktetésében látja és láttatja hősét- Elénk tárul Petőfi érzékeny, sértődékeny jelleme, a mag és eszméi iga­záért bátran kiálló egyénisé­ge kötelességteljesítő, olykor kínos precizitása. Tanúi va­gyunk konfliktusainak, sze­mélyi ellentéteinek a hon­védsereg tábornokaival tör­ténő összeütközéseinek. Egy valóságos forradalmárnak, egy forradalmi hadseregben lévő, de nem forradalmár, oly. kor alkudozó elemeinek kí­nos emlékű összeütközései ezek. így válik az író számá­ra lehetővé, hogy Petőfi ka­tonai páyafutásán keresz­tül leleplezze a szabadság- harc bürokratáit, a honvédse­reg vereségét kívánó katona­tisztjeit. A regénynek a felsorolt értékek mellett azonban árnyoldalai is vannak. Az hói szándék, az események mögöttes értelmének láttntá- sa. azok mélyebb és rejtet­tebb összefüggéseinek feltá­rása csak részben valósult meg. Sok esetben csak ese­ménysort kapunk. Hibái ellenére Hunyady könyve — úgy vélem — még­is eléri célját mert tisztes esz. közökkel idézi fel Petőfi em­berségét és jelleme nagyságát. Tóth Gyula Jogo§altság házastársi pótlékra (Folytatjuk) Hunyadi József: 0 uiharmadár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents