Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-06 / 236. szám

1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. október 6. Latin-Amerika jövője: Kuba IV. Egy blokád csődje Bo’gár—román vízierőmű A román párt- és kor­mányküldöttség múlt heti bulgáriai látogatásakor meg­állapodást írt alá Todor Zsivkov és Nicolae Ceauses- cu arról, hogy a Duna közös szakaszán, Belene és Cioara térségében némileg keletre a magyar történelemben Ni- kápoly néven szereplő Ni- kopoltól közös erővel hatal­mas vízierőmű rendszert építenek fel. A napokban is­meretessé vált részletek sze­rint az építkezést 1975-ben kezdik el, s a munkálatok feltehetőleg 7 évig tartanak. A terveket bolgár szakembe­rek dolgozták ki. A zárógát hossza 2 790 méter lesz, s mindkét oldalon épül egy-egy erőmű, zsilip és túlfolyó. A bolgár oldalon működő erő­mű 400 megawatt kapaci­tású lesz, s évente mintegy kétmilliárd kwatt/óra ener­giát termel majd. Később még egy erőmű felépítését tervezik, azt a romániai Csemavoda közelében. A munkálatok következté­ben a Duna 300 kilométeres szakaszon 1—3 kilométeressé szélesül, és mélyebbé válik. Az energiatermelésen kívül tehát javul a hajózhatóság, továbbá az ipar és a lakos­ság vízellátása egy jelentős térségben; megjavulnak száz­ezer hektárnyi mezőgazdasá­gi terület öntözési feltételei, s végleg megszűnik a folyó kiöntésének veszélye. Föderáció a NATO-ból Az amerikai szenátus szer­dán sürgette annak a le­hetőségnek megvizsgálását, hogy a NATO-t az országok laza föderációjává alakítsák út. A szenátus külügyi bizott­sága egy korábbi jelentés­ben támogatta az elgondo­lást, hangsúlyozta azonban, hogy nem kell beavatkozni a nyugat-európai egységtö­rekvések folyamatába. A szenátus szótöbbséggel 18-tagú amerikai delegációt állított fel. Ennek tagjai megbeszéléseket folytatnak majd a NATO-államokkal egy közös értekezlet össze­hívásáról, amelyen az At­lanti Szövetség államszövet­séggé való alakításának mó­dozatait vitatná meg. Ez év június elején, aki­nek volt alkalma Magyar- országon találkozni Fidel Castróval, az meggyőződhe­tett róla, hogy a kubai párt első titkára, a forra­dalmi kormány elnöke nem szereti a protokollt. Az atlé­tatermetű miniszterelnök rendkívül közvetlen ember. Kubában nem keltett olyan feltűnést, de az amerikai la­pok sokáig cikkeztek arról az esetről, amikor tavaly októberben Koszigin Havan­nában járt. A főváros köze­A kubaiak rendkívül nagyra becsülik Fidel Cast­ro személyes bátorságát, forradalmi elszántságát. An­nak idején — 1953-ban — 26 éves jól menő fiatal ügy­véd volt (apósa közlekedés- ügyi miniszter, sógora bel­ügyi államtitkár). Mégis látva népe mérhetetlen nyo­morát, egy maroknyi cso­porttal együtt megtámadta a Batista diktatúra egyik fellegvárát a Santiago de Cuba-i Moncada laktanyát. Az akció nem sikerült: 15 évre ítélték. Két év múlva kiszabadult, s újból folytat­ta. Mexikóból a G-ranma ne­vű hajón elindut társaival, partraszálltak, a Sierra Ma- estrai hegyekben kezdték néhányan. S csapatuk egy­re duzzadt. 1959. január el­sején győztesen vonultak be Havannába. Magyarország 1960 de­cemberében vette fel a dip­lomáciai kapcsolatot Kubá­val. Akkor ez az aktus egy lében lévő egyik létesít­ményt látogatták meg. Egy katonai gépkocsiban ült a két kormányfő. S a kocsit Fidel vezette. A kubaiak természetesnek vették. Édp úgy mint azt. hogy a mi­niszterelnököt (vagy ahogy itt nevezik comandante en jefe — a főparancsnok —) 15 éve nem látták civilben. Mindig katonai egyenruhát visel. Egy kicsit jelképezve azt, hogy a mai élet egye­nes folytatása a Sierra Ma- estrai harcoknak. volt az események sorában, amely jelezte, hogy Ameri­ka első szabad földjének dolgozói szövetségesekre, ba­rátokra találtak a szocia­lista tábor országaiban. Az­óta ez a barátság szélese­dik, erősödik. Az utóbbi időszakban növekedett a mű­szaki és tudományos együtt­működés. A korábbi Ika­rusz buszok. Diesel-mozdo­nyok szállítása mellett, ma­gyarok vesznek részt példá­ul a kubai vágóhidak re­konstrukciójában, az ország geológiai térképének elkészí­tésében. A szigetország labo­ratóriumaiban, mezőgazda- sági üzemeiben több mint száz magyar szakember ténykedik. De különösen nagyra értékelik a kubaiak a magyar segítséggel épült üvegkombinátot. A két or­szág közvetlen, gazdasági kapcsolatán túl az eszmék és az érdekek azonossága alapján a nemzetközi poron­don is szoros együttműködés alakult ki. Az USA 1960. július 6-án megtagadta az arra az esz­tendőre még fennmaradt 700 ezer tonna cukor átvé­telét Kubától. A szigetország piac nélkül maradt. Akkor Che Guevarra, a kubai nem­zeti bank elnöke volt. Meg­hívták Moszkvába. Az akkor aláírt megállapodás értel­mében a Szovjetunió vállal­ta, hogy átvesz 2,7 millió tonna cukrot. Kuba tehát sem akkor, sem azóta „nem fulladt meg saját cukorjá- ban” mint azt annak idején az amerikai lapok megjó­solták. Az ország növekvő gazda­sági és politikai súlya az utóbbi években tapasztalt egyértelmű, következetes politikája révén a mester­ségesen teremtett, beton­nak hitt amerikai blokád falai nagyon is inognak. La­tin-Amerika mind több or­szágának vezető köreiben erősödik az a meggyőződés, hogy helytelen, volt Kuba „kiközösítése”, ami azt je­lenti, hogy erőszakkal el­vágták azokat a szálakat, amelyek a közös történelem, a gazdasági fejlettség ha­sonló foka révén összekötöt­ték Kubát és a többi latin- amerikai országot. Allende győzelme után, Chile újból felvette a diplomáciai kap­csolatot Kubával. Ez év jú­niusában Peru is helyreállí­totta a szigetországgal a kapcsolatokat. De egészsége­sebbek a kapcsolatok Pana­ma és Kuba között is. _S egyre nő azoknak az orszá­goknak a száma, amelyek hajlandók megkérdőjelezni azt a politikai irányvonalat, amelyet az USA kényszerí- tett a latin-amerikai orszá­gokra. Ügy hírlik, hogy né­hány ország az AÁSZ-ban akarja megvitatni a kérdést. Kubának az ezzel kapcsola­tos politikája egyértelmű. Raul Roa külügyminiszter világosan fogalmazott nem­rég: Kubának semmiféle szándéka nincs visszatérni az AÁSZ-ba, mert nem egye­zik forradalmi elveinkkel. A közeledés alapja csak a blo­kád megszüntetése, az ame­rikai provokációk felha­gyása. Történelmi küldetésben Bár az USA nagy hangon igyekszik bizonygatni, hogy Kuba milyen veszélyt jelent a földrészre. Fidel Castro éppen e sorok írójának kérdésére válaszolva mond­ta el az egyik sajtóértekez­leten,: „A kubai forradalom nem fenyegetődzik. Békében akar élni környezetével, a latin-amerikai népekkel. Kubának nem érdeke a fe­szültség fokozása. Az USA kormányának kell egyszer s mindenkor felhagyni Kuba elleni fegyveres akcióival.. A 8,5 milliós kubai nép történelmi küldetést vállalt. Alig 150 kilométerre az USA partjaitól, Amerika földjén elsőként látott hoz­zá egy új ország, egy- új élet építéséhez. Bár tenger­nyi gonddal birkóznak, az elmúlt 13 év alatt, csodát műveltek a kubai emberek a cukorszigeten. Király Ferenc (VÉGE) „Marihuana-gyár“ Mexikóban Tovább gyűrűzik a mexi­kói kábítószerbotrány. A közvélemény szigorú vizsgá­latot és felele sségrevonást követel. különösen azóta, hogy most már másodszor bukkantak „marihuana-gyár- ra”. A hatóságok legutóbb a kubai Canoas faluban éppen aratás közben lepték meg a marihuana alapanyagának termesztőit, és 20 millió dol­lár értékű termést foglaltak le. A rendőrség úgy véli, hogy nagyszabású nemzetközi ká­bítószer-termesztő és csem­pészbanda nyomára bukkant. Szövet§égben a szocialista államokkal Kuba és a szocialista or­szágok kapcsolata egyre szo­rosabb. Még inkább érezhető ez azóta, amióta a Fidei Castro vezette kubai párt­ós kormányküldöttség az európai szocialista országok­ban járt. Fidel a kapcsola­tokról szólva Moszkvában kijelentette: „Kuba a gya­korlatban tanulta meg mit jelent és mekkora erő az internacionalista szolidaritás, a szocialista államok szövet­ségével való szövetség. A kubai nép maradéktalanul bízik a Szovjetunió elvi poli­tikájában,” A kubai emberek tudják, hogy a szocialista országok politikai, gazdasági, katonai segítsége nélkül sohasem tudták volna megvívni for­radalmukat, építeni a szocia­lizmust. Különösen a Szov­jetunió támogatását értéke­lik nagyra. Hiszen a szocia­lista tábor vezető országa a legnehezebb időkben, sie­tett a kubai nép segítségére. A minap a szo­kásosnál koráb­ban értem haza. Gyimka fiamat könyveibe bújva találtam. Minden jel arra mutatott, hogy már régóta „szenved”, — Na, mi van, fiacskám? Nem megy? — érdek­lődtem. — Tu­dod, Te haszonta­lan, milyen tanu­ló volt az apád? — Már hallot­tam — mormogta, — osztályelső vol­tál! De, ha olyan okos vagy, akkor oldd meg az al­gebra-feldadato­mat! — Algebrát ta­nultok? — cso­dálkoztam. — El­ső osztályban? — Igen. Tudod, Apuci, az akcele- ráció — jegyezte meg elnézően Gyimka. — A ko­rai érés.., Egy óra múlva titokban felhív­tam kandidátus ismerősömet, a matematikai tu­dományok dokto­rát. — Vászja, ér­tesz az elsőosztá­lyos algebrához? — Miről van szó? — kérdezte. — Megoldanál egy példát? — A fiamnak kell. Há­zi feladat... — Megegyezhe­tünk, kölcsönsségi alapon. Ha Te meg írsz nekem egy verset — Milyen ver­set? — kérdeztem értetlenül. — Rendes, ko­moly verset. Szvétka lányom kapta házi fel­mája, két verse és egy librettója jelent meg. — Szívesen se­gítek, ha Te meg­fested nekem Szuvorov átkelé­sét az Alpokon. Újának kell, mű­vészettörténeti órára. Megegyez­tünk? — fuvoláz­J. Borin: AKCELERÁCIÓ adatul. Húsz, négysoros strófát Lermontov Magá­nyos fenyőjének mintájára, össze­sen nyolcvan sor, páros rímbe szed­ve. — Várj csak! — méltatlankod­tam. Lermontov verse csak nyolc­soros!? — A klassziku­soknak könnyebb volt — sóhajtott a kandidátus. A tizenegyedik sornál megakad­tam. Felhívtam Pétya barátomat, a költőt, akinek erről a témáról már nyolc poé­ta a telefonba Pétya. — En pe­dig negyven perc múlva bediktálom neked a verset. — Hát jó — válaszoltam bi­zonytalanul, és már kerestem is a Grekov Művé­szeti Iskola tele­fonszámát. Van ott egy ismerő­söm, aki csata­kép-festő. A csatakép-fes­tő nagy gondban volt. Harmadik osztályos L énka lányának biológi­ai kísérletsoroza­tot kell végezni amőbával, de Moszkvában kép­telenség hozzá­jutni. — Szerezd meg 02 amőbát, meg­festem a „Szuvo­rov átkelését”. Szemjon pro­fesszort már az ágyban találta hívásom. — Elment az eszed? — Még hogy amőbát? Tudhatnád, hogy én elefánt-speci­alista vagyok. Egyébként az én Vologykámnak fi­zikából egy kis szinkrofazotront kell sz"~k‘'e~*r’~’íe. N hány ezer volta_ sat. Légy bará­tom! Csináld meg,, s én cseré­be a föld alól is megszerzem az amőbát. Most már csak az a baj, hogy fi­zikus barátom nincsen, aki kise­gítene ezzel a szinkrof azotron- nal. De talán a Kedves Olvasók közül tudna segí­teni valaki.., Cserébe válla­lok bármilyen házi feladatot. Merthogy vala­mikor én osztály­első voltam!... Fordította: Kádas Gézáné Magyarok a cukorsz*gélén Lóerő — tenyéren Az Egyesült Államok egyik cége miniatürizált léghűtéses speciális rendeltetésű benzin­motorokat gyárt, amelyek az ember tenyerén is elférnek. Egy ilyen hengeralakú 33 köbcentis motor, amely per­cenként 7200 fordulatot tud elérni, és 1,6 lóerőt tud kifej­teni, mindössze 2,3 kilogramm súlyú. A szél és a telefon Svájc északi, rendkívül hi­deg vidékein különleges te­lefonfülkéket állítanak fel, — ezeket a fülkéket szélener­giával működő mini-villany- telepekkel szerelik fel. Ha másodpercenként 5 méternél nagyobb erejű szél fúj, akkor a telepeket tápláló dinamó forogni kezd. Amikor a tele­pek a megállapított határig feltöltődtek, a dinamó auto­matikusan kikapcsol és a tele­pek egy hónapon át fűtik a telefonfülkét. A jövő repülőgépe? A helyből le- és felszálló repülőgép gondolata régen dédelgetett vágyálom. A he­likopterek megjelenése és bizonyos fokú elterjedése nem oldotta meg a problémákat, hiszen a gépek sebessége és befogadóképessége erősen korlátozott. Ha még nincs is kiforrott konstrukciója a helyből felszálló repülőgépek­nek, az ezirányú amerikai és nyugatnémet kísérletek si­kert ígérnek. A kutatók a képen látható módon képzelik el a jövő helyből felszálló repülőgépét. Az első és hátsó szárnyak he­lyén elfordíthatóan kialakí­tott hajtóművek a függőleges mozgást, illetve ferde állás­ban a levegőben maradást biztosítanák, a hátúi elhelye­zett négy sugárhajtómű pe­dig a nagy sebességű hala­dást segítené elő. Spirális lakások Az egyik lengyel városban a házban nem lesznek emele- hengeralakú szövetkezeti há- tek — a lakásokat spirális zat fognak építeni. A tervben megoldással fogják kialakí- az a legérdekesebb, hogy tani. A Neftohim állami gazda­sági egyesülés központi tu­dományos kutató intézetében Burgasz mellett új műanyagot szintetizáltak, olyan techno­lógia alapján, amelyet az in­tézet tudományos munkatár­sainak és a kóolajvegyipari kombinát szakértőinek kol­lektívája dolgozott ki. Meg­jegyzendő, hogy Bulgária az első KGST-tagország, amely megkezdi az „ABC” műanyag ipari gyártását Az új műanyag két alap­vető komponens egyesítésén alapul. Az egyik komponens plasztikus tulajdonságokkal rendelkezik, szilárddá és tar­tóssá teszi az új műanyagot. A másik elasztikus tulajdon­ságokkal bír, széles hőmér­sékleti skálát biztosít, és ütésállóvá teszi. Az új mű­anyaggal sikeresen helyette­síthetők különböző fémek és a fa. Jól bevonható vékony nikkel- és krómréteggel. Re­mek közegellenálló képessége lehetővé teszi a gépkocsigyár­tásban, műszergyártásban stb való alkalmazását. .Megfelelő megmunkálással pompás ma­hagónifa utánzat készíthető belőle. A garnélarákok házastársi hűsége Konrad Lorenz, a Max Planck Intézet igazgatójának véleménye szerint bizonyos állatfajok házastársi hűsége a körülöttük lévő környezet­től függ. Megfigyelték pél­dául, hogy egyfajta trópusi hal a nyílt óceánban hűséges, de azért környezetben poli- gámmá válik. Lorenz profesz. szór véleménye szerint bizo­nyos tropikus halfajták, ami­kor veszélyes területen élnek, rákényszerülnek a monogá­miára, mert a fajfenntartás érdekében a „kicsik” védel­mére családi sejtet kell alakí­taniuk. Egyikük vigyáz a ki­csinyekre, másikuk táplálék után néz. Ugyanezeknek a halfajtáknak a víz alatti bar­langokban élő egyedeit sok­ka] kevesebb veszély fenye­geti, ezért elhanyagolják a házastársi kötelékeket. Egy bizonyos fajta garné­laráknál pl. a házastársi hű­ségnek más kicsengése van, bár ennek alapján is a faj- fenntartás húzódik meg: a nőstény garnélarák szexuális fogékonyságának időszaka rendkívül rövid: összesen 20 nap, mintegy öt órás csúcs- időszakkal. Ha e rövid idő alatt nincs jelen hím állat, a nőstény nem képes utódo­kat a világra hozni; ebből adódik a „törvényes” élettárs szükségessége. A gólyáknál megfigyelték, hogy a hím minden egyes kiruccanás után szabályosan visszatér fészkébe: olykor azonban előfordul, hogy két nőstényt is talál benne. Eb­ben az esetben hagyja, hogy a két nőstény megütközzék egymással, majd a győztest választja, kétségkívül azért, mert ez az utódait is eredmé­nyesebben fogja megvédeni. Bolgár műanyag, az „ABC”

Next

/
Thumbnails
Contents