Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-04 / 234. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. október 4. Tizenöt éve szállt fel az első műhold Latin-Amerika jövője: Kuba n. Iparosítás és lakásépítés Aki Kubába érkezik, nem mulasztja el megtekinteni a La Tropicana műsorát. Valamikor a milliomosok kedvenc helye volt, s játékkaszinóiban a tétnek nem volt felső határa. Mesélik: éjjelente gyárak és bányák cseréltek gazdát. Ma is minden este teltház van a kétezer személyt befogadó, félig tü- körfklú, pálmaliget közepébe épített, háromemeletes hidraulikusan mozgatható szín- padú Tropicanában. Az ötvenes évek elején építették, tervezője nemzeti díjat kapott. Az ember nem tudja megállni dicsérő jelzők nélkül. A kubaiak büszkék rá, de önérzetesen azonnal hozzáteszik: igaz, hogy a 30-as évektől a forradalom győzelméig majdnem minden amerikai pénzen épült, de kubai mérnökök tervezték, és kubai munkások épí,tették. Sok a rótolni va’ó S ha járod Havannát, mindenütt találkozol a kubai mérnökök és munkások dúsfantáziájú alkotásaival. A Vedádoban (neve azt jelenti, tiltott terület), ahol a 30 emeletes felhőkarcolók tetején uszoda van, vagy a főváros kertnegyedeiben, ahol nemigen találni két egyforma villát: De megcsodálhatod a kevert építészeti stílusú Oha- vannát is, ahol az utcasarkokon ott ül a cipőtisztító, vagy rozzant masinájával az utcai fényképész. Kezdetleges eszközökkel, de tíz percen belül képet csinál rólad. Gil Green „Forradalom Kubai módra” című, nálunk is nemrég megjelent könyvében így jellemezte Havannát: „a főváros épületei magukon hordozzák a gazdagságot, a rendszertelenséget, a szellősséget. a tisztaságot, a csendet”. Persze ami a csendet illeti csak néhány építészeti stílusra mondható el. Mert jelképesen is. a valóságban is Havanna és az egész ország nagyon is zajos. A munka zajától- A szigetország azok közé az országok közé tartozik, ahol a legmagasabb a beruházások aránya: 31 százalék. Sok a pótolni való. Mert a cukoripart, a szórakoztató és szolgáltató ipart kivéve, nem igen beszélhettünk iparról Kubában. Talán meglepő, de tény: annak idején, még egy kenyérgyára sem volt a fővárosnak. Minden nap repülőgéppel Floridából hozták a kenyeret. A forradalmi kormánynak tehát egész sor új iparágat kellett létrehoznia. Mégpedig olyan körülmények között, amikor a meglévő néhány üzem gépei is leállással fenyegettek. Nem jött alkatrészutánpótlás a túlsó partról. A forradalom győzelmekor például 300 ezer gépkocsi volt az országban. Ebből ma már mindössze 15—20 ezer fut az utakon. S itt Kubában nincs semmi meglepő abban, ha látsz egy kocsit ablak vagy ajtó nélkül. Arról nem is beszélve, hogy az irányjelző egy kicsit luxusnak számít. Azért is. mert münden gépkocsi- vezető számára kötelező az irányváltoztatás jelzése — kézzel is. Érthető, hogy a kubai kormány nem a gép- kocsipark felújítására fordította a figyelmet. Volt van égetőbb gond is. es Szovjet liá/jjyár Orienteben Például a lakáskérdés. Itt is gond, mint az egész világon. Az idén 30 ezer család költözhet új otthonba, 1975- től már évi százezer lakás építését tervezik. Santiago de Cubában. a hárommilliós Oriente tartomány fővárosában, a Sierra Maestra-i hegyek lábánál nagy kapacitású szovjet házgyár dolgozik, ötvenezer lakosú városrész épül itt. Tízezer család már el is foglalta új otthonát. De ha Havannából délre indulsz, a Karib tenger partján szintén új lakóteleppel találkozol, szomszédságában sporttelep és játszótér. Az ország — sok más mellett — építőanyaggondokkal is küzd. Igaz, hogy a cementtermelésben évi egymillió tonnás rekordot értek el, de ez még mindig kevés. S főleg a munkáskéz hiánya, meg a gépesítés akadályozza, a nagyobb arányú építkezéseket. S a lakásépítésben is született egy kubai módszer, az úgynevezett mikrobrigádos építkezés. Lényege: a különböző üzemek küldik el munkásaikat az építkezésre, így a fizetés az üzemből jár. A létszámtól függetlenül az üzem. kapja majd a lakásokat. a legjobban rászorulók között osztja szét. De előnyt élveznek azok. akik részt vesznek az építkezésen. Tehát jórészt a munkások maguknak építik a lakásokat. matékkal esik latba a nők munkábaállítása. Az iparban 1964-ben 282 ezer nő dolgozott, tavaly már félmillió. De ez a szám is kevés. Hiszen vannak olyan könnyűipari üzemek, ahol éppen a női munkaerőhiány miatt, a kapacitásnak csak felét tudják kihasználni. A nők munkábaállításának akadálya — ha valahol igen — akkor Kubában méginkább a férfiak ellenállásában keresendő. A hagyományos előítéletek itt mélyebben gyökerezne^ mint Európában. Elsősorban a középkorú és idősebb korosztálynál: a férfi szava még parancs. Munkában a nősznvetftég A frontáttörés előszele már érződik. S ez nem kis részben a kubai nőszövetségnek köszönhető. Brigádjai sorra felkeresik a nem dolgozó lányok, asszonyok családjait. Beszélgetnek. Persze a siker attól is függ, hogy hogyan tudják megteremteni azokat a feltételeket, amelyek az anyák gondtalanabb munkáját segítik. Havannában például már létrehoztak néhány olyan bölcsődét, ahol a gyerekek — az édesanya éjszakai műszakja alatt — ott alusznak. A fővárosban tavaly 22 új óvodát nyitottak meg, s ezzel számuk elérte a 330-at, de még ez is kevés. Kevés, de ne felejtsük el: tíz évvel ezelőtt a nulláról indultak. Sok — főleg nyugatról jövő utast meglepi az, hogy minden nehézség ellenére, változatosan és elegánsan öltöznek a kubai lányok, asszonyok. — Főleg a blokádot követő első időben — mondják a nőszövetségben — sok mindent meg kellett tanulnunk. Ezrével szerveztük a szabás-varrás tanfolyamokat. Nem csupán azért, hogy az asszonyokat lépésről lépésre bevonjuk a munkába, s megismertessük őket a nőszövetség munkájával, hanem azért is, hogy házilag tanuljanak meg ruhákat átalakítani, változtatni. Nézze meg a nők lapját. Terjedelmének 15— 20 százalékában tippet ad a „házi varrónőknek”. Azért • is. hogy estére szépek, pontosabban még szebbek legyenek a kubai lányok, asszonyok. Mert ebben a sokáig fennmaradó Havannában sokat adnak arra, hogy a szórakozni induló kubai nő estére legyen szép. Nappal az utcákon, vagy munkahelyeken egész nap be van csavarva a haja, úgy dolgozik, úgy sétál —, de estére kész lesz a frizura. A hangsúly az estén van, mert a klímához igazodva, az élet igazán este 8—9 órakor kezdődik. Ekkor nyitnak a színházak, az esti iskolák, egyetemek, ilyenkor-tájra kezdődnek a gyűlések. Es este »i pesülnek be az ifjúsági klubok is. Király Ferenc (Folytatjuk.) Szíriái hadgyakorlat A Szíriái szárazföldi és légierők, valamint a haditengerészet hétfőn hadgyakorlatot kezdett a szíriai partoknál — közölte a damaszkuszi rádió. A hadgyakorlat célja az ország fegyveres erői védelmi képességének fokozása és az ellentámadásba lendülés kipróbálása. Részt vesz rajta Musztafa Tiasz vezérőrnagy szíriai hadügyminiszter is. CIA fokozta tevékenységét Indiában. Felszólította a kongresszus párt aktivistáit, legyenek éberek. Indira Gandhi indiai miniszterelnökasszony hétfőn Biharban kijelentette, értesülései vannak arról, hogy az amerikai kémszolgálat, a Több szavazatot haotak a finn kommunisták is Helyhatósági választások Ma 15 éve, 1957 október 4-én röpítette világgá a iTASZSZ hírügynökség a a szenzációs eseményt: a Szovjetunióban felbocsátották az emberiség történetének első mesterséges holdját. A szovjet tudomány és technika eme hatalmas teljesítménye érthetően kiszorított minden más eseményt a világsajtó címoldalairól. Az első mesterséges hold fellövésével valóra váltak az „űrkutatás atyjának”, Ciol- kovszkijnak zseniális meglátásai. A szovjet mesterséges hold felbocsátása egy akkor már csaknem 10 éve folyó megfeszített tudományos technikai munka nagyszerű eredménye volt. Kevés tudományos technikai vállalkozás fejlődött olyan gyorsan századunkban, mint az űrkutatás. Hisz még fél évtized sgm telt el az első mesterséges hold felbocsátása után, s a szovjet tudomány újabb, még a kezdetinél is hatalmasabb tudományos technikai esemény- nyel lepte meg a világot: Jurij Gagarin űrutazásával. A világűr meghódítása amolyan tudományos versengéssé vált a két technikai nagyhatalom. a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A szovjet űrkutatás Gagarin történelmi jelentőségű első útja után is dinamikusan fejlődött, és szinte diktálta a világűr űneghódításá- nak ütemét. Az első nő, aki eljutott a világűrbe Valen- tyina Tyereskova volt. Az első olyan űrhajó, amelynek kabinjaiban háröm ember foglalt helyet, a Voszhod—1, és Alekszej Leonov a Vosz- hod—2 utasa hajtotta végre az emberiség történetének első űrsétáját. Ezekhez a világraszóló sikerekhez képest már szinte „másodlagos” jelentőségű az a tudományostechnikai szempontból hallatlanul fontos eredmény, amelyet a szovjet űrkutatás a Luna—9 sima holdraszál- fásával kivívott, megint csak először az emberiség történetében. Az amerikai űrkutatás a legtöbb figyelmet a holdkutatásnak szentelte. A szovjet hurut-programmal párhuzamosan az amerikai Sur- veyorok hajtottak végre több ízben sima leszállást a hold felszínén. 1961-ben hagyták jóvá az Apollo-tervet, s ennek eredményeként 1968 december 21-én indult először emberrel a fedélzetén Apollo űrhajó holdkörüli pályára. Az Apollo-program leglátványosabb eredményét az 1969 július 16-án felbocsátott Apollo 11 űrhajó érte el: Előbb Armstrong, majd Aldrin űrhajósok leereszkedtek a Hold felszínére, elsőízben az emberiség történetében. Az első mesterséges hold felbocsátása után 10 év sem telt el, s a szovjet űrkutatás már nemcsak legközvetlenebb szomszédunk a hold feltérképezését tűzte ki célul. 1965 novemberében a Vénusz—2 és a Vénusz—3 felbocsátásával megkezdődött a hozzánk legközelebb eső bolygó rendszeres felderítése. 1966 március 1-én a Vénusz—5 elérte a bolygó felszínét. A szovjet tudósok először laboratóriumban valósították meg a világűr körülményeit, majd a világűrben hoztak létre tudományos- kutató-laboratóriumot. S időközben tovább léptek: a szovjet tudomány és teh- nika csúcsát jelentő űrhajók már a Marsot ostromolják és a bolygótárs geológiai, hőtani adottságairól hoznak információkat. Havanna szomszédságában. Alamárban az ilyen 25—30 tagú mikrobrigádok építenek egy új várost, ahová az első épületekbe a lakók már be is költöztek. Ha felépül a város, 80 ezer lakosú lesz. Napról napra változik a kubai táj arculata, mindenütt a nagyarányú építkezésekkel találkozni. De a gyorsabb fejlődést, — többek között a munkaerőhiány is akadályozza. A munkaerőgond között különös nyoBizonyos balratolódást eredményeztek a vasárnap és hétfőn megtartott finnországi helyhatósági választások. Az előzetes végeredmény szerint a választások fő nyertesének a finn szociáldemokrata párt tekinthető, amely a szavazatok 27 százalékát kapta meg, s valamennyi párt közül a legnagyobb arányban (3 százalékkal) növelte az 1968. évi választásokhoz képest a ráesett szavazatok számát. Szavazatnyereséghez jutottak a konzervatívok és a kommunisták is. A legtöbb szavazatot a finn kisparasztpárt vesztette. t_ á’fi KÉPERNYŐJE ilJJ ELŐTT Rendkívüli adásnappal kezdődött az elmúlt hét, és rendkívül gazdag műsorral ért véget. Hét végére igazán szokatlanul színes programmal rukkolt ki a televízió. Muyen jó érzés leírni: a jobbnál jobb programok között még egy legeslegjobb is akadt, a Világló éjszaka. Hála a Budapesti .Művészeti Hetek újító, frissítő szellemének. Mert kétségtelen, hogy a „rendkívüli” hétvége kiemelkedő műsorainak megszületésében nem kis része van a művészi seregszemle termékenyítő, ösztönző hatásának. Már a nyitóhangverseny, Kodály Székely fonójának közvetítése is nem mindennapi zenei csemegét ígért, s a ritkán hallható, székelyföld legszebb dalait magába olvasztó zénei mű kitűnő előadása valóban minden várakozást felülmúlt. Egyébként némi túlzással a zene hetének is nevezhetnénk a televízió szeptemberi utolsó műsor- hetét: Székely fonó hétfőn, szerdán a Tv-bérlet hangversenykalauza, csütörtökön maga a hangverseny, Csajkovszkij V. szimfóniája — szép és ihletett tolmácsolásban —, pénteken a kubai balett szokatlan hangvételű Carmenelőadása, szombaton parádés megnyitó a Zenés tv-színház- ban, vasárnap este a muzsikus fiatalok magával ragadó díszhangversenye. Valameny- nyi zenei program egyben zenei esemény is. Mindenekelőtt vonatkozik ez A bűvös szék című tévéoperára, amelyben a szerző Karinthy remek szatírájából a zene sajátos modem eszközeivel — tovább erősítve a történet drámaiságát és felerősítve bíráló tendenciáját — nemcsak mulatságos, hanem elgondolkodtató zenedrámát is alkotott. A kitűnő énekesgárda természetesen és magabiztosan birkózott meg a modern hangvételű opera énekesi és karakterábrázolási feladataival. Vámos László rendezői munkája pedig a rendkívül tiszta, egyértelmű drámai helyzetek megteremtésében és a játék kitűnő ritmusában volt tetten érhető. Talán még egy érdekesség az elmúlt hét műsorából. Egy „véletlen összecsengése”: a hétfő este hallott, Kodály megzengette székelyföldi muzsikára szinte ráfelelt, visszarímelt a tévésített Tamásinovellák zengő lírája a vasárnap esti tévéfilmben. A világló éjszaka Négy novella került egy csokorba — köztük a film címadó írása — a Zsurzs Éva rendezte. Tamási születésének 75. évfordlulóérq készült tévéfilmben. Aligha lehetett volna avatottabb kekekkel válogatni Tamási Áron novellaterméséből. A négy, televízióra alkalmazott novellában — a forgatókönyv Csák Gyula nevéhez fűződik — ugyanis Farkaslaka írófiának csaknem teljes érzésvilága képviselve volt és még a világ soráról-sorsáról vallott humanista nézeteit is megismerhettük. A Mihályka szippants-ban líraian csengő hangját csodálhattuk meg. Talán még most is itt cseng a fülünkben a hamvas szerelem nyelvi muzsikája: „Gyere virágozzunk.” Így hívja szerelemre a legény a lányt, Dimén Ilkát, aki „egy szál rózsán tanul csókolni”. A Legendás disznótorban pajzán boccacciós humorát ízlelhettük meg; a virító virágasszony, a csalafinta menyecske és a nőcsá- bász kántor legendává változó kalandjában. A Rendes feltámadás a társadalmi igazságtalanságokra fogékony író lázadó dühét képviselte, illetve tükrözte, amikor a másvilágon is éppúgy hátul a helye a sorban a cselédnek, miként itt a földi világban. Aztán ismét újabb szín. a Világló éjszaka. Tamási Áron mélységes ember- szeretetből fakadó optimizmusának, reménykedésének költeménye prózában, a film záróakkordjaként. Nem meghalunk, hanem gyümölcsözünk, mondja az ember magzatot váró, vajúdó feleségének. S ha visszagondolunk az első szerelmes történet egyik mondatára, „a Gyere virágozzunk” gondolatára. nem nehéz felfedezni a novellákból kibontakozó központi gondolatot — a szerelem, amelyik kivirágzik., termést hoz, az ember fiát és jövőt teremt —, amelyet költői hittel és hitelességgel sugárzott Zsurzs Éva filmje. Túl azon, hogy mívesen, ugyanakkor a remekművek iránti alkotói alázattal szólaltatta meg az egyes novellákat — olykor a technika bravúrját is segítségül híva — lásd a Feltámadás ötletes kék- pi megvalósítását — egészében Tamási egyéniségét idézte a képernyőn. Megőrizte nyelvi gazdagságát, színeit és csillogását, ugyanakkor képekbe tudta komponálni az egyes történeteket, még székelyföld természeti pompáját is bemutatva. Zsurzs Éva filmje a Tamási-novellák igazi feltámasztása papírsírjukból. Ebben nagyszerű színészek segítették. Például a Dimén Ilka kezéért kakaskodó legényeket alakító Szegvári Menyhért és Vallai Péter vagy Garas Dezső, a ravasz kántor. Rajz János a féltékenyen ostobácska férj szerepében, de említhetnénk Siménfalvy Sándort, telibetalált bibliás öregemberéért Olvasta-e? Üj sorozat indult útjára szombat este, az Olvasta-e? Már az első adás, a sorozat bemutatkozása tükrözte a szerkesztői szándékot. Azt tudniillik, hogy ebben a sorozatban jelentős magyar írók novelláival fogunk megismerkedni, még hozzá olyan írásokkal, amelyeknek tartalma általában derűs. Nos, Móra Ferenc esetében nem volt különösebben nehéz feladata a szerkesztőknek. Móra életműve bővelkedik humoros írásokban. A Harkabusz, a filozófia doktora is kétségtelen, hogy közéjük tartozik. Oldottabb hangvételű, derűs história ez is. csattanóra kihegyezve. Egy kisváros lányos apáinak mulatságos hajtóvadászata a gimnáziumba frissen érV-«—ett tanár megfogására, majd nevetséges felsülése miután kiderül, hogy a filozófia doktora, a teiben-mézben fürösztött vőjelölt bizony már gyermekes családapa. Kazán István rendező igyekezett jól jellemezni. tömören a kisváros „számottevő” polgárainak kicsinyességét, s a találó figurák egész panoptikumát vonultatta fel. De talán ez a szándéka ludas abban, hogy kicsit terjengőssé is vált az egyébként nagy írói ökonómiával felépített novella tévéváltozata. Ugyanakkor a rendezés jól használta ki az adódó helyzetek humorlehetőségeit. Végeredményben kellemes félórát nyújtott a Harbakusz. Bizonyára a továbbiakban is érdemes lesz odafigyelnünk a magyar novellairodalom televíziós képeskönyvére. V. ML Indira Gandhi éberségre int
