Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-08 / 212. szám
4 «SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. szeptember 8. Elő DELTA Októberben műszaki könyvnapok a megyében Üzemi könyvterjesztők, szakszervezeti és műszaki könyvtárosok tanácskoztak tegnap az SZMT központi könyvtárában. A Műszaki Könyvnapok programját tervezték meg, mely szerint a könyvnapok idején tizenkét üzemben lesz műszaki lcönyvkiálKtás és vásár a megyében. Változatos programot állítottak össze, amelyben szakíró-olvasó találkozó, újítók ankétja, ,,Élö Delta”-hangos hetilap szakmunkástanulóknak. — Ki nyer ma könyvet7 könyvterjesztési verseny szerepel. A megyei rendezvények elsőrendű célja, hogy bizonyos rétegek körében az említett akciók fokozzák a szakirodalom iránti érdeklődést, az Ismeretterjesztő irodalom iránti rokonszenvet. A könyvnapok országos megnyitóját szeptember 29-én Székesfehérvárott tartják, a megyei rendezvények ideje október 16—30. között. Szeptember 8—11 Szófiai kulturális napok Budapesten Szeptember 8—11. között tartják meg a szófiai kulturális napokat Budapesten, az eseménnyel kapcsolatban Kurcz György. a fővárosi tanács népművelési főosztályának helyettes vezetője elmondta: — Már hagyomány, hogy a két főváros időről időre — kétévenként —■ megrendezi a kulturális napokat Szófiában, Illetve Budapesten. Az eseménysorozat szorosan kapcsolódik a Bolgár Népköztársaság felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából tartandó ünnepségekhez. Az Ivan Dimitr'ovnak, a szófiai művészeti és kulturális tanács elnökhelyettesének vezetésével érkező delegáció, valamint a „Szófia” esztrádzenekar és együttes előzetes programja gazdagnak ígérkezik. — A küldöttség egyébként tanulmányozza majd képzőművészeink tevékenységét, s megtekinti a közterületeinket díszítő szobrok, művészi alkotások elhelyezését. Tanulmányok Kiadja a jászberényi Városi Tanács A közoktatási és közművelődési intézmények kulturális együttműködése címmel figyelemre méltó kiadvány jelent meg Jászberényben. A városi tanács művelődés- ügyi osztályának gondozásában kiadott tanulmány a város oktatási és közművelődési intézményeinek munkájáról ad számot és a két terület együttműködésének szükségességét elemzi elméleti síkon. Részletesen foglalkozik a permanens (folyamatos) nevelés fogalmával, és konkrétan szól azokról a közös feladatokról, amelyek megoldása a permanens nevelés megvalósítása érdekében elengedhetetlen. A formás tanulmány azt a jogos igényt is megfogalmazza, hogy a közoktatási és közművelődési intézmények között ésszerű munka- megosztásnak és szoros munkakapcsolatnak kell létrejönnie. Az idei tanév elején, tehát szeptemberben megjelent kiadvány csupán az első száma annak a sorozatnak, amelyben újabb öt füzet lát majd napvilágot, s amelyekben az egyes írások szerzői hasonlóképpen az első szám tartalmához szintén a nevelés különböző területeinek kérdéseiről szólnak saját tapasztalataik elemzése, összegezése útján. A százéves Budapest A főváros nemzeti és nemzetközi e A kiegyezés sajátos szerepet osztott az akkori Magyarországnak. Egyrészt változatlanul megtartotta az osztrák tartományok félgyarmatának, mezőgazdasági bázisának, a Habsburg-politika függvényének minden lényeges vonatkozásában, külpolitikában, katonapolitikában, pénzügyekben, gazdaságpolitikában. Ugyanakkor, a monarchián belül, Magyar- ország — kisebbik úrként — elnyomója lett egész sor, az akkori lakosság több iránt felét