Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. július 2. Gaz>i József: Pusztai kép Fotó: Péter Imre Egy zászlóalj krónikája A korrekt cím kevesebbet ígér, mint amennyit maga a könyv nyújt. A mű valóban egy zászlóalj krónikája — mégpedig az ellenállási mozgalomban sajátos szere­pet betöltött XIII. kerületi KlSKA-alakulaté — de, úgy, hogy közben kitágítja a né­zőpontot, s megláthatjuk egész Angyalföldet, a szom­szédos kerületeket — Zug­lót, Újpestet — azokban az időkben, amikor élet és ha­lál között vékony volt a mezsgye. Gidófalvy Lajos főhadnagy parancsnoksága alatt szerveződött meg a zászlóalj, amelynek tagjai külön fejezetet írtak meg a németek és a nyilasok elleni küzdelem történetéből. Vilmos-laktanya, 1944 ősze. Több száz férfi, akikből egy csoport, 60—80 ember, tud­ja, hogy mit akar. Harcolni a jobb holnap eljöveteléért, a fasiszták ellen, segíteni az üldözötteket, menteni, ami megmentésre érdemes. ök alkotják a magot ,s körü­löttük a hús már sokféle tí­pusból formálódik. A szer­ző erénye, hogy nem igyek­szik mindenkiből tudatos antifasiszta harcost faragni. Megmutatja, voltak itt szép számmal magukat sodortat­ni hagyó, az eseményekbe beletörődő emberek, voltak ösztönös humanisták, s vol­tak, akik semmi mást nem akartak, mint megúszni, át­vészelni a nehéz időket. Le­het-e ilyen emberanyaggal harcot vívni ? Félreérthetet­len igen a felelet, hiszen a zászlóalj jónéhány antifa­siszta akciót hajtott végre, s ezek egy része nemcsak bátorságot, hanem emberi nagyságot is kívánt. Kevés dokumentum ma­radt fenn az alakulatról, hi­szen való céljaik s tetteik papírra rögzítése egyenlő lett volna a lebukással. Ga­zsi József ezért a résztve­vők visszaemlékezéseire tá­maszkodva építette fel mun­káját, s ezeket kellő körül­tekintéssel kezelve, végülis hű krónikát alkotott Köny­ve annak bizonysága, hogy a magyar ellenállás történe­te még sok föltáratlan em­léket rejt, s ezek érdemesek a megismertetésre. A mű­vet a Zrínyi Katonai Kiadó jelentette meg. A Tv-Híradó születésnapja Egy svájci szociológus, Werner Rings „Az ötödik fal” című tkönyvében ját­szott a gondolattal, hogy egy marslakó a Földre ér­kezett és mikor benézett a házakba, azt tapasztalta, hogy a négy falon kívül egy ötödik fala is van a szo­bának. E falon képek jelen­tek meg, amelyek a falon kívüli eseményeket hózzák be a szobába. Ez az ötödik fal tehát tulajdonképpen ab­lak, amely a világra nyílik. Hazánkban még csak rö­vid múltra tekinthet vissza a televíziózás, amelynek legrégibb műsorszáma a híradó. 1957. július 2-án es­te 19.30-kor jelentkezett elő­ször a Magyar Televízió Híradója, amely azóta tájé­koztatja a nézőket az or­szág, a világ eseményeiről.: Eleinte hetenként egy al­kalommal tűzték műsorra a híradót, de a televíziós film- és hangosító technika fejlő­désével párhuzamosan egyre gyarapodott a híradók köz­vetítésének száma. Az 1957-ben készült „Ked- töl keddig” elnevezésű 12— 15 perces híradótól hosszú utat tett meg a mai 30 per­ces híradó. A kezdeti idők­ben 3—4 munkatárs állítot­ta össze a műsorát, amely­nek egyik