Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-04 / 182. szám
1B72. augusztus 4. SZOLNOK MEGV'El NÉPLAP 3 FÉLIDŐBEN A múlt év végén, amikor már látni leheted a gazdaság nekilendülését és az évi munka eredményeit s problémáit — ez volt az új ötéves tervidőszak első esztendeje —, többen emlegették a túlfűtött mozdony példáját. Ez a hasonlat ugyan korántsem volt tökéletes, de hogy a „mozdony” túl vehemensen nekiiramodott, azt érezni lehetett a maga után vontatta szerelvényekben. Más szóval: a növekvő lehetőségek láttán, túlságosan felfokozódtak az igények, nagyon megnőtt az étvágy a terjeszkedő jellegű ágazati, vállalati és helyi fejlesztési programok, beruházások, középítkezések gyors megvalósítására. . S mert hazai forrásból ennyit nem lehetett fedezni, egészségtelen feszültségek keletkeztek főleg az építési beruházások területén, és romlott a külkereskedelmi fizetési mérleg. Korlátozó intézkedésekre került sor, amelyek átmenetileg bizonyos félreértésekre is alkalmat adtak. Némelyek „visz- szahúzó” lépésektől tartottak, féltek a megtorpanástól. Augusztus lévén, ismertek már a Központi Statisztikai Hivatal adatai 1972. első felének gazdasági munkájáról. Részben kifejezetten jó eredményekre vall —, részben biztató számok sorakoznak a jelzőtáblán, s ha egy- ben-másban mutatnak is bizonyos nehézségeket, élénken cáfolják, hogy a népgazdaságban valamiféle visszaesés történt volna,, vagy ilyentől kellene tartanunk. Az ötéves terv céljai megvalósulóban vannak, és ami különösen örvendetes, éppen, egyes nehéz terepszakaszokon értünk el szép előrehaladást. M indenekelőtt érdekesek az ipar értékesítési adatai. Ezek ugyanis a termelés növekedését jelző adatoknál érzékletesebben jelzik a hasznosítás irányát, célját is. Nos, a belföldi termelői és kereskedelmi felhasználás nagyjából ugyanúgy bővült, mint maga a termelés, beruházási célra azonban az egy évvel ezelőtti, kiugróan magas értéknél lényegesen kevesebbet használtak fel. A külkereskedelemben viszont 16 százalékkal többet értékesítettek az iparvállalatok, mint tavaly az első félévben. Elsősorban azért is alakult igen kedvezően a félévi külkereskedelmi egyenleg: azaz exportoldalon 22 százalékkal magasabban, a behozatalban pedig hat százalékkal szerényebben, mint a múlt esztendő első felében. Itt mindjárt álljunk is meg egy percre: a kivitelnek és a behozatalnak ez a kedvező irányzata a múlt évi lanyhábban, növekedett exporthoz és igen nagyarányú importhoz képest mutatkozik. éppen ezért nem állandósítható! Különben is, a mérleg egyensúlyát nem egy-egy évben, hanem hosz- szabb Időszakokban, tendenciaszerűen lehet csak és kell megteremteni. Am a most említett sikeres erőfeszítések éppen az ilyen egyensúly érdekében valók, és ugyancsak kedvező képet adnak iparunk egészséges export-törekvéseiről s lehetőségeiről. K özben igen figyelemre méltó szerkezeti átalakulásnak is tanúi lehetünk az ipari termelésben. Feltűnően gyors ütemben csökken a széntermelés és növekszik a földgáz- és kőolajbányászat. Mint ismeretes, a behozatal is az energiafelhasználás ilyen jellegű átalakulását sietteti, valóban a korszerűség jegyében. A gép- és a vegyipar némelyik — erőteljesen, szélesedő hazai szükségletet és élénk nemzetközi keresletet kielégítő — ágazata, illetve gyártmánycsoportja is dinamikusan előretör a termelésben. Elegendő itt a szintetikus anyagok, a közúti járművek, főleg autóbuszok, különböző műszerek gyártásának gyors térhódítására utalnunk. Jól ismerve az építési — ezen belül lakás-, közmű- és útépítési — szükségletet, felettébb örvendetes a tégla- és cementtermelés újabb nekirugaszkodása. A könnyűipar, s főleg a ruházati ipar viszonylag csekély előrehaladása pedig, reméljük, átmeneti jelenség — folyamatban van a bútor-, valamint a textil- és ruházati ipar nagyszabású rekonstrukciója —, hiszen a hazai szükséglet is tovább fog növekedni, és a külföldi piacokon is mutatkozik kereslet a gondos és figyelmes gyártó, illetve eladó számára. Ami a munka hatékonyságát illeti, elég annyit mondani, hogy a növekvő ipari termelés a