Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

1972. szeptember 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A társadalmi aktívák segítségével Interjú Vass Lajossal as MHSZ megyei titkárával Az iíjúság honvédelmi felkészítésében, a tartalékos tisztek, tiszthelyettesek továbbképzésében, a lakosság haza­fias nevelésében nagy feladatai vannak a Magyar Honvé­delmi Szövetségnek. Milyen munkát végeznek Szolnok me­gyében az MHSZ szervezetei és milyen eredménnyel dol­goznál«? Erről beszélgettünk Vass Lajos alezredessel, az MHSZ megyei titkárával. Újfa jta panelek Tágasabb lakások Tízféle lakástípus, szinten­ként akár többféle lakás is építhető azokból az újfajta panelekből, amelyeket az ötö­dik ötéves tervben felépülő kecskeméti házgyárbankészí- tenek majd. Az Általános Épülettervező Vállalat rajzasztalairól nem­régiben kerültek le a kecske­méti Széchenyi lakótelep új ötezer lakásos negyedének tervei. A lakások tágasabbak könnyebben berendezhetnek lesznek. Az új elemek 4.6 mé­tert hidalnak át, így a szoká­sosnál kereken egy méterrel szélesebb szobákat építhet­nek. A szélesebb áthidalás előnye, hogy a tervezők olyan egybefüggő lakótereket ter­vezhettek, melyekben oda szerelik a válaszfalakat, aho­vá a megrendelő kéri. Jobban beoszthatok, s ez­által „nagyobbak” lettek a mellékhelyiségek is. A fürdő­szobát úgy alakították ki. hogy még a nagyméretű automata mosógép is kényel­mesen elfér benne Az új kony­hákban már helye van a hű­tőszekrényeknek is, és a he­lyiségben étkezni is lehet. A házgyár újdonsága lesz az erkély egyik sarkában ki­alakítható lomkamra, mely­ben még az erkélybútorok is kényelmesen tárolhatók. Ételízesítő paradicsompaprikából A szegedi paprikafeldolgo­zó vállalatnál megkezdődött „fűszeridénnyel” szinte egy- időben a szegedi konzerv­gyárban másfajta paprikás ételízesítő a nagy c-vitamin tratalmú pritamin gyártását kezdték meg a vastaghúsú piros paradicsompaprikából. Ehhez a külföldön is keresett cikkhez, valamint salátához és egyebekhez minden koráb­binál nagyobb mennyiséget: ezer vagon pirospaprikát használnak fel. A századik eset: TISZATENYÖ Ha egy község kulturális ügyei után tudakozódik az érdeklődő, száz eset' közül kilencvenkilencben a műve­lődési házba, esetleg a ta­nácsházára küldik. A száza­dik eset Tiszatenyő. — Menjünk a tsz-irodára — javasolja Lengyel Boldi­zsár iskolaigazgató. — A község kulturális életéről őszintén szólva ugyan nem sok érdekeset mondhatunk, de az igények már fölébred­tek, a mi körülményeinkhez képest korszerű népművelési és nevelési létesítmények ki­alakítása már megkezdődött, illetve folyamatban, vagy tervállapotban van. Ha csak egy évvel korábbra is visz- szatekintünk, ez már ugrás­szerű fejlődés. És hogy ez így van, abban döntő szerepe van a termelőszövetkezetnek és Kovács Pál elnöknek. Kovács Pál, aki jtt szüle­tett, nevelkedett Tiszatenyőn. itt volt főagronómus, majd néhány éves járási tanácsi működés után három éve ke­rült vissza elnöknek, ugyan­csak elcsodálkozik, amikor megkérdezem: hogy-hogy a szövetkezetnek még marad energiája a falu kulturális életére is. — Hát k; foglalkozzék ez­zel, ha nem mi? A község kétezer lakosának felét tart­ja el ez az egyetlen szövet­kezet. Kire számíthatnának, hogy segítséget kapnak mű­velődésükhöz, szórakozásuk­hoz. gyerekeik neveléséhez, ha nem a tsz-re, azaz önma­gukra. Itt volt tavaly a klub­könyvtár esete. A fiatalok siránkoztak, hogy nálunk már egy bálát se lehet meg­tartani. A tanács megin.tcsak szomorkodott, hogy tíz évet js várhatunk, amíg összegyű­lik a fejlesztési alap egy új épület emeléséhez. Saját ter­veink alapján, saját építő­inkkel láttunk neki a régi düledező épületnek. Két hó­nap múlva kivilágosodott a nagyterem, lett