kitevő nemzetiségnek. Az akkori magyar kormányok tehát egy tartalmában mélységesen reakciós, egyre inkább kialakuló imperialista politikát folytattak. Budapestet pedig ennek a politikának a székhelyéül szánták. A város azonban ennek a politikánál! sajátos módon ellenállt: még a lényegében reakciós városvezetés is progresszívabb politikát folytatott, és úgyszólván állandó konfliktusokban állt a kormányokkal. A konfliktusok mögött a két uralkodó osztálynak, a nagybirtokosságnak és a nagytőkének érdek- ellentéted lappangtak; részben azonban kétségkívül az a tény, hogy a legreakció- sabb szándékú budapesti városvezetők sem tudták teljesen figyelmen kívül hagyni a i budapes ti tömeghangulatot. A fővárosban és környékén óriási tömegben gyűlt össze a munkát keresők hada az ország legkülönfélébb s, legtávolabbi vidékeiről, a nagybirtok árnyékában kialakuló legszegényebb zselszerepe mindenképpen a munkások, a bérből élők és a nehéz körülmények között dolgozó kispolgárok adták. Ez a tömeg a századforduló táján egyre jobban radikalizáló- dott, s a szocializmus jegyében egyre határozottabb programmal föllépő politikai erővé vált. A századelőtől, de különösen az 1905-ös orosz forradalomtól kezdve Budapest a nyílt osztály harc színtere lett. Amikor a XVII. század végén az egyesült keresztény hadak Budát és Pestet a törököktől visszafoglalták, úgyszólván lakatlan romhalmaz maradt itt. A benépesítés során a Habsburgok birodalmi terveinek megfelelően akarták létrehozni az új városokat. Budán és Pesten csak német anyanyelvű, katolikus személy kaphatott letelepedési engedélyt, házhelyet, polgárjogot. És csodálatos módon, alig száz évvel az újratelepítés után Buda és Pest, de különösen az utóbbi, a magyar nemzeti újjászületés központja lett. Központja volt az első, még elszigetelt polgári forradalmi kísérletnek, a Martinovics- féle összeesküvésnek. Központja volt a XIX. század eleji reformmozgalmaknak, s ez utóbbiban már a nemzeti nyelv jogáért és szépítéséért, a nemzeti kultúra felemeléséért folytatott küzdelemnek is A német városból a polgári forradalom és szabadságharc során, az azt követő nemzeti ellenállásban, kivált pedig a városegyesítést követő gazdasági fejlődésben és politikai küzdelmekben végképpen magyar város, méghozzá a nemnzet életében főszerepet vivő magyar város lett. És ebben nemcsak a nagyvárosi élet törvényPest, Buda és Óbuda egyesítésének századik évfordulójára centenáriumi emlékművet lepleznek le a Margitszigeten lér-rétegből. A városi élet, a nagyipar ezt a heterogén sokaságot szervezett tömeggé formálta. A kormány és a városvezetés igyekezett ugyan a sűrűsödő forradalmi veszélyt csökkenteni azzal, hogy a Budapesten dolgozó tömegek jelentős részét a városi életből kirekesztette, közjogilag is, közigazgatásilag is. Évtizedeken át ellenállt például, a többször is fölmerült Nagy-Budapest tervnek. A város lakosságának óriási többségét azonban szerűségei játszanak közre; nemcsak az a tény, hogy itt az ország fővárosa, tehát itt alakultak ki a magyar államiságnak és az egész magyar szellemiségnek országos hatósugarú gócai. A nemzet életében főszerepet jelent> magyar városról mindenekelőtt abban az értelemben beszélhetünk, hogy itt sűrűsödtek leginkább az akkori magyar élet égető problémái, s itt alakult ki legvilágosabban az a történelmi program és legkoncentráltabban az az erő, amely ezeknek a problémáknak a megoldására alkalmas. Am ezzel egyidőben Budapesten alakult ki a legnemzetközibb magyarországi gócpont is. Két értelemben. Egyrészt, mint minden országban a főváros, Magyar- országon is Budapest lett a világgal való érintkezésnek közvetlen kapuja, a politikában csakúgy, mint a kultúrában. Másrészt, s ez a szerepe fővárosunknak különösen jelentős: fontos kulturális és politikai centruma lett Budapest a szomszédságunkban élő, velünk egysorsú népek öntudatra ébredésének és kulturálódásának. Hogy csak néhány példát említsünk: Budapesten jelentei! meg a románok legnagyobb költőjének, Eminescunak első versei; budapesti egyetemeken, az itteni szerb kollégiumban formálódott a megszülető Jugoszlávia politikai-értelmiségi vezetőinek jelentős része. Ennél is fontosabb azonban az a szerep, amelyet a többnyelvű budapesti munkásmozgalom a városegyesítéstől az első világháborúig a dunavölgyi proletariátus testvériségének kialakításában, az egymásra utaltság és sorsközösség tudatának kialakításában játszott. A Magyar Tanácsköztársaság hadseregében számos szomszéd nép fia ott harcolt; a soviniszta uszítás ellenére, a szomszéd népek munkásosztálya a mi forradalmi harcunkat a magáénak is érezte, s a Tanácsköztársaság bukása után az üldözött magyar forradalmároknak menedéket- adott; a Horthy-fasizmus huszonöt éve során a magyar haladás központjai és orgánumai gyakran a szomszéd népek munkásmozgalmának védelmében alakulhattak ki. 1918—19 bebizonyította, hogy a magyar forradalom kiinduló pontja és fő ereje: Budapest. Horthynak minden oka megvolt rá, hogy féljen Budapesttől, amelyet — a történelem színe előtt igen megtisztelő módon — „bűnös városnak” nevezett. A fasizmus mindent . elkövetett, hogy Budapestet az országtól elszigetelje, az országot a fővárossal mintegy szembeállítsa. Ez a szemlélet a felszínen elég sokáig fertőzött. De hogy mélyre nem tudott hatni, annak bizonyítéka, hogy Budapest IP'*'1 — 45-ös tragédiáját az egész magyar nép milyen mélyen átérezte, ahogyan a fölszabadulás után az egész ország a főváros megsegítésére sietett, s Budapest újjáépítésére a budapestiekkel ösz- szefogott. Mert Budapest nem egyszerűen a budapestieké, Budapest az országé. S hogy ez mennyire nemcsak tudati, hanem érzelmi élmény országunkban: meg kell néznünk, hogy egy-egy budapesti intézmény fölavatását követően — mint például az utolsó lerombolt budapesti Duna-hídnak, az Er- zsébet-hídnak helyreállítása után, vagy a Metró első szakaszának megnyitása után — milyen zarándoklat indul a fővárosba hazánk minden tájáról. A főváros centenáriuma: országos esemény. De jelentős európai eseménnyé is vált azáltal, hogy ez alkalomból itt gyűlnek össze és folytatnak közös problémáikról megbeszéléseket Európa fővárosainak polgármesterei. Ez az első ilyen találkozó, remélhető, hogy ennek folytatása is lesz. És remélhető, hogy Budapest, amely az utóbbi időben többször volt színhelye az európai béke érdekében tett kezdeményező lépéseknek, ezzel a polgár- mesteri találkozóval is jól szolgálhatja földrészünk békéjének és biztonságának ügyét. Mesterházi Lajos (Vége.) wmmmmmmmmMmmmmmmmmmmmmmtrnmmmmm A félős patkányok Azoknak a patkányoknak a szervezete, amelyek félnek a sötéttől, a félelem hatására ,,szkotofobin” nevű anyagot választ ki. Ha ezt az anyagot befecskendezik normál egyedekbe, ugyanolyan félelemérzetet kelt bennük, mint az eredeti „félős” patkányban. Tévedés Egy ünnepi ebéden Jonathan Swift egy felfuval- kodott semmittevő mellé került, akj nem ismerte őt. Ebéd