múlt évinél kevesebb ember munkájának eredménye, a termelékenység tehát számottevően nőtt, még ha az iparban foglalkoztatottak számának csökkenése alaposabb vizsgálatra szorul is. A kérdés ugyanis az, hogy vajon hol, milyen, rr.unlcak örök ben, szakmákban, foglalkoztatást helyeken esett vissza elsősorban a létszám. E zzel voltaképpen el is jutottunk a közfogyasztás, azaz a vásárlások kérdéséhez. amely ugyancsak mutat néhány érdekességet. A kiskereskedelmi forgalom ugyanis tisztes mértékben megintcsak nőtt, de lendületét az idén elsősorban nem az iparcikkek és a tartós, értékes holmik beszerzésének élénkségétől nyerte, mint azt mostanában megszoktuk. Viszont, némi pangás után, fellendült a ruházati kereskedelem. Az iparcikkek viszonylagos háttérbe szorulása természetesen nem maradhat tartós jelenség a vásárlóerő, a pénz készenlétben van, s a kedv is megjő, ha az ipar és a kereskedelem további erőfeszítéseket tesz. Balog János Új típusú téli csizmák sorozatgyártását kezdték meg a Tisza Cipőgyárban. A bőr- és filckombinációs férfi munkacsizmákból egyelőre 45 ezer párat készítenek NDK megrendelésre Többezer hektárnyi állami föld tulajdonjogát vehetik át a tsz-ek Július végén, augusztus elején számos tsz és állami gazdaság közvetlenül rendez egy régi problémát: dönt arról, hogy mi lesz azokkal az állami földekkel, amelyek beékelődtek a termelőszövetkezeti parcellák közé és ilymódon mindkét fél számára lehetetlenné tették a nagy, összefüggő gazdálkodási területek kialakítását. Országosan mintegy 12 000 hektárnyi területről van szó. Ezeket a földeket nem egyszerre, hanem fokozatosan adják át a termelő- szövetkezetek tulajdonába, — a nemrégen megjelent MÉM-rendelet alapján. Az új lehetőség iránt nagy az érdeklődés: annál Is inkább, mert a tsz-ek állami gazdaságoktól eddig közvetlenül nem szerezhették meg az állami föld tulajdonjogát. A gazdálkodási érdekek azonban azt kívánták, hogy az állami gazdaságok törvényes lehetőséget kapjanak a számukra egyáltalán nem, vagy csak igen nehezen hasznosítható felszabdalt, tagolt területek értékesítésére. Eddig több száz hektár átadásáról kezdtek tárgyalásokat országosan az érdekelt felek. Jó alkalom együttműködésünk szélesítésére Interjú V. V. Gr igorjewel A Szolnokon rendezett magyar—szovjet barátsági táborban Vlagyimir Viktorovics Grigorjev, a Komszomol Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályvezetője, a táborban tartózkodó szovj et delegáció vezetője előadást tartott a szovjet falusi fiatalok munkájáról, feladatairól, a szovjet mezőgazdaságban végbemenő technikai forradalomról. Megkértük Grigorjev elvtársat, hogy laounknak is nyilatkozzon a Komszomol falusi fiatalok körében végzett munkájáról. — A Komszomol Központi Bizottsága nagy gondot fordít az ifjúság ideológiai nevelésére. Ez munkánk legfontosabb része. A nevelésben nagy jelentőséget tulajdonítunk a saitónak és a különféle tömegkommunikációs eszközöknek. Közkedvelt havi lapunk a Falusi Újság, amely elsősorban a fiatalok lapja. Emellett fokozott figyelmet fordítunk a nemzeVlagyimir Viktorovics Grigorjev, a Komszomol KB osztályvezetője tiségi hagyományok ápolására, a hazafias nevelésre. Gyakran rendezünk pl. találkozókat a párt veteránjai és a Komszomol tagjai számára. Nemrég jött létre az ifjúsági mozgalom „Mi patrióták vagyunk és internacionalisták” jelszóval, az ifjúság kommunista nevelése érdekében. A Komszomol szoros kapcsolatban áll a kulturális szervekkel is. A falusi kultúra fejlődését figyelemmel kíséri, irányításában vezető szerepet tölt be. Megyeközi barátsági klubokat alakítottunk ki az együttműködés érdekében, de folyamatosan bővítjük kapcsolatainkat a szocialista országok ifjúsági szervezeteivel is. Ragvogó példa erre a mostani tábor. Ezt a tábort én a tapasztalatcsere nagyszerű formájának tartom mind a politikai, ideológiai, mind pedig az ifjúsági szervezetben végzendő mozgalmi munka szempontjából. Jó alkalom ez a KISZ és a Komszomol kapcsolatainak elmélyítésére, a további együttműködés szélesítésére. — Hálásak vagyunk magyar barátainknak hogy itt gyönyörű országukban, lehetőséget adtak erre a hasznos tapasztalatcserére, —■ mondta Vlagyimir Viktorovics Grigorjev. K, L. A jogszabály alapján csak olyan külterületi, mezőgazdasági rendeltetésű állami föld vagy erdő állami tulajdonjogát lehet átruházni, amely nincs tanácsi kezelésben, illetve nem szolgál különleges célokat. (Ezért nem terjed ki a rendelet hatálya a belterületekre.) Az állami szervek közvetlenül a termelőszövetkezetekre ruházhatják át a kezelésükben lévő nagyüzemlleg hasznosítható, mezőgazdasági rendeltetésű állami föld és erdő tulajdonjogát. Nem terjed ki a rendelet hatálya a termelőszövetkezet érdekképviseleti szerveire. A tulajdonjog átadására Írásbeli szerződést kötnek az érdekelt felek. Az írásbeli szerződés megkötéséhez szükséges igazolások és a jóváhagyás megszerzése az átruházó állami szerv feladata. Az igazolással és az engedéllyel ellátott szerződést a föld fekvése szerint illetékes járási (városi)’ földhivatalnak kell megküldeni. A, Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a megye sütőiparának fejlesztését erre az ötéves tervre 115,7 tonna/16 óra kapacitás létrehozásában határozta meg. (Ebből a sütőipari vállalatok 103,3 tonna/nap kapacitás fejlesztéssel részesültek.) Figyelembe vette a vb a 41 millió forint állami támogatást, amit e célra kapott a megye, valamint a fca-» nács fejlesztési alapjából biztosított 19,3 millió forintot. Kilcncmilllős termelési dotáció Az 1968-ban. életbelépte- tett, majd tavaly tovább szigorított gazdasági szabályozórendszer azonban a sütőipart rendkívül hátrányosan érintette. Az időközben bekövetkezett különböző áremelkedések tovább súlyosbították a sütőipari vállalatok helyzetét. Ezért a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter a közelmúltban elrendelte a tanácsi . sütőipar jóváhagyott középtávú fejlesztési tervének felülvizsgálatát és módosítását. Annak értelmében, továbbá a sütőipari termelés gazdaságosságának biztosítása érdekében az 1972. január 1. után preferált bérfejlesztési összeget és annak közterheit; Egymillió vándor Tavasztól őszig, de főleg a nyári idényben hosszú autókaravánok kígyóznak a főút" vonalakon. A turizmus ma már olyan méreteket ölt, — hogy joggal nevezhetjük modern népvándorlásnak. A bélés külföldi turisták számának rohamos emelkedése egyre nagyobb feladatokat ró a különböző „fogadó szervezetekre”. Kurucz Tiborral, a Szolnok megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjével arról beszélgettünk, hogy megvénk mit tud nyújtani az ide érkező vendégeknek? — Az elmúlt évben — nem hivatalos adat szerint — több mint egymillió turista utazott át Szolnokon, illetve a megyén. Ez a szám az idén jóval magasabb lesz. Sok tízezren azzal a szándékkal érkeznek hogy a megyeszékhelyen. vagy Cserke- szőllőn. Berekfürdőn töltsenek néhány napot, esetleg hefet. — Van-e elegendő szállásiéig? — Sajnos nincs. Az idegen- forgalmi hivatal 1440 saját és bérelt ággyal rendelkezik a megyében, ez a szálláshelyek 79 százaléka. Szolnokon például 52 szállodai ágv van mindössze, a tiszalieeti kem- oing pedig 150 vendeget tud fogadni. Túlzás nélkül mondhatom, hogv az ország hasonló típusú és adottságú városaihoz viszonyítva Szolnokon legrosszabb a helyzet! A tiszaligeti gyógyvíz hatását például sok külföldi országban ismerik, pedig nem is propagáljuk, mert az ide ér-' kezőknek így is csak egy részét tudiuk fogadni. — Várható-e javulás a következő években? — A Pelikán Szálló fölépítése kétségtelenül enyhít a gondokon, de a problémát nem oldja meg. hiszen az ide látogató turisták száma is egyre emelkedik. Sokat segítene, ha a Tiszaligetben elkészülne a tervezett touring hotel, ez azonban egyelőre még bizonytalan. — Mi a helyzet az ifjúsági turizmussal ? — A kormányhatározatnak megfelelően a megyei tanács foglalkozik ezzel a kérdéssel, és keresi azokat a megoldási lehetőségeket, amelyek megyénk ifjúsági turizmusának fellendítését szolgálják. Az eddigi „tájékozódó jellegű” vizsgálatok szerint Cserke- szőllő látszik a legalkalmasabbnak egy ifjúsági kemping létrehozására. A leendő Tisza II. vízlépcső tározó tavának déli oldalán szintén két ifjúsági tábor építését tervezik. — Remél iük. hosv ezek nemcsak szén elképzelések maradnak, hanem rövidesen meg is valósulnak. Z. Ä, az 1971. január 1. után bekövetkezett amortizáció és eszközlekötési járulék költségnövekedés összegeit 1972. január 1-től kezdődően termelési dotáció formájában a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága megtéríti. Mit jelent ez Szolnok megyében? Ha nincs a módosítás, akkor a sütőipar értékesítési eredményé a tervidőszak végére 21,4 százalékra mérséklődött volna és annak következményeként a vállalati eredmény és az abból képzett részesedési és fejlesztési alap jelentősen csökken. A módosítás megszünteti a szabályozórendszer kedvezőtlen hatását, A tervidőszak végéig a termelési dotáció a megyében eléri a 9 millió forintot. Ezzel biztosított a vállalati eredmények szintentartása. Tehát a tervidőszakban — a már említettek miatt — nem csökken a sütőipari vállalatoknál sem a részesedési, sem a fejlesztési alap. Megvalósulhatnak a dolgozók élet- és munkakörülményeivel összefüggő fejlesztések, a bérszínvonal a tervnek megfelelően növekedhet. Ugyancsak a szabályozó módosítások következményeként a sütőipar amortizációiból képzett fejlesztési alapja is növekszik azáltal, hogy a korábban elvont 40 százalékot a vállalatok fejlesz-^ tésre visszatarthatják. Új sütőüzemek épülnek A felülvizsgálat során meghatározott kapacitásfejlesztés mégis alacsonyabb az eredeti tervnél az időközben bekövetkezett építőipari és kohászati árváltozások miatt. Összességében a tanácsi sütőiparban 95.6 tonna/nap kapacitásfejlesztés valósul meg 83.9 millió forint költséggel. Továbbra is a legfontosabb és a legnagyobb volumenű beruházás (60 millió forintba kerül) a Szolnokon létesülő új kenyérgyár. Felépül a mezőtúri sütőüzem . és megvalósul a túrkevei, a kisújszállási üzem rekonstrukciója, nyolc kisebb kemence cseréje. Az eddigi műszaki becslések szerint a szolnoki kenyérgyár , építése 10 millió forinttal többe kerül, mint az eredeti elő- ■ irányzat volt, ezt a pénzt a megyei tanács vb 1973. évi fejlesztési alapjából biztosítja. A fejlesztési tervből eddig megvalósult a jászárokszállási és a tószegi üzem építése, a törökszentmiklósi üzem rekonstrukciója, ösz- szesen 15,2 tonna/nap kapacitással 1 Egyéb szektorban (szövetkezeti, stb.) a tervidőszakban 13,4 tonna/nap sütőipari kapacitásfejlesztés várható, melyből eddig 8,6 tonna/nap már elkészült. A megye sütőipara a negyedik ötéves tervben összesen a tervezettel szemben 109 tonna/nap teljesítőképességgel fejlődik. Sajnos a kunszentmártoni üzem rekonstrukciója csak 1975 után valósulhat meg, de a beruházással kapcsolatos előkészítő munkálatok költségét — 2,8 millió forintot — már a tervidőszakban kell kifizetni. Megszűnik a károm műszak A kapacitásfejlesztéssei együtt jár a lakosság jobb ellátása. Hozzájárul ehhez az is, hogy modern, szállító- eszközöket állítanak munkába. A rekeszes szállítású gépkocsik száma a tervidőszak végére harminckilenccel. az összes gépkocsiké pedig negyvennéggyel növekszik. A tervidőszakban teljesen megszűnik a sütőipari termékek ömlesztett szállítása. Egyébként péksüteményből az ötéves terv végére 13—15 százalékkal többet állítanak majd elő az üzemek, az eddigieknél nagyobb választékban. A sütőipari vállalatok a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását szolgáló. valamint a szinttartó beruházásokra 11.9 millió forintot költenek. A szociális beruházások — fürdők, öltözők építése — 1973-ig megvalósulnak. Lényegesen javulnak a mun- kaköürlmények is: teljesen, megszűnik a kézi tósztaké- szítés, azzal párhuzamosan csökken a kézi tésztaosztás is. Hozzájárul a munkakörülmények javításához, hogy mind több olajtüzelésű gőz, illetve több sütőteres szerelt kemencét állítanak munkába és, hogy a tervidőszak végére teljesen megszűnik a sütőiparban a három műszakos termelés. Ugyanakkor az elkövetkező időszakban, évenként 3,7 százalékkal nő a sütőiparban dolgozók bérszínvonala. V. V. Fejlődik a megye sütőipara
