Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-08 / 212. szám
1972. szeptember 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLÁP A kunmadaras! Kossuth Tsz MGF—OB típusú gázüzemű lucernaszárítója április 25-e óta üzemel két műszakban. Eddig húsz vagon repcét, 30 vagon takarmánybúzát szárítottak meg, valamint 304 vagon lucernalisztet készítettek. Képünkön Szőllösi Ferenc műszakvezető a szárított szecska . nedvességét ellenőrzi Diesel-bázis A szerződő felek elégedettek Tegnap a szolnoki járműjavítóban tanácskoztak a Diesel-bázis megvalósítására Szocialista szerződést kötött szervek és vállalatok képviselői. A tanácskozás ütán Szekeres Ernőtől, a járműjavító főmérnökétől kértünk gyors interjút. Hogyan értékelték az eddigi munkát, milyen elhatározások születtek? — A tanácskozás résztvevői megállapították — mondta a főmérnök —, hogy a Diesel-bázis első ütemét a tervezettek szerint valósították meg, a munkák határidőre és jól elkészültek. Erről különben meggyőződtek a helyszíni bejáráson is. — Fontos határozatot is hozott az értekezlet. A bázis építésének következő három évére, 1973—74—75-re tervet kell készíttetni a pénzügyi lehetőségek alapos figyelembe vételével. Mint tudják, a program megvalósításának határideje 1975. novembere. A szocialista szerződő felek legközelebb 1973 márciusában találkoznak. Rendkívüli intézkedések az őszi betakarítás segítésére, meggyorsítására HÍRMAGYARÁZAT A páratlanul nehéz nyári betakarítási munkák után ősszel is rendkívüli, a nyárinál semmivel sem kisebb feladat vár a mezőgazdaságra. A kapás és egyéb növényeket 2,3 millió hektárról úgy kell betakarítani, hogy a korábbi esőzések miatt számolni kell az érési idő meghosszabbodásával, a munkák összetorlódásával. Növeli a feladatokat — s ez örömteli gond — hogy az őszi növények nagy többségénél, például a legnagyobb területen termesztett kukoricánál — kedvezőek a terméskilátások, és a tavalyinál minden bizonnyal nagyobb mennyiségű termést kell ,,lehozni” a földekről. Ugyanakkor kétmillió hektáron kell előkészíteni a talajt az őszi vetéshez, 2,3 millió hektáron pedig a mélyszántás ad munkát, amit tetéz az, hogy közel 500 ezer hektár nyári mélyszántás az őszi hetékre húzódott. Az üzemekben nagyon jól meg kell szervezi a munkát ahhoz, hogy a mintegy 2,4 millió tonnára becsült zöldség- és gyümölcstermesztést veszteség nélkül takaríthassák be; ide tartozik még — mintegy 210 ezer hektáron — a szőlő szüretelése is. Ahhoz, hogy a termés időben védett helyre kerüljön, rendkívüli erőfeszítésre és egész sor intézkedésre van szükség. Tekintettel arra, hogy a nagyüzemi kukoricásoknak a felét, a cukorrépának pedig 60 százalékát lehet idén géppel betakarítani, az állandó dolgozókon kívül nagy szükség van a családtagok munkaerejére; őket a helyi viszonyoknak megfelelően, a korábbi években kialakult munkadíjazási formák szerint anyagilag érdekeltté kell tenni a betakarítás meggyorsításában. Az ipari üzemek dolgozóinak — főleg a falvakban lakó ipari munkásokról van szó, lehetővé tették, hogy ősszel vegyék ki szabadságukat, és megfelelő anyagi szolgáltatás ellenében részt vehessenek a nagy munkában, akik a rendeletben előírt két hetet tölthetik el munkával. Mindent egybevetve több tízezer kisegítő munkáskézre van szükség az őszi betakarításnál. A betakarítás anyagi-műszaki feltételei valamivel jobbak az elmúlt évinél. Traktorból és pótkocsiból két-kétezer vár eladásra a telepeken. A Mezőgép Tröszt szekszárdi vállalatánál most készült el 150 cukorrépabetakarító-gép. Többszáz gépadaptert és kukoricabetakarító berendezést is átvett a kereskedelem, de — a jelek szerint — további erőfeszítésekre van szükség, mert a hazai mezőgazdasági gépgyártó vállalatok és esetenként a külkereskedelem több géptípus szállításával megkésett. Még mindig számos olyan berendezés van, amely meg sem érkezett a forgalmazó vállalatok telepeire, holott ezeknek a gépegységeknek már a termelőknél kellene lenniök. A zavartalan betakarítást egyébként segíti, hogy őszszel az alkatrészgyártó cs forgalmazó vállalatok munkaidőn túl és a vasárnapokon is tartanak Ugyeletet. A mezőgazdasági üzemeket a nagy munkában soronkívü- li kedvezményekkel támogatják. Miután nincsen elegendő raktár, azzal ösztönzik a létesítmények fejlesztését, hogy a kukoricatárolókat építő üzemeket mentesítik a beruházási költség 20 százalékát kitevő összeg tartalékolásától, A tárolóépítési hitelek odaítélésénél — az üzem gazdasági helyzetétől függően — eltekintenek a kötelező 30 százalékos készpénzfedezettől, és a még idén felépülő egyszerű kukoricatárolókra kiterjesztik a terménytárolókra vonatkozó 30 százalékos állami támogatást. Az AGROTRÖSZT a raktárakban levő, korszerűnek ugyan már nem nevezhető, de jól felhasználható 500 kombájnadapterre mintegy 30 százalékos árengedményt hirdetett meg, s ezzel is segíti a gazdaságokat. Az igénytelenség lépcsői Szinte minden értekezleten, megbeszélésen elhangzik: a dolgozók igényeinek minél jobb kielégítése érdekében ezt meg ezt te&szűk. A jó igyekezetét nem vonjuk kétségbe, de a szándék és a megvalósítás egyensúlya az élet apró, de fontos kérdéseiben nem mindig tökéletes. A hétköznapok forgatagában sokszor szólam marad az okos szó, és ilyenkor köny- nyen a tunyaság, a maradi Igénytelenség a győztes. Sajnos, sok még az igénytelen patopái, akik fékezik az igényesebb életforma gyors kialakulását. Követelni kell, reálisan követelni és dolgozni, igényesen dolgozni: példát mutatni, hogy á mai igénytelenek, a nemtörődöm emberek mielőbb a jobb, a szebb pártolói, munkásai legyenek. A bolt közepén hűtőpult, műanyag zacskóba csomagolt tejjel. Néhány tasak kiszakadhatott: egy asszonyka lecsurgatja magát. Szól az eladónak, legyen szíves törölje meg a csöpögő zacskót. Az eiladó kétszer végighúzott egy rongyot a fólián, majd amikor az asszony elmegy, dühösen eldobja a törlőrongyot. Jönnek a vevők, tíz, húsz, harminc ... ötven. A padlózaton, már tejtócsa áll. Akik kevésbé figyelmesek, lecsö- pögtetik magukat. Némelyikük arcán düh, a többségén közönyös „ez van” kifejezés. Miért van „ez”? A kérdést ötvein vásárló közül csak egyetlen egy tette fel. ről árulták az eladók. Néhány hete azonban „eladóasztalokat” csináltak. Tégla, malter bakokra selejtes vasbeton tormákat raktak. A törött, repedt vasbeton elemekből kiállnak a vashuzalok, kikandikálnak a zöldpaprikák közül. Hány nylon- harisnya és lenge női holmi bánja már? Ez a „higiéniai megoldás” úgy szerepel -netán majd jó néhány mindent megszépítő jelentésben, hogy ennyi meg ennyi beruházással „korszerűsítettük a szolnoki piacot.” Holott csak szegénységi bizonyítványt állítottak kj saját igénytelenségükről a „kőkorszakbeli” megoldás tervezői és kivitelezői. szerűen összehajtogatható sovány kis prospektusfélét. (Eddig biztos tájékozódtak!) A Tisza éppen külföldi turnéra indult, bizonyára vitték magukkal a papíríecnit. Sajnos.,. Igyekszünk nagyon-nagyon vigyázni arra, hogy a magyar áruk megfelelő csomagolásban kerüljenek a világpiacra. Nos, a magyar kultúra miért kap tizenheted osztályú- an szerkesztett és tipografált névjegyet? Üzemi étkezde. A menü: tejfeles karfiolleves, sertéspörkölt nokedlival! A felszolgálónő az előkészítő asztalnál minden, pör- költös tányérba beledob egy savanyúpaprikát. A kés nyomán a paprikából ecetes lé folyik a húsra, tésztára. Csak a villák, kések csörgése hallatszik. A kistányérok a konyha előkészítőjében lapulnak. A személyzet elégedett: jó ez így is, megeszik ezt így is, minek az a ílanc, — úgyis egy helyre megy... A hentes rácsapja a darált húst a nedvszívó, majd- hogy újságpapír minőségű, félfehér lapra. A hústól a papír perceken belül átázik. Otthon kiteríti a vevő a csomagot, megpróbálja lekaparni a húst. A papír apró darabokra szakad. Vadászat, találgatás, van-e még papír a hús között. A pult előtt egy nénike megkockáztatta a kérdést: zsírpapírjuk nincs? A henteslegény ,, vissza elméske- dett”: hűtőszekrényt, ne adjunk hozzá, kézit csókolom. A vevőpublikum jót nevetett a nénike felsülésén, pedig a hentest kellett volna rendre utasítani, és megkövetelni tőle az élelmiszer-higiéniai rendelkezések betartását. A szolnoki Tisza együttes — a megye egyetlen nemzetközileg is elismert művészeti csoportja — már évek óta szorgalmazza, hogy készítsenek róluk színes, többnyelvű bemutató füzetecskét, „magyarul”: prospektust. Az első értekeidet az ügyben — hogy minek ehhez értekezlet, amikor a Tiszát szerető magyar, orosz, német és francia nyelvszakos tanárok és fotóriporterek egy fél mondattal megmondták, hogy tiszteletből „összehozzák” a prospektust, a fenntartó szervnek csak a nyomdát kell fizetnie —, nos, az első Tisza-prospektus értekezlet úgy jó három évvel ezelőtt volt. Aztán elaludt az ügy, mert a művelődési központ tájékozódni kívánt a költségkihatás és a keretek lehetőségeiről. (Majdnem szó szerinti idézet.) Néhány héttel ezelőtt a művelődési központ azonban elkészíttetett egy harmonikaHét évvel ezelőtt a volt kisújszállási kaszinó színpadára a moziüzemi vállalat merev vetítővásznat helyezett el, úgy, hogy az a színpad játékterének egyharma- dát elfoglalja. Azóta nincs komoly színpadigényű, „kőszínházi” előadás a városban. Pedig azelőtt még operaelőadásokat is tartottak a volt kaszinóban. Tarthattak, mert a „kisúji” volt a megye egyik legnagyobb. félig-meddig még zsinórpadlással is rendelkező színpada. Az épület bérlője, a moziüzemi vállalat nem hajlandó felhúzhatóvá, eltolhatóvá stb. átalakíttatni a mozivásznat. A „gazda” pedig tehetetlen.1 A nyár elején — hét év után! — annyi ugyan már történt, hogy a filmtechnikai vállalat szakembere előkalkulációt készített, hogy kb. 50—60 ezer forintba kerülne az átalakítás. Úgy hallottam, most sincs rá pénz. De ki hiszi el, hogy hét év óta mindig és csak csupán az anyagiakon bukott volna el a színpad átalakításának terve? S az elmúlt hét év alatt hány kisújszállási választó- polgár kérte számon a tanács illetékes vezetőitől, hogy miért engedték meg a moziüzemi vállalatnak az akadályozó mozivászon felépítését, de ha már úgy történt —, ha már elkövették ezt a hibát —, miért nem intézkednek, hogy újra színháza is lehessen a városnak. Nem kell, nincs rá igény? Tiszai Lajos A szolnoki piacon a poros, szemetes, vagy latyakos földBaráti találkozó a szovjet béketanács küldöttségével Csütörtökön az