Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

Épül a Hűtőgépgyár új irodaháza első esztendejében csaknem 22 millió forint értékű mun­kavédelmi fejlesztést elké­szítettek. Szociális és kultu­rális fejlesztési tervük a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban meghaladja a 80 millió forintot. Ebből a pénzből dolgozóik lakásépítési támo­gatására, vállalati lakásépít­kezésre több mint 50 millió forintot költenek. Építenek munkásszállót, üdülőt, sport­pályákat. Ebből a pénzből több mint 14 millió forintot már elköltötték lakásépítés­re, gyermekintézmény épí­tésére. Bérenkívüli juttatás­ként (üzemi étkeztetés, segé­lyek, üdültetés stb.) az üzem több mint ötezer munkása mintegy 19 millió forintot kapott az elmúlt esztendő­ben. A város másik nagy üzeme — hozzátehetjük, hogy nem­csak ország-, de világszerte híres üzeme — az Aprító­gépgyár. Gépei dolgoznak olyan nagy beruházásoknál, mint például a Beremendi Cement és Mészmű. E nagy beruházáshoz a vállalat agyagszállító dobot, agyag­törő hengerművet, pofástö- rőt és vibrátort szállított. Szállítanak gépeket, beren­dezéseket a gyöngyösvisontai szénbányáknak és a Gagarin Hőerőműnek. Az Ajka II. Timföldgyár felépítéséhez is az Aprítógépgyár szállított berendezéseket. A sok gép között is kitűnik hatalmas méretével a két 85 méter hosszú és 4 méter átmérőjű forgókemence. Ebben a ke­mencében történik a tim­föld kalcinálása mintegy 1500 ®C hőmérsékleten. Se­gítik a mezőgazdasági ter­melést is az aprítógépgyári munkások: A vállalat kifej­lesztette a szőlősajtoló 25— és 50 hektoliteres típusait. Ezek alkalmazásával jelen­tősen korszerűsítették a sző­lőfeldolgozás munkafolyama­tait. Aprítógépgyár a kormány által hozott intézkedések kö­vetkezményeként jelentkező szabad, kapacitását részben a korábban gyártott gépek­hez szükséges alkatrészek gyártásához használta fel. Három év alatt mintegy 50 százalékkal nőtt az üzem­ben az alkatrész-gyártás. A szabad kapacitás más részét az üzem az export növelé­sére fordította. Figyelemre méltó, hogy a tőkés piacra szállított termékek mennyi­sége az idén mintegy tíz­szerese lesz az 1969. évinek. Bekapcsolódott az Aprítógép­gyár a bányapajzsok gyár­tásába, amelyből elsősorban Nyugat-Németországb3 ex­portálnak jelentős mennyisé­get. A jelentős termelési sike­rek mellett tovább épül. fej­lődik az üzem. Megkezdő­dött a vállalat acélöntödéjé­nek építése. Előreláthatólag jövőre lesz kész. Ez az éoít- kezés a vállalat központi fel­adata. Ha elkészül, lehetővé válik, hogy az új tervidő­szakban tovább emelkedjen a gyár évi termelése. Gondolnak munkásaikra is: A dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javításá­ra új munkaruha-juttatási rendszert vezetett be a vál­lalat, s e munkaruhák tisz­tításáról is központilag gon­doskodnak. Nagy költséggel felújították az üzemi öltöző­ket. fürdőket. Bővítették az üzemorvosi rendelőt is. Be­vezették az üzemi fogászati szakrendelést, amely a dol­gozók orvosi ellátásának színvonalát tovább növelte. Felépült egy új ötszintes, tízlakásos vállalati bérlaká­sos szolgáltató ház is. Valamikor megyei aszta­losipari vállalat néven is­merték a Budapesti Bútor­ipari Vállalat IX-es számú jászberényi gyáregységét. A vidéki ipartelepítés kereté­ben vásárolta meg a BUBIV Jászberényben az élelmiszer raktárát a Lazovi úton. A megyei tanács pedig a me­gyei asztalosipari vállalatot adta át a BUBIV-nak. Ez­zel hatalmas fejlődés vette kezdetét Jászberényben, az asztalosiparban. Felépült 1970-ben a 900 négyzetmé­ter alapterületű műhelycsar­nok, és ez év második felé­ben elkészült az 1000 négy­zetméter alapterületű korsze­rű felületkezelő üzemrész is a kapcsolódó hőkozponttal együtt. Épül a kétszáz sze­mély ellátására alkalmas szociális létesítményük is és az új irodaház. Jövőre to­vább folytatódik a BUBIV jászberényi építkezése. Belső utakat, raktárakat építenek, megoldják a szennyvízelve­zetést. A telep fejlesztésével együtt nőtt készárú terme­lésük értéke is. Míg 1968- ban 22,7 millió forint érté­kű bútort gyártottak száz­nyolcvanáét munkás foglal­koztatásával, tavaly készáru termelésük meghaladta a 64 millió forintot és háromszáz- kilencvennégy dolgozót fog­lalkoztattak. Tervük az, hogy 1975-ig a Lazovi úti telepen kialakul egy évi 100 millió forint értékű készárú gyár­tására alkalmas „B” fázisú bútorgyár. Vagyis, a méret­re megmunkált alkatrésze­ket vállalati belső kooperá­cióban kapják és Jászbe­rényben a felületkezelést, a kárpitozást, a bútorok sze­relését végzik csak. Az üzem 1968-ban a bútor­értékesítő vállalat piaci igé­nye alapján hozzákezdett a gyermekbútorok gyártásához. Jelenleg is fő termékük a „Lehel'’ gyermekszoba. Eb­ben az évben 11 ezer gar­nitúrát adnak át a keres­kedelemnek. Ugyanakkor ez év áprilisáig már 25 ezer Felépült a Hűtőgépgyár új jászárokszállási üzeme Társadalmi munkával rendbehozták a Zagyva városi ágát. Kellemes sétautat is építenek a part mentén fordítanak az óvodákban fo­lyó nevelő munka javításá­ra. Az új nevelési progra­mot minden különösebb zök­kenők nélkül bevezették. Az ahhoz szükséges eszközöket folyamatosan biztosítják. A jászberényi óvodákban folyó tartalmi munka nagyon jó, mind jobban betöltik alap­vető funkcióikat, a kerekek előkészítését az általános is­kolára. Jászberényben is nagyon fontos feladatként határoz­ták meg a negyedik ötéves tervre az óvodai helyek szá­mának növelését. A tervidő­szak végére mintegy három- száz-háromszázötven helynö­vekedést akarnak elérni. Az eddigi eredmények biztató­ak. A Kiss Ernő úti óvoda korszerűsítésével párhuzamo­san bővítésre is sor kerül, aminek eredményeként 37 új helyet nyernek. így eb­ben az óvodában jelenleg öt csoportban százhuszonöt gye­rekkel foglalkoznak az óvó­nők. Jó ütemben halad az Alkotmány úti óvoda bőví­tése is. Szeptember elsejé­től ötven kisgyerekkel több járhat oda. ötven szülő gondja oldódik meg az óvo­da megnyitásával. A Hűtő­gépgyár a gyermekintézmé­nyek létesítésében is jó pél­dát mutat. Hetvenöt szemé­lyes óvodát építenek, ame­lyet 1973-ban már birtokuk­ba vehetnek az apróságok. Ügy hírlik, ez lesz a város legkorszerűbb óvodája. Ezek­kel az építkezésekkel a ter­vezett háromszáz-háromszáz- ötven helybővítésből százhat- vankettő a tervidőszak fél­idejére megvalósul. Minden remény megvan tehát arra, hogy a jászberényiek óvoda­építési tervüket teljesítik. A város általános iskolái­ban a személyi és tárgyi fel­tételek évről évre jobbak. A szakrendszerű oktatásba bevont tanulók száma 95 százalék fölé emelkedett, to­vább nőtt a szakos órák ará­nya is. Az 1968/69-es tanév­ben az arány még csak 56,8 százalék volt. Jelenleg 72,6 százalék, de ha a belterületi osztott iskolákban nézzük azokban 84,6 százalék a sza­kos órák aránya. Az isko­lákban folyó oktatás tartal­mi javítására tett intézkedé­sek kedvező hatásukat érez­tetik. A tanulók egyre szi­lárdabb ismereteket szerez­nek, több mint 80 százalé­kuk továbbtanul. A közép­iskolákban elért tanulmányi eredmény is jó alapozó mun­káról tanúskodik. Az iskolai munkát megfe­lelően segítik a napköziott­honok. Ebben a tanévben 18 napközis csoport van Jász­berényben, ezekben összesen hétszázharmincegy gyermek­kel foglalkoznak a nevelők. A megyében az általános is­kolai tanulók 20,8 százaléka részesül napköziotthoni el­látásban. Jászberényben ez az arány 24,2 százalék. A leghátrányosabb helyzetben lévő tanyai tanulók segítése érdekében a homoki és a pórteleki iskoláknál heti há­romszor három órás tanuló- szobai foglalkozást szervez­tek. Az általános iskolákban a természettudományi tár­gyak oktatásában az utóbbi években jelentős fejlődést értek el. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az utób­bi három évben e tárgyak szakos ellátásában sokat ja­vult a helyzet. További fej­lődés várható a természet- tudományi előadók kialakí­tásától. Jelenleg három isko­lában építenek természettu­dományi előadót. A tárgyi feltételek az utób­bi években javultak, de az eszközellátottság még min­dig elmarad az előírt szint­től az iskolában. A legutób­bi felmérés szerint az ellá­tottság 57,1 százalékos. Az alsófokú oktatás terü­letén egyik legfontosabb fel­adat a Pelyhesparton négy tantermes általános iskola építése. Az építkezés előké­szítési munkái jó ütemben haladnak. Befejeződött vi­szont az előző tervidőszakról áthúzódó beruházás, az ezer adagos gyermekélelmezési konyha építése. Augusztus 1-én üzembe is helyezik. Az erősáramú szakközép- iskola életében sokat számít, hogy felépül a kétszázöt sze­mélyes kollégium. A tervek elkészültek, az építő válla­lat már hozzáfogott a mun­kához. Ha elkészül a kollé­gium, jelentkezhetnek a kör­nyező községekből is gyere­kek az iskolába. A város kulturális helyze­téről szólva feltétlenül meg kell emlékezni arról, hogy a közművelődési intézmé­nyekben fokozottan javul a munka hatékonysága. A tu­datformálásban, a közízlés fejlesztésében. a termelési kultúra terjesztésében a leg­nagyobb feladat a Déryné Művelődési Központra hárul. A sokrétű és változatos prog­ramok közül különösen fi­gyelmet érdemel az intéz­mény keretei között dolgozó, háromszorosan kiváló arany­koszorús ifjúsági klub. Ered­ményesen dolgozik az ÁFÉSZ irodalmi színpada. A közel­múltban elnyerték Szarvas város nagydíját, s ezzel is bizonyították magasfokú fel- készültségüket. A Palotási János össz-szövetkezeti kó­rus és a Madrigál kórus szintén • kiemelkedő eredmé­nyekkel büszkélkedhet. A Déryné művelődési köz­pont kezelésében van Jász­berény szabadtéri színpada, amely egyike az ország egyik legszebb ilyen kulturális in­tézményének. A szabadtéri színpadot ebben az évben teljesen felújították. A több mint "300 ezer forint értékű felújítási munkát a város üzemei társadalmi munká­A szabadtéri színpadot is társadalmi munkában újították fel

Next

/
Thumbnails
Contents