Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-20 / 196. szám
A Szolnok megyei Néplap szatirikus melléklete 521. csípés Mondások Drasztikus férj Ne mondjunk ellent % nőnek. Várjuk meg, míg 6 maga teszi ezt Humphrey Bagart DEFINÍCIÓ Á fantázia olyasvalami, amit egyesek elképzelni sem tudnak. (Parade) RÉGI SZÉP IDŐK Hová lettek azok a csodálatos asszonyok, akik nem tűrték meg maguk mellett a férfit akkor, ha otthon valami tennivalójuk akadt!? (Woman) alom és valösag Gyermekkoromban arról álmodoztam, hogy kalóz leszek. Nem mindenkink sikerül mgvalósítania a gyermekkori álmokat!.., (Egy üzletember visszaemlékezései) A kamaszkor csodái — Ugyan, mi üthetett ebbe a fésűbe?! (Dluhopolszky László rajza) PROFILAXIS Los Angelesben az adóhivatal bejáratánál nyugtatót árusító automata áll. (Reader’ 8 Digest) Rómában két fiatalasszony sétál a Via Venetón. — Nem bírom tovább — mondja bizalmasan egyikük —, lehetetlenség együtt élni a férjemmel. Naponta háromszor veszünk össze minden apróságon. Tegnap este egy heves veszekedés után, azt mondtam neki: legjobb lenne, ha nem is látnánk egymást! — Mire 6? — Leoltotta a villanyt! „Meredek Jóska hazajön" — futott végig a megdöbbentő hír a falun. Nagy és jelentőségteljes esemény volt ez. Már sok fiatal otthagyta hűtlenül szülőfaluját a romantikus fekvésű, dimbes- dombos Puszpáng- bülcköst, de még egyetlen egy sem tért vissza soha bűnbánó alázattal. — Szívesen fogadjuk — jelentette ki a hír vétele után Fránya Zsigmond a helybeli „Húzdmeg- ereszdmeg” Tsz elnöke. — Nálunk mindig megvan a Jóska gyerek helye. Ilyen fiatalok kellenek ide, akik már rájöttek, hogy a város nem minden, akik kiállták már a tűzkeresztséget, és büszke daccal sikerült ellenállniok a hamisan csillo- ~ gó hívságos csábításoknak. Egyébként nem is csodálkozom azon, hogy Jóska hazajön, hiszen ml valóban igyekszünk olyan körülményeket teremteni a községben, hogy minden fiatal ki tudja elégíteni a maga kulturális igényeit. Ezért nyitottunk új zenés eszpresszót is, mert a régi szövetkezeti kisvendéglő, ahol Sunyi Kósza Kálmán nyenyerészi a magyar nótákat, már nem felel meg a modern korszellemnek — folytatta aztán még feltartóztathatatlan szóáradattal Fránya Zsigmond. Jóska hazatértével igazolva látta a falu érdekében kifejtett szívós és lankadatlan munkásságát. Meredek Jóskát. Sőt, a megérkezést megelőző napokban, még egy új, szintén városi színeket idéző táblát is kifüggeszt'.tek az eszpresszó fényes kirakatában, melyen tudatták minden derék puszpán- bükkösivel, hogy: „elsejétől minden este Jósé és népszerű fővárosi beategyüttese szórakoztatja a kedJóska hazatér! A zenés eszpresszó, melyet költséget és ízlést nem kímélve üzemeltettek a főutcán, (a szövetkezeti kisvendéglő rovására), valóban beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s miután magasan túlteljesítette bevételi tervét szükségessé vált, hogy az új vendéglátóipari objektum tőszomszédságában modern, minden igényt kielégítő, pesti nívójú, nyolc ágyas alkohol de- toxitáló állomást rendezzenek be. ígyhát Puszpáng- bükkös világvárosi légkört idéző létesítményekkel várta a tékozló fiút, a hazatérő vés vendégeket!" Jóskát, a tékozló fiút tehát méltóképpen várták. Várták, hogy a déli busszal érkezik, de kisebb küldöttség leste az esti vicinálisnál is. Jóska azonban a saját Fiatján érkezett. Vállát verdeső loboncos sörénnyel állított be, díszmagyarban, hatalmas sújtások- kal a dolmányán, orrán drótkeretes fekete pápaszemmel, úgy hogy a templom körül őgyelgő öregasz- szonyok majdnem adakozni akartak a számára. Az anyja elájult, amikor meglátta, apján pedig újból kitört a háborúban szerzett sokkja, mely mindig akkor jelentkezett, ha valami erős megrázkódtatás érte. Vnfrankó Jenő az eszpresszó üzletvezetője viszont leírhatatlan lelkesedéssel üdvözölte a neves gitárost, a serdülő lányok bálványát, Puszpáng- bükkös szülöttjét, akit érkezése után közvetlen az egész falu úgy megbámult, mint valami idegenforgalmi érdekességet. Csak éppen az eszpresz- szóba nem ment el senki meghallgatni. A falubeliek a szövetkezeti kisvendéglőt kezdték megint látogatni, ahol Sunyi Kósza Kálmán és népizenekara húzta a talpalávalót. Az eszpresszó pedig minden este üresen kongott, még a kutyák is viszolyogva elkerülték az egykor oly népszerű vendéglátóipari létesítmény hangos és lármás környékét. Mint az elmondottakból azt hiszem világosan kiderül: úgy látszik, nem csak próféta, de még gitáros sem lehet valaki a saját hazájában. Hát nem méltánytalanság? Ágh Tihamér
