Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-19 / 168. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1972, július 19, A termelőszövetkezetek belső törvénye r* UJ alapszabály készül a nagykunsági szöveti* eretek ben A magyar termelőszövet­kezeti mozgalom fontos állo­mása volt a közös gazdasá­gok működését, gazdálkodá­sát és szervezetét szabályozó 1967. évi III., új termelőszö­vetkezeti törvény megjelené­se, amely 1968. január 1. óta van érvényben. Az új tsz­Az alapszabály a szövet­kezeti belső életet, a mű­ködés és a gazdálkodás alapelveit hivatott rögzíteni. Az alapszabály elkészítése, illetve módosítása mindig fontos esemény a szövetke­zet; életben. Gondosan, jól elkészített alapszabály nem­csak a szövetkezeti önkor­mányzat belső törvénye, ha­A jelenlegi, alapvető mó­dosításra két okból van szükség. Az egyik: a szövet­kezetekről szóló 1971. évi III. törvény valamennyi szö­vetkezetre irányadó közös szabályaival összhangba kell hozni a termelőszövetkezeti jogszabályokat is. Ez kötelező jelleggel maga után vonja a tsz belső szabályzatainak kiegészítését, részbeni át­dolgozását. A jogszabályok­ban egy sor megoldásra vá­ró kérdést a termelőszövet­kezetek alapszabályban és más belső szabályzataikban rögzítenek. A másik ok: jelenleg az a helyzet, hogy a hatályos jog­szabályok és a termelőszö­vetkezetek belső normái kö­zött nincs meg a kötelező összhang. Az alapszabály és más belső szabályzatok mó­dosításával, kiegészítésével ezen a helyzeten változtatni kell. Az alapszabálynak, az új rendelkezésekkel ellenté­tes előírásai nem alkalmaz­hatók, nem törvényesek. A jogszabályi rendelkezé­seknek mefelelően a terme­lőszövetkeztek az alapsza­bályt 1972. szeptember 30. napjáig kötelesek a közgyű­léseken módosítani, kiegészí­teni és az állami törvényes­ségi felügyeletet gyakorló szervhez benyújtani. A jóvá­hagyásról legkésőbb 1972. december 31-ig kell hatá­rozni. Az alapszabály módosítása és kiegészítése nemcsak sza­A több mint hétezer hol­das Héki Állami Gazdaság­ból örömmel telefonált teg­nap Farkas Albert főagronó- mus: kedden befejezték az aratást. Kétezemyolcszázöt- ven hold kalászosuk volt az idén — 196 hold tavaszi ár­pa kivételével — mind búza. Tizenegy kombájn, nyolcvan emberük dolgozott szorgal­masan, hogy mielőbb mag­tárban, vetőmag-előkészítő­ben legyen a híres héki ga­bona. A kitűnő minőségű búzá­ból kilencven vagonnal már el is szállítottak a gabona­felvásárló vállalatnak, 230 vagon búzát pedig vetőmag­nak adnak majd el. Kedden, Miskolcon, a Dél- Borsodi Szövetkezetek Te­rületi Szövetségének szék­házában Borsod, Heves, Szabolcs-Szatmár Hajdú- Bihar, Nógrád és Szolnok megye Tsz Területi Szövet­ségeinek vezetői tájértekez­leten vitatták meg a ter­melőszövetkezeti vezetők javadalmazásáról szóló TOT irányelvek alkalmazásai, A törvény szellemében, 1968- ban, a termelőszövetkezetek megalkották saját belső tör­vényüket: az alapszabályt; napjainkban pedig az egész országban, Szolnok megyé­ben és nálunk a Nagykun­ságban is, az élet követelmé­nyei szerint módosítják. nem a termelőszövetkezet törvényes működését bizto­sító alapokmány is. Ezért az elkészített, vagy módosí­tott alapszabály jóváhagyása a termelőszövetkezet közgyű­lésének kizárólagos hatáskö­rébe tartozik és törvényességi szempontból az állam illeté­kes szervei vizsgálják felül. vak felcseréléséből, monda­tok átírásából fog állni. A tagok jogait, kötelezettségeit, a szövetkezet működését, gazdálkodását érintő tartalmi módosításokra, kiegészítések­re kerül sor. E