Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-16 / 166. szám
8 SZOLNOK MEG 1 El NÉPLAP 1972. júllius 16. Környezetvédelmi nagydíj A papír- és cellulózipar vízfelhasználása közismerten nagy. A gyárakat lehetőleg folyó vagy állóvizek mellé telepítik, amelyeknek halállományát a nagyfokú szeny- nyeződés kipusztulással fenyegeti. Svédország déli részén, a hatalmas munskjöi papírgyár mellett még néhány évvel ezelőtt 1000 svéd koronát ajánlottak fel annak, aki a szennyezett vízből élő halat fog ki. A gyár műszaki vezetője azonban szenvedélyes horgász, aki kedvtelésből és a halak iránt érzett szeretetből olyan tisztítóberendezést konstruált, amely megakadályozza a víz elszennyeződését. A szóban forgó gyár 120 ezer tonna cellulózt termel évente, ezenkívül 12 ezer tonna Peripac elnevezésű csomagolóanyagot. tisztítóberendezés azon az elven alapul, hogy a gyártási folyamat alatt keletkező szennyvíznek a folyóvízbe való ömlését megakadályozzák úgy, hogy azt a zárt derítőberendezésbe irányítják. Ez a rendszer lehetővé teszi a friss vízfelhasználás csökkentését és a szennyezett víznek a folyómederbe eresztését. A derítőberendezés legfontosabb része az ülepítő medence. Ezt a zárt egységet ülepités- re vagy vegyi lecsapódás céljaira használják. A vizet itt 97 százalékig megtisztítják a műszálrészecskéktől és 90 százalékig a színező anyagoktól. Az élettanilag szükséges oxigén felhasználásának ez 60—70 százalékát teszi ki. (Az élettanilag szükséges oxigénfogyasztáson az a mennyiség értendő, amelyre mikroorganizmusoknak a szennyeződés megszüntetésére szükségük van. A medence átmérője 40 méter, mélysége 3 méter. A tisztulási folyamat 5 óráig tart, ezután a vizet a folyóba engedik. A gyár szennyvizét a medence közepébe vezetik, a tisztulási folyamat után azonban a víz leeresztését . a medence széléről kezdik meg. A medence közepén fennmaradó üledéket a gyár mint a Peripac nyersanyagát újra feldolgozza.) A berendezés működésbe lépése óta a halállomány örvendetesen szaporodik, a gyár pedig elnyerte a svéd ipari szövetség környezetvédelmi nagydíját A Task apai Erőmű és a turisztika A jugoszláv—román közös vállalkozásban a közelmúltban üzembe helyezett vaskapui duzzasztógát. víztároló turisztikai látványosság lesz. A 150 km hosszú 17 000 hektár területű mesterséges tó minden vízi sportra alkalmas, partján üdülőövezetet létesítenek. Dunarea elnevezéssel turisztikai komplexumot létesítenek (szállodák, szórakozóhelyek stb.). Új szelek járnak Ázsiáiban A közelmúlt meglepő, nagy politikai eseménye a két Korea nyilvánosságra hozott államközi megállapodása volt, Észak és Dél, a két országrész békés eszközökkel megvalósítandó újraegyesüléséről. A közlemény első pontja nemcsak „az erőszak nélküli, békés utat” hangoztatja, hanem megállapítja, hogy „az országot minden külső beavatkozás nélkül” kell egyesíteni. Senki sem táplál vérmes reményeket, hogy az'egyesülés hamarosan bekövetkezik, azonban a megegyezés az új szelekről tanúskodik, amelyek Nixon kínai látogatását követően fújdogálnak a Távol-Keleten. Azóta főleg, hogy az amerikai elnök lényegében és a távlatban levette kezét Formozáról „legszolgaibb szövetségeséről”; Meddig tartja vagy tarthatja magát az Egyesült Államok az ázsiai szárazföldön, az idő kérdése, Kína viszont a gyorsan emelkedő harmadik szuperhatalom, helyben marad. Ez a valóságfelismerés fokozatos átállásra készteti Kína szomszédjait és önálló cselekvésre, a nagyhatalmak egyezkedése láttán. Akik figyelemmel követték a távol-keleti vajúdást, május elején felfigyeltek arra, hogy Salisbury, a New York Times tudósítója Pjöngjangba utazott, ami az amerikai asztaliteniszezők és újságírók egy évvel korábbi pekingi látogatására emlékeztetett. Június 13-án Park Csüng Hi, Dél-Korea tábornokelnöke feltűnést