Országos Béketanács baráti találkozón látta vendégül — a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában — a szovjet béketanács 35 tagú küldöttségét, amely aifgusztus végétől kéthetes látogatáson tartózkodik hazánkban. A delegációt, amelynek vezetője Galoján Galusz, a történelemtudományok doktora, az örmény Tudományos Akadémia történelemtudományi intézetének igazgatója, az OBT Elnöksége részéről Terényi István és Pethő Tibor alelnökök köszöntötték. Élénk eszmecsere alakult ki a Magyar—szovjet békeharcosok találkozóján. Tervük sikeres teljesítéséért A TITÁSZ szolnoki üzem- igazgatóságának társadalmi, gazdasági és szocialista brigádjainak a vezetői értekezletet tartottak. Megtárgyalták és értékelték a műszaki és a gazdasági eredményeket, szóltak a hibákról és megbeszélték az éves tervük teljesítésének hátralévő feladatait. Az értekezlet sikerét nagyban elősegítették a brigádvezetők és az üzemegv- ségvezetök hozzászólásai, javaslatai, Szó esett a kirendeltségek közötti munkaverseny továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdésekről és a verseny értékelésének a formájáról. Az értekezletet felhasználták arra is, hogy tiltakozzanak a vietnami nép ellen folytatott háború ellen. A résztvevők egyhangú javaslata alapján tiltakozó táviratot küldtek az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére. Mesterszállási a győztes Megyei szántóverseny Mezőtúron (Tudósítónktól) Több mint négyezer traktorosból választották ki üzemi, városi és járási versenyen azt a tizenhatot, akik részt vettek tegnap Mezőtúron a megyei szántóverseny döntőjén. A Mezőtúri Állami Gazdaság májusban feltört lucernaföldje a versenyzők szerint nem a legmegfelelőbb helyszín volt. Arra panaszkodtak, hogy szinte lehetetlen egyenes barázdát húzni a rögös talajon — az eke kitér a rög elől és a gépet is kimozdítja a helyes irányból. A zsűri véleménye szerint sem volt egyöntetű a tálaj. Voltak nagyon gyomos és szikfoltos parcellák. Aki ilyet húzott, nem tudott jó eredménnyel végezni. Ezért inkább a szerencse, mint a tudás „szórta szét” a mezőnyt. Ez meglátszott abban is, hogy hat-nvolc traktoros a többinél jóval előbb befejezte a versenyt de abból is, hogy a szántásoknak csak mintegy a fele volt elfogadható. Minden versenyző munkahelye ekéjével és erőgépével indult, így az MTZ-ken és az U—650-eseken kívül egy John Deere traktor is. A szakemberek érdeklődéssel figyelték a több mint egymillió forintba kerülő gép munkáját, és az a vélemény született, hogy nem áll arányban az árával, A rá- kóczifalví Rákóczi Termelőszövetkezet főmezőgazdásza szerint viszont nem is a szántóbajnokságon, hanem a termelésben jó ez a gép. Szépen szántottak a görgősekék, amelyeknek az átlagosnál kötöttebb talajt köny- nyebb volt művelniük, mint a kormánylemezes ekéknek. Ezért érthető, hogy a megyei versenyt görgősekével nyerte meg Gácsi László, a mesterszállási Úttörő Termelőszövetkezet traktorosa. Az országos bajnokságon Szolnok megyét — a meghívástól függően — a mai verseny első két vagy három helyezettje képviseli. — gyulai — Szakmai segítség A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kunhegyesi telepén 17 szocialista brigád dolgozik. Négy brigád az év végén szeretné elérni a Megtisztelő címet. Képünkön középütt Juhász Rozália niüszakvezető — aki különben a megye legfiatalabb megyei tanácstagja —, szakmai útmutatást ad Budai Erzsébetnek, a Gagarin szocialista brigád tagjának V