tartalmi kérdések közül érdemes né­hányra utalni. A jogszabá­lyok értelmében változtak a tagsági viszony létesítésének és megszüntetésének sza­bályai. Változott a közgyűlés, a vezetőség, az ellenőrző bi­zottság hatásköre, továbbá a fegyelmi, a kártérítési és a tagsági vitás ügyekkel ösz- szefüggő hatáskör. Alapszabályi intézkedés kell a jövedelembiztonsági alap, a tartalékalap, a köl­csönös támogatási alap kép­zésére. Továbbá a termelő- szövetkezet részesedési sza­bályzatának és más belső szabályzatoknak az elkészí­tésére. Tovább lehet fejlesz­teni a tag és a termelőszö­vetkezet vagyoni kapcsola­tainak formáit, a háztáji és a közös gazdaság kapcsola­tát. Módosítani, pontosítani kell az alap- és pótszabad­ságra, a jutalom- és szülési szabadságra vonatkozó alap- szabályi előírásokat. Tagsági pótlék, új bizottságok A módosítás során dönte­nek abban is, hogy a terme­lőszövetkezet bevezeti-e a Az aratók, a gépes mun­kások a héten még nem pi­hennek. Ügy számolják, hét végére befejezik a tarlóhán­tást és a szalmalehúzást is. A gazdaságban különben az utóbbi évek legjobb búza­termését takarították be az idén. Bár tavaly meglehető­sen jó termés volt az Alföl­dön, a mostani átlag azt is felülmúlja. Ezerkilencszáz- hetvenegyben. 22 máasát adott holdanként a búza. Az idei 25 mázsa tehát rekord­nak számít. Ugyancsak tegnap három- ezerharminckilenc hektár földön befejezték az őszi búza aratását a Nagykun­sági Állami Gazdaságban is. tanácskozáson megjelent és az irányelveket ismertette dr. Nyíri Béla, a TOT el­nökhelyettese. A hat megye tizenhét szövetségének elnö­kei és titkárai széleskörű vitában fejtették ki vélemé­nyüket. Felhívták a figyel­met többek között az egyes tsz-ek természeti adottsá­gaiból adódó különbségekre. tagsági pótlékot, amely min­den öt év után maximum 3 százaléka lehet a minden­kori havi munkadíjnak. A magasabb vezető beosztású dolgozók fizetésének és pré­miumának megállapítása a szakemberek alkalmazására, a termelőszövetkezeti tiszt­ségviselők körére vonatkozó­an alapszabályi módosítások elvégzésére, újabb kiegészítő előírásokra van szükség. Űj bizottságok létrehozá­sa. régiek megszüntetése vált szükségessé. Nőtt a küldött- gyűlés jelentősége és szere­pe. Ezért az alapszabályban Ismételten helyet biztosíta­nak ennek a fontos szövet­kezeti fórumnak. A háztáji föld elidegenítése esetében is vannak körülmények, ame­lyeket figyelembe kell ven­ni. a belső szabályzatokban rögzíteni szükséges. Különös gondot fordítanak az alap­szabály elkészítésében a termelőszövetkezeti nődol­gozókra. A vázlatos felsorolásból kitűnik, hogy az alapsza­bály az említettekben je­lentősen módosulni fog. Nagy munka ez. A Szolnok me­gyei Tanács osztályai és a termelőszövetkezetek két te­rületi szövetsége konzultá­ciókkal. írásos segédletek ki­adásával segíti a termelő- szövetkezeteket. A most kö­vetkező hetekben, hónapok­ban a termelőszövetkezetek különböző fórumain megvi­tatják a módosítási javasla­tokat Szövetségünk is rajta lesz, hogy az elkészült és elfogadott belső szabályzato­kat a szövetkezeti tagság megismerje. A tsz-ekkel együtt gondoskodunk arról, hogy a tagok közérthető for­mában kapják kézhez az alapszabályt és a rájuk vo­natkozó belső szabályzatokat. Az alapszabály és hoz­zá kapcsolódó más belső sza­bályzatok teremtsenek vilá­gos, egyértelmű helyzetet a tag és a tsz kapcsolatában, a működésben és a gazdálko­dásban. Evekre szólóan ké­szül a szövetkezeti élet al­kotmánya. És ez megköveteli az alaposságot, gondos mun­kát Suba István a Nagykunsági