Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-28 / 229. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. évf. 229. sz. 1912. szept. 28., csütörtök. ARA: 80 FILLÉR Együtt a közművelődésért T egnap ülést tartott a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága. Napirenden a népfront-szer *• vek művelődéspolitikai tevékenysége szerepelt. A témából adódóan igen széles körű véleménycserére került sor. Ez érthető is, hiszen megyénk arculatának kedvező vál­tozása csökkenti gondjainkat, — de ugyanakkor ezernyi le­hetőséget nyújt minden vonatkozásban — így a közműve­lődésben is — az egyéni kezdeményezésre, az alkotómunka kivirágoztatására. Megszűnt például 90 tanyai iskolánk, — de 42 még többnyire mostoha körülmények . között működik. Van már 15 tanyai kollégiumunk, — de ezerhatszáz gyermek még mindig nem kaphat bennük elhelyezést. Száznegyvennégy tanítónknak még nincs képesítése. Az általános iskolai ta­nulóknak csak 91,8 százaléka jut el az általános iskola 8. osztályáig. Egyre több a függetlenített népművelő, — de nagy a fluktuáció közöttük és kevesen rendelkeznek képe­sítéssel. E n zernyi buktatóval, nehézséggel, teli, valójában .még- j, Is nemes feladatra vállalkozik tehát a népfront, amikor segédkezet nyújt közművelődési intézmé­nyeinknek, hozzájárul együttműködésük erősítéséhez. Felvetődhet, hogy ezentúl mit tehetnek a népfront szer­vei, hiszen önálló művelődéspolitikai tevékenységük vi­szonylag csekély. Legalább is az arra hivatott közművelő­dési intézményekéhez képest csekély. Ez tény, mint ahogy az is, hogy nélkülözhetetlen. A népfront aktivistái akkor szolgálhatják leginkább a párt művelődéspolitikáját, ha se­gítik elérni azt, hogy a tanulás, a rendszeres művelődés I társadalmi üggyé váljék a megyében, hogy a tanulás, az ismeretek állandó gyarapítása hazafias tettnek számítson. Utóvégre, aki tanul, az életformájában, munkájában, egy­aránt többet nyújt képzetlen társainál a haza gyarapítá­sához, a szocializmus építéséhez. M ondhatnánk azt is; emberibb emberré csak ön­képzéssel válhatunk. Szoktuk hangoztatni; isme­reteink tíz év alatt elavulnak. A mai rohanó vi­lágban talán még hamarabb. Nos, ha ez igaz, — márpedig igaz, — akkor fel lehet tenni a kérdést úgy is: miért csak a cigányok, a tanyai lakosság és a munkásság nevelését hangoztatjuk állandóan? A rendszeres képzés, továbbkép­zés minden szakmában nélkülözhetetlen ma már. Helyes, hogy erre felhívták a figyelmet a megyei népfront bizottság tegnapi ülésén, s az eddiginél szélesebb körű továbbképzést sürgettek. Szokták hangoztatni: a műveltség záloga pemcsak az iskolai végzettség, önszorgalomból az ismeretek gazdag tár­házát szerezheti meg bárki. Ez való igaz, de ehhez az alap, a kiindulópont mégis csak az iskola. Az iskola, — melynek hallgatói közé egyre nehezebb felnőtteket toborozni. Ezért jó volna, ha a népfront aktivistái minél több helyen kez­deményeznék, hogy a tanulást lehetőleg szakmai képzéssel kapcsolják össze./ S az eddigi tapasztalatok alapján az sem ártana, ha a vállalatok, szövetkezetek vezetőit is jobban ins­pirálnák a tanulók segítésére. P ersze jobban szót lehetne érteni a felnőttekkel nemcsak az önképzés, hanem a fizikai dolgozók jó képességű gyermekei továbbtanulásának elő­segítésében. A szolnoki népfrontaktivisták tapasztalata sze­rint néha közelharcot kell vívni ezért a szülőkkel is, mert azok inkább jól jövedelmező, hamar megszerezhető mes­terséget szeretnének gyermekeiknek. Sajnos, akadnak még olyan gyermekek, akik szüleik hanyagsága, válása, vagy elhalálozása következtében rossz körülmények között élnek. Szolnokon huszonegy ilyen hely­zetben lévő tanulót részesítenek rendszeres támogatásban. (Nem az ösztöndíjról van szó.) A népfrontaktivisták és az üzemek szorosabb együttműködésével bizonyára ezt a moz­galmat is szélesebb körűvé lehetne tenni. S mivel az em­beri lelemény kifogyhatatlan, ezernyi útját-módját lehet találni az oktatás segítésének, akár a gyermekek, akár a felnőttek vonatkozásában. A kisújszállásiak például tanuló­szobát rendeztek be a cigánytanulók jobb felkészülése ér­dekében. A z oktatásban elért eredmények nem sokat érnek, ha nem párosulnak a nevelőmunka hatásával, így van ez a gyermekeknél, s ugyanígy a felnőt­teknél. Nagyon találóan fogalmazta ezt meg az egyik fel­szólaló a tegnapi tanácskozáson: ha valakinek jellembeli vagy tudatbeli fogyatékossága van, nem sokat ér a tudása. Ezért jő, ha a népfrontbizottságok — az eddigiekhez ha­sonlóan — elősegítik a politikai képzés hatékonyságát, ál­landó feladatuknak tartják az emberek világnézetének for­málását, a szocialista hazaszeretet ápolását, az internacio­nalizmus erősítését. Mindez joggal kapott fokozott hangsúlyt a tegnapi ta­nácskozáson. Utóvégre egyértelmű, hogy művelődéspoliti­kánk nem öncélú, bár igen fontos területe, de végered­ményben mégiscsak része a párt általános politikájának, azt hivatott szolgálni. Segítve ezzel nagy nemzeti célunit; a szocializmus teljes felépítését. V égeredményben tehát a tudatformálás, az isme­retek gyarapításának elősegítése az elsődleges a megyei népfrontszervek művelődéspolitikai tevé­kenységében. Ezt a célt csak a párt-, állami szervekkel, a tömegszervezetekkel, közművelődési intézményekkel együtt­működve tudják elérni a jövőben is. Csak így lesznek ered­ményesek a népfrontbizottságok kezdeményezései, akár a tanyai népfrontestékről, akár a vitafórum-jellegű összejö­vetelek szervezéséről, a honismereti hónapról, vagy bármi egyébről legyen is szó. S. B. Losonczi Pál fogadta az európai fi városok vezetőit Losonczi Pál, a Népköztár­A korszerűsített MÉK-ek egy esztendeje A szövetkezeti bargonya-zöldseg-gyümölcs kereskedelem helyzetéről tárgyalt a TOT és a 8ZOVOSZ elnökségének együttes ülése sasag Elnöki Tanácsának el­nöke szerdán, a Parlament vadásztermében ebédet adott az európai fővárosok vezetői­nek tiszteletére. Az ebéden — amelyen Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja a budapesti párt- bizottság első titkára, Cscterki Lajcs, az Elnöki Tanács tit­kára és Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros tanácsának elnöke is részt vett — Loson­czi Pál pohárköszöntőt mon­(T udó sítónktól) Szeptember utolsó napjai­ban vagyunk, noha a határ még nem mutatja. Legalább két-három hetet késik a ku­korica érése. A hűvös, csa­padékos időjárás késlelteti az érést. A megye közös gazdaságaiban — a háztájin kívül — több mint 32 ezer hektáron vetettek kukori­cát, s még csak 5—10 szá­zalékánál került fedél alá a termés. A múlt évben ilyenkor már 40 százalék körül tartott a be takarítás. A betakarítás meggyor­sítását kívánta szolgálni a tegnapi kukorica-betakarítá­si bemutató. A Mezőgazda- sági- és Éieltnezésügyi Mi­nisztérium termelés- és mű­szaki fejlesztési főosztálya kezdeményezésére Szolnok, Heves és Nógrád megye me­zőgazdasági szakemberei gyűltek össze Újszászon a Szabadság Termelőszövet­kezetben a gépesített beta­karítás tanulmányozására. Dr. Kasza Béla miniszté­riumi főosztályvezető szólt arról, hogy az érési idő el­tolódása ellenére sem meg­felelő a gépi betakarításra szolgáló felkészülés, noha ebben az évben már a ve­tésterület 65—70 százalékán gépesíthető a kukoricabeta­karítás. Bátyai János, az újszászi termelőszövetkezet főagro- nómusa ismertette a náluk dott. Köszöntőjében kifejezte, hogy a budapesti találkozó nemcsak hasznos tapasztalat- és