Szolnok Megyei Néplap, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-14 / 243. szám
1972. október 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A kutatók gazdag lelőhelye Tízéves a megyei pártarchivum Műemlékek ex libriseken és kisgraíikákon Kiállítás a jászberényi városi-járási könyvtárban A Központi Bizottság titkársága 1961. május 23-i határozata szerint „meg kell őrizni mindazokat az iratokat, amelyek a párt politikai és gyakorlati munkája, valamint a tudomány számára értékes adatokat tartalmaznak, amelyek a pártnak a szocializmus építéséért folytatott harcát, politikai, gazdasági és ideológiai munkájának főbb vonásait tükrözik.” E határozat nyomán alakult meg 1962-ben a megyei pártbizottság archívuma. Kezdetben a megyei párt- bizottság, a járási és a városi pártbizottságok, a községi bizottságok és csúcsvezetőségek 1957—1960 közötti iratainak összegyűjtése, rendezése és biztonságba helyezése volt a fő cél. Ezt az 1960 után keltezett anyagok feldolgozása követte. A Magyar Kommunista Párt és a Magyar Dolgozók Pártja megyei szervezeteinek iratanyagát megőrzésre 1957-ben Budapestre, a Párt- történeti Intézet archívumába szállították. Onnan kerültek vissza 1965-ben a megyei pártarchivumba. Ezeknek az iratoknak levéltári rendezése 1969-ben kezdődött. most is tart és előreláthatólag hosszabb ideig elhúzódik. Az iratanyag fel- használása azonban a történeti kutatás számára így is biztosított. A kutatók segítése Az archívumban megtalálható iratokról többször adtak ki tájékoztatót, részletes ismertetést a fondok tartalmáról, iratcsoportokat ajánlottak. Időközben a megyei pártszerveknél is nőtt az igény a politikai munka tudományos megalapozottsága iránt, s mindennek köszönhetően a pártszervek egyre inkább felismerik az archívumban őrzött dokumentumok értékét, egyre bővítik felhasználásának lehetőségeit. Ezeknek tudható be, hogy vezető pártmunkások és az apparátus tagjai már 154 esetben tanulmányozták az archívumi anyagokat, s emellett száznyolcvannégyen kaptak ott tudományos feldolgozó munkára engedélyt. A kutatóknak van miben tallózniok. A történelmi értékű iratok mellett 254 visz- szaemlékezést is őriznek a megyei pártarchivumban. Ezek többsége a Tanácsköztársaság idejét, illetve a fel- szabadulást közvetlenül követő eseményeket idézi. Felszabadulásunk 30., a tsz-mozgalom 25., Szolnok 900. jubileumára készülő pályamunkákhoz gazdag forrásanyagot találnak az archívumban a kutatók. Az utóbbi téma 1945 utáni szakaszához nemcsak a pártmunkára utalnak a feljegyzések. hanem a megyeszékhely akkori kulturális és gazdasági viszonyaira is. Archívumok közötti csere révén a kutatók' rendelkezésére állnak más megyék helytörténeti kiadványai is. Ez azért érdekes, mert azokban gyakran találni jászkunsági eseményekre, személyekre utaló részeket. A pártszervek iratanyaga mellett gyűjtik az archívumban a párt és más szervek kiadványait, tájékoztatóit, s a pártsajtót is. A gyakorlati pártmunkáért Mivel a pártdokumentumok évtizedek tapasztalatait tartalmazzák, a gyakorlati pártmunkához hasznos segítséget nyújthat tanulmányozásuk. A megyei pártarchivum dolgozói fontos feladatuknak tartják, hogy ismeretanyaguk birtokában közreműködjenek a vezető testületek napirendjének előkészítésében. Erre többször adódott alkalmuk az archívum anyagainak alapján. Azok nélkül nem lehetett volna például kellő alapossággal összegezni a megye mezőgazdasága fejlődésének tapasztalatait. A megye mezőgazdasága fejlesztésének irányelveit kimunkáló pártbizottsági üléshez viszont nagy szükség volt azokra. Gyakran megtörténik az is, hogy járási-városi pártbizottságok olyan témákat tűznek napirendre, amelyekre korábban már határozatot hoztak. A határozat előtti vizsgálati anyagok az archívumban szintén megtalálhatók, összehasonlítási alapot jelenthetnek. Mindenképpen hasznosak. Ugyanígy a tudományos ülésszakok iratanyagai. Idevágóan csak néhány téma: Az egységes szocialista szövetkezeti parasztság kialakulásának feltételei és folyamatának néhány főbb kérdése Szolnok megyében; Szolnok megye a Tanácsköztársaság időszakában; A párt agrárpolitikája érvényesülésének néhány kérdése Szolnok megyében; A Szolnok megyei munkásság erkölcsi- politikai és kulturális helyzete stb. Tanulmányok, bibliográfiák, filmek A pártarchivum a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályával, az oktatási igazgatósággal és esetenként más szervekkel, intézményekkel együttműködve több tanulmányt, bibliográfiát készített el. ‘ Az Értünk éltek című életrajzgyűjtemény (bővített kiadása előkészületben) például a párt és munkásmozgalom kiemelkedő Szolnok megyei harcosainak állít emléket. A Tiszta szívvel, proletár öntudattal című kötet visz- szaemlékezések, dokumentumok mellett elemzi a KMP megalakulásáért, a demokratikus átalakításért folytatott harcot. Az Igaz barátsággal és testvéri együttműködéssel című archívumi do- kumentanyag azokról a Szolnok megyei emberekről szól, akik fogságba esett szovjet katonákat mentettek meg. Az említettek mellett a megyei pártarchivum a fellendült helytörténeti kutatáshoz, a megyéről szóló filmekhez, rádiósvetélkedőkhöz biztosított dokumentumanyagot, adott szakmai tanácsokat. A közművelődésben is egyre inkább tevékeny szerepet vállal az archívum. Így például a Ságvári művelődési központban szervezett munkásmozgalmi klubban tartott előadásokkal, a TIT-tel és a múzeummal való jó kapcsolat során hely- történészek informálásában, módszertani útmutatók és tájékoztatók kiadásában való közreműködéssel. E sokirányú tevékenységért és gyümölcsöző aktivitásért méltán illeti elismerés a pártarchivum dolgozóit — mindenekelőtt a vezető poszton álló Győri Tibort. Az eddigi eredmények feljogosítanak arra a reményre, hogy a napi munka mellett siker koronázza a megyei pái'f-végreha j tóbizottságtól kapott nagy feladatuk (az MKP és az MDP megyei szervezetének felépítése 1945- től 1956-ig) megoldását is. Ezt a témát 1977-ig kell feldolgozniuk, mégpedig úgy, hogy a szervezeti kereteken túl lényegében az adott időszak megyei párttörténetének vázát is adják. Simon Béla A megyei múzeumi és honisemerti hónap megnyitó ünnepségei során nyílt meg és azóta várja a látogatókat a jászberényi könyvtár immár ötödik kisgrafikai kiállítása. A kiállításon helyszűke miatt a könyvtár felhívására beérkezett 600 grafikából csupán a legértékesebb 164- et mutatják be a rendezők. Az egyes lapokat az ábrázolt műemlékek korának, építési stílusának megfelelően csoportosították, s így a látogató a sajátos esztétikai élményt nyújtó fametszetek, rézkarcok, linoleummetszetek megtekintése mellett építészettörténeti ismereteit is felelevenítheti. A tárlaton különösen érdekes hatást jelentenek azok „a találkozások”, amelyek azonos épületeket ábrázoló Lapok egymás mellé kerüléséből adódnak. A nemes grafikai eljárásokban rejlő sokodalú kifejezőkészséget tudjuk érzékelni például Semsey Andor robusztos megfogalmazású fametszetén és Dániel Viktor 5x3 mm nagyságú finom rézkarcán, amelyek egyaránt az egregyi románkori templomot ábrázolják. Érdekes élményt jelent Takács Dezsőnek a pécsi székesegyházat ábrázoló hagyományos felfogású fametszete mellett megtekintenünk a kitűnő szovjet grafikus művész, Anatolij Ka- lasnyikov elvontabb megfogalmazású, modern törekvéseket kifejezésre juttató pusz- pángfa metszetét. Számos kisgrafika az ábrázolás tárgyát nézve is szerencsésen egészíti ki egymást. Tem- pinszky István kitűnő rézmetszetén a zsámbéki tempMint ismeretes, a legújabb oktatásügyi rendelkezések alaposan megváltoztatják az iskolákban folyó munka eddigi rendjét. Az egyik legtöbbet emlegetett változás az osztályzatok jelentőségének csökkentése, illetve bizonyos időszakokban az osztályozás megszüntetése. A diákok, a szülők, sőt olykor a pedagógusok körében is ez a rendelkezés váltotta ki a legtöbb vitát, ez volte legtöbb bizonytalanság és félreértés forrása. A tanulók körében jelentkeztek a félreértésbe! adódó negatív tendeciák is. Az osztályozás megszüntetéséből egyesek azt a következtetést vonták le, hogy csökkentek á követelmények, azaz kevesebbet kell tanulni. Pedig a tanulók munkájának értékelése nem szűnt meg, csak a formái változnak. A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya, elsősorban a szakfelügyelők közreműködésével, a tanév eleje óta figyelemmel kíséri a változások nyomán kialakult helyzetet Összegyűjtik a pedagógusok tapasztalatait, véleményét, javaslatait. s egyúttal segítenek is a felmerülő gondok megoldásában. Az összegyűjtött tapasztalatokat későbbi időpontban lomot láthatjuk, míg a mellette elhelyezett lapon Pápai Éva a templom oroszlános faragványát használta csak fel fametszetű ex librisén. Technikai és stílusbeli változatosságukkal különösen kiemelkednek a középkori várépítészetünket és a budapesti városképeket bemutató grafikák. Az ábrázolt műemlékek sokszínűségét biztosítja az is, hogy 48 alkotó lapjaiból válogattak a rendezők. Láthatjuk Drahos István ma már ritkán előforduló fametszeteit, Kaveczky Zoltán rézkarcait, Szoboszlai Mata János klisérajzát. A maiak közül a kiállításon felvonult kisgrafikai életünk egész derékhada. Leggazdagabb anyaggal szerepel a képeit tömören szerkesztő, de metszéstechnikájával mégis klasszikus tisztaságú harmóniát biztosító Fery Antal — Sterbenz Károly, Sopron szerelmese, akinek barokkos pompázatú ex librisei és kedves hangulatú családi grafikái sohasem nélkülözik szeretett városának műemlékeit. A kiállított nagyszámú rézkarc alkotói közül kiemelkednek Csurgói .Máté Lajos, a Munkácsy-díjas Nagy Zoltán, Perei Zoltán, s hazai ex libris művészetünk nesztorának, Varga Nándor Lajos érdemes művésznek alkotásai. Érdekes színfoltja a tárlatnak a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola tanárának, Feszt Lászlónak — aki egyébként a néhány héttel ezelőtt zárult helsingőri nemzetközi ex libris bienná- lén második díjat nyert —■, többszínű rézkarca, amelyen az egri káptalan kőbe faragott reneszánsz díszítésű értékelik, s a kialakuló közös álláspont valamennyi pedagógus számára megkönnyíti majd az értékelés új módjainak bevezetését. Az „ összegyűjtött tapasztalatokat későbbi időpontban értékelik, s a kialakuló közös álláspont valamennyi pedagógus számára megkönnyíti majd az értékelés új módjainak bevezetését. Minősítőre készül a jászladányi kórus Minősítőre készül a jász- ladányi Ktsz—ÁFÉSZ ezüstkoszorús diplomás vegyeskara. Ennek az ad különös jelentőséget, hogy nemrég még a léte forgott kockán a neves kórusnak, most viszont újult erővel, növekvő létszámmal és friss lendülettel fogtak munkához. Ez a megnövekedett munkakedv annak a támogatásnak az eredménye, amelyet a nagyközség gazdasági vezetői biztosítanak részükre,, pecsétjét örökítette meg. A kis felületeken rejlő sűrített kifejezési lehetőségeket mutatják Diskay Lenke és Stettner Béla Munkácsy- díjas, érdemes művész vérbeli kisgrafikái. Az utóbbinak egyik kellemes ex librisén palackba zárva tanácskoznak egy kirándulás resztvevői, míg a háttérben kialakított egri minaret és Fassola Henrik barokk, kovácsolt vas kapudíszeinek ornamentikája utal aforizma- tikus rövidséggel a derűs tanácskozás színhelyére. Szót kell ejtenünk szomszéd, baráti országok kiállító művészeiről is. Andruskó Károly Jugoszláviából, ifj. Feszt László és Vecserka Kalasnyikov puszpángfa metszete Zsolt Romániából, Pável Simon és Aurél Kailich Csehszlovákiából képviselik a kisgrafika művelőit. A. A. Történelemóra a múzeumban A Damjanich múzeum állandó és időszakos régészeti kiállítása jó lehetőségeket biztosít az általános — és középiskolai történ e-> lemoktatáshoz. A történelmi múlt eredeti tárgyai eredeti környezetükben elhelyezve lehetővé teszik a hozzájuk kapcsolódó tananyag jobb bevésését. Többször kerül sor törté* nelemórák keretében a múzeum látogatására. Pénteken a Verseghy gimnázium I. a osztálya tartotta az őskor című fejezet összefoglalását a múzeumban Szikszai Pálné tanárnő ve* zetésével. A tananyag szemléletesebb megértésén túl figyelemreméltó a múzeumi óra nevelési célja is, amely a múzeumlátogatás igényének felkeltését is segíti, ört'mel vennénk, ha minél többen élnének ezzel a —• mással nem helyettesíthető — szemléltetési lehetőséggel. A kunszentmártoni gyermekkönyvtárban 8600 kötet közül válogathat az 580 beiratkozott olvasó. Különösen egy-egy közös feladat alkalmával mozgalmas az olvasóterem. Képünkön a Deák Ferenc utcai iskola Zrínyi Ilona rajának tagjai Petőfiről gyűjtenek adatokat, a költő születésének 150. évfordulójára készülnek. Fery Antal fametszete Az osztályozás megszűnik — az értékelés marad