közben az író udvariasan megkérte szomszédját, adja közelebb a borstartót Az felháborodva így szólt: „Uram! Ön pincérnek néz engem?” „Ugyan, dehogy — válaszolta szelíden Swift — úriembernek néztem önt!” Madártemető a magasban Több mint hatezer madár ütközött neki az utóbbi években a Kent-grófságban levő Dungeness atomerőmű nagy- feszültségű vezetékeinek. Az erőmű felépítésekor egyszerűen megfeledkeztek arról, hogy ezen a tájon vezet keresztül a vándormadarak útvonala. A tömeges madár- pusztulás elkerülésére élénk narancssárga színre festették a nagyfeszültségű vezetékeket. Mind ez ideig eredménytelenül. Űj városi autó A kis helyigényű, ún. városi autók kialakítására irányuló törekvés világjelenség A nagyvárosok közlekedését ugyanis hovatovább teljes csőd fenyegeti a gépkocsik számának féktelen növekedése következtében. Nem mindegy tehát, hogy egy autó milyen alapterületet foglal el a nagyvárosi viszonyok között nem haladja meg a 35—40 km/óra átlagot — az utak telítettsége szabja meg. A nagy autógyárak legtöbbje alkalmazkodik az igényekhez, kialakítja a maga városi autótípusát. Ezt tette a neves francia Renault cég is, amikor ez év tavaparkolóhelyen, de az sem közömbös, hogy a csúcsforgalom óráiban milyen sűrűségben követhetik egymást a gépkocsik. Ez utóbbi esetben az autók teljesítményének jóformán elvész a jelentősége, hiszen a sebességet — ami szán útjára bocsátotta az R—5 típust. A kétajtós kisautó 351 cm hosszú és 153 cm széles, hasznos teherbírása 330 kg, tehát négy személy szállítására alkalmas. Motorteljesítménye 36 LE, végsebessége pedig 120 km óránként. A leghosszabb gyufák Hol gyártják a világon a leghosszabb gyufát? De ha nem is a világon, akkor legalább Európában? A lengyelországi Bystrzyca Klodzka város lakóinak egy percig sem kell gondolkozniuk ezen. Nagyon jól tudják, hogy náluk készítik Európában a leghosszabb gyufát. Az itteni gyárban készült egyetlen gyufaszál pontosan két percig ég. De ilyen gyufát csak egy helyen lehet vásárolni: a városi gyufagyár múzeumában. Theresa fogmosása A manilai állatkertben élő Theresa névre hallgató elefánt soha nem hajlandó reggelizni, és este nem fekszik le aludni, amíg gondozója nem segít neki a toalett elvégzésében: Theresa maga mosdik, a fogait azonban nem tudja megtisztítani. Azt viszont nagyon jól tudja, hogy ez elengedhetetlen, hiszen a fogorvosok máig sem tudják betömni az elefántok fogait, s még kevésbé tudnak műfogsort készíteni számukra. Kanárivetélkedő A kanárimadaraknak is van olimpiájuk. A válogató- versenyeket és a döntőt Sin- gapore-ban bonyolítják le. A legutóbbi versenyen több ezer tréner-„gazdi” gyűlt össze. A száz legjobb kanárimadár került a döntőbe, a legszebb hangú énekesek. A singapore-i rendezvényt joggal nevezik zenei versenynek. Négy kitűnő hallású és kellő türelmű bíró dönti el minden évben, hogy a versenyzők közül melyek a győztesek. Az okos libák Annakidején megmentették Rómát is. Hongkongban a rendőrség járőrei ebből kiindulva elhatározták, hogy libát állítanak az éjszakai ügyelet ellátására a kaszárnya bejáratához. Az eredmény valóban meglepő volt. Három-négy foglalkozás után az új „őrszem” kitűnően elsajátította, hogy melyek a kötelességei, és nem tévesztett szem elől egyetlen járókelőt sem. Amikor a libának megrendelésre új egyenruhát varrtak, nyilvánvalóan büszkévé tette az esemény, mert ettől fogva még a hivatalos ügyben érkező látogatókat sem akarta beengedni a rendőrség épületébe.
