Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-06 / 184. szám

n td SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1372. augusztus 6. HÉTFŐ: Pártvezetők találkozója a Krímben. — Egyiptom és Líbia tárgyalásai a teljes egyesülésről. KEDD: Jarring felújítja közvetítői tevékenységét. — Le Dúc Tho és Kissinger bizalmas megbeszélése Párizsban. SZERDA: NDK—finn tanácskozás-sorozat a diplomáciai kapcsolatokról. — Eagleton lemondása, alelnökjelölt keresés a demokratáknál. CSÜTÖRTÖK: Heves belpolitikai küzdelmek Chilében, Al- lende levele. — Újabb Kohl—Bahr forduló a két német állam viszonyának rendezéséről. PÉNTEK: Nagy-Britanniában életbelép a szükségállapot. — A SALT-egyezmények ratifikációs vitája az Egyesült - Államokban. így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: < Az elmúlt hét legfonto­sabb eseménye annak első napján, hétfőn történt. Hét szocialista ország pártvezetői találkozót tartottak a Krím- félszigeten s véleményt cse­réltek a nemzetközi politika több vonatkozásáról. A protokolláris külsőségek és szabályok figyelembe vé­tele gyakran jelentőséggel bír. ez is szerves része a nemzetközi diplomáciának. Vannak alkalmak, amikor mégis mellőzni lehet a szo­kott formaságokat: immár második nyáron kerül sor rövid, de tartalmában annál többet nyújtó konzultációra a pártok vezetői között. A kiadott közlemény szerint különös nyomatékot kapott a szocialista erők egységé­nek további fejlesztése. Az egység és aktivitás szükségességét támasztja alá a hét bonyodalmaktól sem mentes körképe. Európában újra előtérbe került két tár­gyalássorozat, mindkettőben az NDK az egyik partner. Megindultak a megbeszélé­sek Berlin és Helsinki között, s jóllehet akadhatnak még vitás kérdések, például gaz­dasági-kártérítési vonatkozá- súak, jó légkörről szólnak a tudósítások. Érdekes a visszhang: Stockholmban és Koppenhágában máris egyre többen vetik fel, miért ne követnék a skandináv álla­mok is a finn kezdeménye­zést. Hosszabb „gondolkodási szünet” után folytatódtak a két német állam tanácsko­zásai. Kohl és Bahr állam­titkárok egyelőre szűksza­vúan nyilatkoznak, könnyű fordulókra a továbbiakban sem számíthatunk. Nehezíti a helyzetet, hogy a bonni ellenzék még az olimpia előtt véget akar vetni a belpolitikai tűzszünetnek s a decemberre várható — mindezidáig kétesélyes — rendkívüli választások han­gulati előkészítésén fárado­zik. Különösen komolyra for­dult a belső válság Nagy- Britanniában. Az észak-ír probléma kilátástalansága, amin az sem változtatott, hogy huszonnégyezer brit katona erőszakkal lebontot­ta a katolikus negyedek ba­rikádjait; a dokkmunkás­sztrájk, amely bármikor to­vábbterjedhet; a kormány nyílt hadüzenete a szükség- állapot bevezetésével; végül a növekvő infláció s az arany rekordárfolyama a változatlanul lebegő font hátán — egy is elég gondot okozna a problémák közül, de így együttesen és meg­hatványozódva szinte zsák­utcába vitték Londont. Hol vannak már azok az idők, amikor a büszke Britannia a szilárdság és megingatha- tatlanság jelképe volt... Vietnam ügyében látható­lag nincs új elem: az óva­tos fogalmazás mégis indo­kolt, hiszen Le Dúc Tho és a Párizsba érkező Kissinger között újabb bizalmas ta­lálkozó zajlott le. Nem ad okot viszont a derűlátásra, hogy két nappal az össze­jövetel után, a vietnami konferencia 153. ülésén, amerikai részről ismét az értekezlet bojkottjával fe­nyegetőztek. Magában Viet­namban folynak a harcok, különösen heves bombatá­madások érték a VDK leg­nagyobb kikötővárosát Hai- phongot. A gátak elleni ro­hamok miatti nemzet­közi tiltakozás sem ke­rült le a napirendről: au­gusztus elsején világméretű akciónapot tartottak a BVT felhívására. Az előrejelzések sem ígérnek nyugalmat, a Boloven fennsík körüli csa­patmozdulatok a laoszi har­cok felélénkülését helyezik kilátásba. A Nixon kormányzatot közben a szenátusban figye­lemre méltó meglepetés ér­te: a törvényhozók pénzügyi korlátozásokkal léptek fel a délkelet-ázsiai háborúval szemben. A kormány való­színűleg különböző módosí­tásokkal és a reakciósabb összetételű képviselőház be­vonásával próbálja majd el­venni a határozatok