Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-06 / 184. szám
1972. augusztus 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Cikkünk nyomán Ügyésíi óvás a kunszentmártoni cipész jogtalan fegyelmije ügyében Zirc. A Dunántúlra áttelepült alföldi kombájnosok vasárnap is arattak. Az akiipusztai Hajnal Tsz földjein a Szolnok megyei alattyáni Üj Élet Tsz gépei segítik a bctkakarítást Fehérbetűs rendszámtáblák Nem sietnek a közületi gépkocsik leadásával Olvasóink legtöbbje talán nem is emlékszik már június 3-i, „Ki a gazda?” című cikkünkre. Abban írtuk meg, hogy a szolnoki bőripari szövetkezet kunszentmártoni telepén dolgozó Hürkecz László tavaly, az ellenőrző bizottság tagjaként szóvá tette a közgyűlésen, hogy Decsi József volt főkönyvelő jogtalan nyereségprémium-előleget vett fel. Az eredmény? A cipész kapott fegyelmit, a főkönyvelő javaslatára. A bőripari szövetkezet vezetői szerint nem a bírálatért, hanem felszólalása hangneméért adtak fegyelmit Hürkecz Lászlónak. A cikk megjelent, bizonyította, milyen jogtalanul jártak el a szövetkezet dolgozója ellen. Azt vártuk, a bőripari szövetkezet vezetői legalább utólag igazságot szolgáltatnak. A kezdet azonban nem így indult. Az első reagálásuk az volt, hogy a kunszentmártoni telep kapott egy levelet. Ebben Decsi József, a közben nyugdíjba ment főkönyvelő, cáfolta a lapunkban megjelenteket. Levelét megkapta szerkesztőségünk is, de minthogy a hivatkozott cikkünkben közölt tények helytállóságához továbbra sem fért kétség — a helyreigazításra nem került sor. Ám találkoztunk levele másodpéldányával a szolnoki Városi Tanács V. B. termelés- és el- Látésügyeleti osztályán is. Decsi József ügybuzgósá- ga azonban nem tévesztette meg a kunszentmártoniakat sem. Ez mind mellékes is lenne tulajdonképpen, csakhogy nagyon jellemző: ezúttal a szövetkezet vezetősége nem serénykedett. Még a hivatalos felszólításra sem, pedig Tárnái Istvántól, a városi tanács előbb említett osztályának vezetőjétől már június 7-én levelet kaptak: j,A Szolnok megyei Néplap június 3-i számában megjelent ,Ki a gazda?’ című cikk alapján ... rendelkezésemre bocsátott iratokat átvizsgáltam és megállapítottam. hogy a szövetkezet vezetőségének elrendelő határozata és az ennek nyomán keletkező határozat jogszabályt sért.” Továbbá: ,,Felhívom a szövetkezet vezetőségét, hogy a jogszabálysértés kiküszöbölésére szükséges intézkedést a so- ronkövetkező vezetőségi ülésen tegye meg.. Jött is értesítés a városi tanács vb osztályvezetőjének. A június 8-i vezetőségi ülés jegyzőkönyve. Ebben: „A vezetőség egyhangúlag úgy határozott, hogy a fegyelmit nem vonja vissza...” Ezek után lépett közbe a Szolnok megyei Főügyészség. Vizsgálat után két óvást hozott. Idézet az elsőből, amelyet dr. Iglói József megyei főügyész aláírásával kapott meg a szövetkezet: „A szövetkezet főkönyvelője a Nemzeti Banktól készpénz- csekken saját maga vette fel prémiumelőlegét, s a pénzügyi szabályok durva megszegésével az így felvett öszA kohó- és gépipari vállalatok beruházásairól adtak információt a KGM-ben. A múlt évről áthúzódott beruházások közül kettő még az év első felében elkészült. Ezek közül az egyik a Zománcipari Művek kecskeméti fürdőkád-gyártó üzemét bővítette, a másik pedig ugyancsak a ZIM részére épült Salgótarjánban: ez gázkészülék-gyártó üzem. Az egyedi nagyberuházásokat még térítésmentes állami juttatásból, illetve állami kölcsönökből valósították meg, most azonban előszeget a szövetkezet pénztárosának nem adta át, s e mulasztásának leplezésére — főkönyvelői beosztásával visszaélve — arra utasította