Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-15 / 191. szám
1972. augusztus 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Este Jászberényben Csendes, hétköznap este. , Ilyenkor, 9 óra után kihalt a Lehel Vezér tér, a gimnázium előtti parkban minden pad üres. A kirakatok előtt csak néhány pár sétál. Szerencsére nincs forgalom a mentőknél, ritkán csörren a telefon az ügyeleteken. Huszonkét óra. Hét éve őrködik a herényi kirakatok felett Szerb Sándor nyugdíjas, a „kirakatok őre”. A kenyérsütőknek az éjszaka az igazi munkaidejük. Káplár József és Hangya Róbert már holnapra sütik a 3 kilós kerek cipókat. A Lehel étteremben éjfélig még mulathat, akinek kedve tartja. Éjfélt üt a nagytemplom órája. Kihunytak a kirakatok fényszemei, csak egy-egy kocsi fénycsóvája világítja meg az üvegeket. őskort vallatják... Meddig tartanak a házasságok ? Negyvenhárom év a házasság várható időtartama az egybekeléskor — állapították meg a népességtudománnyal foglalkozó szakemberek. A több mint négy évtizedes együttélést a férfiak várható átlagos élettartamából — 70 és — és az egybekelés időpontjában elért átlagos életkorából — 27 év — számították ki. Ezzel kapcsolatban említésre méltó, hogy a nőK — a sok évtizedes tapasztalat szerint — kedvezőbb feltételek mellett vágnak neki a házasságnak, s kezdeti előnyüket mindvégig megtartják: a lányok általában 23— 24 éves korban mennek férjhez, — csaKnem négy évvel fiatalabbak vőlegényüknél —, s átlagosan több mint négy évvel élik túl férjüket. Kiterjedt a demográfiai vizsgálat arra is, hogy a férfiaknak és nőknek körülbelül mekkora hányada idegenkedik a házasságtól, illetve marad valamilyen okból egész életén át egyedül. Részletesen elemezték például az elmúlt évtizedek legjellemzőbb évjáratcsoportjának adatait: ennek tagjai olyan időszakban érték el a házasságkötésre alkalmas életkort, amikor a családalapítási körülmények az átlagosnál jóval kedvezőtlenebbek voltak. Ilyennek találták a tíz—tizenkét évvél ezelőtt 45—49 éveseket. Ök ugyanis 1911—1915 között születtek, s így az induló létszámukat az első világháború alatti nagy születéskiesés még nem ritkította. Húszéves életkorukat viszont az 1931—1935-ös években, — vagyis a két világháború közötti gazdasági válság legnehezebb szakaszában érték el. ami családalapításukat nagyban nehezítette. Ilyen módon a többi évjáratnál jóval nagyobb arányban maradtaK egyedülállók. A jövőben az életkörülmények javulásával — a keresetek növekedésének, a lakáshiány csökkenésének hatására — várhatóan Budapesten kisebb, a vidéki városokban valamivel nagyobb mértékben csökken majd azoknak az aránya, — akik egész életüket egyedül élik le. A számítások szerint ezer családra a fővárosban 120, a vidéki városokban 110, a községekben mintegy 100, teljesen egyedül élő férfi — vagy nő jut majd. Akik az Jászdózsától hat kilométerre fekszik Kápolnahalom, ahol immár hetedik éve folyik a Damjanich Múzeum bronzkori telepet feltáró ásatása. Idén is felgöngyölték a szelvényt védő drótkerítést, összeszedték az ásatási területet jelző tilalmi táblákat, és megindult a munka. Régészek, egyetemisták és középiskolások dolgoznak a dombon, amely a belevágott szelvénnyel egy meglékelt dinnyére hasonlít. A laikus számára nem sokat mondanak a szelvény metszetfalának rétegei, az egymástól jól elválasztható színek, a falból ki-kiálló cserépdarabok, maradványok. A régész azonban ezekből olvas, számára ezek döntő bizonyítékok. Stanczik Ilonát, a Damjanich Múzeum őskoros régészét, és ásatás vezetőjét kérjük meg, kalauzoljon bennünket, vázolja előttünk a telep feltárásának lényegét, az eddigiekből leszűrhető eredményeket, további terveket. — A mai halom területén helyezkedett el a bronzkori település erődített része, ahol a módosabb illetve előkelőbb réteg lakott. Valószínűleg ellenséges népek közeledtekor ide menekült a falu egész lakossága. Az erődített részt körülbelül 5 méter mély és 11 méter széles sáncárok választotta el a 7—500 méteres körzetben elterülő tulajdonképpeni falutól, amelybe a Tárná egyik patakja, az úgynevezett Nyavalyka vizét vezették. A dombba nyitott szelvény 5,70 méter mélységű kulturréteget mutat, alatta már az őstalaj helyezkedik el. Az első néptörzs időszámítás előtt 1800 körül telepedhetett erre a területre. Az előkerült hamvasztásos sír, s a tárgyi maradványok a korabronzkor „zóki” kultúrájához sorolhatók. A szelvény 3 méter körüli mélységében került elő annak a tíz lakóépületnek a maradványa, amelyet szaknyelven a „hatvani” kulturházhoz tartozó népesség lakott. Ez a lakosság időszámítás előtti 1600-ig. a középső bronzkor közepéig élt ezen a vidéken. Akkor nagy támadás érhette őket, amely után itt a kápolnahalmi területen az úgynevezett „füzesabonyi” kultúrát képviselő lakosság telepedett meg. Ennek az őskori háborúnak az emlékeit híven őrzi a föld. Az egyik feltehetően leégett ház padlószintje alól került elő az 1966-os ásatás folyamán az a kincs, amelyet gazdája a támadás elől elrejtett, de már nem tudott többet visszatérni érte. Egyszerű cserépfazékban többek között 37 tömör, szív alakú arany hajkarikát, 30 pity- két, egy aranylemezt, fajansz és borostyángyöngyöket, s egy keleti típusú harci csákányt, valamint egy bronzvésőt találtak. Nagy izgalmat okoMunkában a restaurátor l zott a kincs akkor tudományos jelentőségénél fogva a régészek között, de az arany miatt a faluban is. A 152 grammos aranylelet Jászdózsán már 15 kilóra duzzadt, s úgy gondolták, hogy a Kápolnahalom ezután ontani fogja az aranyat. Molnár Pista bácsi, aki akkor az ásatáson dolgozott, alig fogja valaha elfelejteni azt az élményt, amikor az ásóheggyel egyszercsak kifordult a földből a bronzvéső és a három aranykarika. Az elpusztult „hatvani” kultúrához tartozó népességet a „füzesabonyi” kultúra, klasszikus középső bronzkori népessége követi. A feltárt szelvény felső rétege pedig a későbronzkor elejére, a „rákóczifalvi”, „egyeki” kultúrára jellemző sajátosságokat mutatja. A Kápolnahalom többé-kevésbé valamennyi korszakban lakott volt. Néhány szórványosan előkerült nyomból következtethető, hogy ez a vidék már a bronzkor előtt is használatos volt. A későbbi időkből pedig előkerültek még szarmata, kelta, népvándorláskori emlékek is. 1893-ban pedig Hild Viktor, majd 1943-ban Gallus Sándor honfoglaláskori sírokat tárt fel a Kápolnahalom területén. A halmon az 1968-as ásatáson bukkantak elő elsőízben templommaradványok. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem profesz- szorának, dr. Bóna Istvánnak vezetésével azóta folyó feltárás bizonysága szerint két románkori és egy gótikus templom épült egymásra. Egy 1554-es Ferdinánd dénárt találtak, ami arra utal, hogy a legkésőbb épült templom a török pusztítás alatt mehetett tönkre. Ugyanide 1728-ban barokk kápolnát építettek Sarlós Boldog- asszony tiszteletére, melyet 1944-ben a németek felrobbantottak. Még szóljunk néhány szót az idei ásatás terveiről. 1970-ben kezdték meg a telephez tartozó temető feltárását. Miután a temetkezési szokások szerint igen sok szerszám, edény, személyes tárgy került a halott mellé, a korban azonos lakótelep és temető feltárása kiegészíti egymást, megközelítően teljessé teheti a bronzkori lakosság életmódjával kapcsolatos ismereteket. Ez évben a halmon meglévő szelvény bővítése. a templom kibontása mellett folytatják a temető feltárását is. Egy távolabbi részen, az úgynevezett Hosszúháton nyitnak egy kutatóárkot a különböző feltevések igazolására vagy elvetésére. A falu közössége, a jászdózsai TSZ, a jászberényi Hűtőgépgyár segítőkészsége sokat köny- nyít a régészek munkáján. Egri Mária Augusztus 20 a rádióban és a televízióban Változatos, színes program várja azokat, akik augusztus 20-át a rádió, illetve a televízió mellett töltik. A rádióban 10.03-kor a Kossuth adón ünnepi szivárvány kerül a hallgatóK elé. Lírai önarckén címmel Juhász Ferenc beszél önmagáról. Délután az ezeréves Székesfehérvárt köszöntik helyszíni közvetítésben. Az alkotmánynapi krónika, amely 18 órakor jelentkezik a Kossuth adón, ezúttal az ünneplő országot mutatja be. A Petőfi adón részleteket adnak az V. debreceni BartóK Béla nemzetközi kórusfesztivál programjából. Délután 15.03-kor a Rádiőszfnbá7 múzeuma jelentkezik Sós György Karácsonyi történet című játékával. A televízióban 9 órakor a Röpülj páva-körök találkozója második részét 20 óra- Kor pedig a harmadik részét közvetítik. Délelőtt tíz órakor a kamerák segítségével a nézők jelen lehetnek a budapesti Kossuth Lajos téren zajló tisztavatáson, — majd pedig a vízi- és légiparádén: Fénylő búzaföldek között címmel versműsor hangzik el neves színészek előadásában.'’ A Madách Színház nagysiKe- rű vígjátéka a „Kaviár és lencse” 20.40-től szerepel a képernyőn. A fürdő termál- medencéje mellett, a zuhanyozóban történt. Ketten álltak két vízcsap előtt. Mindketten langyos vizet akartak ereszteni, de sehogy sem sikerült nekik. Kísérletezésük közben beszélgettek. Az egyik éppen ezt mondta: — Ma olvastam, hogy Japánban elkészült a világ legkisebb rádiókészüléke. Mindösz- sze 120 gramm. Töltőtollba építették be. Minden rádióállomás fogható vele... Hogy a fene egye meg, csak lángforró víz ömlik ebből a csapból! — Az enyém meg jéghideg. Próbáljuk meg a meleg csapot balra, a hideget meg jobbra fordítani. Maga csinálja fordítva. Ami azt a töltőtollat illeti, nem olyan nagy dolog. Ellenben a szívbillentyű kapocsrakó gép, az igen! Veszélytelen lett a szívműtét, mert a behatolás helyét gép zárja el! Hogy az a mennydörgős... Most az enyém lett égetően forró. Majdnem leforráztam magam. — Ez se fordulhat elő nemsokára! A fürdő vizét a jövőben gammasugarakkal telítik. Azt remekül lehet majd szabályozni a gondolkodó géppel. Hű a mindenit, ez a víz a fagypont körül van! Most meglök a fürdőmesternek! — Mondja kérem, nem lehetne ezt a két csapot langyosra beállítani? — Sajnos nem. Már többször is meg akarták csinálni, de az a sróf, ami a javításhoz kellene, nem kapható. Tessék talán odamenni az ZUHANY próbálom mind a kettőt balra fordítani... Mintha még hidegebb lenne. Abszurdum, hogy nem tudják ezt a csapot megjavítani! Hopp, azt hiszem, megtaláltam az orvosságát. Kifelé kell húzni. Maga is próbálja meg. Ami pedig a gyógyító gépeket illeti, az a szívkapcsoló gép semmi ahhoz, amit Sa- mov professzor végez. Ö már varrógéppel egyesíti a beleket. Na, ezt jól megcsináltam! A csap a kezemben maradt. Szóutolsó két csaphoz. Azok adnak langyos vizet. — De hiszen azok előtt tízen is várakoznak! — Nem tart az sokáig. És ezenkívül ott a bejáratnál is vannak zuhanyozók. — Onnan jöttünk. Ott is rosz- szak a csapok. Mégis a két utolsónál kell sorba állnunk. Na, menjünk... Persze a jövőben nem kell majd odamenni. Mozgó gumiszö- nyegek viszik a fürdővendégeket mindenhová. A csaphoz, a medencébe, a dögönyöző- höz. Természetesen nem gyúró fogja az embert masszírozni, hanem gép. A vendég gombnyomásra beállíthatja majd, hogy milyen erővel dolgozzoy, a gépmasszőr. A fürdő dolgozója a fejét csóválta, mire a jövőbe látó vendég kioktatta: — Hiába csodálkozik, bizony így lesz. A fürdőmestert és a kabinost is gép fogja helyettesíteni. A fürdöalkalma- zott vállat vont, és a két férfi az utolsó előtti csaphoz cuppogott. Beálltak a sorba, vártak és amikor végre a langyos víz alá jutottak, arról kezdtek beszélni, hogy meghódítottuk a holdat. sőt most már a Vénusz napos oldaláról is közvetlenül kapunk híreket. A másik is fellelkesedett: — Csodálatos ez a mai technika! Na, mi történt? Ott sem folyik a víz!? , Palásti László