véleménycserére nyújt al­kalmat. hanem egyben azt is példázhatja, hogy együttes erőfeszítéssel baráti segítő szándékkal — szükség esetén segítségnyújtással — meg le­het sokszorozni a közös erő­feszítések eredményeit. Az Elnöki Tanács elnöké­nek pohárköszöntőjére Hel­sinki polgármestere válaszolt. kialakult kukoricatermesz­tési módszereket. Azt, hogy megállapodtak a kutatóin­tézetekkel a korszerű ter­mesztési technológia kidol­gozására, a terülefi adpttsá- goknak megfelelő fajták ki­választására. Ennék ered­ménye, hogy évről évre nő a tsz-ben a vetésterület és a termésátlag. Az idén 628 hektár kukoricájuk van, amelyről eddig átlagosan 65 mázsás hektáronkénti ter­mést vettek le, mázsánként 140—150 forintos önköltség­gel. Űjszászon a kukoricater­mesztést teljes egészében gépesítették. Ennek bemu­tatására került sor az üze­mi táblákon. A betakarítást SZK—4 jelű arató-cséplő­gépre szerelt KA—267 jelű 4 soros BRAUD adapterek­kel végzik. A termény ha­zaszállítása univerzális trak­torokkal, vontatott billenő- platós pótkocsikkal történik. A szemeskukoricát, amely­nek nedvességtartalma 32 százalékos, terményszárítóra viszik, ahol elvégzik a szá­rítást és a tisztítást is. A tartósítást pedig DIADEM jelű csávázógéppel végzik propionsav adagolással. A három megyéből érkező több mint háromszáz szak­ember nagy elismeréssel szólt az Űjszászon látottak­ról. V Mint ismeretes, a zöldség­gyümölcs forgalmazási fel­adatokat ellátó szövetkezeti megyei értékesítő központok — a MÉK-ek — 1971-ben alakultak át az öhkéntes el­határozással társuló mező- gazdasági termelőszövetke­zetek, az általános fogyasz­tási- és értékesítő szövetke­zetek, és a mezőgazdasági szakszövetkezetek közös vál­lalataivá. Az átszervezés cél­ja az volt, hogy a termelés és a forgalom mennyiség­ben. minőségben, összetéte­lében az eddiginél jobban feleljen meg a piac igényei­nek, a népgazdasági szük­ségleteknek, amellett, hogy fokozódjék a termelők, a közös vállalatok tagságának anyagi érdekeltsége. A szövetkezeti burgonya- zöldség-gyümölcs kereskede­lem korszerűsítésének je­lenlegi helyzetéről, s a leg­közelebbi jövő feladatairól tárgyalt a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Elnöksé­gének szerdai együttes ülése a Gellért Szállóban. Megál­lapították; a gyakorlat ta­pasztalatai bizonyítják a korszerűsített szövetkezeti közös vállalatok alkalmas­ságát. Tizennyolc megyében alakult új szövetkezeti kö­zös vállalat. A közös válla­latok tagjainak vagyoni hozzájárulása 1971. decem­ber 31-én 76.5 millió forint volt. saját vagyonuk pedig 1642 millió forintot tett ki. A közös vállalatok és tag­szövetkezeteik jó kapcsola­tait mutatja, hogy árualap­juknak lényegesen nagyobb részét biztosították saját tagjaik útján, mint bármely korábbi esztendőben. A megnövekedett bizalom alapján a tagok új értéke­sítési csatornák kutatása helyett a közös vállalatokat bízták meg piacszerzéssel. Az árbevétel 17,2 százalék­kal haladta meg az 1970. évi 5067 millió forintot. A költségek kisebb mértékben emelkedtek, mint a forga­lom. Az együttes elnökségi ülés kedvezően ítélte meg az ala­pítóknak az eredményfelosz­tás során tanúsított maga­tartását, mert a. korábbival azonos fejlesztési alapot szavaztak meg a közös vál­lalatok céljaira. Egyébként az anyagi érdekeltség foko­zását jelzi, hogy a vissza­térés mértéke mintegy két­szerese az előző évinek. Az 1972. évre a zöldség­gyümölcs kereskedelmi egyesülés tagvállalatai ösz- szesen 140 453 vagon árura kötöttek termékértékesítési szerződést, ez több mint 7 ezer vagonnal haladta meg az előző évit. Az első fél­évben az előző év hasonló időszakához képest 6 száza­lékkal több burgonyát, zöld­séget, gyümölcsöt