Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-06 / 236. szám

1972. október 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott a Minisztertanács (HÍRMAGYARÁZAT) Együttműködési megállapodás Szovjet szövőgépek A földtulajdonjogról A kormány a földtörvény hatályba lépése óta szerzett tapasztalatok alapján egész sor olyan kérdésről intézke­dett, amelyek a jogalkalma­zással vannak kapcsolatban és érintik a termelőszövet­kezetek működését, a telek­gazdálkodási jogszabályoknak a személyi földtulajdonra vonatkozó rendelkezéseit, a tanácsi szervek átszervezését, a méterrendszer bevezetését, valamint az egységes ingat­lannyilvántartással kapcsola­tos földkérdéseket. A kormány rendelete le­hetővé teszi, hogy a földtör­vény rendelkezései a mező- gazdasági szakszövetkezetek közös használatában lévő föl­dekre a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekkel azonos feltételekkel érvényesülje­nek. Ezek szerint például a szakszövetkezetek az álla­mi föld tulajdonjogát is meg­szerezhetik megfelelő feltéte­lek mellett, ami ilyen tekin­tetben egyenlővé teszi a szak­szövetkezeteket a tsz-ekkel. Lehetővé válik az is, hogy a szakszövetkezetek, amelyek eddig haszonbért fizettek az állami földek használata után, ezentúl — ugyanúgy, mint a termelőszövetkezetek — ingyenesen művelhessék az ilyen földeket. A rendelet egy másik, az eddigi gyakor­latban sokat vitatott kér­désről is egyértelműen intéz­kedik, amennyiben meghatá­rozza a termelőszövetkezettel tagsági viszonyban nem álló belterületen és a továbbfej­lesztésre kijelölt külterületi településen lévő földjei mi­lyen feltételekkel kerülhet­nek termelőszövetkezeti tu­lajdonba. A rendelet intézkedik a korábban ölrendszerben meg­határozott területi adatok méterrendszerben való meg­jelöléséről, s egyes hatósági feladatokat a tanácsi szer­vektől a szakigazgatási szer­vek és intézmények hatáskö­rébe utaL magyar alkatrészekért Mintegy 60—65 millió dol­lár, illetve 65—70 millió rubel értékű import-gépet szerzünk be 1975-ig a textil­ipari rekonstrukcióhoz, amelynek fő módszere: az elavult gépek kicserélése korszerű berendezésekkel. A magyar textilipar szá­mára nélkülözhetetlen gé­pek, különösen a szövőgé­pek beszerzésénél fontos piacunk a Szovjetunió. A magyar és a szovjet szakemberek kölcsönösen ke­resték a módját annak, ho­gyan lehet kialakítani az együttműködést a gépgyártó iparnak ebben az ágában is. Végül megállapodtak, hogy a magyar gyapjúiparban már kipróbált és jól bevált SZTB szövőgépek bizonyos részegységeit Magyarország szállítja, Körzetközpont Tiszafüred Létrejött az ország hatodik nagy üdülőkörzete, a Tisza II. Vízlépcső körül. Az al­földi „Balaton” vízfelülete 127 négyzetkilométer (a Ba­laton egyötöde, a Velencei tó négyszerese) négy megyét érint, de déli fekvése miatt a Szolnok megyében lévő partszegélyek mentén alakul­nak ki a legvonzóbb üdülő­telepek. A Minisztertanács tegnap hozott határozata tehát öröm­mel töltheti el megyénk la­kóit, főként a tiszafüredi já­rásban élőket, mert ezzel nagy fejlődés veszi kezde­tét a községekben. Öröm, hogy végre az Alföldön — hazánk legmelegebb éghajla­tú területén — is lesz nagy vízfelület, amelynek partján olcsón nyaralhatnak, pihen­hetnek majd az emberek hódolva főként a vízisportok­nak. A határozatot olvasva azonban inkább az jut most még eszünkbe, mit kell ten­nünk ahhoz, hogy a megyénk­ben érintett községek való­ban megfelelj enek azoknak a követelményeknek, amit az üdülőkörzet-rang előir. Jelentős fejlesztési prog­ramnak kell megvalósulnia elsősorban Tiszafüreden, mi­vel ezt a nagyközséget jelöli meg a középtiszavidéki üdü­lőkörzet regionális rendezési terve központnak, de fejlőd­nie kell Abádszal óknak, Ti- szaderzsnek, Tiszaszőllős- nek is. A tiszafürediek — általá­ban a Szolnok megyeiek — már korábban megkezdték a készülődést, hogy üdülőtele­pekké legyenek. A Debreceni Tervező Vállalat készíti — még ez évben leszállítja — a tiszafüredi üdülőterület CIPÖMCDLLLEK 1973 divatja A Bőripari Tudományos Egyesület szombathelyi ci- pógyán csoportja rendezésé­ben kiállítás nyílt tegnap Szombathelyen., a cipőgyár kultúrtermében. A kiállítá­son, Benkő László es Sütő Éva iparművészek 1975. évre készített cipőmodelljei lat­hatók. Benkő T oszló mokaszin kollekciót mutat be: könnyű, hajlékony gyermek, felnőtt, női, férfi mokaszin lábbeli­ket. Felsőrészük finom mar- habőr, velúr, angol es japán műbőr, a talp pedig bor, po- ror, nyers-gumi és forma- gumi. Sütő Éva puha borjú- bőrből gyártott, hajlékony talpú, textil béléses cipómo- delleket, valamint könnyű műanyagból készült emeletes talpú női szandálokat állí­tott ki. A szombathelyi cipőgyár valamennyi új modell gyár­tására felkészülj részletes rendezési tervét, mely 170 hektár területet foglal magában. E területre több nagy és kis vállalati üdülő, hétvégi ház, kemping, úttörőtábor, sporttelep, strand, mozi, szabadtéri szín­pad, orvosi rendelő és még sok más építését álmodták a tervezők. Tiszaderzsen, Ti- szőllősön a horgászoknak nyílik meg a „paradicsom” — nagyszerű horgásztanyák létesíthetők — akik pedig inkább a vadászatot kedvelik Tiszaderzsen hódolhatnak majd szenvedélyüknek. Ezért ott vadászház is építhető. A tiszafürediek már az elő­zetes tervek birtokában nagy lelkesedéssel fogtak a község­fejlesztési feladatokhoz: már eddig is épültek áruházak, a jobb kereskedelmi ellátás ér­dekében, új közművek is lé­tesültek, de a tennivalók so­kasága még ezután követke­zik. Telekkialakítások, to­vábbi közművesítések, ven­déglátó egységek létesítése, hogy ne csak az üdülőtelep, a nagyközség is méltó legyen a körzetközponti rangra. Ez a rang kötelez, — nem csak a tiszafüredieket, hanem az egész megyét — amelyre rászolgálni bizony nem lesz könnyű feladat, de minden­képpen megtisztelő. V. V. más egységek Bulgáriában, Csehszlovákiában és Len­gyelországban készülnek, s az alkatrészek ellenében komplett szövőgépeket kap a magyar textilipar. E meg­állapodás módszereiben ha­sonlatos a Zsiguli-program- hoz, illetve a gépkocsi alkat­rész-gyártás szakosításához. Bár a textiliparnak ez irá­nyú programja jóval kisebb arányú a Zsiguli-kooperáció- nál, számunkra mégis nagy jelentőségű. Az ötéves tervidőszak alatt kicserélik a gyapjúipar szövőgépeinek csaknem egyharmad részét, többségében olyan szovjet gépiekkel, amelyeket alkatré­szek ellenében kapunk. A megállapodás 1972 első felére 170 komplett alkat­részegység szállítását írja elő, s külkereskedelmünk eddig már 187-et adott át. A következő négy év alatt összesen 6815 szövőgéphez használnak fel majd a Szovjetunióban magyar részegységeket. Ezek ellenében 1975 végéig 615 szövőgép érkezik a Szov­jetunióból Magyarországra, s így az alkatrészek értéke tel­jesen kiegyenlíti a gépek árát. Tanácsházát avatnak T * ii 1 * * tsxasulyon A községi tanács és a helyi ÁFÉSZ közös beruházásává! felépült Tiszasüly új tanácsháza. A kétemeletes modern épület felső szintjén a községi párt- és KISZ-szervezet, valamint az MHSZ községi szer­vezetének irodái, az első emeleten pedig a községi tanács hivatali helyiségei kapnak helyet. Az épület alsó szintjén 140 négyzetméter alapterületű ruházati szaküzletét és 42 négyzetméteren a község első kenyér-, tejboltját nyitja meg a helyi fogyasztási és értékesítő szövetkezet. A csaknem 3 és fél millió beruházással készült létesít­ményt ma délután Szurgyí Istvánná országgyűlési képviselő adja át rendeltetésének. = temesközy — Uj úton, közösen lent a gyümölcsös területe utáni ültetvény érték befize­tése. A városi tanács javas­latára, valamint az illetékes szervek hozzájárulásával se­lejtezik majd a gyümölcsöst és a szőlőterületből is mint­egy 14 hektárt Jobb lesz a tagságnak Az új közös gazdaság nagyságát, erejét, a követke­ző adatok tükrözik. A jö­vő évi árbevétel várhatóan 45 millió forint körül lesz. Az állóeszköz tiszta értéke több mint 35 millió forint. Fejlesztésre évente 5—6 mil­lió forintot fordíthatnak, többet javíthatnak a munka- körülményeken, javul a tag­ság szociális ellátása. Az egyesített tsz-nek nyolc­százötven tagja lesz, közü­lük háromszáznyolcvan a nyugdíjas. Földterületük 4583 hektár, átlagos arany­korona értéke 19,98 ak/hek- tár, ami igen, magas. A reá­lisan tervezhető részesedési alap 16—16,5 millió forint. A két tsz azonos és eltérő gazdasági vonásairól, közös gondjairól és várható együt­tes eredményeiről már idő­szerű beszélni: a közgyűlé­sen a Kossuth Tsz tagságá­nak 75, a Rákóczi Tsz 73 százaléka szavazott az egye­sítés mellett. Elhatározták, hogy 1973. január 1-től már együtt kez­dik el az esztendőt. Még eb­ben a hónapban, megtartják együttes közgyűlésüket, amelyen megválasztják az új vezetőséget. ülés Antal Csökkent a munkaügyi viták száma SZMT*elnöltségi ülés Szeptember hónapban Növekedett a rakodási idő Még augusztusban orszá­gos vasúti rakodási versenyt hirdettek az üzemek, a gyá­rak“ és a vállalatok között. Elsősorban a vasárnapi ki­es berakodást igyekeztek ez­zel fokozni, és a versenyben élenjáróknak komoly pénz­jutalmat tűztek ki. Ügy lát­szik azonban, Szolnok gyá­rait és üzemeit fordított mó­don ösztönözte a meghirde­tett verseny. Érrel árulkodik ugyanis az a kimutatás, amelyet a vasúti csomóponton szeptem­ber hónapról készítettek. Míg augusztusban 7,9 óra volt az egy kocsira eső ra­kodási idő, addig szeptem­berben ez a szám 9,1 órára emelkedett. A Beton- és Vas­betonipari Művek szolnoki gyárában augusztusban az egy kocsira eső átlagos rako­dási idő 10 óra volt az előírt 7 órával szemben, szeptem­berben pedig már 14,1 órára emelkedett. A Ti számén ti Vegyiművekben az augusztu­si rakodási idő 6,1 óra volt. az elmúlt hónapban viszont már 7,6. A Vegyiművekben igyekeznek mindent megten­ni a megnövekedett import- alapanjng kirakására, de egyenetlenül érkezik az áru. A zúdulásszerű érkezés vi­szont meghaladja a gyár ra­kodási kapacitását. Nincs panasz o Cukor­gyárra és az EKDFJ4T-re. Mindkét helyen a rakodási időn belül. kocsi állásoénz néikül kezelték iparte'enü- kön a vasúti kocsikat. Kü­lönösen kedvező a Cukor­gyár vagon ki- és berskási munkája, mert a korábbi években — főleg a gyártási idény kezdetén — kedvezőt­len volt. Jő lenne, ha az utóbbiak példáját a többi helyeken is követnék. Az SZMT elnöksége teg­napi ülésén megtárgyalta a munkaügyi döntőbizottságok munkájának tapasztalatait, amelyek általában kedvező­ek, amit az is igazol, hogy három év alatt csaknem 20 százalékkal csökkent a bi­zottságok elé terjesztett mun­kaügyi viták száma, javult az első fokon — a vállalati munkaügyi döntőbizottságok­nál — kellően megalapozott döntések aránya is. Ezért a másodfokon eljáró, területi munkaügyi döntőbizottság elé, fellebbezés folytán kerü­lő jogvitás esetek száma egy­részt mérséklődött, másrészt évről évre nőtt az ott jóvá­hagyott első fokú döntések aránya. Mindez jórészt annak, tu­lajdonítható, hogy a vállala­ti munkaügyi döntőbizottsá­gok nagyobb alapossággal, jobb hozzáértéssel döntenek a jogvitás ügyekben. Dicsé­retes körültekintéssel járnak el, annak ellenére, hogy tag­jaik — ideértve az elnököt is — függőségi viszonyban" vannak a munkahelyi gaz­dasági vezetéssel. A ' szolnoki MEZŐGÉP Vállalat vezetői kedves ven­dégeket búcsúztattak szer­dán késő este. Proholovics elnökhelyettes és vezető munkatársai látogatták meg a szolnoki vállalatot. Pesti László, a MEZŐGÉP Tröszt vezérigazgatójának kíséreté­ben. Azzal a céllal érkeztek, hogy a tervek szerint gyár­tási együttműködést alakít­sanak ki a kön nyűszer keze­Í tes mezőgazdasági épületek készítésében. A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat ezt az üzemét nemrég avatta. Az A hároméves tapasztalatok összegezésekor az SZMT el­nöksége elismerését fejezte ki az mdb-tagok munkájával elért eredményekért, s állást foglalt több olyan teendővel kapcsolatban, amelyekkel a