keltő beszéddel köszöntötte az ázsiai és csendes-óceáni tanács Szöulban megtartott érÄ tárgyalófelek kinyilatkozták, hogy „tartós békére törekszenek”, lemondanak az erőszakról és tárgyalással oldják meg a problémákat, az Egyesült Nemzetek alapokmányában lefektetett elvek: a be nem avatkozás, egymás függetlenségének és szuverenitásának a tisztelet- behtartásával. Lényeges határozat Született arról, hogy az egymás területére betört katonaságot visszavezénylik az 1949-ben megvont fegyverszüneti vonalra, és hogy az eddig lezárt határokat tekezletét. A kifejezetten kommunistaellenes politikai és katonái tevékenységre hivatott Tanács kiszélesítését javasolta „tekintet nélkül az ideológiai és rendszerbeli különbségekre”,' és hangoztatta, hogy „a szembenállás helyett harmonikus együttműködést kell teremteni” a térség minden országával. Ezek a jelenségek előrejelezték a Koreában bekövetkezett fordulatot. Washington örömmel üdvözölte Észak- és Dél-Korea megállapodását, a moszkvai sajtóban nagy teret kapott, sőt a kínai lapok is közölték a hírt. Mindebből arra következtethetünk, hogy a „nagyoknak” nemcsak előzetes értesülése volt a készülő megállapodásról, hanem különböző módon közre is működtek a kezdeményezésben. Máris hallatszanak olyan hangok, hogy az eddig vészesen szembenálló Koreák útmutató példát szolgáltattak más kettészakítot országoknak. Dél-Ázsiából is kedvező eseményről érkezett hír. Az indiai alkontinensen decemberben dúlt háború felszámolására, a Himalája lejtőin fekvő Simlában találkozott Indira Gandhi miniszterelnök-asszony és Ali Bhutto, a felére zsugorodott Pakisztán államelnöke. Senki sem várta, hogy első egyezkedő tanácskozásukon megoldják a két országot 25 év óta szembeállító kasmiri kérdést, és a hadifoglyok kicserélése sem volt még érett a megoldásra a fennálló hevületek közepette, a vártnál mégis értékesebb eredmény született. megnyitják a közlekedésnek és a kereskedelemnek. A hat pontba foglalt megállapodás azt is leszögezi, hogy a tárgyalást folytatják a nyílt kérdések megoldására. A tényleges megbékélésig még sok víz elfolyik az Indus és a Gartgesr folyókon, hiszen Pakisztánnak erőt kell találnia a népek önrendelkezési jogán önállósult Bengál Népi Köztársaság nemzetközi jogi elismerésére, és Indiának és Pakisztánnak meg kell egyeznie Kasmír kérdésében. A Himalája hegycsúcsaival megtűzdelt Kasmír egyes területeire Kína is igényt tart, tör- énelmi jógára hivatkozva, ami bonyolultabbá teszi az angol gyarmaturalom alól felszabadult alkontinens „öröklési problémáit”. Nemcsak Kína, hanem más nagyhatalmak érdekei is ütköznek az Indiai-óceán vidékén, ezért különösen jelentős a megbékélő szándék kezdeti eredménye. A nagy ázsiai térségben történt újabb jelenségek közül figyelmet érdemel a Japánban bekövetkezett miniszterelnök-csere is. A kormányhatalmat negyedszázad óta gyakorló Liberális-Demokrata Pórt új elnököt választott, aki hagyományosan egyben a miniszterelnöki tisztség betöltésére is hívatott. Nyolc évi kormányzás után lemondott a minden ízében Amerika- barát Szató — az utóbbi időben sikertelenséget sikertelenségre halmozott — és két szekértolója. Fukuda külügyminiszter és Tanaka gazdaságügyi miniszter közül az utóbbit választotta meg elnökének a Liberális- Demokrata Párt. önállóbb japán politika Kakuei Tanaka a nyers és kemény, a hagyományos Japán megtestesítője. Űj, sőt merész kezdeményezéseket várnak tőle a bel- és külpolitikában. Az új miniszter- elnök, ehhez híven, már megválasztása előtt bejelentette kormányprogramját. A külpolitika terén mindenekelőtt Kínával kívánja rendezni a hosszú évek óta megoldásra váró problémákat és megjavítani az utóbbi időben megbolygatott viszonyt az Egyesült Államokkal. A belpolitikában orvoslást keres majd a feltornyosult szociális problémákra, amelyeket a gyorsütemű gazdasági fejlődés váltott ki a társadalom rétegződésével. Az' önállóbb, kezdeményezőbb japán politika azonban továbbra is konzervatív marad, hiszen az új miniszter- elnök jobboldali beállítottsága ismeretes. Kezdeti megegyezés Számlában Francia nukleáris kísérletsorozat a Mururoa-sziget lelett Szovjetunió 1949. augusztus 2 0. 1953. augusztus 12. Góbi-sivatag^ Kína ( y < 1964. október 11 1967. június i? ; Ausztriliá Nagy- Britannia 1952. október 30.* Ka rács ony -szít Nagy-Britanma 1957. május 15. MURUROA FangalauÍB Francié őrs zí 1968. augusz. lyesuU Állomok ' Prgge'e ,S\ Prtnc,a ország V- . í i960.,február 13. . ' X. ' X-. /. Hiroshima Egyesült Államok 1945. augusztus 6 j y. Eniwetok Egyesült Államok « . 1952. október 31. I ztus 24. Áz-elso alert • is A feltételezések szerint 1972. június 25-én Franciaország a nemzeti atomerő megteremtésére irányuló kísérletsorozat részeként nukleáris szerkezetet robbantott. A kísérleteket — a Csendes-óceáni térség országainak erősödő tiltakozása ellenére — Franciaország tengerentúli területén, a 103 vulkáni szigetből álló, 3997 négyzetkilométer területű Francia Polinézia egyik szigetén, a lakatlan Mururo- an hajtották végre. A kísérletek célja olyan nukleáris robbanófejek kifejlesztése, amely ellenáll a rakétaelhárító rendszerek sugárzásának. A francia atomütő- erú eisó (az atomfegyverrel felszerelt Mirage—III. és IV. repülőgépek) és második (nukleáris töltettel ellátott földi telepítésű stratégiai rakétaegységek) lépcsőjét mar kifejlesztették. A harmadik fokozat — az atom-tengeralattjárókon elhelyezett rakétaegységek — kidolgozása folyamatban van, a 70-es évek végére kerül bevethető állapotba. Franciaország nem csatlakozott az 1963. augusztus 5-én Moszkvában aláírt részleges atomcsend-szerződéshez. Ezt a légköri nukleáris robbantásokat betiltó egyezményt — eddi« — a világ 99 országa írta alá. • — TURK A — • « Ütvén éves a Japán Kommunista Párt 1922-ben alakult meg és most ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Japán Kommunista Párt. A párt — amelynek japán neve Nihon Khjoszánto — félévszázados működése során mindig felvette a harcot a reakció, az elnyomás erőivel. Sokszor igen nehéz körülmények között. 1923-ban letartóztatták a JKP veze l it, 1924-ben illegalitásba kényszerült a párt, 1929-ben a reakciós kormány terrorhadjárata nyomán számos kommunista vezetőt meggyilkoltak. A fasiszta rendszer veresége után 1945-ben legális lett Japán kommunistáinak pártja. 1950-ben azonban az amerikai megszállók a koreai háborút kihasználva, üldözési kampányt indítottak a JKP ellen, törvényen kívül helyezték a központi bizottság tagjait, betiltották a pártsajtót. 1955-ig a JKP gyakorlatilag féllegális helyzetben volt. 1961-ben a párt új programja mérlegelve az országban lévő helyzetet, a lehetséges feladatokat, megfogalmazta az antiimperialis- ta és antimonopolista harc legfontosabb célkitűzéseit. A JKP arra törekszik,. hogy nemzeti demokratikus egységfrontba tömörítse az összes demokratikus szervezeteket, csoportokat,' és együttműködést teremtsen a szocialista párttal. Az 1971 márciusi önkormányzati választások előtt egy ilyen megállapodás alapján a JKP és a szocialisták több pre- fektúrában közös jelöltet állítottak. A kommunista párt minden politikai csoporttal hajlandó együttműködni, a következő elvek alapján: az USA és Japán közötti katonai szövetség felbontása, az ország semlegessége, harc a nagytőke ellen, küzdelem a militarizmus ellen, a nép érdekeit szem előtt tartó gazdaságpolitika. Az 1969 decemberi parlamenti választásokon a párt 3 millió 200 ezer szavazatot kapott (ez az összes szavazatok 7 százaléka — az 1967. évi választásokon elért 4,7 százalékkal szemben). A parlamentben a korábbi 10 helyett 14 kommunista képviselő ül. A városi tanácsokban, ahol eddig nem volt a pártnak képviselete, 70 kommunista foglal helyet. 