vásároltak fel. A lakosságnak és az iparnak a múlt évinél vala­mivel kevesebb árut adtak, az export viszont jelentősen — 3500 vagonnal — növe­kedett. Az’ összes értékesí­tés 6,1 százalékkal haladta meg 1971. azonos időszakáét. A tizenkilencedik találkozó NATO katonai ezőtitogtatás KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON Gépesített kukoricatermesztés Három megye tapasztalatcseréje Űjszászon flmm TI DÚSÍTÁSOK — HÍUEk — TUDÓSÍTÁSOK Folklórműsor külföldieknek A Fővárosi Művelődési ház rendezésében esténként néptánc és népzenebemu­tatót rendeznek a házhoz tartozó Folklór Centrumban, ahová a hazai , legjobb együttesek közé meghívták a szolnoki Tisza Táncegyüt­test is. Tizenkét alkalommal lépnek fel a világ minden tájáról összeseregiett közön­ség előtt A folklór-sorozat műsorait az Állami Népi Együttes, a Budapest Tánc- együttes. a Duna, a Vasas, a Honvéd Művészegyüttes, a Bihari János és a Dunaúj­várost Táncegyüttes mellett a Tisza adja. Több mint 500 kisgrafika A jászberényi városi­járási könyvtár a műemlék­védelmi és honismereti hó­nap alkalmából megrende­zendő ktsgrafikai kiállítás alkalmából megrendezendő kls'Tafikai kiállítás előké­szítése érdiében felhívást adott ki A felhívásra eddig több rní-’t 500 eredeti kis­rénybe. A könyvtár az anyaggyűjtés során egy Ideiglenes katalógust állított össze, a kiállítás alkalmá­val pedig újabb katalógust ad majd ki, amely a kiállí­tott ex libriseken kívül tar­talmazza a magán- és köz- gyűjteményekből vagy az Irodalomból ismert kisgrafi- kákat. Napirenden gyógyszerészet és a gyógyszerellátás A gyógyszerellátásról tár­gyal az országgyűlés szociá­lis és egészségügyi bizott­sága. A gyógyszerészet és a gyógyszerellátás időszerű kérdései szerepeltek az or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottsága tegnapi ülésének napirendjén. A Parlamentben tartott tanács­kozásra készült tájékoztató­ból egyebek közt kitűnik, hogy hazánkban a városi gyógyszerei1 átás általában jónak mondható. A falvak­ban és a kisebb szétszórt te­lepüléseken azonban vannak még megoldásra váró prob­lémák. Hármas jubileum Egerben Az idén emlékeznek meg Gárdonyi Géza halálnak 50. valamint Dobó István halá­lának 400. évfordulójáról, és ünnepük az egri képtár meg­alapításának 100. évforduló­ját. E hármas jubileum je­gyében a múzeumi és műem­léki hónapot október I-én az egri várban Köpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitká­ra nyitja meg. Mától: borítékos sorsjáték A Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Ta­nácsa és a Sportfogadási és Lottóigazgatóság mától az idén másodszor rendezi meg a már hagyományosnak szá­mító borítékos sorsjátékot. Az árusításra kerülő sors­jegyek ára változatlanul 4 forint, a nyeremények: 50 ezer, 20 ezer, 10 ezer. 5 ezer, 1000, 500, 200, 100. 50. 20, 10, 6 forint és „újra húzhat”. Komszomolisták Szolnokon A szovjet „Szputnylk” és az Expressz Ifjúsági ég Diák Utazási Iroda közös szervezé­sében harmincöt koinszomo- lista érkezett szerdán három­napos látogatásra Szolnokra. Az építészmérnökökből és szakmunkásokból álló cso­port számára gazdag progra­mot készítettek a vendéglátó városunk KISZ-esei. Tegnap a megyeszékhely nevezetessé­geit tekintették meg. Itt-tar- tózkodásuk idején egyebek közt baráti eszmecserét foly­tatnak a tiszaügetj KISZ- vezetőképző táborban lakó Szolnok, Veszprém és Fejér megyei KISZ-vezetőkkel, a Tisza Cipőgyár munkásfiatal­jaival. Kupakrónika Újpesti Dózsa—FC Basel 2:3, FTC— Florians Iá Valet­ta 6:0, Bp. Honvéd— G. Celtic 3:0, Salgótarján—AEK Athén 1:1, Az Ű. Dózsa, az FTC és a Bp. Honvéd tovább­jutott, a Salgótarján kiesett a további küzdelmekből.

Next

/
Thumbnails
Contents