helye könyv­tárnak, klubnak. Kétszáz­ezer 'forintjába került a szö­vetkezetnek, de megérte. Amikor elkészült, a megyei tanács még százhúsz ezret adott berendezésre, mert úgy van az, hogy ha látják, hogy megmozdul valami, a segít­ség is könnyebben érkezik. Ülést tartott a MÉM operatív bizottsága A tsz cpitöbrigádja napközi otthonná alakítja az öreg vályogházat r Uj zárlreudszer iudul útnak Lucenwiermesztő modelliizem a besenyszögi Kossuth 1 sz öt évvel ezelőtt a Politi­kai Bizottság a hatékonyabb munka érdekében határoza­tot hozott a szövetség át­szervezésére. Sikerült-e a határozatot itt Szolnok me­gyében maradéktalanul vég­rehajtani és milyen ered­ménnyel? Az átszervezés nálunk is megtörtént. Ahhoz és a to­vábbi munkához nagy segít­séget adott a megyei párt- végrehajtóbizottság és a me­gyei tahács, de segítettek a járási, városi pártbizottsá­gok. tanácsok, tanácsi hiva­talok is. A különböző szintű pórtvezetőségek irányításá­val és ellenőrzésével az álla­mi és a társadalmi szervek mind erőteljesebben kapcso­lódnak be a honvédelmi ne­velő és felkészítő munkába. Ez a közös munka az alap­ja eddig elért jó eredmé­nyeinknek ; például annak, hogy eddig minden évben teljesítettük kiképzési terv­feladatainkat, hogy a sor­kötelesek katonai előképzése megfelelő színvonalú. Véle­ményem szerint az átszerve­zést megelőző időszakhoz ké­pest, különösen az utóbbi években javult a vezetés színvonala, a hozott intézke­dések végrehajtásának haté­konysága. A létrehozott MHSZ-szervek és klubok feladataiknak megfelelően átfogják az egész megyét, biztosítják a kiképzési és sportfeladatok teljesítését. Klubjaink is egyre inkább betöltik szerepüket Jelenleg hány MHSZ-klub van a megyében, és hány fiatalt foglalkoztatnak? Összesen 207 klubunk van — lövész, tartalékos, rádiós, vízi, repülő-ejtőernyős, mo­dellező —, amelyben mint­egy hatezernyolcszáz fiatal tevékenykedik. A tagságnak több mint fele 25 éven aluli. Sajnos kevés nő van tagja­ink között. A Politikai Bizottság ha­tározata előírta, hogy a hon­védelmi felkészítést szerve­zetten, az addigiaknál ma­gasabb színvonalon és vala­mennyi bevonulás előtt álló fiatalra ki kell terjeszteni. Hogyan oldották meg ezt a feladatot? Valóban, erre az időszak­ra már meg kellett volna te­remteni az általános és kö­telező katonai előképzés sze­mélyi és anyagi feltételeit Ezt országosan is, de mi is csak részben teljesítettük, el­sősorban korlátozott anyagi lehetőségeink miatt. Lénye­ges eredmény viszont, hogy a tanintézeti oktatás kereté­ben kötelező jelleggel, az MHSZ kiképzési bázisain ön­kéntes jelentkezés alapján a sorkötelesek 80—85 százaléka kapott honvédelmi előkép­zést. A gépjárművezető kép­zésben például az utóbbj két évben sok gondot okozott a képzés és a vizsgáztatás re­formja, a megnövekedett mi­nőségi követelmények telje­sítése. Hét helyen foglalko­zunk gépjárművezető kép­zéssel, de csak Szolnokon, Karcagon, Jászberényben, Mezőtúron és Kisújszálláson van megoldva az elhelyezés. A rádió és elektronikai elő­képzésben folyamatosan át­tértünk a 3 éves kiképzési rendszerre, ennek eredmé­nye a magas színvonalú ok­tatás. Rádiós klubjaink a kiképzések gazdái lettek, ta­valy hatszor annyi minőségi KPM-vizsgával rendelkező sorkötelest adtak a hadsereg­nek, mint 1960-ben. A köny- nyúbúvár szakágban. bár a klubok műszaki felszerelt- íégének színvonala alacsony, szintén jelentős eredmény, hogy az átszervezést megelő­ző időhöz képest nyolcszor több fiatalt képeztünk ki. Sikeresen tettünk eleget re­pülőgép- és helikoptervezető, modellező kiképzési tervünk­nek is. Az általános honvé­delmi előképzésbe azokat a fiatalokat vontuk be, akik technikai előképzésben nem vettek részt. így összességé­ben több mint hétezer