forrása a Magyar Filmhíradótól átvett részle­tek voltak, de 1958-tól már úgyszólván teljesen a saját „stábra” támaszkodik, önál­lóan készít riportokat. A Híradó létszáma ma már 100 munkatárs: szer­kesztők, operatőrök, vágók, laboratóriumi dolgozók, hang- és képtechnikusok, filmgépészek, szerkesztőségi adminisztrátorok, világosítók, gépkocsivezetők jól szerve­zett kollektívájának mun­kája biztosítja, hogy a Hír­adó vasárnap kivételével minden adásnapon a műsor­ban jelzett időpontban a képernyőn jelentkezzék. Ma­gyar és külföldi filmripor­tokat, rövidfilmhíreket, rész­letes kommentárokat, hírma­gyarázatokat, rövid glosszá- kat, az információk töme­gét nyújtja a Híradó, amely­nek viszonylag nagyszámú kollektívája legfőbb felada­tának tekinti, hogy a tele­vízió nézőit, a bel- és kül­földön történő események szem- és fültanúivá tegye. A cél az, hogy a híreket ne csak hallják, hanem láthas­sák is az emberek, mert így rögződik meg az ismeret legtovább és így értik meg legkönnyebben a nézők az események lényegét. A Tv-híradó 15 éves szü­letésnapján számszerűleg is lemérhető az elmúlt évek során tapasztalt fejlődés. 1957-ben 25 híradót közve­tített a Televízió 248 ese­ménnyel. 1972-ben előrelát­hatólag 262 híradót láthat­nak; a nézők, mintegy 6000 eseménnyel. Ma már a Te­levízió Híradó révén • csak­nem 4 millió ember köz­vetlen szem- és fültanúja a világban történő események­nek. Sényi Imre I Időlopás | Az idézést megkaptam. Hívattak: itt va- . gyök. Itt vár a folyosón egy terhes asz- ■ szony is, egy férfi meg egy ragyogó szex- I bomba. | Tizenöt perce állok a lakkozott ajtó | előtt. Az iroda zárva. Valaki azt mondta, = az előadó rögtön jön. Nagyon viszonyla- § gos meghatározás ez a rögtön. | Előbb csak ketten ácsorogtunk a sivár é folyosón, aztán hárman, aztán öten. Az | ajtó zárva. Múlik az idő. A percek telnek, 1 szaladnak nyomtalanul. Negyed óra ve- | szett el a semmiben, kétségtelenül örökre. I A fáradt, terhes asszony tizenöt perce i toporog. A sánta, gondozatlan öregúr | nyolc perce. A robbanásra kész szexbom- = ba tizenkét perce. | Rendőrért kellene kiáltani: megloptak | bennünket. Lopják az időnket, amiből 1 olyan kevés van. Amit nem lehet pótolni, = nem lehet visszafordítani, visszahozni, | visszasírni. Az időnek nincs ellenértéke. 7 Az időt csak idővel lehet mérni. Büntet­ik hető az. aki megrövidíti az életünket? 7 Nem vigasztal, hogy ez csak szubjektív I érzés, az egymást követő jelenségek egy- I másutániságát nem érzékelem. A szex- ! bomba a harmadik cigarettáját szívja. A s férfi egyre dühödtebben dobol botjával a | kőpadlón. A terhes asszony toporog és I néz maga elé. Csak a semmit érzékelem, s Csak azt, hogy az idő zsugorodik, rövidül | az élet. Az élet. amiből csak egy van. é Hogy ezek közhelyek? Szép, nyomorult közhelyek. Kár, hogy mellékesen igazak | is. Ahogy ez a valamire való közhelyekhez s illik. Véresen igazak. Mennyi mindent esi- 7 nálhattam volna ennyi idő alatt... Meny- § nyi mindent csinálhatott volna ezalatt az 7 öregúr, a terhes asszony... | Esetleg összeszámolhatnánk, naponta - hány óránk szóródik el, egészen haszon- | tatanul, összeszámolhatnánk, hogy itt meg 1 ott mennyit pocsékoltunk el mi magunk. = És mennyit raboltunk el másoktól? De a a számolásra is. kár az időért. 7 Dobáljuk, szórjuk az időt. Manapság így ä mulat egy magyar úr. Vagy nem eszeve- | szett, könnyelmű tékozlás ez? Nem értei- = metlen és drága — túl drága mulatság? - Na, igen: ez is közhely. Van még:' pél- = dául az, hogy az életből évek morzsolod- | nak le apránként. Teljesen kitöltetlen órák, 7 hetek, hónapok; csak puszta létezés. Egy- | szer tíz perc, egyszer negyven, egyszer 7 másfél óra. Csüggesztő várakozások, osto- p ba, léha, kényszerű társalgások, remény- | telein üresjáratok. Fullasztó. végtelenbe | nyúló értekezések, álomba ringató megbe- § szélések, langyos ál-viták. Szájtépés, száj- = rojtozás, szájmenés. Ócska filmek, vacak | könyvek, dögunalmas újságcikkek. Tehetet- 7 len lődörgések, nyomasztó semmittevés. ^ Fontoskodó idézések, bürokratikus ránci- | gálások, küldözgetések; ide egy bélyegző, | Ide egy aláírás, ide egy láttamozás és ezer - más pimasz játék, megfellebbezhetetlen | kényszerhelyzet. = Már húsz perce állok az ajtó előtt. = Idézést kaptam. Hivattak. Itt vagyok. Itt 7 vár a folyosón egy terhes asszony is, egy | Idős férfi meg egy ragyogó szexbomba. És 7 sorra újabbak jönnek. | A kilincset próbálják, de az ajtó zárva, é Pintér Tamás " “«iiiiiiiiiiniiiiiiniiiiiiiiuimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiniiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiir T ilmiegyzet Egy válás meglepetései Igazi nyári film, kosztü­mös áltörténelmi vígjáték. Ezt a műfajt oly szívesen és oly nagy szakmai rutin­nal műveli az olasz és a francia filmgyártás, és ro­mán szomszédaink oly nagy kedvvel csatlakoznak koo- produkciós partnerként az ilyen jellegű vállalkozások­hoz, hogy elképzelhetni: a hármas összefogás nem ho­zott szégyent a kalandfilm vegyes értékű hagyomá­nyaira. Egyébként túl nagy di­csőséget sem hozott. Mil- liomszor látott előregyártott elemekből áll össze a játék, de a film rendelője, Jean- Paul Rappeneau elejétől a végéig betartotta követke­zetes alapelvét: Nem szabad a nézőnek időt hagyni a gondolkodásra, egy pillanat­ra sem kell megengedni, hogy felocsúdjon a záporozer cse­lekményfordulatok, vereke­dések, üldözések, botrányok, szerelmi turbékolások válto­zatosan cikázó sorozatából. r Valamikor a francia for­radalom idején játszódik a film, és ennek megfelelően girondisták, jakobinusok, arisztokraták, huhogok és osztrák—magyar katonák civódnak egymással. Nem tesz semmit. Játszódhatna a konkvisztádorok korában is, akkor elszánt hajósok, ke­gyetlen tengeri rablók és indiánok lennének a hősei, a film ettől még ugyanaz maradna. Feltéve, ha abban is Belmondo lenne a fő­szereplő. Mert az óriási szereplő- gárda, a nagyszerű jelme­zek, a Claude Renoir által kitűnően fényképezett, me­sés romantikát árasztó tá­jak, a kaszkadőrök hajme­resztő bravúrjai és a többi fel nem sorolt hatáselem: ez mind mind csak háttér Bel­mondo színészi brillírozásá- hóz. Ez