élét. A SALT-egyezmények szenátu­si. ratifikációs vitájában egyes washingtoni héják ön­kényes értelmezéssel, a meg­állapodások ésszerű komp­romisszuma helyett rakéta­előnyt -szeretnének biztosí­tani az Egyesült Államok­nak. A szenátusi szavazás során mégis mindössze két ellenszavazattal jóváhagyták a megállapodást. A heti kép teljességéhez a közel-keleti fejlemények is hozzátartoznak. — Szadat egyiptomi elnök Líbiába utazott, mivel az öthónapos határidő elteltével, válaszol­nia kellett Kadhafi egység­terveire. Megszületett az el­vi döntés a két ország teljes egyesítésére, viszont némileg lelassult annak gyakorlati megvalósítása. Számos kom­mentár ezért nem rejti véka alá kétségét az egységgel kapcsolatosan. Egy hatékony arab egy­ség, következetesen antiim- perialista alapon — a közel- keleti válság megoldásának egyik, ha nem legfontosabb emelő/.' lehetne. Tanúi vol­tunk azonban sok elhamar­kodott és elsietett egység­kísérletnek is, ezek életkép­telennek bizonyultak és nem kevés kárt okoztak. Vannak jelek, főként a líbiai nyi­latkozatokban, hogy az anti- imperializmus mellett anti- kommunista szólamok is fel­színre jutnak, fanatikusan nacionalista, pániszlám né­zetek kapnak hangsúlyt. Természetesen korai lenne elébevágni az eseményeknek, de ha valahol, akkor itt nem a szavak, hanem a tet­tek alapján kell ítélnünk. A New York-i ENSZ pa­lota 38. emeletén levő egyik irodában közben újra igen nagy a forgalom. Moszkvai államáshelyéről a világszer­vezet központjába érkezett Jarring — s Waldheim fő­titkárral egyetértésben — felújította közvetítői tevé­kenységét. Ügy tűnik, hogy haladás aligha történik, s ez nem a svéd nagykövet ké­pességein múlik. Izrael to­vábbra is visszautasítja az ENSZ-kereteken belül folyó tárgyalásokat, az arab or­szágokat pedig elsősorban saját soraik rendezése fog­lalja el... SAIGON Nguyen Van Thieu dél- vietnami elnök szombaton újabb keményhangú beszé­det mondott, öt nap lefor­gása alatt immár a máso­dikat. Arra szólította fel a rendszer katonáit, hogy „tel­jesen pusztítsák el a kom­munista erőket”. Az elnök sajnálatát fejez­te ki. hogy „vannak olya­nok is, akik zsoldjukat a saigoni hatóságtól kapják, de a kommunistáknak dol­goznak”. Elismerte, hogy nem mindig töretlen a dél­vietnamiak harci morálja, s ebben bizonyos része van a felszabadító erőknek is. Thieu bejelentette, hogy újabb sajtórendeletet adnak ki, amely „komoly pénzügyi biztosítékhoz” köti a napi­lapok kiadását és új napi­lapok megjelentetését. Sai­goni megfigyelők megjegy­zik, hogy az intézkedés a kisebb ellenzéki lapok ellen irányul a kormány által „országosnak" tekintett és jelentősen finanszírozott la­pok javára. TOKIÓ Takeiri,! a japán Komeito párt elnöke, aki most tért haza pekingi útjáról, kije­lentette, véleménye szerint a kínai kormány kész a Ja­pánnal való kapcsolatok normalizálására. Mint a Kyodo hírügynökségnek adott interjúban elmondotta, meg van győződve arról, hogy csaknem az összes még fennálló problémát meg fog­ják oldani Tanaka japán miniszterelnök pekingi láto­gatása során. Kormánykörök szerint Ta­naka valószínűleg szeptem­ber végé felé látogat Kínába. ATHÉN Az athéni katonai bíróság pénteken este hirdetett íté­letet a nyolc görög ellen­zéki perében, öten hét hó­naptól három év és három hónapig tartó börtönbünte­téseket kaptak, míg három vádlottat bizonyítékok hiá­nyában felmentettek. Krisztosz Ramantanisz építőmunkást és társait az­zal a váddal állították bíró­ság elé, hogy az uruguayi tupamai'o gerillák mintájára államellenes felforgató cso­portokat akartak alakítani és összeesküvést szőttek több neves személyiség, köz­tük az ifjabb John Kennedy elrablására. PEKING Kína lakossága 1970-ben elérte a 697 260 000-es lélek- szárnot — tanúsítják a sok év óta először nyilvános­ságra hozott statisztikák. Ez a szám — mutat rá az AFP — határozottan alacsonyabb az összes külföldi becslé­seknél. A kínai fővárosban az utóbbi napokban hozták forgalomba a kínai karto­gráfiai kiadó gondozásában készült kis atlaszt. amely 1970-es statisztikákat tartal­maz a világ összes orszá­gairól és így Kínáról és a kínai tartományokról