Tsz-ek Területi Szövetségének titkára 1/ iatalok m óruma Megyénket négyen képvi­selték. Csaknem százhúsz belke­reskedelemben dolgozó fia­tal tanácskozott tegnap Bu­dapesten a KPVDSZ Jókai úti szárházában. A Belke­reskedelmi Minisztérium’ ál­tal összehívott aktíva célja az elmúlt évben megjelent ifjúsági törvény ágazati vég­rehajtási rendelet-tervezeté­nek megvitatása volt. Szol­nok megye fiataljait négyen képviselték, ketten a szö­vetkezeti. ketten az állami kereskedelem területéről. Az iparcikk- és a ruházati szak­ma fiataljaiból alakult szek­cióülésen szót kapott Egyeld József, a tiszakürti ÁFÉSZ dolgozója, aki megyénk mintegy háromezer fiatal szövetkezeti dolgozójának javaslatait tolmácsolta. Hajdú Tibor, a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Szakmunkásképző Iskola szakoktatója az élel­miszer- és vendéglátóipari szakma szekcióülésén szólalt fel. Szolnok megye nyolc­száz belkereskedelmi szak­munkástanulójának nevében kérte és javasolta, hogy a miniszteri rendelet-tervezet kiemelten foglalkozzék a szakmunkástanulók helyze­tével. * * A közgyűlés hatáskörében A két alapvető ok Búzából 25 mázsás átlagtermés A Héki Állami Gazdaságban befejezték az aratást A tsz vezetők javadalmazá- sázól tárgyaltak Pocs János, csányi dinnyetermelő a szövetkezet megalakulása óta dolgozik a jász- ő őrös Csillag Tsz-ben családostul. Jelenleg 16 holdon termeszt dinnyét, tököt és uborkát. A termelt áruk jelentős részét a jászberényi üzletekben értékesí­tik. Képünkön: Készül a hazatéró dinnyések ebédje. f Úttörő mezőgazdászok országos versenye Nyári panaszok A Magyar Úttörők Szövet­ségének Országos Elnöksége, az idén hirdette meg először az úttörő mezőgazdászok versenyét, amelynek városi, járási, megyei vetélkedőin többezer pajtás vett részt. Tizennyolc megye hat-hat főből álló csapata vesz részt az országos verseny döntő­jén s a szaktáborozáson. Az ünnepélyes megnyitóra ked­den a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem mosonma­gyaróvári mezőgazdasági ka­rának dísztermében került sor. A száznyolc pajtást Nagy Sándor, a Magyar Út­törők Szövetsége Országos Elnökségének tagja, a városi pártbizottság és a tanács, valamint az egyetem vezetői köszöntötték. A megnyitó után a paj­tások a Lajta-parti város nevezetességeivel ismerked­tek. Szerdán és csütörtökön adnak majd számot arról, mit sájátítottak el elmélet­ben és gyakorlatban. Ponto­zással értékelik az írásbeli munkákat, a feleleteket, va­lamint a barkácsoló műhely­ben készült tárgyakat, illet­ve az egyetem gyakorló kert­jében végzett munkát. A jászapáti strandfürdő kellemes vizű medencéjé­vel. romantikus környeze­tével nemcsak a helybeli­eket, a szomszédos községek lakóit is vonzaná, ha.. Csakhogy önmagában a szép környezet, a jó fürdővíz nem minden Ha valaki egy egész, vagv érv fél napot akar kellemesen s strandon eltölteni, igényelné azokat a szolgáltatásokat is. ame­lyek biztosítanák kulturált szórakozását is. A jászapáti strandfürdő látogatói részére a vendég­látóipari szolgáltatásokat a helyi ÁFÉSZ biztosítja, az­azhogy biztosítaná, sajnos nem kifogástalanul. A szö­vetkezet közvetlenül a für­dő bejáratánál üzemelteti „Lomboskert” nevű vendég­lőjét. Van saját szikvíz- és bambiüzeme, a nagyközség belterületén több száz ada­gos konyhájú és korszerű cukrászüzemé. A fürdési idény alatt mégis előfordul rendsze­resen — különösen vasárna­ponként — hogy délután két órakor az étteremben már semmiféle étel nincs, nem lehet egy péksüte­ményt vagv egv szendvi­cset, vagy éppen egv üveg hűsítő italt kapni. A feke­tekávé azért állandó hiány­cikk mert az étterem sze­mélyzete állítólag nem tud­ja kezelni a presszógépet. Tudjuk, hogy bizonyos hiá­nyosságokért — pl. sör — nem az ÁFÉSZ okolható. Érthetetlen viszont. hogy azok a szolgáltatások —me­leg ételek, bambi, szend­vics, feketekávé — amelyek biztosítására minden felté­tel adva van, miért dö­cögnek olyan siralmasan. — t Az aranygyűrűs sofőr Délután fél öt. Egymás után érkeznek a buszok a Hűtő­gépgyárból —- csúcsforgalom van a jászberényi autóbusz­pályaudvaron. Viszik a munkából jövőket a szomszédos falvakba, községekbe. A helyi csuklósok már üresen állnak be helyükre. Utasaik leszálltak a városi megállóhelyeken. Másfél-két órás pihenő a motoroknak, a vezetőknek. Ki­csit fáradtan, homlokát törölgetve száll ki a vezetőfülkéből Kovács l. András. — A legnehezebb ez a dé­lutáni visszaút a „Hűtőből”. Sok a motoros, kerülgetni kell a kerékpárosokat. Min­denki siet haza, vagy egye­nesen a strandra. Ráadásul 10 percet álltunk is, mert sorompót kaptunk. Ügy is­merem már ezt az 5 kilo­méteres útszakaszt, mint a tenyeremet. 1953-tól, a gyár első esztendeje óta járok ezen az útvonalon. Naponta 14—15 forduló, városi forga­lomban nem csekélység. Szinte kikapcsolódás, ha sza­bad napon be kell segíteni a távolságiaknak, vagy kü- lönbusszal ismeretlen úton vezethetek. Elgondolkodik: — Most már könnyebb a vezetés. A gyári út széle­sebb, jobb is. Három éve csuklósbusszal járok, rég el­tűntek már a „fakaruszok” és a nehézkesen forduló pót­kocsis Ikaruszok. Jó az új váltórend is. Egyik nap dol­gozunk, másnap pihenünk. Kovács I. András a 7. sz. Volán Vállalat jászberényi Üzemegységének gépkocsive­zetője 36 éve ül a kormány- keréknél Kezdte teherautó^ val, benzinmotoros Rába Super autóbusszal, a felsza­badulás után pedig már az új Rábával, és folytatta az immár világhírűvé vált Ika- rus-család csaknem minden típusával. Még kezdő volt, amikor átkerült a MÁVAUT-hoz. — Akit ide felvettek, na­gyon kellett tudnia. Az or­szág legjobb sofőrjei közül választottak ki bennünket, és maga az újonnan alakult vállalat főmérnöke volt a vizsgáztatónk! Sok emléke maradt ebből az Időből: — Még 1942-ben történt, Mátraházáról üdülőket vit­tem Parádfürdőre. Az út olyan volt, hogy a mátra- házai csúcs után a meredek lejtőn szinte állandóan fé­kezni kellett. Az egyik ka­nyarban azonban hiába nyomkodtam a féket, legna­gyobb megdöbbenésemre a kocsi tovább gyorsult. (Mint később a vizsgálatnál kide­rült, kilyukadt a féktartály, megszökött a féklevégő.) Töprengésre, találgatásra nem volt idő. A kocsin negy­venöt utas, gyerekek és idő­sebbek. Ahogy így visszaem- lékszem, hátra kiáltottam: — Mindenki erősen ka­paszkodjon! Majd az egyre jobban fel­gyorsuló buszt nekivezettem a hegyoldal agyagos falának. A súrlódástól a kocsi lefé­keződött, és lassan megállt Az utasok csak akkor döb­bentek rá, hogy milyen ve­szélytől menekültek meg. A szerpentin másik oldalán 50—60 méteres mélység tá­tongott. A harminchat év nem tűnt el nyomtalanul. — A jobb lábam érzi á sok „gázpedálozást”. A sze­mem se a régi már. Néhány éve kénytelen vagyok sze­müveget használni. A sofőr legnagyobb ellensége az al­kohol. Nem mondom, néha én is megiszom egy-egy po­hárral, de vezetés előtt 8—10 órával, és közben egy kor­tyot sem soha. Kovács l. András, a közlekedés kiváló dolgozója. Mun­kájának elismeréséül megkapta az 500 ezer kilométeres bal­esetmentes vezetésért járó jelvényt és a Volán-emblémás törzsgárda aranygyűrűt

Next

/
Thumbnails
Contents