a markáns amorozó valóban hatalmas munkát végez. Játékkultúrája ugyan nincsen túlságosan igénybe véve, de akrobatikai tudása annál inkább. Belmondo túlzott mértékű kiemelése egyben azonban a film egészének kárára van. A többi figura majdnem telje­sen elmosódik mellette, le­számítva egy pompás epi­zódalakot, akit Pierre Bras­seur játszik el, a tőle meg­szokott módon, remekül. sz. j. „Egri víz“ Lapunkban is olvashat­tunk arról (1972. jún. 22.), hogy újra gyártják és árul­ják az egri vizet. Az is ér­dekelhet bennünket, hogyan vállalhatott a víz szó nyelvi nyerepet egy márkanévben. A kémiailag tiszta álla­potban színtelen, szagtalan és íztelen folyadékot ma­gyarul a finnugor eredetű víz névvel nevezzük meg. A víz szó nagyon tág jelen­téskörét a legkülönbözőbb jelzőkkel vonhatjuk szű- kebbre: iható, lágy, hideg, meleg, álló, folyó, mély, friss, állott stb. A régi ma­gyar nyelv szókészletében gyakoriak voltak még a kö­vetkező jelzős szerkezetek: ásványos, savanyú, égvé- nyes, kénes, vasas, gyantás víz stb. A régi magyarok ajkán és tollán gyakran je­lentkeztek a ma már nem­igen haszált változatok is: fekete víz (így nevezték a kávét), citromos víz (a li­monádé régi neve) stb. Or­vosságként itták régi apáink és anyáink az alma-vizet, a fahéj-vizet. A víz szó itt új jelentésárnyalattal gazdago­dott, s az orvosság szó je­lentése is társult jelentés- tartalmához. Az „egri víz” jelzős szerkezet is ezt a je­lentésárnyalatot hordozza. A XVIII. század óta szerte az országban az „Egri vizet” valóban orvosságként árul­ták, illetőleg használták. Egyik gyémántdiplomás gyógyszerészünk mondta el visszaemlékezésében (vö. Esti Hírlap, 1963. febr. 18.) hogy még az 1900-as évek elején is a Heves megyei patikákban két „kész or­vosságot” ismertek: az Eg­gert szirupot és az Egri vi­zet. Akkor ezt az „egri víz” jelzős szerkezetet széles körben ebben az átvitt je­lentésben ismerték és hasz­nálták. Különben ez a szó- kapcsolat beleillik a régi magyar gyógyszernevek so­rába is. A régi gyógyszer­nevek között találjuk pl. a következő elnevezéseket: Czitvar-viz, Diktamos-víz, Étető-víz. Az „Egri víz” a XVIII. század óta jó hír­névnek örvendett a gyó­gyulást keresők között. Eleinte az egri jezsuiták, később a misericordiánusok vagy ahogyan az egriek mondják: a miserek (irgal- masok) gyógyszertárában készítették és árulták. A ké­szítés „eredeti receptjét” nagy titokban tartották. Ar­ról is tudunk, hogy az egri gyógyszertárak között ké­sőbb a tulajdonjogi perek hosszú sora is lezajlott. Az 1880-as években már Buzáth Lajos „Kígyóhoz” címzett „egri Piacz-téri” gyógyszer- tára is országos propaganda keretében kínálja az „egri vizet”. Érdemes idézni, mit írnak róla: „Több mint száz évi tapasztalat folytonosan igazolta, hogy az Egri viz, mint gyógyszer, számtalan betegségben használtatva, az emberiség valóságos jó te­vője, házi orvosa...” „Gyo- mórgörcs, főfájás, fülzúgás, székrekedés, szélhűdés, kösz- vény, reuma, ideggyengeség, tengeribetegség, hányinger, s a legkülönbözőbb • járvá­nyos és ragadós betegség ellen egyképpen használha­tó”. Állami „vegyészi iga­zolást” is csatolnak a pro­paganda-felhívásokhoz, ki­emelve, hogy az „egri víz­ben” több hatályos gyógy­szeralkatrész találtatik”, il­letőleg „ez emberi szerve­zetre ártalmas alkatrészei nincsenek”. Dr. Bakos József Vízszintes: 1. Kolozsvár neve a dákok idejében. 6. Idézet Vas István lenti című költeményéből; folytatása a függőleges 1. szám. 12. Erbium vegyjele. 13. A sakk­játék befejezésének egyik le­hetséges formája. 14.. Spa­nyolország legnagyobb folyója. 15. Az ólom vegyjele. 16. Evőeszköz. 18. Kettőzve: kelet- ázsiai • eredetű, gongszerű ütő­hangszer. 20. Női név. idegen változata. 22. Egyfajta fa. 23. Di­vatjamúlt súrolópor. 25. Népván­dorláskor! nép. 26. Épületma­radék. 27. Bírósági okmány. 29. Figyelmeztet. 30. Német és nor­vég gépkocsik jelzése. 31. Dobhoz tartozik. 32. Inni ad. 34. Kén és jód vegyjele. 35. Vizszegély. 36. Egy — olaszul. 37. Postai rövidí­tés. 39. Helyettesíti a redőnyt. 40. Zúdít (ford.) 41. EszménvkéD. 42. Szolmizációs hang. 43. Időegység. 44. A Nyugateurópai Birodalom bukásáig tartott. 45. Csücsül. 47. Becézett függőleges 59. számú. 49. Ige fajta. 50. Szomszédos betűk. 51. Állatok nátháia. 53. Fb'vaml hadihajó. 55. Atom központi ré­sze. 56. A padlás neve eeves vi­dékeken — többess^ámban 56. Szamárfüles mitológiai alak — idegen helyesírással. 59. Utód. 60. Kreatúra része. 62. Éneklik. 63. Női név. 64. össszegvűttatt vize alkotta a Hámori tavat. 67. Keleti férfinév 69 A szabadba 70. Az el­határozás végrehajtásához szük­séges. Függőleges: 2 Francia fró és köl­tő (Louis). 3. Mint a vízszintes 67. számú 4. A hőmennyiség mérték- egysége, röv. 5. Tévékészülék betűjelzése. 6. Kispajtás. 7. Lírai tenor szerep Donizetti: „Szerelmi bájital” című operájában. 8. Egy­ben van! 9. Antiért elkel. 10. Alföld. 11. Olyan személy, akinek joga van két állam­polgárság között választatni (la­tin eredetű szó). 17.1 Tagadás. 19. Becézett szülő. 21. Ilonka. 23. Sok virág nő benne. 24. Szovjet vadászgép-típus volt. 27. Fővá­rosa Lima. 28. Kettőzve: edző­tábor város. 31. Reális. 33. Nagy­tudású. 35. Ülőbútor. 36. Mint a vízszintes 36. számú 38. Bíró­sági eljárás. 40. Sziget az Antilla- tenger délnyugati végében. 41. Egyidejűleg született testvér. 43. Hegycsúcs. 44. Jóeszű. 46. Román pénzek. 48. Ellentétes kötőszó. 49. Innivalók. 50. A vízszintes 63. alatti beceneve. 52. Lelkendező felkiáltás. 54. Hegy Kréta-sziget közepén. 55. Vadállat, sav. gép Is teszi. , 57. Neves angol Shakes- peare-színész (Edmond, 1787— 1833). 59. Női név. 61. A „Vér és arany" költője. 63. Fontos élelmi­szer- és ipari növény. 65. A meg­lepetés hangja. 66. Indulatszó. 68. Id őmevhatá rozás. Beküldendő: a vízszintes 6.. — függőleges i. számú sorok meg­fejtése. iúlius 6-ig. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: S az egész föld egy óriás, hirtelen csodától arany- színbe rejtezett. — Könyvet nvert: Szabó Géza. .Tás7berény. (A W'„v.-pt postán küldtük eh) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJT' ---------------• VÉNYE. 1 972. iúűus 2.

Next

/
Thumbnails
Contents