Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

A Szolnok megyei Néplap szatirikus melléklete 524. csípés Adósság — Már második napja körhin,tázom ..; — Ennyire kedveli ezt a szórakozást? — Ki nem állhatom. De a körhinta tulajdonosa tartozik nekem és csak így tud törleszteni. Nagy segítség Egy New York-i jótékony- sági egylet elnökét felkeresi egy férfi, aki a következőket mondja: — Nem segíthetnének egy olyan ötgyermekes családnak, amely már fél éve nem fizette ki a lakbért? — Segíteni éppen segíthet­nénk. .. De miért kérdezi ? — Én vagyok a tulajdono­sa annak a háznak, ahol ez a család lakik. |í Ezt is megértük! A házkezelőség jó­voltából tegnap előtt felszerelték a kaputelefont. Igazán derék do­log. Igaz, hogy május óta fel van szedve a padlónk, de valahogyan mégis csak gon­dolnak ránk. Mert nagy dolog az, hogy az ember ezentúl nem ku­tyagol fel négy emeletet. Ugyanis a lift sem műkö­dik. Ezután ké­nyelmes gomb­nyomás a kapu­ból és megtuda­koljuk a család­tól, hogy mit ve­gyünk vacsorára. Egyszóval modern ház lett a mienk. Már alig vár­tam, hogy elvonul­janak a szakem­berek és az új kaputelefonon be­szélgethessek enyéimmel. Nyomom a gom- ^ bot. Semmi vá­lasz. Pedig meg­beszéltük, hogy rövidesen jelent­kezem. A sok nyomogatás után végre valaki bele­beszélt. Ki az? Egy erélyes basz- szus hang. Lehet, hoay torzít a ké- ■ szülék, mert meg­kérdezem: „A te meg. Újabb kísér­let. Sámán jelent­kezik, Sámán őr­jöng. Mindjárt le­megyek és elintéz­lek, te huligán, fe­nyegetőzik. En sem hagyom ma­gam. Kérem én jó gombot nyomok, adtam. j1 ococoooooooooxxfflooooooooooooooooooooooooocooooo Kaputelefon X)OOOOOOOCKX)C<X)OCOOOOCOOOOOOOOOOOOCOOCOOOOOOOOOO hangod?” Mármint a nejemé. Az én hangom, recsegi vissza a készülék, ki keres? Mon­dom, hozzak fel liptóit? ,,Mit?” — hörgi a vonal vé­gén a hang. „Itt Sámán lakás". „Az első emeletről, Sá­mán az ügyész?” „Igen a fürdőkád­ból szálltam ki. Beszéljen végre, ki keres?” No, nyilván rossz gombot nyomtam mondom, mit ke­res ' maga ott ná­lunk? „Maguk­nál?” — hörgé vissza, — „Ez az én lakásom”. A hangoskodásba természetesen a szomszédok is be­kapcsolódnak. Ne kiabálja teli a há­zat, kérlelnek, felébrednek a gyermekek. Nyom­jon meg jó gom­bot és akkor nem lesz semmi zűr. Szót fogadtam. Kipróbáltam va­lamennyit. Ahol jelentkeztek, csu­pán annyit rebeg- tem, hogy vonal­próba. Végül a földszint 6 alatti Bognár Éva csel­lóművész lift­gombját meg­nyomva találtam kapcsolatot az én lakásommal. Meg­lepetésemet gyer­mekeim fölényes hangja oszlatta el. Ne csodálkozz, vi­lágosítottak fel, a kaputelefont nem Bell, hanem a Puskás Tivadar KTSZ. találta fel. Különben is, az egész kaputelefon­ügy már a múlté. Tévedésből szerel­ték fel nálunk. Holnap átszerelik a szomszédos ház­ba, ahová való. Ha ezentúl akarsz valamit, akkor ki­abálj fel. Az ab­lakokat nyitva hagyjuk. Abai Pál A szakítás oka Két barátnő beszélget. Az egyik elpanaszolja, hogy szakított a vőlegényével. — Csinos is volt, tele min­den jó tulajdonsággal és én akár a világ végére is elmen­tem volna vele, ha nem rán­gatott volna el minden kira­kat elől! A kismadár kirepül... A szokatlan eset Összesereglenek az embe­rek. Egy később érkező meg­kérdezi : — Mi van itt látnivaló? — Tegnap kijött két férfi a gázgyárból és ásott itt egy nagy gödröt. Reggelre valaki ellopta.

Next

/
Thumbnails
Contents