fia­talt készítettünk fel a kato­nai szolgálat teljesítésére. Eredményesen dolgoznak tar­talékos klubjaink is. Beszéljünk most az isko­lások honvédelmi oktatásá­ról. A tanintézetekben a hon­védelmi oktatást szintén a Politikai Bizottság határoza­ta alapján vezették be. Szö­vetségünk feladata volt a pe­dagógusok felkészítése ,és nekünk kell elegendő anya­got — szemléltető eszközö­ket, fegyvereket, lőszereket — biztosítanunk az oktatás­hoz. E feladatainknak eddig Is eleget tettünk. Csupán pél­dának említem, hogy mint­egy hatszáz pedagógus lö­vészetvezetőt készítettünk fel az oktatásra. Amikor a me­gyei párt-vb idén június 20-án munkánkról tárgyalt, feladatul adta többek között, hogy a szolnoki városi kö­zépiskolai honvédelmi okta­tás, technikai képzés elősegí­tése érdekében hozzunk lét­re megfelelő szakemberek — MHSZ, iskolák, tanácsok művelődésügyi osztályai, helyőrség-parancsnokság, KISZ — bevonásával egy társadalmi bizottságot, mely­nek feladata az iskolák, ok­tatási intézmények igényei­nek koordinálása. Azt hiszem, ha röviden is, de szót kell ejtenünk az MHSZ-ben folyó sportmun­káról is. A Szolnok megyei Néplap rendszeresen tudósított mi­nősített sportolóink idei sze­repléseiről. Sikeresek voltak a tömegsport-rendezvényeink is, például az összetett Hon­védelmi Verseny, a Honvé­delmi Kupa lövészverseny, a Tartalékos Honvédelmi Ver­seny és az Úttörő Honvédel­mi Verseny. Rendezvényein­ken az idén több mint két­százötvenháromezren vettek részt, ezt mi nagy eredmény­nek tartjuk. Beszéljen további felada­taikról is, milyen sajátos kö­vetelményeket akarnak tel­jesíteni? Továbbra is feladatunk az MHSZ-bázísok, lőterek léte­sítése a helyi tanácsi szer­vek, a különböző gazdasági egységek aktív segítségével. A megyei párt-vb korábban határozatot hozott tizenhá­rom településen MHSZ-bázis, lőtér építésére. Ezek közül sajnos Tiszafüreden. Kun- szentmártonban, Jászapáti­ban és Jászárokszálláson még nincs sok eredmény, a többi helyen már felépült, illetve épülnek az MHSZ-objektu- mok. Készül egy felméré­sünk, hogy ezután a tizenhá­rom településen kívül, mely helységekben kell még létre­hozni MHSZ-bázist és lőte­rek A klubok szervezeti fel­mérése is most van folya­matban: ott ahol nincs meg a tartalékos klubok működé­séhez szükséges személyi és tárgyi feltétel, összevonjuk a lövészklubokkal, másutt tar­talékos bázisklubokat szerve­zünk, amelyek több község tartalékosainak Hovábbképzé- sét lesznek hivatottak meg­oldani. Varga Viktória Az őszi munkák szervezett irányítására alakult országos operatív bizottság harmadik ülését tartotta tegnap a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. A bizottság dr. Mészáros István főosz­tályvezető elnökletével a me­zőgazdasági munkák helyze­tén kívül elsősorban az ide­iglenes egyszerűbb tárolótér­építkezések alakulását, a gépellátás és javítás helyze­tét vizsgálta meg. A Magyar Nemzeti Bank képviselője be­számolt arról, hogy a raktá­ron lévő, s az őszi munkála­tokhoz szükséges gépek be­szerzésére, a kukoricatárolók építésére a szükséges hitelke­retek megyékre lebontva ren­delkezésre állnak. A bank fiókjai felkészültek a szám­lák kifizetésére, a hitelek ki­utalására. — A tagságban nem akad­nak, akik fölösleges kiadás­nak tartják a kulturális lé­tesítményekhez való hozzá­járulást? — Olyannyira nem, hogy a tervjóváhagyó közgyűlés lemondott a szociális segély­ről, ami 180 ezer forint égy évre, csakhogy hozzákezd­hessünk a napközi otthonhoz. Megvettünk egy régi sarok­házat, most folyik az átala­kítás. Rövidesen megoldódik a nálunk dolgozó és a Szol­nokra eljáró szülök gondja. — A tsz saját konyhája főz majd a napköziben — teszi hozzá Lengyel Boldi­zsár. — Sőt még arra is vál­lalkoztak volna, hogy a gye­rekekre való felügyeletet is saját erejükből szervezik meg. Dehát erre nincs szük­ség. A kezdeményezőkedv, az Igyekezet láttán kapott az is­kola a napközihez két neve­lői státuszt. (Tudósítónktól.) Napjainkban elég sok szó esik a zártrendszerű ter­mesztési módszerekről. Ezek a hagyományosnál fejlettebb technológiát, komplex gépe­sítést, tudományosabb gaz­dálkodást jelentenek. — Me­gyénkben elsőnek a szekszár­di kukoricatermesztési zárt­rendszerhez csatlakozott a múlt évben öt termelőszövet­kezet, 2500 hektár területtel. Termelési eredményeik pél­dája több gazdaságot is ma­gával ragadott, és a bajai zártrendszerű kukorciater- mesztési módszert 1973-tól újabb tíz Szolnok megyei ter­melőszövetkezet 6500 hektá­ron akarja megvalósítani. Ez Ugyanilyen, módon akar­ják megszüntetni az óvodai hely hiányt is. Negyvenöt len­ne a megengedett létszám, de kénytelenek voltak hat­vankettőt bezsúfolni az épü­letbe, s még így is el kel­lett utasítani harmincegy gyereket. A tsz ígéretet tett az óvoda bővítésére is, és az előzményekből úgy tűnik, ígéretüket valóra is váltják. A falvak lakosságának ál­talános csökkenő tendencia^ javai szemben Tiszatenyő lé- lekszáma még valamivel nőtt is a legutóbbi népszám­lálás óta. A háromszáz főnyi tsz-tagság egyharmada 30 éven. aluli, három év alatt majdnem hatszorosára emel­kedett a számuk. Hogy ez így van. abban bizonyára annak is része van, hogy a szövet­kezet a termelés mellett a szociális és kulturális viszo­nyok alakításában is vál­lalta a gazda szerepét. Sz. J. azt jelenti, hogy a megyében 1973-tól a termelőszövetke­zetek közös Kukoricatermelő területének több mint egyne­gyedén a fejlettebb módszert alkalmazzák. Most már megyei kezdemé­nyezés is született. A cukor­répatermesztés zártrendszerű technológiájában a vezérgaz­daság szerepét a Héki Állami Gazdaság vállalata a cukor­gyárak támogatásával. Ha­sonló folyamat indult el a Kunságban ahol a rizster­mesztő gazdaságok a karcagi Lenin Termelőszövetkezet köré tömörültek. Az elmúlt napokban pedig Besenyszögön, a Kossuth Ter­melőszövetkezetben tanács­koztak zártrendszerű lucer­natermesztésről a MÉM ter­melés- és műszaki fejlesztési főosztálya, a Kompolti Kísér­leti Intézet és a Gépkísérleti Intézet vezetői. A besenvszö- gi Kossuth Termelőszövetke­zet a tudományos intézetek­kel közreműködve kidolgozta a lucematermesztés korszerű módszerét. Tudományos alapokon álló módszer szerint végzik a lu­cerna telepítését, a tápanvag visszapótlását, ennek ered­ménye, hogy míg áz elmúlt tíz év átlasában holdanként 10 mázsánál több szénater­mést nem tudták betakaríta­ni, most 30 mázsánál tarta­nak. Magtermesztésben is je­lentős az előrehaladás, hektá­ronként 2.5 mázsa lucerna­magot takarítottak be. Ren­delkeznek szárítóberendezés­sel, egyszóval minden adott­ságuk megvan ahhoz, hogy betöltsék a modellüzem sze­repét. Jelenleg mintegy ezer hektár lucematerületük van, jövőre 2000 hektárra akarják növelni. A lucernatermesztés zárt­rendszerének kialakítása min­den bizonnyal ösztönzi majd megyénk többi közös gazda­ságát is, hiszen az állatte­nyésztés fejlesztése elképzel­hetetlen lucerna nélkül: .V. K. A kenderesi Megyei Növényvédő Állomás egyik legbecsesebb vizsgálati eszköze a gázkromatográf. Ezt a félmillió forint értékű, angol gyártmányú műszert annak a megállapítására használják, hogy mennyi növényvédő szer marad vissza az egyes terményekben. Ez a mennyisé;; természetesen csak egészen minimális lehet, szigorú nemzetközi szabványok rögzítik, s ezért fontos az állandó ellenőrzés. Képünkön Iiristó l.ászlóné vegyésztechnikus vizsgálati anyagot fecskendez a műszerbe, amelynek egy milliliter ezredrésze is elegendő növényi folyadékból a méréshez.

Next

/
Thumbnails
Contents