Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-01 / 232. szám
Városi közlekedés Miért hat napig? .Mindenki tudja, aki csak egy kevéske klerikális nevelést Is kapott — és lei nem kapott? —, hogy az Űr hat nap alatt teremté meg ezt a világot. A világ minőségét illetően most ne bocsaj tkozzunk fanyar elemzésekbe, sőt még azon se tűnődjünk — utóvégre utólag az Űristennél is könnyebb okosnak lenni, — hogy mit kellett volna inkább teremtenie az Ürnak, a világ helyett. Maradjunk csak tűnődő elemzésünkben annak az egyszerű ténynek a vizsgálatánál, hogy ha már az Űr megteremtette az eget, a földet, az embert, meg a paráználkodást, és minden egyéb kelléket ehhez, miért volt erre szüksége hat egész napra. Egy teljes mai munkahétre! Nyilvánvalónak tűnik, hogy az Űristen a világ teremtését nem három műszakban, sőt nem is nyújtott műszakban végezte^ hanem a korabeli szakszervezettel egyetértésben, a Világ Teremtése Szentháromság Vállalat keretein belül, napi nyolc órás műszakban tette ezt. Mindehhez azonban egy rendkívül fontos dolog kelletett: a legelső napot is megelőzve meg kell teremtenie a szakszervezetet, a műszakot, s ezzel párhuzamosan természetesen az ebédidőt, a csúsztatást. a munkaügyi és normaosztályt, az ellenőrzési csoportot —, hogy csak néhányat említsek azok közül, amelyekről a Biblia nem átall hallgatni a világ teremtése kapcsán. Bárki beláthatja logikám következetes igazságát, ha arra gondol: amit manapság egy átlag melós nálunk elérhet, azt talán az Üristen már elérhette elébb is, akár a világ teremtése előtt is. Sőt! Nagyon is el tudom képzelni, hogy az Űristen az arra illetékesekkel megkötötte a korabeli és az első kollektív szerződést is, amely a napi munkát, pardon: a teremtést — nyolc órában, a munkahetet hat napban és egy pihenőnapban állapította meg. Lényegében tehát arról van szó, hogy a világ teremtése hat napig tartó voltában az Űristennek ama sikere — hála a szakszervezetnek — tükröződik, hogy már a világ teremtése előtt ebben az oly fontos ügyben sem hagyta magát kizsákmányolni. Pironkodva kell bevallanom, hogy gondolatmenetem végülis oda lukad ki, hogy az első munkás ember az Üristen volt, aki lám a kellő és harcos öntudatnak sem állt már a híjával. A szakértelemnek legfeljebb. Ez utóbbi lemérhető világunk állapotából is. Nos, tehát hat nap alatt teremté az Űr mindazt, amit neki megteremtenie a munkaszerződése előírt. S a hetedik nap lett az ő pihenőnapja. Szabad szombat nem lévén akkor még: hiába, azért nekünk is lehetnek vívmányaink, nemcsak az Űristennek! Gyurkó Géza ^jrrffrrréii .jnzrrmm Tamnemi -■agrowanr!' U tSSlHLTn i3uruiar,T) UJLXiD; ETm gnmiaiij ! ® spa — Miért teszel ki a kocsiból, papa? — Hogy hamarabb hazaérj, és megírhassad a leckét! (A Wochenpresse-ból) Szcmcdéiyes arcképgyűjtő AFORIZMÁK Idő és Tér tegnap meghaltak. Már az abszolutumban élünk, mivel megteremtettük az «kik, mindenütt jelenlévő sebességet. (Filippo Tomaso Marinetti, 1909-ben.) Zsűri divat — Ml van Kováccsal? — Zsűri tag lesz a csokigyárban. Sohase érjen felkészületlenül a csalódás. (Albert Schweitzer.) Sokan emberfeletti, sokan pedig „ember alatti” boldogságot keresnek, pedig a boldogság emberközel ben van. Annyiféle boldogság létezik, ahány ember. (Konfucius.)' A nő igen gyakran múzsája a nagy vállalkozásoknak.;; melyek végrehajtását később akadályozza. (Alexandre Dumas.) Ha valakit rászoktatsz arra, hogy a te számládra egyen, valahányszor meglát, mindig éhesnek fogja magát érezni. (Tunéziai mondás.) : Aki halkan nyit ajtót, az legyen elkészülve rá, hogy hallani fog magáról valamit. (Leopold R. Nowak.) • * Boldognak lenni annyit jelent, hogy az embernek nincs Ideje a. boldogság kérdésével foglalkozni. (Marcelle Auclair.)
