Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-04 / 234. szám

1972. október 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Szolnok megye életében az élelmiszergazdaság a mégha tározó44 (Folytatás az 1. oldalról.) lucematermesztő zárt-tech­nológia kialakítása is meg­kezdődött a megyében. Erre nézve nem tudom azt mon­dani, hogy honnan szerezze­nek tapasztalatot. Hiszen eb­ben Szolnok megye az úttö­rő, ez az első ilyen próbál­kozás az országban. A zárt- rendszerekben mi nagy jövőt látunk, ezért tőlünk telhető­én minden támogatóst meg­adunk a Szolnok megyeiek­nek is. ür. Gergely István azt vá­laszolta erre: — Számítunk a kormány­zat támogatására, mi pedig igyekszünk bizonyítani. Jól­esik az is, hogy jó véleményt hallunk megyénkről. Mi is nagy tisztelettel adózunk a megye gabonatermesztőinek, de magunkat azzal biztatjuk: még ennél is többre vagyunk képesek. Igaz, hogy a hato­dik helyet már az olimpián is pontozták, és így most mi is a pontozottak között va­gyunk a gabonatermesztés­ben. De még van annyi tar­talékunk, és erre serkentjük önmagunkat, ezt kérjük a termelőüzemektől is, hogy a pontozott helyről lépjünk a dobogóra. Az pedig legalább a harmadik hely, ahogy köz­tudomású. A megye állattenyésztésé­ről tárgyalva elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésről esett a legtöbb szó. — Hónap végére miniszter elvtárs asztalára tesszük a megyei programot — mond­ták megyénk vezetői. — Ez nagy vonalakban annyit je­lent, 1975-ig tíz százalékkal emeljük a törzsállományt tá­junkon. Tudjuk, hogy ke­mény munkát vállalunk, de azt is kiszámítottuk, hogy ehhez legalább egymilliárd forint kell. Három utat já­runk. Mégpedig jelenleg el­sősorban a meglévő szarvas­marha-telepek korszerűsíté­sére törekszünk, gondolunk később új telepek építésére is és szeretnénk megbecsü­lést szerezni a háztáji szarvasmairha-tar tásnak. A programtól mi sokat várunk. A miénk kormánypárti me­gye és ez nálunk azt jelenti, hogy igyekszünk azoknak a gazdaságpolitikai céloknak megfelelni, amelyeket a kormány támogat. Viszonzá­sul pedig mi is segítséget ké­rünk. A megye vezetői — Tóth János, a megyei pártbizott­ság titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke. He­gedűs Lajos, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Sári Mihály, »a megyei pártbi­zottság osztályvezetője volt még jelen a tárgyaláson — azt is elmondták, hogy az élelmiszeriparban a Szolnoki Cukorgyár rekonstrukcióját kivéve lassú a műszaki fej­lesztés. — A szolnoki vágóhíd a legnagyobb igyekezet ellené­re sem tud már megfelelni a követelményeknek — mondta Csorna János — és ez azzal is jár, hogy a me­gye lakosságának ellátása tartós húskészítményekből jóval rosszabb az országos átlagnál. Dr. Dimény Imre válasza ez volt: — Szeptember 19-én dön­töttünk abban, hogy Kun- szentmártonban húsfeldolgo­zó üzemet építünk. Megálla­podás született abban is. hogy már 1973-han megkez­dődik a szolnoki vágóhíd nagy rekonstrukciója. Szó volt az erdőgazdaság­ról is. Megyénk vezetői ar­ról is tájékoztatták, milyen rossz körülményele közólt gazdálkodik a vállalat.. — Ismerem — mondta a miniszter. — A közelmúlt­ban több intézkedést hoz­tunk, hogy az ott dolgozó háromezer ember ne érezze ennek hatását, és megvannak az elképzeléseink, hogy a je­lenleg veszteséges vállalat kiláboljon ebből a helyzet­ből. A délelőtti tárgyalás azzal zárult a megyei pártbizott­ságon: a tárca támogatja a megye terveit. Mindössze a szolnoki hűtőház épitési ké­relmére mondta a miniszter: „Ebben az ötéves tervben nincs rá lehetőség.” Erre vá­laszolta a megyei pártbizott­ság első titkára: — Mi ezt is megértjük és ebben az ötéves tervben ala­posan felkészülünk a hűtő­házi programra, hogy a kö­vetkező öt évben majd pre­cízen megvalósuljon. Délután a Szolnoki Cukor­gyárban Leelőssy Kálmán igazgató számolt be az ot­tani munkákról Nagy Lász­ló, a Magyar Cukoripar ve­zérigazgatója jelenlétében. Dr. Dimény Imre miniszter arra biztatta a cukorgyária- kal. segítsék a hékj eukor­répatermesztő-rendszert. Igyekezzenek a takarmány­keverék-gyártó társulás szer­vezésével. Örömmel hallot­ta, hogy Szolnok megye már túl is teljesítette szerződés- kötésekkel cukorrépa-ter­mesztési irányzatát. A Szolnoki Állami Gazda­ság — a megye legjobb ga­bonatermesztő gazdasága 46.7 mázsa hektáronkénti átlaggal — új tehenészeti telepén Szöllősi János igazgató mu­tatta be azt az utat, amelyet 1970-től Idáig megtett a gaz­daság. Akkor kerültek oda az új vezetők a veszteséges üzem élére. Akkor 58 mil­lió forintot termelt az üzem, most várhatóan 85 milliót. Dr. Gergely István meg is jegyezte: — Lám, milyen változást jelent ha fiatal, tehetséges emberek veszik át a kormányrudat. A szolnoki tsz-szövetség székházában a megye élelmi­szergazdaságának irányító szakemberei várták késő dél­után a minisztert. Kollegá- lis, szakmai találkozó volt ez. Bódt Imre Állami-díjas tsz-elnök bevezetője után Szurcsik István túrkevei, Gó- cza József jászkiséri, dr. Kardos Sándor tószegi tsz- elnök ök kérdései alapján fejtette ki a miniszter, mi­lyen utat igyekszik járni a magyar élelmiszergazdaság a jövőben. Borzák Lajos Válaszol a Cipönagykr. Vállalat A tornacipőt ők megrendelték Kinek van igaza? Kérdez­te lapunk munkatársa írá­sában, amikor augusztus vé­gén a Kossuth rádióban el­hangzott hogy a Tisza Cipő­gyár lemaradása miatt im­portra szorulunk tornacipő­ből. A cipőgyár értékesítési osztályának vezetője ugya­nis úgy tájékoztatta lapun­kat hogy szerződési kötele­zettségeinek a válalat mara­déktalanul eleget tett. és ezért csodálkoztak az őket elmarasztaló megjegyzése­ken. Nos, a Cipőnagykereske­delmi Vállalatok szakmai bizottságának illetékesei is csodálkoztak a gyár osztály- vezetőjének válaszán, és a következőket írták: A nyolc legnagyobb keres­kedelmi vállalat, mely a belföldi tornacipő-ellátás több mint 98 százalékát biz- 1972. első félévére a Tisza Cipőgyárral. 1.3 mil­lió pár különböző tornacipő­re, tenisz- es kosarlabda-ci- pőre kötött szállítási szerző­dést. A második negyedév­ben sorozatos lemaradások voltak a szállításokban, s ezért június 2-án a Tisza Ci­pőgyár és a nagykereskedel­mi vállalatok illetékesei kö­zött tárgyalás kezdődött. Ezen a gyár értékesítési osztályvezetője közölte, hogy az első félévi szerződés kö­telezettségeinek nem tudnak maradéktalanul eleget tenni. S kérte a második félévi megrendelések módosítását is, ugyanis a már korábban vállalt mennyiséget sem tud­ják legyártani. Ismeretes, hogy a torna­cipő iránti kereslet csúcs­pontja augusztus és szeptem­ber hónap, azaz az iskolai év kezdete. Ezért a Könnyű­ipari, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, a cipőnagykeres­kedelmi vállalatok és a Ti­sza Cipőgyár intézkedéseket tettek a tornacipő-ellátás javítása érdekében. A martfűi cipőgyár vállal­ta, hogy szeptember végéig csak 3% iskoláskorúak ellá­tására szükséges tornacipő­ket gyártja. (Posztó száras­cipők helyett is női és gyer­mek tornacipőket készít, kérve a szárascipők megren­delésének módosítását.) Az erőfeszítések, amelyek­ből részt vállaltak a Tisza Cipőgyár vezetői és dolgozói is. csökkentették a tornacipő­hiányt, de még így sem si­került maradéktalanul kielé­gíteni az augusztus hónap­ban jelentkező keresletet. Tornacipőt importálni is kellett. A másik fél válasza után, rnár könnyebb eldönteni; jo­gos megjegyzések hangzot­tak-e el a martfűi cipőgyár­ra a tornacipők miatt?! Ifjú kommunisták a gyárban . A fiatalok üzeme a szolno­ki MEZŐGÉP Vállalat köz­ponti gyáregysége. Mintegy hétszázötvenen dolgoznak itt. — Harminc százalékuk 30 éven aluli — tájékoztat Ke­nyeres Sándor, az MSZMP üzemi csúcsvezető ségenek tit­kára. Éppen ezért a KISZ taglét­száma magasabb lehetne, a két KISZ-alapszervezetnek csak százharminc tagja van. — A III. éves ipari tanu­lókkal jobb lesz a szervezett­ség — mondja Gyigor István, a KISZ csúcstitkára. — őket most igazoljuk át hozzánk az iparitanuló iskolából. A fiatalok közül sokan vidéki KISZ-szervezetek tagjai. A fiatalok megbpefrfilrsc A vállalat vezetői, a párt, és KISZ-vezetőség csúcstitká­ra egybehangzóan állították: a fiatalokat erkölcsileg és anyagilag megbecsülik az üzemben és számítanak rájuk. — Sziráki András főmérnök megjegyzi: — A szakmunkásbizonyít­ványt szerzett fiatalok jóré- sze 2—3 évvel ezelőtt eltávo­zott, — most negyvenhatból csak négy ment el. — Tavaly ősszel KISZ-tag- gyülésen szóvátették a K1SZ- esek, hogy nem a munkájuk szerint bérezzük a fiatalokat — mondja Molnár János igaz­gató. — Megvizsgáltuk a pa­naszukat és változtattunk a bérezésen. A szétszerelő — mosó és szerelőszalag fiatal­jai — mintegy százan fizetés- emelést kaptak. A KISZ-istáknaK nagy többsége szocialista brigá­dokban dolgozik. A központi gyáregységben három ifjúsá­gi szocialista brigád dolgozik. — Kommunista szombato­kat és társadalmi munkaak­ciókat kezdeményezünk — mondja Gyigor István. — Ha sürget a határidő, dolgozunk szabad időben is. Társadalmi munkában parkosítottunk, udvart rendeztünk, felvonu­lási épületeket bontottunk. A vietnami műszakokban a fiata­lok is részt vettek. — A csúcsvezetőség fel­ajánlotta a KISZ-nek, hasz­nálja ki jobban a tiszaligeti üdülőt — tájékoztat Kenyeres Sándor. — Azóta több klub­délutánt, szellemi vetélkedőt ott rendeztek. A gyáregysé­gek közt vetélkedők is voltak a különböző szakmák fiatal­jai között.. A legjobbakat a vá 11 alat megj u talmazta. A KISZ ajáulffsWal A központi gyáregység KISZ- alapszervezeteiben nyolc fia­tal kommunista tevékenyke­dik. Hatot a KISZ ajánlásá­val vettek fel a pártba, pon­tosabban egyik ajánlójuk az ifjúsági szövetség taggyűlése volt. Gyigor István, a vállalati KISZ-csúcsvezetőség titkára 31 éves. Már a gyári törzs- gardához tartozik. Szívesen dolgozik a KISZ-ben, ez a pártmegbízatása. Wolf Károly gépészmérnök, főtechnológus is hasonlton!. Elvégezte az esti egyetemet, tavaly vették fel á pártba, a KISZ ajánlásával. A párttag- gyűlésen azt a feladatot kap­ta, hogy továbbra is a KISZ­ben dolgozzék. — Tavaly és most is propagandista politi­kai vitakört vezet. Nagy Magdolna utókalku­látor, a KISZ-csúcsvezetőség gazdaságfelelőse szintén párt­megbízatásként dolgozik az Ifjúsági szövetségben. Számon kérik a megbízatást A gyáregység pártvezetésé - gi tagjaival a pártmegbízatá­sok teljesítésének ellenőrzé­séről beszélgetünk. — Csillik Jenő gazdaságfe­lelőst bíztuk meg az ifjúsági munka segítésével — tájé­koztat Kenyeres Sándor. — Rendszeresen részt ve­szünk a KISZ-csúcsvezetőség ülésein. Most a klubdélután- jükra hívtak meg. Még én is megfiatalodom közöttük — mondja nevetve Csillik Jenő. Bodor Pál, a központi gyár­egység pártalapszervezeténck titkára hozzáfűzi; — Félévenként értékeljük a tömegszervezetekben tevé­kenykedő kommunisták mun­káját, így a KISZ-ben dolgo­zókét is. A vezetőségi ülésre meghívjuk a fiatal párttago­kat is, meghallgatjuk őket, és tanácsokat adunk nekik. Ezt követően taggyűlésen foglalkozunk munkájukkal; a számonkérés, a tanácsadás tehát nem marad eL A kommunista fiatalok a KISZ-ben pártmegbizatast teljesítenek. Feladatuk, hogy neveljék azott dolgozó KISZ- eseket s tartalmasabbá te­gyék az ifjúsági munkát. A MEZŐGÉP kommunista fia­taljai eredményesen teljesítik ezt a megbízatásukat. — m. 1. — ij gyermekszohabútor Gyár Nyíregyházán Legnagyobb megrendelő a Szovjetunió Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter kedden fel­avatta a Hajtómű- és Felvo­nógyár nyíregyházi gyáregy­ségét. Az ünnepségen részt vettek a párt és állami szer­vek megyei és városi vezetői. Az avatás után a gyár épí­tésében. munkájának meg­szervezésében kitűnt dolgo­zóknak miniszteri és vállalati kitüntetéseket, okleveleket nyújtottak át A korszerű gyár átadása egyik fontos láncszeme a vi­dék, ezenbelül a Nyírség ipa­rosításának. A mintegy 200 millió forint költséggel kiala­kított modem üzemben fő­ként elektroforetikus és elek- trostatikus — felületvédelmi­berendezéseket és konvekto­rokat állítanak elő. A gyár jelenleg 750 embert foglal­koztat. Idei termelési értéke 275.7 millió forint lesz, s eb­ből 194.5 millió forint értékűt exportál. Legnagyobb meg­rendelője a Szovjetunió. SANITARIA 72 Kedden délelőtt a város­ligeti vásárváros 31-es pavi­lonjában dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari minisz­ter első helyettese ünnepé­lyesen megnyitotta a Sani­taria ’72 épületgépészeti ki­állítást. A kiállításon húsz magyar és tíz külföldi cég vonultatja fel fürdőszobai és konyhai víz-, gáz- csatorna- és villanyszerelési szerelvé­nyeit és berendezéseit. A nagyszabású bemutatón a teljes hazai választékon kí­vül bemutatják a közeljö­vőben nagy szériában piac­ra kerülő. magyar-osztrák kooperációban készülő szép és tartós csaptelepeket és a luxuscélokat szolgáló hó- fokszabályozós csapokat is. Űj termékkel mutatkozott be a vásárlóknak kedden Szombathelyen megnyílt ki­állításán a Vas megyei Bú­tor- és Kézműipari Vállalat. Az egyik újdonság — a tíz ré­szes Zoltán elnevezésű gyer- mekszobabútor — különösen megnyerte a látogatók tet­szését Az idén 1200, jövőre kétezer garnitúrát készítenek belőle. Ugyancsak új ter­mékként szerepelt a kiállí­táson az Isis elnevezésű ma­hagóni furnérral készült ma­gas fényű, polieszterezett kombinált szekrény. Ebből évente négyezret gyártanak­Göngyöleg az udvaron Jászberényben furcsa látvány fogadja azt, aki be­lép az élelmiszer kiskeres­kedelmi vállalat helyi ki- rendeltségének udvarába. A főtér épületei közé be­ékelődő udvarba naponta hajtanak be pótkocsis te­herautók, lovaskocsik vagy triciklik, viszik az árut a város húsz élelmiszerbolt­jába, vagy hoznak árut a nagykereskedelmi vállala- toktóL Az élelmiszeráruk elszál­lítását. vagy fogadását az utóbbi időben mind ag- gasztóbban akadályozza, hogy a szűk udvarban he- gyén-hátán halmozódnak fel az üres ládák és kar­tonok, tízezer számra he­vernek a földön szinte öm­lesztve a sörös, a boros, a colás és egyéb üvegek. A kiskereskedelmi vál­lalat élelmiszerboltjai — különösen a külterületi boltok kicsik, korszerűtle­nek, raktározási lehetősé­geik minimálisak. A válla­lat úgy igyekszik ezen se­gíteni, hogy az üres üve­geket és ládákat a boltok­ból a kirendeltség udvará­ba szállítja, és ott tárol­ja addig, amíg a nagyke­reskedelmi vállalat elviszi. Sajnos a göngyöleg hóna­pokig ott hever az udva­ron, őrizetlenül, elfoglalva azt a helyet, amire a vál­lalatnak nélkülözhetetlenül szüksége lenne. Különösen sok gondot okoz a söripari vállalat, amely sorozatosan elmu­lasztja a göngyöleg vissza­szállítását. A kirendeltség udvarán jelenleg is több mint tízezer sörösüveg he­ver a földön, és várja — ki tudja, mióta — hogy elszállítsák. Többször elő­fordult, hogy a kiskereske­delmi vállalat saját költ­ségén bérelt tehergépkocsit a VOLÁN-tól, és az üres göngyöleget visszaszállítot­ta a söripari vállalatnak. Ott azonban furcsa módon nemhogy megköszönték volna a besegítést, inkább felháborodtak a „zavará­sért”. Előfordult olyan eset is, hogy nem fogadták a Szállítmányt. Jászberényben sajnos sok olyan élelmiszerüzlet van még, amely enyhén szólva a régi szatócsbol­tokra emlékeztet Ezekben csak nagy erőfeszítések árán, rugalmassággal, a kiskereskedelmi és a nagy­kereskedelme feltételeit, szefogásával lehet — leg­alább megközelítően — megteremteni a kulturált kereskedelmi feltételeket Jó lenne, ha ezt tudná a söripari vállalat is. annál is inkább, mert a sör nagykereskedelmi árában benne van. az áru óda- szállítása és a göngyöleg visszaszállítása is. — Ülés — Látogatás a izolnoU cukorgyárban

Next

/
Thumbnails
Contents