szakszervezetek elősegíthetik a jogvitás munkaügyi kérdé­sek még jobb megoldását. Jórészt megelőzéssel, amely­nél — mint többen hangsú­lyozták — a dolgozók egyéni érdekvédelmei, i-, fokozni kell. Hasznos lehetőség a mun­kaügyi döntőbizottságok be­számoltatása, konkrét ügyek­ben hozott döntéseik ismer­tetése minél szélesebb kör­ben. Ezáltal nemcsak a mun­kahelyi közvélemény megbe­csülése növelhető irántuk, hanem a jogpropaganda esz­köze is lehet ez állásfogla­lásaik indokolással együtt történő ismertetése. Az olyan vállalatoknál, ahol gyakori­ak a munkaügyi viták, cél­szerű feltárni az előidéző okokat, s határozott inézke- désekkel javítani a helyze­ten. új üzem, amely vasvázas épületeket készít, profiljával jól illeszkedik az országos szar vas ma rhateny észtési programhoz is. A Szojuztechnika elnök- helyettesét fogadta dr. Ger­gely István, a Szolnok me­gyei pártbizottság első tik­kára, dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság tit­kára, és találkoztak a ven­dégek Fodor Mihállyal, a megyei tanács elnökével, va­lamint Csorna Kálmánnal, a szolnoki városi tanács el­nökével is. Gyártási együttműködés A Szojuztechnika elnökhelyettese a MEZŐGÉP vállalatnál hqyesüt a jászberényi Kossuth és Rákóczi Tsz Jelentős lépést tett jövő­jének alakításában a jász­berényi Kossuth és a Rákó­czi Tsz, amikor két egy­mást követő napon megtar­tott közgyűlésen a tagság döntött: egyesül a két szö­vetkezetét. Az összefogás gondolata régóta foglalkoz­tatja őket, de összhang­ban van ez a gondolat a vá­ros mezőgazdasági fejleszté­sének távlati tervével. Az egyesítést számos té­nyező indokolja. A Kossuth kiegyensúlyozott, erős gazda­ság, míg a Rákóczi a gyen­gébb szövetkezetek sorába tartozik. Ennek ellenére, kü- lön-külön egyik sem képes nagyobb .beruházásra, köz­gazdaságilag ésszerű és je­lentősebb fejlesztésre. Az anyagi eszközök kon­centrációja révén növekszik majd a fejlesztési alap, an­nak tervszerű, racionális fel- használása esetén nőhet az állami támogatás. Mindez kedvezően hat a fejlesztés ütemére, megteremti a gaz­daságosabb termelés felté­teleit, növeli a tagság jöve­delmét. Kedvezőek a körü’mények Az egyesüléshez kedvezőek az anyagi és személyi felté­telek. Az egymással határos két szövetkezetnek az össze­vonással egybefüggő terüle­tén kiépített köves és gondo­zott földutak biztosítják a szállítás, a közlekedés gaz­daságosságát. A telepítések­hez vezető bekötőutak nagy része elkészült. A hiányzó utak építéséhez állami táceo- gatást igényeltek. A két tsz talajtípusa — a Kossuth humusszos talaja, a Rákóczinak könnyebb műve­lésű területe szerencsésen kiegészíti egymást, elősegíti a gazdaság gépeinek folya­matos kihasználását. A ma­jorokat az egyesítés után rendeltetésüknek megfelelő­en átalakítják, hogy célsze­rűbben, gazdaságosabban tudják majd kihasználni őket. Legfőbb termelési ág mind­két szövetkezetben az állat- tenyésztés, ezen belül a szarvasmarha-tenyésztés. Az egyesített gazdaságban a szarvasmarha-állomány meg­haladja majd az 1200-at. A két szövetkezet eredményes növényteremsztése közismert. Elegendő készletük van szál­lástakarmányból, silóból is jelentős tartalékkal rendel­keznek. Abraktakarmányból a Kossuth Tsz 30—40 vagon vásárlásra szorul, a Rákóczi Tsz-nek viszont körülbelül ennyi az évenkénti feleslege. Az egyesítéssel jobb lesz majd a gazdaság gépi fel­szereltsége. Nagyobb lehető­ség nyílik az eredményes zöldségtermesztésre. Erre mind a város zöldségellátá­sa, mind pedig a tagság jövedelmének nö­velése érdekében szük­ség lesz. Az egyesült szövet­kezetek nagyobb és szerte­ágazóbb területén a szakem­berek felkészültségét, szel­lemi kapacitást is jobban le­het majd kamatoztatni. A kezdet gondjai A kedvező feltételek mel­lett számos nehézséggel is meg kell majd küzdeniük. A Rákóczi Tsz 800 ezer fo­rintos szanálási hitellel gaz­dálkodik, és hagy terhet je-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents