Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-13 / 137. szám

1972. június 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki papírgyárban az elavult széntüzelésű kazán beJyett — földgáztüzelésű modern kazánt építenek. MINISZrtRTAIVÁCS ÜLÉSE NYOMAIN: Szervezettebb a gázvezetékek ellenőrzése - Megkezdték a feltérképezést Májusban foglalkozott a Minisztertanács ülése a bá­nyabiztonság helyzetével, többek között a gázvezetés és a felhasználás kérdéseivel is. Ezen az ülésen több hi­ányosságra is rámutattak. A Minisztertanács szükséges­nek látta az elavult vezetékek cseréjét, rendszertelen­nek ítélte a gázvezetékek ellenőrzését és hiányosnak a vezetékek útját jelző térképeket. Az MTI munkatársa felkereste az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt ille­tékeseit és tájékoztatást kért arról, hogy milyen intéz­kedések születtek e hiányosságok pótlására. írók, könyvtárosok szolnoki találkozója — A gáznemű energiahor­dozót Budapesten kétezer, vidéken pedig 1900 kilomé­ter hosszúságú vezetékek szállítják. Ebből a hálózat­ból több mint 400 kilométer elavult és gyors felújításra szorul. A nagyon költséges vezetékcserét azonban beha­tárolják az OKGT anyagi lehetőségei és így csak fo­kozatosan tudják felváltani a régi öntött-vasat, eternitet korszerű vezetékkel. A ter­vek szerint ezt a munkát 1975-re fejezik be. Legna­gyobb mérvű vezetékcserére az Észak-Dunántúli Gázszol­gáltató Vállalat területén van, szükség, ahol 110 kilo­méternyi csövet kell kicse­rélni. Nagyságrendben ezt követi a Dél-Alföldi Gázszol­gáltató Vállalat, amelynek területén csupán Szeged vá­rosa 70 kilométeres cserére szorul. — Az elavult, régi. de az új vezetékek is rendszeres ellenőrzésre szorulnak. Meg­határozott időnként szüksé­ges vizsgálni, hogv az eset­leges földmozgások n,em tet­tek-e kárt a hálózatban. Az ellenőrzés szervezetté téte­lét már két évvel ezelőtt megkezdték, de a leghaté­konyabb lépésekre az elmúlt hetekben került sor. Az OKGT munkába állított egy korszerű, angol gyártmányú műszerautót, amely pontos évi program szerint járja végig a vezetékeket, és azon­nal regisztrálja az esetleges hibát. A gázszolgáltató vál­lalatok nyolc darab rendkí­vül érzékerl.y nyugatnémet és angol gyártmányú műszert vásároltak, amelyek már az egymilliomod résznyi gázt is érzékelik a levegőben, a ve­zetékek mentén. Ezek mellett száz különböző gáz-érzékelő berendezéssel rendelkeznek. Ezekkel általában két hóna­ponként minden szakaszt el­lenőriznek. Nagy gondot okoz azonban az. OKGT vállalatainak a gázvezetékek feltérképezése. A vezetékek útját lakott, te­rületen eddig egv-egy ház falán jelölték meg. Ez a kezdetleges módszer azonban nem adott lehetőséget arra, hogy példáúl az építőiparral egyeztessék a terveiket. Harmadik alkalommal ren­dezik meg immár Szolnokon a könyvtárosok és írók ta­lálkozóját azzal a nemes céllal, hogy az olvasás, a könyv megszerettetésének ügyét társadalmi üggyé avassák. Éppen ezért hívták meg a rendezőszervek a teg­nap kezdődő és három na'- pig tartó eszmecserére a megye tanácsi és társadalmi szerveinek képviselőit is. A délelőtti tanácskozás folya­mán, amelyet Bárdi Imre, a megyei tanács elnökhelyet­tese nyitott meg, három elő­adás hangzott el. Szente Fe­renc, a KMK osztályveze­tője a könyv és a könyvtár tudatformáló és információs szerepéről beszélt, Molnár Zoltán író arról fejtette ki gondolatait, hogy a Hazafias Népfront széles körökben milyen módon tudja támo­gatni az Olvasó Népért moz­galom tevékenységét. Fábián Zoltán József Attila-díjas író, az Írószövetség titkára pedig a kérdéses mozgalom elért eredményeiről, továbbá a fejlődés irányairól tájé­koztatta a találkozó résztve­vőit. Többen kértek szót az előadásokat követő vitában, s különösen a rákóczifalvi könyvtáros hozzászólását kí­sérte nagy figyelem, aki ugyanis arról számolt be, hogy miként sikerült a ta­nácsi és egyéb társadalmi szerveket bevonnia a könyv­tár-támogatás áldozatos munkájába. A tanácskozás szünetében arra kértük Fábián Zoltán írót, hogy röviden jellemez­ze a szolnoki találkozó je­lentőségét, továbbá fogal­mazza meg, hogy mit is je­lent ez a találkozó az írók számára, valamint mit tart az Olvasó Népért mozgalom legfontosabb eredményének. — A szolnoki találkozó jelentőségét elsősorban az adja. hogy a könyvtáros to­vábbképzés egyetlen olyan sajátos új formája, mely nem szorítkozik csupán a * könyvtáros szakma szűk tudnivalóira, hanem társa­dalmi összefüggéseiben, ha­tásában foglalkozik a könyv­tár feladatával, a könyvtá­rosok munkájával. Ez a for­ma, ez a fajta szervezett együttlét más megyékben még nem ismeretes, a szol­noki példa elterjedése igen üdvös lenne. Helyi sajátság továbbá az is, hogy ebben a megyében működik már az Olvas Népért mozgalom társadalmi elnöksége is, amely olyan társadalmi ala­kulat, testület, amely szer­vezni tudja azokat az erő­ket, amelyek segítsége nél­kül a könyvtárhálózat erő­södése elképzelhetetlen. — Ami pedig az írókra gyakorolt hatását illeti, szá­munkra, miként a római filozófusoknak a fórum, olyan lehetőség a szolnoki találkozó. Kifejthetjük a művelődésről vallott elvein­ket, elképzeléseinket, és szembesíthetjük a közműve­lődés hivatásos munkásai­nak elgondolásaival. Persze csak azoknak az íróknak a számára lehetőség, akik igénylik a közéleti tevé­kenységnek ezt a fajtáját, akik szépírói munkásságuk mellett vállalják az írás, a könyv útjának egyengetését is az olvasóhoz. A példát ebben Móricz mutatta, ő maga is ily módon élt: írt és agitált, közvetlenül bele­avatkozni a társadalom me­netébe, a társadalmi folya­matokba, izgalmas az író számára is. Az Olvasó Népért mozga­lom legfőbb sikerei között pedig azt tartom számon, hogy akcióinkkal és felhívá­sainkkal sikerült megállíta­nunk a könyvekre és a könyvtárakra fordítandó be­ruházási összegek visszaeső tendenciáját. Sőt, már a holtponton túl is jutottunk. Üj könyvtárak, új könyvtá­rosi státuszok születtek a mozgalom hatására. És nem mellékes az sem, hogy egy­re több érdekes kísérlet próbálkozik megoldani az olvasás játékos megszeret­tetésének feladatát. Például a szolnoki gyermekmatiné- előadások a színházban. Rózsa Ferenc Emlékezés mártírhalálának 30. évfordulóján Ma harminc éve, hogy a Horthy-fasisz- ták börtönében az agyonkínzott Rózsa Ferenc mártírhalált halt. Rózsa Ferenc életútját egy kegyetlen korszak határozta meg. Mint forradalmár maga választotta ezt az utat. Miután leérettségizett, 1926- ban a karlsruhe-i egyetemen kezdte meg tanulmányait, majd Drezdában folytatta és ott is szerezte meg mérnöki oklevelét. Még mint fiatal ember, bátyja, Richard révén ismerkedik meg a munkásmozga­lommá^. Egyetemi évei alatt baloldali if­júsági 'csoportot szervez és szerkesztője a szocialista diákszövetség lapjának. 1931 végén már mint mérnök tér haza Ma­gyarországra. Idehaza is Richard bátyja életútját kö­veti, aki hét esztendőt töltött a Horthy- rendszer börtöneiben, majd a második vi­lágháború idején, mint partizán halt hősi halált. Bátyja bevonta őt a Kommunista című lap szerkesztőbizottságába, 1935-ben pedig részt vesz az ifjúmunkás egységfront megteremtésében. Közben összekötő a KIMSZ és a KMP között. Hivatásos for­radalmár lesz és mind nehezebb felada­tokat kap. Résztvesz a nagy építőmunkás sztrájkokban, s úgy járja ki az illegális munka iskoláját, hogy idős szülei nem is sejtik, milyen veszélyes az út, amelyen fiuk jár. 1940-ben már a Központi Bizottság és a Titkárság tagja, majd a Szovjetunió el­leni támadás után illegalitásba vonul és a magyar függetlenségi mozgalom egyik irányítója lesz. Rózsa Ferenc elvtársnak oroszlánrésze volt a Népszava 1941 kará­csonyi számának szervezésében, amely je­lentős állomása volt a magyar népfront­mozgalom kialakulásának. Amikor a párt megbízza az illegális Szabad Nép szerve­zésével, éppen azért esik- rá a választás, mert tudják, hogy csak egy ilyen kiváló adottságokkal és tapasztalatokkal rendel­kező férfi képes megbirkózni az akadá­lyokkal. amelvek a fasiszta terror eszten­dejében egy illegális lap megjelenése előtt állnak. Rózsa elvtárs munkatársaival együtt teljesíti a párt megbízatását és 1942. február 1-én a gyárakban, üzemek­ben és másutt, az illegális párt lapterjesz­tői által továbbítva, megjelenik az illegá­lis Szabad Nép első száma. A KMP Központi Bizottsága Rózsa Fe­renc elvtárs személyében nagyszerű szer­kesztőt állított illegális lapja élére. Rózsa Ferenc nagy műveltségű, hatalmas mun­kabírású ember volt. Nagyfokú érdeklődés és optimizmus sugárzott belőle. Rend­kívül fogékony az élet új kérdései iránt» 1935-ben, az Internacionale VII. kong­resszusa után nagy hatást gyakorolt néze­teire a népfront, a fasizmus ellen harcolni kívánó erők összefogásának gondolata. Nemcsak magáévá tette ezeket a gondo­latokat, de cselekedeteinek is ez volt ru­gója, amikor a második világháború idő­szakában a pártmunka céljának tekinti a politikai munka kibontakoztatását. A pártvezetésben sokat tesz a baloldali szo­ciáldemokratákkal való együttmunkálko- dás megteremtéséért, szorgalmazza a kap­csolatfelvételt a radikális értelmiséggel, különösen pedig a Szabad Szó körül tö­mörülő paraszt írókkal és paraszt politi­kusokkal. A Szabad Népben megjelent írásai kom­munista helytállásra nevelték a párt tag­jait, elemző cikkei helyes útmutatást adtak a háború és a fasizmus elleni harcban.'Az illegális kommunista újságot sok szál fűzte a munkásokhoz és a dolgozókhoz. 1942. június 1-én letartóztatják és az Andrássy laktanyában kétheti kegyetlen kínzás után, anélkül, hogy egy szó val­lomást tudtak volna kicsikarni belőle, gá­lád módon meggyilkolják. Rózsa Ferenc számára a leírt szó és az eleven tett szo­ros egységet jelentett. Hű maradt ahhoz, amit maga írt a Szabad Nép hasábjain: „Ha vallatnak, inkább válaszd a halált, minthogy árulóvá legyél. Ütni fognak, villanyozni, csontjaidat össze fogják tör­ni, de te gondolj közben arra, a pártnak ki kell vezetnie Magyarországot a hábo­rúból”. Mikor őrá került sor. egy betűvel sem tért el attól, mint amit leírt. 1 Egy nagyszerű emberre, egy hős forra­dalmárra emlékezünk ma. mártírhalálá­nak harmincadik évfordulóján. Rózsa Fe­renc elvtárs élete napjaink emberének is például szolgálhat, (K.S) Csaknem százhúsz millióért Képek a cukorgyári rekonstrukcióról Azzal a csaknem 120 mil­lió forintos beruházással, amely a Szolnoki Cukorgyár rekonstrukciós programjából az idén várhatóan megvaló­sul, három fő objektum ké­szül el. Legbiztosabbak a gyáriak abban, hogy az új, napi 300 vagon teljesítményű diffúziós berendezést már a répafeldolgozás kezdetén üzembe állíthatják, mert azt a Nysa lengyel szállítócég idejekorán megküldte, s jó ütemben szer'elik a Gép- és Felvonószerelő Vállalat dol­gozói. Másfél hónapja várnak hi­ába a szeletszárító állomás egyik dobjára, amelynek — ugyancsak importból — áp­rilis végéig kellett volna megérkeznie. A már telje­sen kiszolgált szárítókemen­céket az épületben elbontot­ták, s amíg az új dobot a kampány idején nem vehe­tik használatba, nem lesz mód egy mázsányi száraz szelet előállítására sem. Leg­feljebb préselhetik majd, de ez csak félmegoldás. A cukorszárító állomáson nem annyira a technológiai szerelés, mint az építés idő­beni elmaradottságával elé­gedetlen a beruházási osz­tályvezető, de a két új len­gyel szárítódobot még a régi állomás üzemeltetésével tud­ják majd nélkülözni. Az új­nak a gyártósorba való csat­lakozását pedig eleve úgy építik ki, hogy amint lehet, üzem közben is kiválthas­sák vele a régit. Legszűkösebb a gőzellátás lesz, mert az erőmű bővíté­sének építőipari késedelme miatt reménytelennek tart­ják, hogy az új NDK-gyárt- mányú kazánnal gőzt termel­hetnek az idén. Ennek kivé­telével gyakorlatilag ez év­ben megvalósul a rekonst­rukció végcélja: a napi 500 vagon cukorrépa feldolgozá­sára alkalmas gyártósor kié­pítése. Hegesztés az új diffúziós berendezés szelettcknőjében. Szerelik a szeletszárító-állomás vasszerkezetét. Már végleges helyén van a két — egyenként 26 tonna súlyú — cukorszárítódob. Közgazdász vándorgyűlés A Magyar Közgazdasági Társaság, a MTESZ Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társasága és a TIT Közgaz­dasági Választmánya rende­zésében hétfőn, Székesfehér­váron megkezdődött a XI. Közgazdász Ván lorgyűlés. A Vörösmarty Színházban ren­dezett plenáris ülésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára, dr. Paluvcgi Lajos pénzügyminiszter, Keserű Já. nosné könnyűipari miniszter, Csikós Nagy Béla államtit­kár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, Bakonyi- Sebestyén Endre, az Állami Fejlesztési Bank elnöke. Dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter, a TIT Közgaz­dasági Választmányának el­nöke nyitotta meg a konfe­renciát. A XI. Közgazdász Ván-« dorgyűlés ezután Keserű Já' nosné könnyűipari miniszter vitaindító előadását hallgatta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents