Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. augusztus 15. Kongó ünnepére A Kongói Népi Köz- ; társaság ma ünnepli :: igazi függetlenségének :: kilencedik születésnap- ját. Igaz, hogy ez a volt j; francia gyarmat formai- : lag már 1960-ban fel- : szabadult, de a neokolo- : nialista uralom a hir- : hedt Youlu abbé el­nöksége idején még há- i rom esztendőn át to- : vább tartott. 1963 nya- ;: rán következett be az- :: után a fordulat: a népi ■ megmozdulások három : napon át tartottak és : végül elsöpörték a reak­♦ ciós rendszert. Kongó •: népe az igazi független- ; ség, a haladás, az anti- : imperialista politika út- I: jára léphetett. Nem egész tíz év alatt : is sok sikerrel járt ez az :: út; a fejlődés eredmé- :: nyei azt mutatják, hogy I! a nagy területtel, de | mindössze egymilliónyi J lakossal rendelkező af­♦ rikai ország mérföldes | léptekkel halad előre. I Nagy sikert aratott a t közoktatás programja. A | termelés évi tíz százalé- 1 kos növekedési aránya ♦ is párját ritkítja. | Brazzaville-Kongó új | színfolt Afrika tarka po- I litikai térképén. A kül- | ső erők támogatta ellen- I forradalmi kísérletek ♦ sorra meghiúsultak és I a marxista elveket kö- I vető Kongói Dolgozók I Pártja vezetésével a fia- | tál köztársaság elindul- | hatott a nem-kapitalista ♦ fejlődés útján. | A Kongói Népi Köz- | társaság külpolitikája is t progresszív: minden i nemzetközi fórumon sík- I rászáll az imperialista— | koloniali sta hatalmak el- i len, segíti a nemzeti fel- ! szabadító mozgalmakat, | szoros barátságra törek- | szik a szocialista orszá- I gokkaL | A Kongói Népi Köz- | társaság hazánkkal is ♦ baráti kapcsolatokat tart ♦ fenn. Ennek keretében I párt- és kormánykül- i döttségek látogattak el ♦ kölcsönösen Budapestre I és Brazzaville-be. | A kongói nemzeti ün- | nép alkalmával népünk I további eredményes épí- t tő munkát kíván a ha­Í ladás útjára lépett Kon­gói Népi Köztársaság­ul bengáli külügy­miniszter cáfol A Bengáli Népi Köztársa­ság területén semmilyen külföldi csapatok nem ál­lomásoznak —. jelentette ki Abdusz Szamad bengáli külügyminiszter. A nyilatko­zat válasz s, kínai ENSZ- delegáció állásfoglalására, amellyel akadályozni pró­bálja a fiatal köztársaság­nak a világszervezetbe történő felvételét, annak ürügyén, hogy a Bengáli Népi Köz­társaság területén állító­lag indiai csapattok tar­tózkodnak. Népjóléti konferencia Hágában Hatvanhat ország 2000 szakemberének részvéte­lével vasárnap nemzetközi népjóléti konferencia nyílt Hágában. Rendezője a nemzetközi népjóléti ta­nács, egy nem-politikai jellegű, nem-kormányközi szervezet, amely konzul­tatív státussal rendelkezik az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa mellett. A tanácskozás témája: „A szociálpolitika fejlesz­tése a jelenkor gyors vál­tozásai közepette; a nép­jólét helyzete, szerepe”. Pártnapi előadóknak ajánljuk A tárgyalások politikája IRTA: GARAI RÓBERT, AZ MSZMP KB KÜLÜGYI OSZTÄLYÄNAK H. VEZETŐJE A legutóbbi időszak­ban azt tapasztaljuk, hogy a nemzetközi politikában egyre inkább teret nyer a tárgyalások módszere, s ez bíztató reményeket kelt a béke és a haladás hívei kö­zött. Az égető nemzetközi problémák tárgyalások útján történő megoldása mindig törekvése volt a szocialista külpolitikának. A Szovjet­unió és a szocialista orszá­gok sokrétű nemzetközi te­vékenységében, igen fontos szerephez jutott a különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének lenini elve és po­litikája. Ez azon alapszik, hogy a szocialista és a kapi­talista rendszer hosszú ide­ig egymás mellett fog lé­tezni és egymás ellen küz­deni. Mindkét rendszerhez tar­tozó népek érdeke azonban, hogy a két társadalmi rend­szer közötti ellentétek és versengés ne pusztító, fegy­veres konfliktusokban nyer­jen kifejezést. A különböző társadalmi berendezkedésű országokban élő népek ezen érdeke objektív követel­ménnyé vált a nukleáris korban, amikor a szemben­álló felek kölcsönösen olyan borzasztó pusztító erejű esz­közökkel rendelkeznek, ame­lyek felhasználása előre fel 6em becsülhető katasztrófá­hoz vezethetne. A békés egymás mel­lett élésért folytatott küz­delemben történelmi jelentő­ségűek és gyakorlati előre­haladást jeleznek a szovjet— nyugatnémet, a lengyel— nyugatnémet szerződések, a Nyugat-Berlinről szóló négy­hatalmi megállapodás ér­vénybe lépése, a két német állam közötti tárgyalások és mindenekelőtt a szovjet— amerikai egyezmények. Ezek új távlatokat nyitnak a nemzetközi politikában, an­nak reális lehetőségét bizo­nyítják, hogy a legélesebb osztályellentétek mellett is mód van a legsúlyosabb és legbonyolultább nemzetközi problémák békés, tárgyalá­sos megoldására; arra, hogy a különböző társadalmi rend­szerű országok békés együtt­működése a mindennapi élet gyakorlatává váljék. A nemzetközi tárgyalások sorában a legnagyobb jelen­tősége a szovjet—amerikai csúcstalálkozónak van, szem előtt tartva azt, hogy a vi­lág két legerősebb hatalma között kibékíthetetlen osz­tályellentétek és a nemzet­közi politika több fontos kérdésében súlyos nézetelté­rések állnak fenn, és hogy e két világhatalom egymás­hoz való viszonya az egész világhelyzetet befolyásolja. A tárgyalások és azok eredményei — Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok kapcsolatainak alapel­veiről, a stratégiai védelmi eszközök és a támadó fegy­verek korlátozásáról, illetve befagyasztásáról, a kétoldalú tudományos, technikai és gazdasági kapcsolatokról szóló megállapodások — nemzetközi jelentőséggel bimak. Az egyezmények a Szovjetunió kitartó erőfeszí­téseinek köszönhetők. Ezek arra irányultak, hogy javít­sa kapcsolatait az Egyesült Államokkal és más kapita­lista országokkal, a konst­ruktív és békés együttműkö­dés, a nukleáris háború ve­szélyének elhárítása, a nem­zetközi feszültség csökkenté­se érdekében, valamint azért, hogy megszüntesse az amerikai agressziót Indokí­nában, és hogy előmozdítsa a közel-keleti válság politi­kai rendezését. A megállapodásokról és a tárgyalásokról kiadott köz­lemény azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió vezetői a szovjet érdekeket a szocia­lista közösség érdekeivel tel­jes összhangban képviselték. Az egyezmények egyaránt szolgálják a szovjet nép és az egész világ munkásosztá­lyának, a kommunista és a nemzeti felszabadító mozga­lomnak, valamint a békéért harcoló erőknek az érdekeit: kedvezőbb nemzetközi körül­ményeket teremtenek a szo­cialista előrehaladáshoz; ja­vítják a demokratikus jo­gokért, a fnépjólét javításá­ért, a nemzeti függetlenség­ért vívott harc általános fel­tételeit. Az eddigi tárgyalások eredményeit méltatva nem feledkezhetünk meg arról, hogy tőkés és imperialista felekkel történtek már ko­rábban is megállapodások, és ezpk a múltban számos megegyezésnek hátat fordí­tottak. A nemzetközi mono­poltőke, az imperializmus képviselői nem egykönnyen hagynak fel törekvéseikkel, nem képesek osztálytermé­szetük megtagadására. Az eredményes tárgyalá­sok politikáját az tette le­hetővé, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági, politikai, nem utolsó sorban katonai téren megerősödött, a nemzeti fel­szabadító mozgalmak fellen­dültek, elmélyültek a tőkés országok belső és egymás közötti nehézséged, azaz a nemzetközi erőviszonyok a szocialista országok javára változtak. Ez játszott alap­vető szerepet a nagy jelen­tőségű megállapodások lét­rejöttében, és abban, hogy az Egyesült Államok kor­mánya és lényegében az egész tőkés világ elismerte a békés egymás mellett élés elvét, mint egyetlen lehető­séget. A Y arsoi Szerződésben tömörült szocialista országok korábban is törekedtek ha­sonló megállapodásokra, a tőkés országok, elsősorban az Egyesült Államok vezetői azonban — vélt erőfölényük tudatában — elzárkóztak a kezdeményezések elől, sőt nukleáris zsarolással, fegy­veres fenyegetéssel, a felfor­gatás és a fellazítás gálád eszközeivel a szocializmus visszaszorítására törtek. A kapitalista világ végül is kénytelen volt tudomásul venni a realitásokat. A kapitalista államok uralkodó köreinek megegye­zési kézsége alapvetően ab­ból fakad, hogy felismerték az erőpolitika zsákutcáját. Bebizonyosodott, hogy a Szovjetunióval és a vele szö­vetséges szocialista országok­kal csak a konstruktív tár­gyalások nyelvén, a teljes egyenjogúság alapján lehet beszélni és megállapodni. A tárgyalások módszere a harc egyik formája, s mint ilyen nem kevésbé küzdel­mes és bonyolult, mint a csatamezőkön zajló össze­csapások. A moszkvaicsúcstalál­kozó bár tárgyilagos légkör­ben, de esetenként éles vi­ták közepette folyt le, ame­lyekben ellentétes társadalmi osztálynézetek ütköztek. A tárgyalások eredményei nem kelthetik azt az illúziót, hogy megszűntek a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött, a két társadalmi rend­szer különbözőségéből faka­dói áthidalhatatlan elvi és gyakorlati ellentétek. A Szov­jetunió vezetői nem hagytak kétséget afelől, hogy válto­zatlanul elitélik az Egyesült Államok imperialista politi­káját, indokína agresszióját, és a közel-keleti válság meg­oldását gátló magatartását. Az Egyesült Államok veze­tődnek tudomására adták, hogy a Szovjetunió változat­lanul szolidáris a vietnami néppel és az igaz ügyükért küzdő arab országokkal, harcukhoz a jövőben is meg­ad minden szükséges támo­gatást. A különböző társadalmi rendszerű országok eltérő törekvésed és érdekei követ­keztében a közöttük megkö­tött egyezmények magától értetődően kompromisszumos jellegűek. Olyan kompro­misszumok, amit a marxis- ták-leninisták mindig is le­hetségesnek és szükségesnek tartottak osztálytörekváseik békés úton, megállapodások és egyezmények útján tör­ténő megvalósításához. A tárgyalások politikájának eddigi eredményeit a szocia­lizmus, a haladás minden igaz híve nagyra értékeli, hiszen azok előmozdítják a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista és a nemzeti felszabadító, anti- imperialista mozgalom cél­kitűzéseinek megvalósítását. A nemzetközi osztályharc minden, területen tovább fo­lyik, de az imperialistaelle­nes erők számára kedvezőbb feltételek mellett. A nemze?kö*i politika egyik fontos tanulsága, hogy komoly jelentőségű megálla­podások a különböző társa­dalmi rendszerű államok kö­zött csak akkor születhetnek és akkor vezethetnek ered­ményre, ha a nemzetközi erőviszonyok megfelelőek: minél erősebb a szocializ­mus gazdasági, politikai, ka­tonai téren, minél nagyobb a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország befolyása a nemzetközi fejlődésre, annál kedvezőbbé válik a békéért és a szocialista haladásért folytatott világméretű küz­delem ügye. Ténymegállapító küldöttség a VDK miniszterelnökénél Hétfőn Hanoiban közle­ményt adtak ki arról, hogy augusztus 11-én Pham Van Dong minisz­terelnök elutazása előtt fogadta az amerikai há­borús bűntetteket kivizs­gáló nemzetközi bizottság­nak Hans Goran Frank svéd jogász vezetésével a VDK-ban tartózkodott tény­megállapító küldöttségét. A VDK miniszterelnöké­nél tett látogatás alkal­mával a küldöttség tag­jai elmondották: a látot­tak alapján meggyőződ­tek arról, hogy az USA légiereje tudatosain pusz­títja a VDK sűrűn lakott városait, falvait, s barbár támadásokat intéz a folyók védőgátjai és öntözőberen­dezései ellen. A küldött­ség köszönetét mondott a VDK kormányának azért, hogy a vietnami szervek a nehéz viszonyok ellenére lehetővé tették a háborús pusztítások nyomainak megtekintését. A küldött­ség tagjai megígérték, hogy a látottak és a hallottak alapján fejtik ki tevékeny­ségüket az amerikai hábo­rús bűntettek leleplezésé­ben. Antifasiszta fiatalok sikeres akciója Nyugat-Berlin haladó gondolkodású fiataljai va­sárnap megakadályozták, hogy az újfasiszták provo­kációs gyűlést rendezzenek a városban. Az „augusztus 13. munkásközösség” elnevezé­sű reakciós szervezet tag­jai, a nyugat-berlini ,bar- naingesek” és az NSZK-bol érkezett tucatnyi hasonszőrű társaik zászlókkal és kom­munista ellenes feliratú táb­lákkal vonult fel- Azonban többezer antifasiszta, zöm­mel fiatalok, meghiúsítot­ták a provokációt. Kutyák és ásványi kincsek Különlegesen képzett ku­tyák — különösen a juhász­kutya — kitűnően használ­ható ásványi kincsek fel­derítésére. Tíz méter mély­ségben kiszimatolják a vas­ércet, de a kén- és arzén­tartalmú ásványokat, sma­ragdot. malachitot és hi­ganyt is. Ugyancsak alkal­mas ilyen célokra a fox- terrier is. A „kiképzés” 4—5 hónapig tart. „Sajtolt” öntözőcsatorna Önjáró-talajtömítő beren­dezést terveztek a Grúz Hidrotechnikai Kutatóinté­zetben öntözőcsatornák ki­alakítására. A gép percen­ként 96 ütést mér a talajra, ami egyenlő egy másfél­tonnás acéltömb leejtésével kétméteres magasságból. Ez a nagy nyomás kisajtolja a 170 cm széles csatornát a talajban, annyira tömörítve, hogy még acéléket is nehéz beleverni. Egy ilyen öntöző­csatorna 7—8 évig szolgál, a vizet alig-alig engedi át, ezért nagyon gazdaságos. A szakemberek kiváló minősítést adtak a gépnek, sőt egy olasz mezőgazdasági folyóirat „a gépesített föld­művelés csodájának nevez­te. Az így épített öntözőcsa­tornák negyvenszer olcsób­bak a hagyományos módszer­rel épített csatornáknál. Az önjáró-talajtömítő gé­pet repülőterek, utak, föld­gátak építésénél is sikerrel alkalmazhatják. Gyorsfagyasztás vákuummal A szárítás (vízelvonás) régen bevált módszere a konzerválásnak. Alkalmazá­sára nemcsgk nagyipari ke­retek között van szükség, hanem laboratóriumokban is. A szárítás történhet normál tandó anyag környezetében. A képen látható gyors­hűtő szárítót gyógyszeripari laboratóriumokban hasz­nálják oltóanyagok és más, hőre érzékeny anyagok kon­zerválására. hőmérsékleten; magas hőfo­kon és legújabban alacsony hőfok alkalmazásával is. Ez utóbbi esetben, az ún. fa­gyasztva szárításnál vákuu­mot is létesítenek a szárí­Az angol gyártmányú ké­szülék világszínvonalú kon­strukció. Egyszerre hat liter folydék helyezhető el benne, ami 1750 db 2 ml-es am­pullának felel meg. Diesel-mozdony gépkezelő nélkül Az Egyesült Államokban kidolgoztak egy miniatűr rádióadót, amely kódjelek segítségével irányítja a kü­lönböző mozdonyokat, a többi között a tolatómozdo­ket sugároz, ezeket pedig a mozdonyon elhelyezett vevő- berendezés felfogja. Így a kezelő 600 méternyi távol­ságról irányíthatja a tola­nyokat is. A rádióadó jele- tást Tetőtől lefelé A legutóbbi években mind­inkább elterjedt az a mód­szer, hogy különböző léte­sítményeket úgy építenek, hogy a földön megépített egész emeleteket a magasba emelnek, s odafönt azután összeszerelik. Ilyen módszert használtak pl. Angliában a Heathrow repülőtér óriási hangárjának építésénél. A Explorer—46 A Virginia állambeli Wal­lops Island támaszpontról vasárnap Explorer—46 elne­vezéssel mesterséges holdat bocsátott fel az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA). A műholdnak a Földtől mért legnagyobb távolsága 506, legkisebb távolsága 305 kilo­méter, az Egyenlítő síkjával hangár tetejét a földön ál­lították össze, azután fel­emelték és ráhelyezték négy oszlopra. A kísérlet méretei­vel keltett figyelmet: a tető ugyanis 3200 tonna súlyú. Egy Angliában alkotott be­rendezés lehetővé teszi, hogy négyezer tonna súlyú szer­kezetet 30 méterre, sőt ennél magasabbra is emeljenek. bezárt hajlásszöge 37,7 fok. Kilencvennyolc perc alatt tesz meg egy fordulatot boly­gónk körül. Feladata, hogy a fedélzetén elhelyezett 76 detektor segítségével adato­kat gyűjtsön a világűrben keringő kisebb meteorokról; s felmérje, milyen kockáza­tokkal kell szembenézniük az űrhajóknak e tekintetben;

Next

/
Thumbnails
Contents