1970-ben, a legutóbbi kongresszuson — amely antiim- perialista programot fogadott el, — megállapíthatták, hogy a JKP-nak 300 ezer tagja van és kétmillióan olvassák a párt sajtóorgánu- * mát, az Akahatát, a Vörös Zászlót. —y —s Elektrotechnikai világszemle Július 12—26 között a moszkvai Szokolnyiki-parkban tartják az Elektro 72 Nemzetközi Elektrotechnikai Kiállítást, amelyre 27 ország küldte el termékeit. A kiállításon, amelyen a világ villamosgépiparának színe- java képviselteti magát, ezernyi. gépet, berendezést, műszert, komplex készüléket láthatnak az érdeklődők. Á kiállítási tárgyak korunk leguniverzálisabb energiájának, a villamosenergiának sokoldalú felhasználását. gazdaságos átalakítását és tárolását, korszerű továbbításának eszközeit reprezentálják. Az Elektro ’72-n felvonulnak a miniatűr logikai elemektől és a legvékonyabb szigetelt huzaloktól kezdve a nagyteljesítményű generátorokig és villanymozdo-. nyokig az elektrotechnikai ipar legújabb, legkorszerűbb termékei. Egyedül a Szovjetunió közéi ötezer kiállítási tárggyal jelent meg a bemutatón. A szovjet, pavilonban látható, hogy történelmileg mi- • lyen rövid idő alatt vált a Szovjetunió elektrotechnikai ipara a szocialista nagyipar fejlett ágazatává, amely lépést tart a világ- színvonal emelkedésének hallatlanul gyors ütemével. Komoly tudományos, kísérleti és ipari bázissal rendelkezik, a szovjet energiagazdálkodás igényeit teljes mélységben .x kielégíti, biztosítja az egyes termelési ágazatok ellátását berendezésekkel és villamos- energiával, segítséget nyújt a testvéri országoknak saját energiabázisuk kialakításához és jelentős szállítója a világpiacnak. A szovjet- elektrotechnikai ipar sokoldalú fejlesztése — a XXIV. pártkongresszus irányelveiben meghatározott célkitűzéseknek megfelelően az ország további villamosításának végrehajtására irányul, vagyis 1975-i^* elvégzett beruházásokkal biztosítani kell az évi egy trillió kilowattóra energiatermelést. Az energetikai villamosberendezések között külön figyelmet érdemelnek az 500, 800 és 1200 ezer kilowatt teljesítményű generátorok. Ezek nemcsak hatalmas teljesítményükkel — még a közelmúltban is ilyen össz- kapacitású erőművel épültek —, hanem különleges gerjesztési és hűtési rendszerükkel, a termelési megoldásukkal tűnnek ki. Ezek a kedvező tulajdonságok jelentős gazdasági . hasznot hajtanak mind az erőműépítkezés, mind az üzemeltetés során. A szovjet pavilonban hegyet kaptak a nagyfeszültségű távvezetékkel kapcsolatos berendezések, az olaj- és sűrített-gázköpenyes földalatti kábelek, valamint a legkorszerűbbnek számító mélyhűtött szupravezető vezetékek és a kábel nélkül villamos energiát továbbító rendszerek. A termelékenység fokozását nagymértékben szolgálják a tirisztoros villamosgépek, amelyek a munkagépeknek és berendezéseknek rendkívül nagy sebességet, folyamatos üzemet és pontosságot biztosítanak. Enhek nagy jelentősége van nyers- vasgyártásban, az acélhengerlésben, a fémforgácsolásban, az olaj- és gázkutak fúrásánál és a mezőgazdaságban. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot a Nap energiájának közvetlen villamos energiává történő átalakítására szolgáló berendezések és még sok más érdekesség A KGST-tagországok bemutatóin a szocialista gazdasági integrációra való törekvés tapasztalható. Az elektrotechnika ennek megvalósításában hatalmas szerepet játszik. Az új villa- mosmotorok, magasfeszültségű transzformátorok és távvezetékek, a többi között jól szemléltetik, hogy a szocialista tábor szakemberei miként oldják meg közös erőfeszítéssel a legbonyolultabb tudományos-műszaki problémákat és alkotnak korszerű gépeket, berendezéseket. (AFN—H.S)
