Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-22 / 171. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. július 22. Elsír álunk a népi Lengyelország A LENGYEL FÖLD ELSŐ DARABKÁIN, AMELYEKET A SZOVJET HADSEREG ÉS A LENGYEL HADSEREG FELSZABADÍTOTT A NÁCI MEGSZÁLLÁS ALÓL, 28 ÉVVEL EZELŐTT, 1944. JÜLIUS 22-ÉN TETTÉK KÖZZÉ A LENGYEL NEMZETI FELSZABADÍTASI BIZOTTSÁG KIÁLTVÁNYÁT, a LENGYEL NÉP MINDEN ESZTENDŐBEN EZEN A NAPON ÜNNEPLI NEMZETI ÜNNEPÉT ÉS MÉRI FEL EDDIGI EREDMÉNYEIT. A születési bizonyítvány 1944. július 21. A lub- lin-vidéki Chelm város lakói a szabadság első óráit zlelgetik. Egész délelőtt a károsom átvonuló szovjet és lengyel csapatokat üdvözölték. Jacek Zajaczkowski szedő szintén egész nap a várost járta, a többi lakossal együtt ő is lelkes örömmel köszöntötte a szabadságot. Az eseménydűs nap után csak késő este aludt el. Alig merült l*ele az első álomba, máris megrázták a vállát: — Kelj fel, Jacek! — hallotta nyomdásztársa, Tade- usz Maruszewski szedő hangját. — Nagyon sürgős munkát kaptunk. Azt mondják, nagy jelentősége van a lengyelek, egész Lengyel- ország számára. A nyomdában már várakozott néhány katona: Harny százados. Jurkowski (főhadnagy és Minski őrmester, — mint később megtudták. Megérkezett a nyomda még egy dolgozója, Maria Solska is. A tisztek minden magyarázat nélkül átadtak egy elég tekintélyes terjedelmű szöveget a nyomdászoknak. A két szedő, Maruszewski és Zajaszkowski munkához látott. Solska, ak; szintén gyakorlott szedő volt, segített nekik. Betűről betűre, sorról sorra szedték ki a szöveget hasábokká: „A Lengyel Néphez! Lengyelek itthon és az emigrációban! Lengyelek a német rabságban! Honfitársak!” — kiálmondatait fennhangon olvassák: „Bevezetjük az állampolgárok teljes egyenlőségét.” „A nagy ipari vállalatok, kereskedelmi vállalatok, közlekedési társaságok és bankok, valamint az erdők állami igazgatás alá kerülnek!” Egy másik paragrafus ezt hirdeti: „Azon- pal végre kel) hajtani a földreformot s a nagybirtokokat felosztani a földnélküli parasztok kis- és középparasztok között”. Megragadó olvasmány. ..Felhívjuk a népet — olvassák tovább a nyomdászok, — hogy szövetségben a Szovjetunióvá] folytassa tovább a győzelmes harcot a náci megszállókkal az Odera, a lausitzi Nysa és a Balti-tenger mentén fekvő földek visszaszerzéséért...” Az eddiginél is lendületesebben dolgoznak tovább. Már tudják, hogy ennek a dokumentumnak minél előbb el kell jutnia mindenkihez. Túljutnak az utolsó bekezdéseken, s elérkeznek az utolsó szavakhoz: „Chelm, 1944. július 22.” 1944. július 22 hajnalán a festéktől még ragadó „kutyanyelveket” f elragadj a Minski őrmester, aki azután katonai jeeppel száguld el a kormány székhelyére. A szedők várják a korrektúrát. Végre vissizatér Minski, vannak javítások. Legfelül, az első sor, a „Lengyel Néphez” fölé odakerül :MAAz ötéves terv fő társadalmi célként az állampolgárok egyéni jövedelmének, ezen belül a reálbéreknek világos és érezhető növekedését jelöli meg. A lakosság pénzjövedelme összesen több mint 250 milliárd zlotyval fog gyarapodni. A lakosság- szam növekedését figyelembe véve ez annyit jelent, hogy 1975-ben az egy lengyel lakosra jutó átlagos jö- vedelemgyárapodás kb. 24 ezer zlotyt tesz majd ki, míg 1970-ben csupán 17 300 zloty volt. Lengyelországban több évtizede vizsgálják és tanulmányozzák a szeszélyes — és úgy hihetnők, továbbra is megzabolázhatatlan Visztula szabályozásának lehetőségeit. A Visztula vízmoz- gá.-a igen változó, előfordul, hogy bizonyos körülmények között a folyó vízhozama hetvenszeresére csökken vagy növekszik! A Visztula mentén helyezkednek el az ország fő iparvidékei és legnagyobb városkomplexumai, amelyek számára a folyó fontos vízellátási forrás s egyben a Lengyelországot átszelő legnagyóbb szennyvízelvezető gyűjtőcsatorna. Az utóbbi években nőtt a kutatómunkák intenzitása. Három év alatt elkészült a Visztula teljes folyását és mellékfolyóit is felölelő komplex vízszabályozási terv. 'A folyó felső és alsó szakaszán több vízlépcső és duzzasztógát, mellettük pedig több vízierőmű épül, Az 1971—1975-ös években az előirányzót átlagos reálbérnövekedés 18 százalék, a népgazdaság egyes ágaiban azonban sokkal magasabb lesz (így pl. az oktatás- és nevelésügyben 47 százalékkal), másutt viszont alacsonyabb lesz az átlagosnál. A bérnövekedés eltérő dinamikájának célja a népgazdaság egyes ágai között jelentkező, nagyobb bérszintkülönbségek csökkentése. amelyek lehetővé teszik a Visztula vízkészletének racionális felhasználását. A „Wisla” Operatív Terviroda ellenőrzi a program végrehajtását, amely két szakaszban történik: az első szakasz 1985-ben, a második 2000-ben ér véget. Elkészült a Visztula teljes szabályozási és partrendezési terve Varsóban és a főváros környékén is. A terv a déli városperemtől, a Swider mellékfolyótól egészen az északi Lomianki- völgyig terjed. A város területén a folyópartot tartósan megerősítik, több helyen terrasz-szerűen képezik ki. A most épülő Lazien- kowski-híd és sugárút körzetében, a Visztula mentén osztott pályás gyorsforgalmi útvonalat létesítenek. A Visztula partján újabb strandokat, parkokat és pihenőterületeket hoznak létre félmillió személy számára. Ml AM! FEST í pi.»i;w&ze dekre-ty Pof«k!e§0 Komitctu ’ 0 ül »se wföiénía Harodoweao ...v.:.~. .. A » Visztula-terv“ Uj munkastílus tották az első szavak. Ä nyomdászok egyre fokozódó érdeklődéssel követték nyomon a szedett szöveget. Lám. itt, az ő városukban, Chelmben megalakult a legális, népi kormány, a Lengyel Nemzeti Felszabadí- tási Bizottság, amely ideiglenes végrehajtó szervként irányítani fogja a nemzeti felszabadító harcot a még náci megszállás alatt lévő területeken, a függetlenség kivívásáért és a lengyel állam újjáteremtésé- ért. S most a Chelmben, a keleti lengyel határ közelében megalakult kormány közzéteszi programját Lengyelország számára. Maruszewski és Zajacz- kowski egyes bekezdések NIFESZTUM. A szedők szorgalmasan javítják a szöveget. Végül is elkészül teljesen „tiszta”, — jöhet a nyomás! 1944. július 22. délelőtt 11 óra. Hatalmas tömeg a chel- mi vasútigazgatósági épület előtt, amely most a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság Székháza. Az erkélyen megjelennek a kormány tagjai. Egvikük Andrzej Witos, az LNFB elnök- helyettese széthajtja a plakátot, és olvasni kezdi emelt hangon: „M ANIFESZTUM A LENGYEL NÉPHEZ! LENGYELEK ITTHON ÉS AZ EMIGRÁCIÓBAN! LENGYELEK A NÉMET RABSÁGBAN...” Életszínvonal számokban Lengyelország legközelebbi évekre szóló fejlesztési programja, amelyet a LEMP VI. kongresszusa határozatként fogadott el, most bővített formában ismét megfogalmazásra került az 1971 —1975-re szóló ötéves tervben. A program megkülönböztető vonása, hogy a fő hangsúlyt a lakosság élet- színvonalának emelésére és a fejlesztés társadalmi eredményességének elérésére helyezi. ■fr' Az 1971—1975-ös ötéves terv a nemzeti jövedelem 40 százalékos növekedését irányozza elő, azaz többet, mint a megelőző két ötéves tervidőszakban (1961--1965- ben 35 százalék, 1966—1970- ben 34 százalék), ezenkívül azonban úgyszólván kiegyenlíti a lakosság jövedelmének és a nemzeti jövedelemnek növekedési dinamikáját: a lakosság jövedelmének több mint 50 százalékkal gyorsabb ütemben kell gyarapodnia, mint az előző két tervidőszakban. Ezt a célt szolgálja a fogyasztási cikkek (B csoport) és a termelőeszközök termelési növekedési ütemének (A csoport) közelebb hozása, A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának VII. plénuma után a párt tevékenységével kap- csalatban egyre gyakrabban jelent meg az „új munkastílus” kifejezés. Mi jellemzi ezt a stílust, mi az új elem a párt munkájában? Az egyik újdonság az, hogy a Központi Bizottság és osztályai közvetlen kapcsolatot létesítettek 163 ipari nagyüzem pártszervezeteivel. Ez a kezdeményezés különös figyelmet érdemel, mivel egyrészt megszilárdítja a párt kapcsolatait a munkásosztállyal s a munkásaktíva kapcsolatait a párttal, másrészt rendkívül nagy jelentőségű a LEMP VI. kongresszusi határozatában megfogalmazott, ambiciózus feladatok megvalósítása szempont jából. Méirt kívánt a Központi Bizottság közvetlen kapcsolatot teremteni a 163 nagyüzem pártbizottságaival? A KB titkársága 1971 közepén hozta ezt a határozatot, amelynek célja a nagyüzemek és pártszervezeteik szerepének és jelentőségének emelése az ország politikai és gazdasági életében. A határozat értelmében a Központi Bizottság az említett üzemeknek segítséget fog nyújtani az alapvető politikai, gazdasági és társadalmi problémák megoldásában, különös tekintettel a káderpolitikai kérdésekre. Itt elsősorban a vezető káderek helyes megválasztásáról, a pártmunkásoknak a Társadalomtudományi Főiskolán és egyéb pártiskolákon történő előkészítéséről és képzéséről van szó. Figyelmet érdemel az állandó kétoldalú információcsere is: a Központi Bizottság vezetői rendszeres találkozókat szerveznek az üzemi pártbizottságok titkáraival, a KB tagjai részt vesznek az üzemi taggyűléseken, a KB előadókat (lektorokat) küld ki, stb. A 163 nagyüzemmel való közvetlen, kapcsolatteremtéssel függ össze a központi párt- és kormányszervek másik lépése is. A KB titkárságának javaslatára a kormány megfelelően emelni és erősíteni fogja ezeket az üzemeket a népgazdaságon belül, többek között úgy, hogy nagyobb jogkörrel ruházza fel őket. Ez a kétoldalú kötelezettségvállalás tovább erősíti a párt kapcsolatait a munkás- osztállyal, jelentős tényezője annak, hogy a LEMP helyesen tölthesse be vezető szerepét az ország életében. Az Arlberg-alagút tervezése Az osztrák építésügyi minisztérium beruházási terv- javaslatot fogadott el az Arlberg-alagút építésére. Ennek értelmében 2,4 millió schilling összegben állapították meg az épülő alagút műszaki tervezési munkáinak pénzügyi keretét. A megbízást 1972 márciusában generáltervezőnek adták azzal a kikötéssel, hogy a teljes tervdokumentációt 6 hónapon belül köteles leszállítani. Az építési munkák beindítását 1973 nyarára tervezik. Az osztrák építésügyi szervek a tervek műszaki felülvizsgálatára bizottságot alakítanak, amelynek tagjai az alagút-építésben közetlenül érdekelt két osztrák tartomány Tirol és Vorarlberg építésügyi hatóságai, továbbá több neves építési és tervező szakember. Az új Arlberg alagút körülbelül 14 km hosszú lesz s a rajta átvezető gyors autópálya a nagy nemzetközi — és osztrák — idegenforgalom érdekeit fogja szolgálni. A költségek, nagy részét valószínűleg a kormánynak kell viselnie. öt dnyeperi erőmű teljesítménye.. ; Ukrajnában megkezdték egy hőerőmű építését, amely ötször annyi energiát állít majd elő, mint az első ötéves terv éveinek nagy alkotása, a Dnyeperi Vízierőmű. Az új erőmű teljesítménye 3.6 millió kilowatt lesz, naponta 35.000 tonna kiváló minőségű szenet emészt majd meg, és másodpercenként 60 köbméter vizet fogyaszt. Fűtőanyag van bőven a körzetben, nehezebb a helyzet a vízzel. Ám ezt a problémát is sikerült megoldani: a leendő erőmű köÓriás konténer zelében már elkészült egy víztároló, amely méreteiben alig marad el az Azovi-ten- gertől: 168 millió köbméter a térfogata. Az építkezésen minden az erőműhöz hasonló arányokat mutat. A kéménye magasabb lesz az Eiffel-torony- nál: 320 méter. Az erőműbe összesen hét energiablokkot építenek, ebből négy egyenként 300 000 kilowatt teljesítménnyel működik, három blokk pedig egyenként 800 ezer kilowattot állít majd elő. A konténeres szállítási rendszer rohamos fejlődésnek indult, és szinte forradalmasította a szállítást. Legnagyobb hatékonyságát akkor éri el, ha az áru a konténerben folyamatosan teszi meg útját a feladótól a címzettig. A konténeres szállítás csak előre kiépített rendszerben képzelhető el, amikor a megfelelő rakodóbeszerű áruátrakodások, s a szállítandó portéka sokkal kíméletesebben ér rendeltetési helyére. Természetesen a konténer befogadóképessége is befolyásolja a szállítási költségek alakulását: minél nagyobb a konténer, annál gyorsabb és olcsóbb a szállítás (egyszeri beemelés). Az ábra egy különleges méretű, 12 méter hosszú konténert mutat be, éppen rendezések éppúgy _ rendelkezésre állnak, mint a kívánatos módon kialakított hajók, vasúti és közúti szállító járművek. A kezdeti befektetés meglehetősen nagy, de viszonylag rövid idő alatt megtérül, hiszen többszörösére fokozható az áru- szállítás termelékenysége, miután elmaradnak a kényBányaóriás A nyugat-szibériai kuz- nyecki szénmedencében épül a világ legnagyobb szénbányája, amely a tervek szerint évi 6 millió tonna szenet termel. A magasfokú gépesítés és automatizálás lehetővé teszi, hogy a bányában a munka termelékenysége négyszeresére növekedjék s egy munkás havi szénkitermelése elérje a 200 „vizsgáztatás” közben. Hom- lokajtajait 10 tonna feletti terheléssel vették igénybe, úgy, hogy a konténert homlokoldalára állítva csak két sarköntvényénél támasztották alá. Ilyen terhelést is deformációmentesen ki kell állnia a korszerű konténernek. tonnát. A vágatokban (ezeknek hossza összesen 78 kilométer) a hagyományos csillék helyett rakodógépek, felrakodószalagok és csúszdák rakják és szállítják a szenet; a rakodókapacitás óránként 1200 tonna. A fejtési he- • lyekre karosszékes drótkötél- pályán szállítják a munkásokat.
