Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. július 20. FEHÉRVÁR, AZ EZERÉVES VÁROS A dunántúli utak csomó­pontja. A fehér arany váro­sa. A rádió- és televíziógyár­tás központja. A komputer­program jövendőbeli meg­valósítója. Ikarus. Romkert. Kiállítások. Interjazz-feszti- váil. — Fogalmak, melyek ismertté váltak a hazai, s hellyel-közzel az azon túli köztudatban is. Alba Regia, Istolni Beog­rad, Stuhlweissenburg, Szé­kesfehérvár. E nevek törté­nelmi korszakokat jelente­nek. A mai Székesfehérvár alapításának ezredik évfor­dulóját ünnepli 1972-ben. Az elmúlt években — ré­gészek, muzeológusok, tör­ténészek — keresték a vá­ros keletkezésére, alapítására vonatkozó adatokat. Kiiktat­va a Horthy Magyarország történelemszemléletének ha­misításait, vallási megfonto­lásokat, az ezredik év így reális történelmi képet ad a hajdani főváros alapításá­ról, a magyar állami életben való szerepéről. Feltárt legrégebbi sírjaink honfoglaláskoriak. Azt bizo­nyítják, hogy a várost Géza fejedelem alapította, 972-ben. Miért éppen itt? Az ingová­nyos területekből kiemelke­dett legelőterületek kiválóan ellátták a honfoglalók lo­vait, és jó védelmet is nyúj­tottak. Évszázadokon át így vált megközelíthetetlenné a város, melyet még a tatá­rok is elkerültek. A fejedelmi szálláshelyem, nagyrészt Gorsium köveiből épült fel a hajdani bazilika; a város bizonyára nevét is e messzire világító fehér mészkövekről kapta, mely évszázadokon át (1540-ig) a magyar királyok koronázó és temetkező helye volt. Utoljára Szapolyai Jánost temették itt. öt évszázad történelmé­nek lapjait formálták e vá­rosban. A hatezer hívőt befogadó bazilika a koronázási éksze­rek, az ország levéltárának őrzője is volt. Panaszokat, kérelmeket, peres ügyeket bíráltak el az itteni törvény­látó napokon; a Képes Kró­nika tanúsága szerint itt hangzott el a tiltakozás is az új vallás ellen: „Engedd meg nekünk, hogy apáink szokása szerint, po- gányul éljünk, a püspökö­ket megkövezhessük, a pa­pokat, a tizedszedőket fel­akaszthassuk, a templomokat lerombolhassuk, a harango­kat összezúzhassuk...” II. Endre 1222-ben a város halárában hirdette ki az Aranybullát; évszázadok fo­lyamán itt alakult ki, hono­sodott meg a rendi ország- gyűlés feudális jogintézmé­nye. Milyen volt a középkori Fehérvár? Több leírás közül a város első pusztulásának (1543) egyik szemtanúját, Szulejmán szultán jegyzőjét, Dzselalzade Musztafát idéz­zük: „Szép és szilárd építésű város, nagyszerű házakkal és kastélyokkal, a Paradicsom­hoz hasonló gyönyörpaloták­kal, magasba törő templo­mokkal, csodálatos művészi kolostorokkal”. A bazilika márvány kopor­sóit faltörték, a hajdani ma­gyar királyok sírjait kifosz­tották, csontjaikat szétszór­ták. Koronák, ékszerek, bril- liánssal kirakott gyűrűk, ke­resztek jutottak martalékul a városba elsőként bevonuló törököknek. Még akkor is gazdag zsákmány rejtőzött a sírokban, ha azok egy ré­szét már Mátyás halála után megdézsmálták a városba betört trónkövetelő Miksa császár zsoldosai. Utoljára 1527-ben lépett ki bazilikájának ajtaján koro­názott király: Habsburg Fer­dinand, évszázadokra meg­szerezve a koronát a Habs­burgok számára. 1686-ban, a törököktől visszafoglalt hajdani szék­városban alig kétszáz dűle- dező házat, néhányszáz la­kost találtak. A bazilika romjai még álltak ugyan, de száz évvel később már a helyét sem ismerte senki. Köveit széthurcolták, püspö­ki palotát és polgárházakat építettek belőlük. A véletlen műve. hogy 1848-ban, egy kutatásnál ki­rálysírra bukkantak. Fejü­kön koronával, ujjaikon aranygyűrűvel, a márvány- koporsóban a királyi hata­lom jelvényével megtalálták III. Bélát és feleségét. Az­tán 1930-ban újra meglelték István bazilikájának alapfa- ladt, s az akkor előkerült több mint száz csontváz kö­zött két férfikoponyán réz, illetve bronz halotti koronát találtak. Az újkor falusias városa mezőgazdasági arculatot öl­tött. Rangját inkább iskolái adták, melyet olyan nevek fémjeleznek, mint az itt ta­nító Pray György történész, Budanz József, a magyaror­szági finnugor nyelvtudo­mány megalapozója, és köl­tők sora: Ányos Pál, Ráj- nis József, Virág Benedek, akik Vörösmarty Mihályt Vajda Jánost, Ybl Miklóst nevelték. A pannónia utak vonalát követték a vasútak is. A dunántúli közlekedés csomó­pontja Fehérvár. Első lépé­seit tette, hogy a parasztvá­rosi sorból kilépjen, amikor a második világháború újra rombadöntötte. Mint közle­kedési csomópont, a légitá­madások célpontjává vált. A hadműveletek során két­szer cserélt gazdát. Környé­kén a Budapestért vívott ne­héz tankcsaták dúltak, utcá­in, ütköztek meg evvmással a szovjet és a fasiszta német csa­patok. Házsorok égtek ki, omlottak össze; hétezer la­kásából hatezer súlyosan megsérült, vagy megsemmi­sült. Üjraszületni, újraépíteni! Immár másodszor a történe­lem során. 1955-ben 50 ezer lakost számlálnak Fehérvá­ron, ma csaknem 85 ezret. A szocialista ipartelepítés legdinamikusabban fejlődő városaink közé sorolja. A munkások száma negyedszá­zada kétezer volt, ma húsz ezernél többen dolgoznak az iparban. Videotton, Könnyűfémmű, Ilcarus — a város arculatá­nak meghatározói. A közép­kori belvárost új lakótele­pek gyűrűi övezik. Torony­házai között eltörpülnek a hajdani parasztváros itt fe­lejtett emlékei. Építéssel, munkával ünne­pel a város. Májusban meg­nyílt új szálloda: az Álba Regia. Az építők ezer úi la­kással készülnek a millen­niumra. Ezer perc Fehérvár­ért — ez a lakosság társadal­mi munkaprogramja. Az ün­nepre készülő nagy rende­zés során kerültek vissza helyükre a táci Gorsium fa­ragott kövei. Újra napvilágot látott az a kripta, amelyben Istvánt 1083-ban, szentté avatása után vitték. Befeje­ződött a Romkert egy réteg­gel mélyebb feltárása. A le­letek azonosítása folyik. Augusztus 19-én avatják az évfordulóra készült em­lékművet, a 30 méter magas alumínium obeliszket és a városalapító Géza fejedelem szobrát. Az Alba Regia na­pok keretében tudományos ülésszakok, kulturális ren­dezvények irányítják a ha­zai és a külföldi érdeklődők figyelmét a második évez­red küszöbére lépő város életére. Benkő Károly A Romkert, háttérben az épülő városrész toronyházai. Kiállítások északon „Interjunex 1972’'’ elne­vezéssel Oslóban augusztus­ban tartják a 2. nemzetkö­zi ifjúsági kiállítást. Eb­ből az alkalomból a nor­vég posta kétértékű soro­zatot ad. ki, a 80 őre név­értékű címleten az öröm, a 120 őrésen az összetarto­zás jelképét viszi bélyeg­re. A két bélyegből kis meny- nyiség a kiállítás elnevezé­sével felülnyomva is meg­jelenik ezt p ritkaságot csak a bemutató látogatói vásárolhatják meg — Ti­zenkilenc év után 1974-ben ismét Svédország rendezi meg a filatelisták világta­lálkozóját. A rendezőbi­zottság sokszorozni szeret­né az 1955. évi STOCK- HOLMIA sikerét, ezért már megkezdték a nemzetközi kiállítás előkészületeit. A költségek fedezésére a 300 éves svéd postát köszöntő 1936. évi sorozat öt bélye­gét az eredetitől eltérő színben nyomtatva, füzetben jelentetik meg és a névér­téknél 1.50 korona összeg­gel magasabb áron hozzáír forgalomba. Mindkét fila- telista rendezvényen a ma­gyar gyűjtők válogatott anyagát is bemutatják. Újdonságok Hollandia 20 cent névér­tékű bélyeggel köszönti a 400 éves nemzeti lobogót. A piros-fehér-kék trikolor az orániai hercegek címe­réből származik, és bár év­századok óta használták, csak 1937-ben ismerték el hivatalos és kizárólagos nemzeti jelképnek. — Cseh­szlovákia a jégkorong vi­lágbajnokságon elért győ­zelem örömére felülnyo­mással látta el a prágai bajnokságra kiadott két bé- lyeget. — Haiti 262 (!) bé­lyegből álló sorozaton kí­vánja bemutatni az eddigi pápákat. Az 1000 forint név­értékű sorozatot egyszerre szeretnék forgalomba hoz­ni, ________ K odály-szeminárium Kecskeméten Július 24-én megkezdő­dik a második nemzetközi Kodály-szeminárium nagy­szabású rendezvénysoroza­ta Kecskeméten, Kodály Zoltán szülővárosában: A szeminárium mintegy száz­tíz külföldi hallgatója öt csoportban, a harminc ma­gyar szakember pedig kü­lön csoportban vesz majd Biztató kísérleteket foly­tatnak Tatabányán a hő­erőművekből kikerülő per- nve hasznosítására. A ma még hulladékként kezelt pernye értékesítésének mód­szerét az Építéstudományi Intézet szakemberei dol­gozták ki, az üzemi kísér­letekre pedig a Komárom megyei Ipari Melléktermék Feldolgozó Vállalatnál ke­rült sor. Az erőműi pernye hasz­nosításával új, szinte kime­ríthetetlen nyersanyaghoz juthat a hazai ipar. Az erő­művek környékén ugyanis utóbbi évtizedekben mint­egy 50 millió tonna ilyen részt július 24-től. hétfő­től kezdve a különböző foglalkozásokon. Az elmé­leti foglalkozásokat, s a gyakorlati bemutatókat a kecskeméti Kodály-iskolá- ban tartják. A városi út­törőház ad helyet » kon­certeknek és a kerekasztal beszélgetéseknek, a nagyzene­kari hangversenyeket pedig a színházban rendezik. égéstermék halmozódott fel s ez az óriási mennyi­ség állandóan friss anyag­gal gyarapodik. Hasznosít­ható a pernye többek között cementgyártásnál, víztisztí­tásnál és talaj javításnál is. Az ÉTI recepturáia sze­rint a tatabányai üzemben elkészítették az első 20 ton­na pernyekavicsot. A per­nye és a bányameddő ke­verékéből gyártott termék ki türi'j építőanyag, nagy szilárdságú beton készítésé­re alkalmas a pernyeka­vicsból előállított beton ol­csóbb. fajsúlya pedig lé­nyegesen kisebb, mint a ha­gyományos betoné. Üjra nőnek az EGK vajkés^letei Indiában az állami gaz­daságok és a magángazda­ságok javított minőségű ve­tőmag-juttatásban részesül­nek. A vetőmag jelentős része állami szerv útján jut el a termelőkig. Kumaon környékén hatal­mas vetőmagtermelő gazda­ságot hoztak létre, amely a különböző mezőgazdasági kultúrák igen magas tér- méshozamú vetőmagját biz­tosítja az ország számára. Kasportól nem messze ugyancsak vetőmagtermelő gazdaságot létesítettek mint­egy 400 hektáron. Ebben a gazdaságban rizs, búza, borsó, burgonya, kukorica, szójabab és zöldség vető­magvakat termelnek. A gaz­daságnak igen jól felszerelt szárító, tisztító és osztályo­zó üzeme is van. Itt ellen­őrzik a vetőmagvak ned­vességtartalmát és állapít­ják meg minőségét. A kész vetőmagvakat csomagolják, majd 1.5 ezer tonna be­fogadó képességű tárolókba szállítják. Kuwait fejleszti a nagyüzemi zöldségtermesztést Kuwait jelenleg mintegy 14 000 tonna zöldséget ter­mel, de közel 117 000 ton­na zöldséget fogyaszt. Je­lenleg csak mintegy 350 hektáron folyik az ország­ban zöldségtermesztés. A fejlesztés céljára azonban megfelelő terület áll rendel­kezésre és a szükséges víz- mennyiség jelenleg is és várhatóan a jövőben is biz­tosítható é célra. Minden bizonnyal lehetőség nyílik majd arra, hogy egyes zöld­ségféléket az év hidegebb szakaszaiban is külön védő- intézkedések nélkül ered­ményesen termeljenek. Az eredmények azt mutatják, hogy az üvegházakban — megfelelő ellenőrzés mellett — megfelelő terméshozam érhető el, de a termelés még nem gazdaságos. A zöldség­félék nagyüzemi termelésé­nek biztosítása összehangolt, gyakorlatias kísérleti prog­ramot követel. A Sri Lanka-i földreform Befejeződtek az előkészí­tő munkálatok a Sri Lankai (Ceylon) földreform beve­zetésével kapcsolatosan. A tervezett átalakításoknak megfelelően, meg kell szün­tetni a hatalmas földbirto­kokat, és elő kell segíteni a mezőgazdasági termelés szintjének gyors emelkedé­sét. Az egy személy birto­kában lévő megengedett földterület nagyságát 50 acre-ra kell csökkenteni. Az ezen felüli területeket az állam felvásárolja és fel­osztja a föld nélküli és az igen kis földterülettel ren­delkező parasztság között, majd mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteket hoznak létre. Olaszország burgonyatermelése Olaszország 14 fontosabb burgonytarmelő tartományá­ban, amelyek a termelés 85 —90 százalékát szolgáltat­ják. a korai burgonya vetés- területe 22 900 ha, 13.9 szá­zalékkal kisebb, mint 1971- ben. A vetőburgonya ala­csonyabb ára ellenére a ve­tésterület csökkenését két tényező okozta: a hosszan tartó esős időjárás jelentős mértékben gátolják a talaj­előkészítési munkálatokat, másrészt az előző évben kedvezőtlenül alakult a pia­ci helyzet; az igen alacsony értékesítési árak, amelyek sokszor még a termelési költségeket sem fedezték, a termelők egy részét óvatos­sá tették. Áz utóbbi hetek kedvezőbb időjárása követ­keztében az újburgonya jól. fejlődött, a becslések sze­rint a terméshozamok álta­lában 6.7 százalékkal maga­sabban alakulnak, mint az előző évben. A gyapottermesztés gépesítése A szovjet gyapottermesz­tés történetében az eddigi legnagyobb termést 1971- ben takarították be: meg­haladta a hétmillió . tonnát. A közép-ázsiai szovjetköz­társaságokban, az ország fő gyapottermő területein. a gyapothozam másfélszerese volt az előző évtized évi átlagának. Ez az eredmény a mezei munkák nagyfokú gépesítésének köszönhető: Üzbegisztánban például 30 ezer gyapotkombájn dolgo­zott a betakarításon. 1980-ig a gyapot megművelésével kapcsolatos összes munkát teljesen gépesítik a Szovjet­unióban. Kiszárítják a lettországi mocsarakat A kilencedik ötéves terv során Lettországban kiszá­rítják az összes mocsaras területet. A lápos területek lecsapolását a második vi­lágháború utáni években kezdték meg, és azóta is következetesen folytatják. 1971-ben a lett kolhozok összesen 80 hektár művel- hetővé tett földdel gazda­godtak; 1972-ben új üzem kezdte meg a termelést. — alagcsöveket gyárt a talaj kiszárításához. A mocsarak visszaszorítá­sa, a talajművelés tökélete­sítése jelentős termésnöve­kedéssel járt: az utóbbi öt évben a köztársaság mező- gazdaságának szemester­mény betakarítása az addi­ginak kétszeresére növeke­dett. i hitt­Pernyéből - építőanyag Vetőmag-termelés Indiában Üjra nőnek a vajkészletek a Közös Piac országaiban. Bár a három évvel ezelőtti 300 000 tonnás készlethez képest szerénynek tűnik, mégis egy év alatt 50 000 tonnáról 100 000 tonnára nőttek a vaj készletek, ami a Közös Piac illetékes bizott­ságát is gondolkodóba ejtet­te. E bizottság elhatározta, hogy leszállítja az iskolák, a kórházak, a keksz- és os­tyagyártó cégek részére el­adott vaj árát, és ezen túl­menően 18 000 tonna vaj- olajat bocsát a Világélel­mezési Program rendelke­zésére. Óvatos formában új­ra megkezdik a Közös Pia­con kívüli országok részére a vaj exportját, aminek ti­lalmát mostanában oly so-’ kan bírálták.

Next

/
Thumbnails
Contents