a szövetkezet pénztárosát, hogy a részére át nem adott ötezer forintot a szövetkezet pénztárán futtassa keresztül, vagyis azt vételezze be és helyezze kiadásba”. Ez az ügyészi óvás a Szolnok megyei KISZÖV által kiadott igazolás ellen szól. Az ugyanis utólag — nem tudni, miből kiindulva — jóváhagyta a jogtalanságot, A KISZÖV vezetőinek tudta nélkül, a KISZÖV egy beosztott előadója adta ki az iratot. Bordás László, a KISZÖV elnöke az ügyészi óvás után azonnal hatálytalanította is az igazolást. A megyei főügyész másik óvása pedig Hürkecz László fegyelmije ügyében született. Ez az igazságtalan fegyelmi megjárt már egy kis utat eddigre. Hürkecz László fellebbezett ellene a szövetkezeti döntőbizottsághoz. Hiába. az. ugyanúgy elutasította panaszát. Erről állapította meg az ügyészségi vizsgálat: „A szövetkezeti döntőbizottság 213/1972. számú határozata törvénysértő és megalapozatlan”. Továbbá, hogy Hürkecz László ama közgyűlési felszólalása, amelynek alapján elmarasztalták: .....minden tekintetb en helytálló”. Az ügyészi óvás értelmében most, augusztus hetedikén ül össze újra a szövetkezet döntő- bizottsága. Tulajdonképpen itt tart az ügy. Illetve, ahogy mondani szokták, folytatása következik. Az már bizonyos, a szolnoki Városi Tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztálya általános törvényességi vizsgálatot kezd a szövetkezetben. Másrészt a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága Szolnok megyei hivatala megnézi, milyen jogtalan előnyei származnak Decsi Józsefnek a szabálytalanul felvett nye- reségprémium-előlegből. Ám mindez még csak az igazság egyik oldala. A másik az, hogy felelősségre vonják-e azokat, akik részesei voltaic Hürkecz László meghurcoltatásának. Az ügynek sajnos, párttag szereplői is vannak. Közöttük Pálinkás Imre. Igaz, hogy a vezetőség testületileg határozott Hürkecz László ügyében akkor is. amikor őt jogtalanul fegyelmi büntetésben részesítette, s akkor is, amikor azt nem volt hajlandó visszavonni. Pálinkás Imrét, a szövetkezet elnökét ennek ellenére különleges felelősség terheli. Azért, mert neki, mint a szövetkezet kommunista elnökének elemi kötelessége lett volna mindent elkövetni a szövetkezeti demokrácia nyilvánvaló megsértésének, a bírálat elfojtásának megakadályozására. Végső fokon a szövetkezeti közgyűlés és a Szolnok városi párt-végrehajtóbizottság hivatott elbírálni az elnök és a vezetőség más tagjainak viselkedését. térbe kerülnek a vállalati beruházások. A tízmillió forintnál kisebb összegűeket csaknem teljes egészében saját fejlesztési alapjukból valósítják meg az üzemek. A beruházások nagy része az elhasználódott eszközök pótlására szolgál, kisebb részét pedig utak, épületek bővítésére, korszerűsítésére fordítják. A vállalati beruházások négyötödéért gépeket és berendezéseket vásárolnak. örvendetes, hogy elsősorban hazai, illetve szocialista országokból származó berendezéseket keresnek. Csökkenteni kell az állami gépkocsik indokolatlanul magas számát — döntött április 7-én a kormány. Ez az intézkedés nagy visszhangot váltott kj az országban. Az újságokban kommentárok tömegei elemezték a döntés szükségességét, annak társadalmi és gazdasági indokoltságát. — Na végre megszűnik a nagy flanc... hacsak(!) Egy hete, július 31-én letelt az első határidő. A szol. gáltatókocsik kategóriájába sorolt autók hatósági jelzéseinek kicserélésére adott egy hónap. ■Mivel nemcsak új rendszámot (fekete mezőben fehér betűk) kapnak ezek a kocsik, hanem oldalukra jól láthatóan a szolgáltatás jellegét is rá kell írni, ezentúl a közúti ellenőrzéseknél igencsak szemet szúr majd, ha történetesen egy Szolnok megyei vállalat „hibaelhárító” kocsija a Balaton-parton, vagy Egerben, a Szépasszony völgyében keresi azt a hibát, vagy, ha a „szerviz” felirattal ékesített autóban elegáns sötétruhás osztályvezetők utaznak. Az emberi találékonyság határai végtelenek. A tegnap látottakat — a kocsi ajtajára spárgával odakötött furnérlemezt, rajta az alig olvasható „szolgáltató” felirattal — lehet, hogy holnap még frappánsabb, főleg még könnyebben leszerelhető megoldások követik. De ne legyünk rosszmá- júak. Hiszen, a megyei, rendőrfőkapitányság gépjárműnyilvántartó csoportjánál elégedettek a már megkülönböztető rendszámmal futó szolgálati kocsik számáAugusztus 7—19-e között rendezik meg országszerte a hagyományos nyári szezonvégi vásárt, amelyben 20— 30—40 százalékos enged ménnyel kínálják a kijelölt üzletek a nyári holmikat — közölte a Belkereskedelmi Mi- nisztérium ruházati kereskedelmi főosztálya. A ruházati kereskedelem az előző évinél jobb felkészülés, szélesebb választék alapján nagyobb forgalmat bonyolított le a nyári cikkekből, ezért a vásár 500 millió forintos árualapja a tavalyinál mintegy 20 száa kiskapuk meg nem nyílnak — reagált némi kétkedéssel a közvélemény. És július elsején a kormánydöntés gyakorlati végrehajtására életbelépett a belügyminiszter rendelete. Az utóbbi idők egyik legnagyobb figyelemmel kísért jogszabálya. És ezzel megkezdődhetett a közületi autóparkok „zsugorítása”. val. A határidőig a megyei vállalatok az előre jelzett 150-ből 116 szolgáltató gépjármű okmányaival jelentkeztek. A nyilvántartóban hallottak szerint azok a vállalatok, amelyek késnek, többségükben vétlenek. A felügyeleti szerveknél húzódott el a vállalatok besorolása és ennek megfelelően a különböző kategóriákba kerülő autók számának megállapítása. Háromszáznegyvennel kevesebb A szolgáltató-kocsik körül — a furnérlemezt és egyéb trükköket leszámítva — úgy látszik minden rendben. És mi van a többivel, a leadásra és érvényesítésre váró gépkocsikkal? Az országban összesen 30 —32 ezer gépkocsit (megyénkben 1035-öt) kellett három kategóriába sorolni. A felmérések alapján október 15-iö a közületi autóparkokat a jelenleginek kétharmadára kell csökkenteni. Tehát. 8—10 ezer a kivonásra kerülő gépkocsik száma, ami azt jelenti, hogy zal ékkai alacsonyabb. az átlagos kedvezmény azonban így is körülbelül 18Ö millió forint megtakarítást nyújt a lakosságnak. Az idei bő kínálat nyomán — a nagyobb forgalom ellenére a szezon és a divat jellegéből adódóan természetszerűen maradt vissza nyári áru. amit a kereskedelem elsősorban a divatmúlás kockázata miatt kíván kedvezménnyel értékesíteni. A vásári árualap 32 százaléka felső konfekció, a megyében két hónap múlva megközelítőleg 340—350 vállalati autóval lesz kevesebb. Egyelőre nem tolonganak a rendőrségen a megyei cégek a kivonási kérelmekkel. Eddig mindössze 60 autótól váltak meg. Kétségtelenül van még idő és a várakozás okát nem kell feltétlen az elodázási szándékban keresni. Annál is inkább, mert a leadásra ítélt járművek megmentésére már nem sok az esély. Véglegesen és megváltoztathatatlanul eldőlt, melyik szervnek, mennyi és milyen katgóriába tartozó gépkocsi jár. A KPM Autófelügyelete pontosan annyi forgalomba helyezési lapot adott ki, megkülönböztető jelzéssel ellátva, az általános használatú és a szolgáltató gépkocsik lapját Ismeretlen sorsú autók Az általános használatú személygépkocsiknak szeptember 31-i határidővel csak érvényesíttetni kell a forgalmi engedélyét. A megyében eddig mindössze 210 ilyen megtartható kocsinak bélyegezték le a „személy- igazolványát”. Gyors összeadás és kivonás után kiderül, hogy még körülbelül 600 gépkocsi sorsa ismeretlen a megyében. Gazdái feltehetően számon- tartják a határidőket, mert október 15-e után már késő minden magyarázkodás. A határidőre nem érvényesített kocsikat és azokat, amelyek nincsenek átrend- számozva, valamint a le nem addot autókat a rendőrség kivonja a forgalomból. ugyancsak 32 százaléka divat- és darabáru, 20 százaléka lábbeli, 16 százaléka pedig méteráru és lakástextil. A vállalatok előrejelzései alapján a szezonvégi vásárban nyári ruhaanyagokat és könnyű műszálszöveteket, női és lánykaruhákat, blúzokat, férfi- és fiúöltönyöket, strandcikkeket, frottir-inge- ket, fürdőruhákat és úszónadrágokat kínálnak. Bő a választék a korszerű alapanyagokból készült férfi- és fiúingekből, a nyári jellegű bőr- és műbőrcipőkből, szandálokból. „Szerszámváltás” Az önkéntes ifjúsági építőtáborokba a minap friss erők érkeztek, hogy folytassák társaik abbahagyott munkáját. A „szerszámváltást” követően a KISZ Központi Bizottságánál gyorsmérleget kíszítettek az első három csoport tevékenységéről. Eszerint: június 18-tól, a tábomyitás napjától július végéig összesen 17 ezer 194 fiatal segítette a mező- gazdaság és az építőipar munkáját. Az egyetemisták, a főiskolások, a szakmunkástanulók és a középiskolás diákok derekasan dolgoztak, amit jól tükröz az elmúlt másfél hónap teljesítménye. A táborlakók több mint 2100 mázsa gyümölcsöt szedtek le, 806 katasztrális holdon majdnem két és fél millió szőlőtőkét kötöztek, 57 ezer köbméter földet mozgattak meg, s csaknem 150 ezer négyzetméternyi területet rendeztek. Egyenlő partner? — Hogyan szolgálja az ilyen intézkedés az egyenlő partnerség elvét? — Szegő László, a túrkevei Táncsics Tsz elnöke tette így fel a kérdést a közelmúltban lapunknak címzett levelében. Igaza van, hiszen összeegyezhe- tetlen az, amit a szövetkezet fontos ügyében eljáró emberükkel csináltak egy állami vállalatnál. Békéscsabára, az ottani Mezőgazdasági Ellátó Vállalathoz küldték anyagbeszerzőjüket. Fontos, sürgős kombájnalkatrészért. Az anyagbeszerzővel a vállalat közölte, nem szolgálja ki, mert a szövetkezetei „fekete listára” tették, mint fizetésképtelent. Azt írja Szegó László tsz-elnök, hogy tudomása szerint csak a Magyar Nemzeti Bank nyilváníthat fizetésképtelenné — s nyilván okkal — akár vállalatot, akár szövetkezetét. Jól tudja. A jogszabály arra nem ad lehetőséget, hogy a szállító vállalat — ebben az esetben egv ellátó vállalat — „fekete listákat!” vezessen egy, vagy akár több termelőszövetkezetről. A túrkeveiek nem nyugodtak bele a békéscsabai vállalat eljárásába. Megnézték a megyeszékhelyen lévő Mezőgazdasági Ellátó Vállalatnál, hogyan is áll hót a szénájuk? Hátha itt vagy innen ered a békéscsabai vállalat joggal elítélhető magatartása? Szolnokon megnyugtatták őket. Nem, náluk nincs „fekete lista”. De a környező vállalatokat mégis innen tájékoztatták a fizetésképtelenségről. Miért? Egy 7.821 forintos számláért, amelyet nem elégítettek ki. — Ezt mondták Szolnokon, de a tsz bebi7onvította. hogy in- cassóval kiegyenlítették tartozásukat. A tsz elnöke megkérdezi azt is: szabad-e ilyen hátrányos megkülönböztetést alkalmazni? A kérdést tovább adtuk. Milyen alapon oackáznak? De a szolnoki Mezőgazdasági Ellátó Vállalatnál érdemi válasz helyett csak magyarázkodást kaptunk. — sj — Főként gépeket vásárolnak Letelt az első határidő Kovács Katalin Változik a divat, nő a kockázat Hétfőtől kéthetes szezonvégi ruházati vásár 20—40 százalékos kedvezménnyel
