Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-13 / 190. szám

1972. augusztus 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Benci bácsi és fiai Bontják Kiskörén a Tisza II. építkezését védő körtöltést. A folyó vize lassan elfog­lalja új medrét. Képünkön a már víz alá került turbina alagút kiömlő nyílásai cs a duzzasztómű vízben álló pillérei A propagandisták segítségével Oktatási bizottság alakult Jászárokszálláson — Jön Benci bácsi — mondta Csípés István, ami­kor kinézett az iroda abla­kán. — A nyugdíjas elnökünk — fűzte hozzá magyarázat­képpen ifjú Jakucs Imre, a szövetkezet elnöke. — Az apámék alapították tizen­egyen ezt a szövetkezetei 1951-ben. Kezdetben az öre­gem volt az elnök, aztán választották meg Benci bá­csit. Nemrégen ment nyug­díjba. Alig fejezte be a monda­tot az ifjú Jakucs, amikor gyors kopogtatás után belé­pett Kacsó Benjámin, a me­zőtúri fazekasok szövetkeze­tének volt elnöke. „Szervusz­tok fiaim” — mondta, s a következő pillanatban már a két fiatalember átölelte az öreget. Az idős Kacsót, aki elindította őket pályájukon. Csípés István most har­mincegy esztendős, műszaki vezető. Ügy is mondhatom, ő az „elsők” embere, ö volt az első ipari tanulója a szö­vetkezetnek, ő alakította az első szocialista brigádot, őt választották meg elsőként KISZ-titkámak. — Tizennégy éves voltam, amikor ide kerültem. Benci bácsi vett fel. Mindent vé­gigcsináltam, ami munka csak előfordul a fazekas­ságban. — Benci bácsi' szerint, na­gyon jó szakember lett ma­gából. — Szeretem a munkám. Ennek a szakmának sok rej­telme van, ami állandóan piszkálja az embert, hogy rájöjjön, megcsinálja, meg­tanulja. A különböző szí­nekkel való kísérletek épp­úgy, mint az újabb formák, minták alkalmazása. Ver­senyképeseknek kell lennünk a belföldi, a nemzetközi piacon. Ez is hajtja az em­bert. Meg az, hogy gazda­ságosabban termeljünk és ez sem könnyű. Tavaly 140 ezer forint értékű termékünk minőségét kifogásolta egy osztrák cég. — Rájöttek mi volt az oka a gyenge minőségnek? — Mi volt az oka? Mond­hatnám azt is, a fazekas­ságban természetes, hogy ilyen előfordul. De nem így van, pontosabban nemcsak ezért volt A rossz munka- szervezés, . a széthúzás is közrejátszott abban. Az utóbbi évben nem ment itt minden rendben. — Miért? — Nehéz erre válaszolni. Benci bácsi belefáradt a hangoskodókkal való vitat­kozásba. Majd minden mun­kahelyen vannak túl okos, amolyan nebántsvirág em­berek, akik vélt sérelmükkel megmérgezik az egész üzem légkörét. Nálunk is voltak. Vannak...? Na meg előfor­dult egy kis szakmai félté­kenység is... — És az idén? — Az első negyedév azzal telt, hogy átszerveztük az üzemet, a termelést. Aztán az emberekkel tisztáztuk a helyzetünket. Most részle­genként! tanácskozásokat tartottunk, ahol a terveket beszéltük meg. Az emberek igénylik, elvárják, hogy meg­ismertessék velük részletei­ben is a szövetkezet előtt álló feladatokat. Az egész­ben az a legnehezebb, hogy mindenkivel szót kell érteni, de nem lehet mindenkivel egyformán beszélni. — Ügy beszél, mint aki mögött már hosszú évek ta­pasztalata van. A/IKV PS millini A szolnoki Ingatlankezelő Vállalat az épületek tataro­zására, felújítására, lakások korszerűsítésére és teljes gá­zosítására 3 millió 215 ezer forintot fordított az idei első félévben. Saját részlege újította fel három Ságvári körúti épület homlokzatát. A kisebb kar­bantartásokra több mint másfél millió forintot költöt­tek. A lakásokban és a há­zakon pedig 2130 hibát ja­vítottak ki. — Voltam részlegvezető, aztán lettem műszaki vezető, majd újra részlegvezető... visszaminősítettek, mert it­tam. Nekem sem ment si­mán... de Benci bácsi és a tagság bízott bennem, hitt nekem, így lettem újra mű­szaki vezető. Most négy részlegben 160—170 ember dolgozik a kezem alatt. Az ember azt hihetné, hogy ha valakinek az édes­apja fazekas népművész, a fia követi őt a mesterségben. Amikor ezt megemlítettem az ifjú Jakucsnak, nevetett. — Pedig nem így van. Amíg középiskolás voltam, meg kisebb kölyök korom­ban is, sokszor bejöttem a szövetkezetbe apámhoz. Sze­rettem nézni, ahogyan dol­goznak a korongozók, a dí­szítők. Később fociztam a szövetkezet csapatában, de nem gondoltam arra,' hogy fazekas legyek. — Akkor hogyan került ide? Az édesapja hívta? — Dehogy. Benci bácsi szavára. öt évvel ezelőtt szereltem le, miután letöl­töttem a katonaidőt. Egy este bejöttem apámért Ha­zafelé menet velünk tartott Benci bácsi is. Beszélget­tünk. Megkérdezte, mik a terveim. Azt is megmondta, miért érdeklődik: kellene a szövetkezetbe egy vegyész- mérnök. Tudja, hogy én vegyipari technikumot vé­geztem. Ha még tanulnék, és ha vállalnám, hogy ide jövők dolgozni, ők ösztön­díjat is adnának a tanu­láshoz. — Sikerült megegyezniük? — A megegyezésben nem volt hiba, csak éppen az egyetemi felvételem nem si­került. Akkor idejöttem dol­gozni. hogy megismerjem a szakmát. Egy év múlva Benci bácsi hívatott: kell egy export-felelős a szövetke­zetben. Vállalod? így lettem exportfelelős, aztán Pistától átvettem az ifjúsági szocia­lista brigád vezetését, ké­sőbb a KISZ-titkárságot is. 1970-ben a szövetkezeti bi­zottság titkára lettem és ek­kor vettek fel a pártba is. Beiratkoztam a marxista egyetemre, most vagyok harmadéves. — És az elnökség? Hu­szonhétéves korra, ez nem kis dolog. — Ezt is Benci bácsinak köszönhetem elsősorban, az­után a szövetkezet tagjai­nak. hogy megválasztottak. Amikor szóba került; Benci bácsi nyugdíjba készül, be­hívott az irodába, hogy nágyszemközt beszélgessünk. Meglepődtem, amikor meg­mondta. hogy engem javasol az utódjának. — És bíztak magában? — Igent Megválasztottak. De nem könnyű a bizalomra rászolgálni. Tizenegy or­szágba exportálunk, jelentős belföldi megrendeléseknek teszünk eleget. És a mi szakmánkban is van ám konkurrencia, ezért nem ma­radhatunk meg a régi for­mák, a régi termékek mel­lett. Üjabbakat és újabbakat kell piacra adnunk, és egyre gazdaságosabban kell dol­goznunk. Június óta vagyok a szö­vetkezet elnöke és érzem, hogy egyre nehezebb a dol­gom. Minden elismerésem Benci bácsié, hogy ő ezt annyi éven út csinálni tudta. A székesfehérvári Könnyű­fémmű Készáru Üzeme az idén 120 millió forint értékű terméket bocsát ki. A fel­használók érdeklődésére tarthat számot az alumínium csőrácsos szerkezetű villamos távvezeték-oszlop. A 23 mé­ter magas oszlopot Szombat­helyen 120 kilovoltos távve­zeték-hálózatba helyezték és megállapították, hogy szi­enyémek lennének. Imrének megvan az iskolai képzett­sége, szorgalma. Pista tehet­séges fiú, jó műszaki ve­zető — mondta Kacsó Ben­jámin. — Ök sok mindenről be­széltek, a szövetkezetről, sa­ját magukról, és fienci bá­csiról... — Rólam — nézett rám meglepődve. — Mit lehetett elmondani rólam? Azt, hogy nem volam elég erőskezű elnök? — Nem, erről nem be­széltek. — Látja pedig ez az igaz­ság. Azt tartották, ha va­laki hibázik, bejön hozzám és elsírja magát, minden megvan bocsátva. Tudom, hogy ez nem volt helyes, de én nem tudtam mást tenni. Tudja, hogy kerültem én ebbe a szövetkezetbe? Ami­kor 1951-ben tizenegy faze­kas kisiparos és segéd meg­alakította ezt a közösséget, kellett nekik egy könyvelő. Én akkor az Állami Bizto­sítónál voltam üzletszerző. Hívtak, jöttem. Olyan sze­gények voltunk, hogy még tiszta papírt se tudtunk venni. A paklisdohány pa­pírján számolták el az em­berek a napi munkát. Elő­fordult, hogy három hónapig se volt fizetés. Itt ezen a részen, ahol most az üzem van, vásártér, meg csorda­járás volt. Aztán 1954-ben kaptunk 750 ezer forintot építkezésre. Akkor azt mond­tam, én ezt már nem tudom csinálni. Ide jött főkönyve­lőnek Bényi Nándor, tőle sokat tanultam. Én lettem az üzletszerző: bőröndben cipeltem az árut a cégekhez. — És az elnökség? — Veszteségesek voltunk, meg akartak bennünket szüntetni, de az emberek ragaszkodtak a szövetkezet­hez. Ez 56-ban volt: egy közgyűlésen én hátul az aj­tót támasztottam, amikor a megszüntetésről volt szó, meg a hogyan lesz tovább. Jakucs, az elnök lemondott. Akkor kurjantotta el magát valaki, legyen az elnök Ka­csó Benjámin. Tiltakoztam: nem vagyok szakember, nem vagyok párttag sem. Az öre­gek rákontráztak: majd mi segítünk neked. Odamentem Jakucshoz: tényleg nem vál­lalod tovább? Nem, mondta. Jó, akkor én vállalom. Hát így történt. Jó elnök voltam? Nem tudom. Egy biztos: ti­zenhat éven át minden nap bizonyítani akartam, hogy megállóm a helyem. És el­jött a 60 év, nyugdíjba mentem. — Azért arra büszke le­het, hogy elnökségének több mint másfél évtizede alatt felnőtt ez a szövetkezet. — Tudja, hogy termeltünk mi itt fogfájós kutyát, macs­kát, papagájt? Akkor azt kérték tőlünk. Csak 1964-től tértünk ismét vissza a nép­művészethez. Akkor hoztam ide egy fiatal kerámikust, Szabó Kingát, ö elment, de már van fiatal népművé­szünk, a saját névelésünk. — Mi kell ahhoz, hogy valaki jó elnök legyen? — Mi? Legyen igazságos és emberséges. Ügyeljen arra, hogy gazdaságosan termelje­nek, legyen mindig munka az embereknek és vevő, aki megfizeti a termékeket. Eny- nyi az egész. Én tudom, hogy a fiaim jó vezetők lesznek. lárdsága megfelelő, élettar­tama pedig többszöröse az acéloszlopokénak. Alkalma­zása azért is kifizetődő, mert semmiféle felületkeze­lést nem igényel. Megkezdték a „színes” alu­mínium víkendházak készí­tését is. A könnyűfémmű legújabb terméke négy, la­kást foglal magába, tetőszer­kezete különleges alumínium szendvicspanelből készült. A jászárokszállási községi párt-végrehajtóbizottság nemrég oktatási bizottság létrehozásáról döntött. A há­romtagú bizottság vezetője Vígh Károly, a pártbizottság tagja, a Béke Tsz párttitká­ra. Tagjai Bohács Imréné és Zsarnóczki István. Mind­hárman tapasztalt propa­gandisták, gyakorlatuk van a pártoktatásban. — Milyen feladattal bízták meg a bizottságot? Tősér Gyula, a pártbizott­ság titkára erre így vála­szolt: — Az oktatási bizottság fogja össze, koordinálja a községben a párt- és a tö­megszervezetek propaganda munkáját. Megszervezik a propagandisták továbbképzé­sét, elméleti és módszertani előadásokat tartanak szá­mukra. Szoros kapcsolatuk lesz az öttagú ellenőri cso­porttal és hasznosítják a jól bevált módszereket, tapasz­talatokat. A bizottság az ok­tatási év során többször ad tájékoztató jelentést, elem­ző anyagot a községi párt vb-nek. Jászárokszálláson hét ok­tatási formában, 36 csoport­ban, ötszáznyolcvan párttag, illetve pártonkívüli tanul, öt csoport részére előadás- sorozatot szerveznek, azok­Mindeimap van friss hús A vásárlók elégedettek v> Jászszentandráson az ÁFÉSZ és a Haladás Tsz gondoskodik a község áruellátásáról. Az ÁFÉSZ tíz kiskereskedelmi és hat ven­déglátó üzletet működtet. A há­rom élelmiszerbolt, a ruházati, a vasműszaki és a játékbolt áru­készletének értéke meghaladja a két és félmillió forintot. Az idén februárban átadták rendeltetésének a két millió fo­rintos költséggel épített ABC é« könnyű háztartási cikkek áru­házát. Korszerűsítették a vas-mű­szaki üzleteket, megfelelő épü­letbe helyezték át a papír, az üveg- és porcelánboltot. Azóta jobb az áruellátás is. A külterületen lakók kérésére az idén bevezették a hentesáruk, a tej- és a tejtermékek árusítá­sát a tanyai élelmiszerüzletben. Jászszentandráson jó a húsellá­tás A Haladás Tsz a tavaly lét­rehozott húsfeldolgozó üzemével, az ÁFÉSZ pedig a beszerzési pia­cok növelésével elérte, hogy a község lakói mindennap vásárol­hatnak friss húst. Jászszentandráson tapasztala­taink szerint a vásárlók elége­dettek az áruellátással, a boltok munkájával. —illés nak, akik nem vesznek részt a szervezett oktatásban. A KISZ 18 csoportjában mint­egy négyszáz fiatal ismer­kedik a marxizmus—leniniz- mussal. A szakszervezet öt­venöt—hatvan résztvevővel szervez politikai oktatást. A népfront keretében, főként a tanyai lakosság részére, tíz előadássorozatot tartanak. Jászárokszálláson sokré­tű, gazdag a politikai okta­tás programja. Sok száz em­ber gyarapíthatja elméleti, politikai ismereteit. Az okta­tás. összefogása, irányítása bonyolultabbá vált, ez is in­dokolja a községi párt-vb döntését. Helyes volt az ok­tatási bizottság létrehozása, az irányítás társadalmasítása. A párttagságnak mintegy háromnegyede tanul a köz­ségben. A területi pártszer­vezetnek több mint száz tagja van. sok itt az idős, betegeskedő ember. — Tájékoztatásukra poli­tikai vitakört szervezünk. Ez a kötetlen forma bizonyára népszerű lesz — tájékoztat a pártbizottság titkára. A községből tizenöten ta­nulnak az esti egyetem há­roméves, szakosító és speciá­lis tagozatain. Az ősszel is­mét lesz marxista—leninista középiskolai osztály. Üj ok­tatási forma a vállalati gaz­Alig több mint három esz­tendeje annak, hogy Jász- boldogházún elkezdte mun­káját a Jászsági Fajtakísér- léti Állomás. Azzal a céllal hozták létre, hogy mielőtt egy-egy új növényfajta nagy­üzemi termesztése megkez­dődne kisparcellákon kísér­letezze ki annak tulajdonsá­gait. A fajtakísérleti állomás 112 hold szántóterületen és 27 holdnyi speciális kerté­szeti telepen folytat kutató jellegű mezőgazdasági mun­kát. Amíg kezdetben 3500 kisparcellán dolgoztak, je­lenleg több mint 7 ezer par­cellán kísérleteznek. Növekedett az állomás gépparkja is. Munkáját ma már 8 erőgép, új traktorok, vetőgépek. vegyszóró és egyéb — több mint egymil­lió forint értékű — mezőgaz­dasági gépek segítik. Az állomásnak szerződése van a mezőgazdasági szak­munkásképző iskola jászbe­dálkodás és a vállalati élet kérdései. Főként az üzemek­ben, ktsz-ben érdeklődnek iránta, öt ilyen tanfolyamot szerveztek meg. A községben most először lesz a nemzet­közi politika kérdései tanfo­lyam. A tavalyihoz viszo­nyítva növekedett a világ­nézeti és etikai kérdések tanfolyamán a hallgatók száma. Legtöbben azonban az alapfokú csoportokban — huszonegy csoportban két- száznegyvenheten — a szo­cializmus építésének kérdé­seit és a magyar forradalmi munkásmozgalom történetét tanulják. — Gondot okoz a marxis­ta—leninista középiskolát végzett hallgatók továbbta­nulása — mondja Tősér- Gyula. — Közülük kevesen mehetnek esti egyetemre. Igénylik viszont, hogy ma­gasabb szinten tanulhassa­nak. Most már ilyen temati­ka kidolgozására nincs elég idő, de jövőre rájuk is gon­dolnunk kell. Jászárokszálláson minden tanfolyamot a propagandis­ták segítségével irányítanak az alapszervezetek. Rövide­sen megkezdődik a propa­gandisták továbbképzése, akik felkészülten várják majd az új oktatási év kez­detét. — ml. — rényi tagozatával. Évenként öt szakmunkástanuló tölti az állomáson gyakorlati idejét és ismerkedik a zöldségter­mesztés kísérleti módszerei­vel. Hasznos kapcsolat ala­kult ki az állomás és a járás hat tsz-e között. A termelő- szövetkezeteknek kenyér- és árugabona termesztésben se­gítenek a kutatók. Nagyüze­mi kísérleteket folytatnak a tsz-ekben új, kipróbálás alatt álló búzafaitákkal. A Jászsági Fajtakísérleti Állomás meghatározta a so­ron következő feladatokat. A közeljövőben felújítják a te­rületükön levő természetes víztárolót, erre több mint 200 ezer forintot költenek. Mint­egy 200 holdra növelik kí­sérleti területüket, egymillió 200 ezer forintos költséesel szolgálati lakásokat és szo­ciális létesítményekkel — ebédlővel fürdővel öltözők­kel — ellátott új telephelyet építenek. — Na mit szól a gyere­keimhez? Ügy szeretem őket, mintha valóban az Varga Viktória Víkendház, alumíniumból Sikeres évek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents