Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-19 / 168. szám
1972. július 19. SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP 5 Szocialista tervezés, tőkés „előrelátás66 Gondolatok a marxista jövőkutatásról Falj azat Óriás ribizke a fértődi kutatóban A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent — Léon Lavallée francia szerző „A marxista prognosztikáért” — jövőkutatásért c. Könyve. Nem vállalkozom a könyv ismertetésére értékelésére. — Megtette ezt Göncöl György, aki a műhöz — inkább köny. vecskéhez — figyelemre méltó és érdekes előszót írt. — Léon Lavallée írását ezzel az előszóval együtt hasznos és érdemes tanulmányozni mindazoknak, akik a jövő Kérdései iránt érdeklődnek: a társadalmi-gazdasági szervek munkatársainak, a közgazdá. szoknak, más szakembereknek és propagandistáknak. Nem a megjelent könyvről akarok írni. Olvasása, tanulmányozása indított arra, hogy a jövőkutatás problémakörében kifejtsem véleményemet a tervezésről, a prognosztikáról és a futurológiáról, összefüggésük mellett indokolt figyelmet fordítani eltéréseikre. Amire áfinmot keresnek A tervezés is a jövő megismerésére irányul. A tervező munka eredménye a szocialista társadalomban a döntéseket magában foglaló cselekvési program, azaz a terv. Két szorosan összefüggő dologról van itt szó. Egyrészt a jövőkutatásról, amely a terv tudományos megalapozását szolgálja, másrészt a döntéseket tartalmazó, a párt és az állami vezető-testületek cselekvési programjáról. Az utóbbi évtizedeket az jellemzi hogy a tőkés (és fejlődő) országokban a gazdaságtervezés probémája és gyakorlata előtérbe került. Ebben a különböző nem szocialista országok tervezési tevékenysége, a tervgazdálkodást folytató szocialista or. szágok eredményeinek közvetett nemzetközi elismerését is jelenti. De jelenti azt is, hogy orvoslást, áfiumot keresnek — átmenetileg találnak — belső problémáik megoldására, a gazdasági nehézségek, a súlyosbodó ellentmondás leküzdésére. Valamennyi nem szocialista országban folyik jövőkutatás, de egyik ország sem jutott •— nem is juthatott ei — olyan cselekvési program elkészítéséhez, mint amilyen a szocialista országok népgazdasági terve. Ehhez a termelési eszközök szocialista tulajdona, vezető marxista párt és munkáshatalom kell. A jövőkutatás eredménye a tervgazdálkodásban a tervtanulmány, amely a terv tudományos megalapozását szolgálja. Annál inkább szükséges tervtanulmány kidolgozása, minél hosszabb időtartamra készül a terv. A szocialista országokban egyre nagyobb szükség és lehetőség van távlati tervek kidolgozására. Ezt tükrözik vezető pártjaik dokumentumai is. Az MSZMP Központi Bizottságának 1965. november 18— 20-i ülésén, amelyen döntés született a gazdasági irányítás átfogó reformjáról, az előadói beszédben elhangzott, hogy ...„tervgazdálkodásunk alapjává az eddiginél határozottabban az ötéves tervezést tesszük.” ....Ezzel egyi dejűleg erősíteni kell a távlati tervezést is.” Ezt a követelményt húzta alá az SZKP XXIV. kongresszusa, amikor a szovjet népgazdaság 1971— 1975. évi fejlesztési tervének irányelveiben rögzíti: —„A tervezés tudományos szintje további emelésének fő irányai: a hosszú távra szóló tervek szerepének növelése.” A prognózis szerepe a tervezésben A gazdaság jövőbeli képé- ftek, tendenciáinak előrelátására irányuló törekvést a tőkés országokban a konjunktúra hullámzása és főként a váltságveszély tünetei váltották ki. A Konjunktúra-kutató intézetek készítik ma is a gazdasági fejlődés előrejelzését. A prognózis tulajdonképpen — több-kevesebb pontossággal arra ad választ, hogy a múltban! és a jelenlegi fejlődés tartós tendenciáinak továbbélése esetén hogyan alakul a gazdasági fejlődés. Az utóbbi időben jelentősen nőtt a prognóziskészítés szerepe a szocialista országokban is. Ez egyrészt a ter- veK megalapozottabbá tételének igényével, másrészt a tervek időtartamának növekedésével függ össze. Indokoltnak tartom viszont hangsúlyozni: a szocialista ország népgazdasági terve nem prognózis, nem a gazdasági fejlődés előrejelzése! A terv döntéseket is tartalmazó cselekvési program, amely elsősorban nem követi hanem meghatározza tudatosan alakítja a gazdasági-társadalmi fejlődést. A prognózis: tanul, mány a terv kidolgozásához, tudományos megalapozásához. A prognóziskészítés voltaképpen a szélesebb értelemben vett tervezés egyik kiindulási alapja Tapasztalható hogy a tervezésben az előrelátás iránti igény nő, ezért a prognózisban foglalt időtartam is növekedik. A tudományos megismerés fejlődésének eredményeként a korábbinál hosz_ szabb jövőt tudunk a múlt- bani fejlődés alapján előre látni, de a prognózisok időtartamának növekedésével csökken (csökkenhet) azok megbízhatósága. Jóslat, tudományos alapon Futurológián a jövőkutatásnak a nagy távlatokat vizsgáló területét érti a szak- irodalom, vagy legalábbis az ezzel foglalkozók nagy része. A futurológia gyakran 30—40 évre is megkísérli „belőni” a jövőt. A hosszabb időtartamon túlmenően abban is különbözik a prognosztikától, hogy nem a múltból és a jelenből indul ki, hanem egy nagyobb távlatú időpontra (pl. a 2000. évre) írja le, körvonalazza, hogy milyen feltételek között fog élni a társadalom, és onnan halad „visz- szafelé”. A tervezés és a futurológia között véleményem szerint „lazább” a kapcsolat, mint a prognosztika és a tervezés között (Bizonyára vannak, kik a kapcsolatot el sem ismerik). Kétségkívül megállapítható, hogy a tervezési tevékenység időtartamának bővülése nemzetközi jelenség. Szükséges (szükséges lesz), hogy a tudományos előrelátás időtartama a hosszú távlatú (15—20 éves) tervek időtartamánál is nagyobb legyen. A hosszú távlatú tervcélokat és a még távolabbi jövőt ősz. szefüggésükben indokolt vizsgálni és értékelni. Ezek a gondolatok foglalkoztattak Léon Lavallée érdekes és hasznos ismereteket nyújtó könyvecskéjének olvasása közben. Talán érdemes ezekre gondolni másoknak is, ha kezünkbe kerül a szerző „A marxista prognosztikáért” c. munkája. Barta László Folyóiratunk az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is meghirdeti pályázatát, magasszínvonalú, természettudományos ismeretterjesztő cikkek írására. A pályázaton bármilyen jelentős és általános érdeklődésre számító téma tárgyalható. Nemcsak azokat a cikkeket várjuk, amelyek egy- egy tudományág közelmúltbeli fejlődését, mai helyzetét szemléletadóan és átfogóan mutatják be. hanem az összetett problémák ’egv, egy aspektusát röviden és lényeglátóan exponáló cikkeket is (pl. az automatizálás pszichológiai, szociológiai hatását; a bioszféra szennyezésének orvosi, közgazdasági vonatkozásait stb.) A pályázat feltételei 1. Pályázni csak eredeti, máshol még nem közölt cikkekkel lehet. 2. A cikkektől megkívánjuk, hogy a természettudományok területén járatos olvasók nehézség nélkül megértsék. érdekesek legyenek, mutassák meff a téma népgazdasági, elméleti esetleg ideológiai jelentőségét. 3. A pályaművek terjedelme 8—10 normál gépelt oldal lehet. A téma illusztrálására kívánatos 4—10 kép. A cikkeket 5 példányban kell beküldeni. 4. A pályázat jeligés, a jeligével ellátott, lezárt borítékban mellékelni kell a szerző nevét, munkahely- és lakás címét, telefonját. 5. A pályaművel> beküldési határideje: 1972. szeptemer 15, Pályadijak: 1 , db. első díj: 4000.—Ft értékű. 2 db. II díj: 2000,— Ft értékű; és 3 db. III. díj: 1000.—Ft értékű vásárlási utalvány. A pályázat cikkeit közlés esetén a szokásos honorárium illeti meg. A szerkesztő bizottság által elvetett pályamunkákat — a jeligés boríték felbontása nélkül — megsemmisítjük. A TERMÉSZET VILÄGA SZERKESZTŐ BIZOTTSÁGA Budapest, Vin. Gyulai Pál u. 14. Termálvíz újabb 50 000 grúz lakásban Grúz geológusok Tbiliszi közelében bővizű termálforrásokat találtak. Ezeknek a vegyi összetétele igen hasonlít a vidék híres gyógyforrásaiéhoz; igen magas a hőmérsékletük is. Gyakorlati felhasználásukkal újabb 50 ezer lakást látnak el melegvízzel és központi fűtésseL A ribizke betakarításának megkönnyítésére nagyszemű ri- bizkefajtát honosítottak meg, amely gépi szedésre alkalmas, (MTI foto —■ Matusz Károly felv. — KS) Nyári napközi kicsiknek Iskoliaszünet van, a gyerekek élvezik a nyári szabadságot. A dolgozó édesanyáknak viszont — amellett, hogy örülnek gyermekeik pihenésének — gondot is jelent a nyári szünet. Gondot, mert a szünetben zárva tartó iskolai napközik nélkül nehezebb a gyermekek ellátása. • A Jászberényi Járási Hivatal művelődési osztályán külön figyelmet fordítottak ezekre a gondokra azokban a községekben, ahol az elmúlt években nőket foglalkoztató üzemeket telepítettek. A járásban az elmúlt tanévben 26 általános iskolai napközis csoport volt, 866 gyerekkel, többségük alsótagozatos. Az ugyancsak 26 óvodába tavaly 1421 gyereket vettek fel, közülük 954 volt napközis. A tanév végén, amikor elkészítették az Iskolák és az óvodák nyári tatarozásának és nagytakarításának munkatervét, ismertették a szülőkkel is. Felméréseket készítettek, hogy a nyári szünet ideje alatt hol igénylik az iskolai vagy óvodai napközis szolgáltatásokat. Általános iskolai napközi elhelyezésre nem volt igény. A községekben a gyerekek egy része vagy dolgozik valahol, vagy rokonoknál nyaral, a többi- ekről otthon tudnak gondoskodni. A napközis óvodákban a nyári szünet alatt több mint 900 gyerek elhelyezéséről és ellátásáról gondoskodnak. Jelentős azoknak az óvodásoknak a száma, akik nem napközisek, mégis ott kapnak ebédet. Ez utóbbi szolgáltatás is nagy segítséget jelent a dolgozó édesanyáknak. Figyelemreméltó módszer rekkel gondoskodnak a gyerekek ellátásáról olyan helyeken is, ahol a szülők csak a nyári hónapokban vállalnak munkát. Jászágón például, ahol nincs egész évben óvoda, nyári napközis óvodát hoztak létre. Hasonló intézkedésekkel segítették az idén a kisgyermekes édesanyák munkába állását Jászdózsán. — illés — Márton Klára: KERESZTELED Petrával kint játszunk az udvaron, amikor jön a bajuszos ember. Mindegyi- könknek egy zsacskó cukrot ad. lovaglónadrágban van, és egy ideig áll mellettünk. Anyám még nem ért ide. Becsukja utána a kaput, aztán a kavicsos úton, a virágágyak között felénk közeledik. Süt a nap. Anyám haja körül sárgás fény vibrál. . — Ez a kis szeplős az? — hallom a bajuszos hangját — Mindjárt ráismertem. Olyan, mint maga, Mária. Mondd meg a nevedet! — Nem kell! — szól anyám és megfogja a bajuszos kezét Bemennek a házba, i Petra a szomszédban Intek. nem figyel ránk. Telerakja a süteményformát cukorral, és kiborítja a homokba. A loknik ide-oda ugrálnak a vállán. A konyha felől nagyanyám hangját hallom. Sima, egyszínű hangon beszél valamit. Odamegyek az ajtóhoz, és megállók a küszöbön. — Aztán szeretsz-e kocsi- kázni? — néz rám a bajuszos. — Fel kellene öltöztetni — mondja anyám. — Befogták már a lovakat? Egyszeriben mindenki megelevenedik. Nagyapám is kijön a szobából. Valamelyik nagynéném ruhát ad rám. Aztán kézenfognak. Petra, amikor meglát, feláll a homokkupacból. Kezében a játékvödör. Nyitott szájjal bámulja piros lakk- cipőmet — Köszönj el Petrától — lök meg anyám. A hátsó udvaron felraknak a szekérre. A saroglya szénával van tele. Oda kuporgok. — Hát isten áldja, Molnár László! — Nagyapám kezet fog a bajuszossal. Anyámmal együtt már, fent ülnek a szekéren. Valaki kinyitja a hátsó kaput. — Gyite! — mondja a bajuszos. Ostorával egy kört csinál a levegőben. Elindulunk. A kocsi kereke nyikorog. Visszanézek nagyapámékra. Valaki közülük leveszi a kalapját. Házak között megyünk. Az egyik deszkakerítésre egy asszony támaszkodik. Anyám megszólal: — Hogy leskelődnek ezek! Forduljunk már be. Megyünk egy hosszú ko- csiúton. Hanyatt fekszem a szénán. Felettem minden kék. Anyám és a bajuszos hátat fordítva ÜL Válluk összetapad. Arra ébredek, hogy megálltak a lovak. Koromsötét van mindenütt. A bajuszos leugrik a szekérről. — Nyolc szilvafa van, meg egy barack — mondja anyámnak. Aztán átöleli és elindulnak előttem. Utánuk kullogok. Bemennek egy ajtón. A sötétben gyufa lobban. A bajuszos meggyújtja a lámpát, és a feje fölé emeli. Nagy istállót látok. Ott a szalma is, amin aludni szoktak. Az istálló félig el van választva egy vörös téglafallal. A másik felén tűzhely. — Hát ez a konyha — mondja a bajuszos. Aztán egyik lábával átlép az istállóba: — Itt a lovak helye. De menjünk be a szobába! Ott ácsorgók a hátuk mögött. Aztán utánuk megyek. A bajuszos itt is magasra emeli a lámpát. Halkan beszélgetnek. Látok egy ágyat. Odamegyek és felkapaszkodom. Puha nagy párnák vannak benne. — Látod, már megtalálta a helyét! — mondja a bajuszos. Messziről jön a hangja, aztán suttogássá változik. Összegömbölyödöm. A bajuszos odajön. Vet- kőztetni kezd. — Hamar elaludt — mondja anyám. — Nem kellene megmosni a kislány lábát? — kérdi tőle a bajuszos. — A hideg víz csak felébresztené — hallom. Reggel kimegyek az udvarra. Nincs kerítés a tanya körül. Anyám jön ki az ajtón. — Gyere csak. — mondja. Kézen fog. Egy fa alatt állunk meg. — Na, — sürgető a hangja — ha valaki kérdezné: Hogy hívnak téged? — Szilágyi Julikénak. — Nem. — A hangja csattanós. összerezzenek. Ekkor megráz: — Téged Molnár Julikának hívnak. Érted? És ez az ember az apád. Dacos leszek. Azért is mondom: — Szilágyi Ju- lika... — Hogy hívnak? — Anyám egy ideig néz, aztán pofonvág. — No. mondd mégegyszer! — Na? — Molnár Julikának. — És hány éves vagy? — Négy és fél. — Jól van — mondja és egy kicsit sóhajt. Megkerüli a házat és bemegy. Állok egy darabig. Aztán megszámolom a szilvafákat. Megvan mind a nyolc. A barackfa kicsit távolabb van. Rücskös, vastag a törzse és a föld felé dűL Odamegyek hozzá és átölelem. Azt mondom neki; — Egy.