is. Újabb nagy lépés az egység és a kölcsönös akciók szilárdításában Rm SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának állásfoglalása ’ MOSZKVA (MTI) Ar. SZKP Központi Bizottságának Poli­tikai Bizottsága megvitatta a szocialista országok kommunista és munkáspártjai vezetői július 31-i, a Krím-félszigeten megtartott találkozójának eredményeit. A Politikai Bizottság annak a szilárd meg­győződésének adott kifejezést, hogy ez a találkozó újabb nagy lépés a szocialista országok testvérpártjai összeforrottságának és kölcsönös akcióinak szilárdításában: tel­jes egészében jóváhagyta az SZKP Leo- nyid Brezsnyev, a Központi Bizottság fő­titkára által vezetett küldöttségének tevé­kenységét. A Krim-félszigeten megtartott találko­zón lefolytatott kölcsönös tájékoztatás a szocialista és kommunista építésről azt mutatja, hogy a testvéri szocialista orszá­gokban eredményesen valósulnak meg a kommunista és munkáspártok kongresz- szusain felvázolt tervek, növekszik a tár­sadalmi termelés hatékonysága, nagysza­bású társadalmi és gazdasági átalakulások mennek végbe, amelyek biztosítják a szocialista társadalom sokoldalú fejlődé­sét. Ezzel összefüggésben rámutattak, hogy komoly jelentősége van a szocialista gaz­dasági integráció további fejlesztésének, a dolgozók életszínvonala emelésének. A Krímben megtartott találkozó részt­vevői egyöntetűen leszögezték, hogy a szo­cialista országok aktív békeszerető kül­politikája életteli és hatékony; rámutat­tak az SZKP XXIV. kongresszusén felve­tett békeprogram nagy nemzetközi jelen­tőségére. A szocialista államok politikájával dön­tő mértékben összefügg a kialakult euró­pai határok és az államok területi épsége sérthetetlenségének megvalósulása, vala­mint a nemzetközi feszültség enyhülésé­nek egész folyamata, amely egyre erőtel­jesebbé válik, újabb szférákra terjed ki a nemzetközi életben, előmozdítja a szuve­renitás, az egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, valamint a kölcsö­nös előnyök elveinek érvényesülését a nemzetközi kapcsolatokban. A szovjet—nyugatnémet és a lengyel— nyugatnémet szerződések, a Nyugat-Ber- linnel kapcsolatos négyoldalú megállapo­dás az NDK—NSZK, továbbá az NDK és a nyugat-berlini szenátus közötti megálla­podások érvénybelépése, a Franciaország­gal és több más nyugat-európai országgal való gyakorlati és kölcsönösen előnyös együttműködési fejlődése jó feltételeket te­remt az európai helyzet gyökeres javu­lásához, a hidegháború következményei­nek teljes felszámolásához, a jószomszédi kapcsolatok kialakításához és a Béke meg­szilárdításához az európai kontinensen. Az SZKP Központi Bizottságának Poli­tikai Bizottsága úgy véli, hogy mind az európai, mind pedig az egyetemes béke érdekeinek egyaránt megfelelne, ha az ENSZ-be minél előbb felvennék mind az NDK-t, mind az NSZK-t, ha a müncheni egyezmény eleve érvénytelenné nyilvání­tásának alapján rendeznék a kapcsolato­kat Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság között. A Krim-félszigeti találkozó igazolta, hogy a szocialista államok kezdeményező politikája eredményeként, más érdekelt országok tárgyilagos álláspontja, valamint a haladó társadalom akciójának eredmé­nyeként létrejöttek a kedvező feltételek ahhoz, hogy már a legközelebbi jövőben elkezdhessék az európai biztonsági és együttműködési értekezlet gyakorlati elő­készítését. Az értekezlet feladata, hogy jelentős lépéssel vigye előbbre az államok közös erőfeszítésein alapuló szilárd béke rendszerét Európában. A szocialista országok a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés együtt­élésének politikáját folytatják, de ugyan­akkor határozottan visszaütnek az impe­rializmus és a reakció agresszív kísérle­teire, határozottan támogatják a függet­lenségükért és társadalmi fejlődésükért igazságos harcot folytató népeket. A szo­cialista közösség országai változatlanul segítik és sokoldalúan támogatják a hős vietnami nép harcát az amerikai imperia­lizmus agressziója ellen, követelik, hogy Izrael vonja ki katonaságát a megszállt arab területekről és feltétel nélkül hajtsa végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242-es számú határozatát. A szocialista közösség összeforrottságá­nak szilárdulása, amely — mint a Krím- t élszigeti találkozó megmutatta — to­vább fokozódik, s ez az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának véle­ménye szerint döntő feltétele ama sike­rek megszilárdításának és fejlesztésének, amelyeket a testvéri szocialista országok nemzetközi síkon értek el: döntő feltétele a szocialista és a kommunista építés útján történő előrehaladásnak. Az SZKP Központi Bizottságának Poli­tikai Bizottsága nagyra értékeli a krími találkozó eredményeit és megállapítja, hogy a testvérpártok vezetőinek közvet­len elvtársi érintkezései tovább fejlesz­tik a szocialista országok testvéri együtt­működését, elősegítik, hogy a niarxizmüá-*-1 leninizmus és a proletár internacionaliz­mus eszményképeiért folytatott harcban szilárduljon a kommunista és a munkás­pártok egysége. Az SZKP Központi Bizottságának Poli­tikai Bizottsága határozatot hozott a Krim- félszigeti találkozó megállapításainak meg­valósításával kapcsolatos gyakorlati lépé­sekről. (TASZSZ) Clark a VDK-ban Podgórnij egyiptomiakat fogadott Ramsey Clark, volt ame­rikai igazságűgyminiszter a Vietnami Demokratikus Köz­társaságba látogatott. Meg­tekintett több olyan gátat, amelyet az amerikai légierő bombázott az elmúlt idők­ben — írja a Reuter az Humanité hanoi tudósítójára hivatkozva. Clark így nyilatkozott a Francia Kommunista Párt lapja tudósítójának: „Ta­gadhatatlan, hogy az ilyen pusztítás közvetlenül veszé­lyezteti a lakosság biztonsá­gát”. Letartózta­tások Zágrábban A zágrábi közbiztonsági szolgálat őrizetbe vette azo­kat a személyeket — mint­egy tíz embert —. akik Pero Pikernek, a Horvát' Kom­munisták Szövetsége KB Végrehajtó Bizottsága volt titkárának temetésén a zág­rábi „Mirogoj” temetőben, nacionalista tüntetést ren­deztek, durván megsértve ezzel a temetésen megköve­telt viselkedés és kegyelet elemi normáit. Ezek a sze­mélyek akadályozták a te­metési szertartást. s azt rendzavarásra, politikai pro- vokálásra igyekeztek kihasz­nálni. A közbiztonsági szervek feljelentést tettek ellenük az illetékes hatóságoknál. Nyikolaj Podgornij. a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke szombaton a Krím-félszige- ten fogadta az egyiptomi nemzetgyűlés küldöttségét. A Hafez Badavi nemzetgyűlési elnök vezette delegáció Kai­ró felé tartva szakította meg utazását. A meleg baráti eszmecsere során a felek megvitatták a A Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság kormánya szombaton államosította az összes magánkézben lévő la­kó- és irodaépületet — je­lentette az iraki hírügy­nökség Adenből. Az államosítási törvény egyidejűleg lakásügyi mi­Augusztus 6-án. a Hirosi­ma elleni bómbatámadás 27. évfordulóján a városban ál­ló márvány síremlékre vé­sett nevek sora úiabbakkal szaporodik. A 78 086 név mellé 1918 új név kerül — azoké. akik 26 évvel a bar­bár támadás után. az ak­kor szerzett sérüléseikbe 1971-ben haltak bele Az ál­dozatok száma valószjnű- lee összesen mintegy 200.ezer lehet, azonban nem tudták valamennyit azonosítani. Japán és amerikai orvo­szovjet—egyiptomi kapcso­latok további fejlesztésének, egyebek között a parlamenti kapcsolatok elmélyítésének kérdéseit. Szóba kerültek időszerű nemzetközi kérdé­sek, így a közel-keleti hely­zet is. A Krím-félszigeten való rövid időzés után a küldött­ség folytatta útját hazafelé. nisztérium felállításáról is rendelkezett. E minisztérium gondoskodik majd az álla­mosított épületekről. s ugyanezt a feladatot kaplak az ugyancsak most életre hí­vott ..népi ellenőrzési bi­zottságok”. sok mée mindig tanulmá­nyozzák. milyen utóhatá­sai lehetnek a rádióaktív sugárzásnak a túlélőkre. Va­lószínűnek látszik, hoev a fiatalok körében az átlae­nál magasabb arámban pusztító rák és fehérvérű­ség az atombombarobbanás egyik utóhatásának követ- kP7ménve. Abban a hirosi- mai kórházban. amelvben 87 atombomba áldozatait ke­zelik. P'7 év elcő bat bónao- iában 401 ánoltból 37-en haltak meg. legtöbbjük rák­ban. Államosítás Jemenben Hirosima még mindig áldozatokat ad

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents