Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-13 / 137. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. június 13. /Íu&gbnTörténet a szerelemről és a halálról Ha egy író vagy költő valami általánosan emberit «kar megfogalmazni, szívesen bolyong vissza régvolt őseinkhez, a csodás varázslatok, a sok istennel áldott mitológia világába. Ezek a történetek természetesen (és szükségszerűen) mindig tanulságosak. Néha viszont már-már unalmasak, csakhogy ezt nem nagyon merjük hangosan mondani, mert a fenkölt művésziség óvatosságra késztet. í Megvallom, mikor Illés Endre kisregényének rádió- váltpzatát kezdtem hallgatni, ilyen vegyes érzések voltak bennem. A magasztos és választékos beszédmód, a kimért, példákkal már-már példabeszédekkel fűszerezett szöveg a mai fülnek legfeljebb egzotikus, mindenesetre idegen. Hallgatom, mint egy felnőttnek való mesét, de azonosulni nem tudok vele. Illetve... Nem tudok, az elején. Mert attól a pillanattól kezdve, hogy Szávitri, Asz- vapati király leánya megtalálja szerelmét Szatjavánt — kezd a történet érdekfeszítővé, izgalmassá válni. A Szávitrit alakító Váradi Hédi képes a szeretet, a szenvedélyes hűség őszinte elhitető megszólaltatására még akkor is, amikor ilyen nehezen mondható szövegbe kell a figura érzelmeit kényszeríteni. Olyannyira, hogy már ott vagyunk mellette, már elhisszük, hogy Jama, a halál istene létezik, hogy a csodák természetesen csodák — mert mind e csodák mögött van valami roppant realitás, egy a legemberibb dolgok közül: a tiszta szerelem. Varga Géza, a rendező a regény hangjátékváltozatát — az előbbiek szerint — kissé elnyújtott, s így érdektelenné vált expozíció után illúzióteremtően, a költői ihletésű mű teljes szépségének kibontásával tudta folytatni. Ebben Váradi Hédi élményszámba menő alakítása mellett válogatott szereposztás és a jó kísérőzene is sokat segített. Rádiók abaré Mit tagadjam, bizony jócskán elálmosodtam ezen az adáson. De egy ember fizikai állapota nem lehet mércéje a műsornak. Igazam van-e tehát, ha álmos vagyok? A műsor elején még nincs. (Igaz, nem is vagyok még álmos), mert Sándor György az önmagát humoralistának keresztelő „egyszemélyes színház” megnevettet. Azzal, ahogy csinálja. Ahogy groteszk poén lesz egy jól alkalmazott szünetből, a mondat nemvárt meglepő befejezéséből. A humorral tehát rendben volnánk. Hogy hol a moralista? Hát azzal még van egy kis bibi, mert Sándor György — talán félve, hogy nehezebben emészthető szövegei nem illenek a kabaréba — nem nagyon moralizál. Nem környékez az álmosság akkor sem, mikor Bo- gáti Péter Monotónia című jelenetét hallgatom Góliátról (az elemről), aki eltűnt, majd megjelent, de akkor már lejárt. A gügye dialógus, melynek épp ez a monotonitás az újszerűsége, annyira jó ötlet, hogy szívesen hallanánk más, fajsúlyosabb kérdések keret játékaként is. Sajnos több műsorszámot már nehéz kiemelni. Sok az ismétlés, a régi. gúnya, tudj’ isten hányadszori kifordítása. A rádiókabarétól — lévén az egyik, melyet nagyon sokan hallgatnak — több újat várunk. Többet, mert jobbhoz szoktattak bennünket. — írömböczky — PINTÉR ISTVÁN: A windsori herceg regénye A királyi család nem maradt adós. A windsori herceg feleségének a királyi fenség cím jár, de Mary anyakirálynő sugalmazására az alkotmányjogi szakértők megtalálták azt a formulát, amely szerint Wallis War- fieldet meg lehetett fosztani ettől a címtől. Válaszul a windsori herceg és menyasszonya fokozták esküvői előkészületeiket, hogy pompában vetekedjenek a koronázási ünnepségekkel. A menyasszony újabb negyvennyolc ruhát rendelt, aztán megint rtegyven újabb toaletett és tizennégy kalapot. A legelőkelőbb párizsi divatcégek igazgatói állandóan Candéban tartózkodtak, hogy azonnal kéznél legyenek, ha Wallis Warfieldnek valamilyen újabb kívánsága támadna. S a fáradhatatlan menyasszony szinte minden órában új és új ötletekkel állt elő. A divatkreátorok autón robogtak Párizsba a megrendelésekkel, hogy aztán robogjanak vissza ruhát próbálni. Egy napon egy hatalmas Rolls Royce-on megérkezett Cornelius Vanderbilt, az amerikai újságkirály. Gloria Vanderbilt segítségével Waf- lis Warfield elérte, hogy esküvőjéről maga Vanderbilt adjon tudósítást, aki személyes közreműködésével még az angol koronázási ünnepségeket sem tisztelte meg. A nagy esküvőt 1937. július 3-án tartották meg a candéi kastély zenetermében. A volt VIII. Edwardot és Wallis Warfieldet, akiért 323 napi urakodás után a király odaadta trónját, a hetven- kétezer lakosú észak-angliai Darlington város anglikán papja, Jardine adta össze. A lelkész felsőbb hatóságainak beleegyezése nélkül vállalkozott a szertartás vezetésére. A polgári esküvőt az egyházi szertartást megelőzően Mercier, Monts polgármestere előtt tartották meg. A polgármester feltűzte a francia nemzetiszínű szalagot, az anyakönyvvezetői jelképet, és feltette a kérdést: — Monsiuer David Windsor herceg, nőül akarja-e venni a baltimore-i születésű Madame Wallis Warfieldet? Windsor hercege is franciául válaszolt. Határozott hangon jelentette ki: — Oui. A kérdést most a menyasszonyhoz intézte az anyakönyvvezető, aki a fültanúk szerint kissé remegő hangon rebegte el az igenlő választ. A polgármester ezután felolvasta a francia házassági törvény ide vonatkozó szakaszát, amely kötelezi a férjet, hogy védelemben részesítse feleségét, és az asz- szonyt, hogy híven engedelmeskedjék férjének. A polgármester — nem lett volna francia, ha nem így cselekszik — rövid üdvözlő beszédében hangsúlyozta, mennyire nagyrabe- csülte Edward lemondását, azt a lépést, amelyet nem az ész, hanem a szív diktált. Végül pedig a francia miniszterelnök nevében hatalmas virágcsokrot nyújtott át a hercegnek és hercegnének, aki azonban nem volt hercegnő. Az angol királyi családnak természetesen egyetlen képviselője sem vett részt az esküvőn, amelynek idején a candéi kastélyt több száz főnyi csendőr- és rendőrkülönítmény őrizte. A rendfenntartók körülbelül hat mérföld sugarú kordonján csak írásbeli igazolvánnyal lehetett átlépni: így védték a kíváncsiaktól az új párt. A környéket ugyanis az érdeklődők tízezrei árasztották el. Éjszaka a környékbeli erdőkben sátoroztak, majd eleveztek a kastély mellett mintegy száz méternyire folyó Indén, hogy legalább megpillanthassák a kastélyt. Az ifjú pár néhány nap múlva az ausztriai Wasserleonburg kastélyba utazott. Még itt is csendőrkülönítmény tartotta távol tőlük az érdeklődőket. A nászajándékokat teherautók vitték utánuk, s az első napokban levelek és táviratok ezrei érkeztek a címükre. Néhány nap múlva azonban a levél- forgalom napi harminc-negyvenre csökkent. A nyarat a hercegi házaspár Wasserleonburgban töltötte, s aztán szeptemberben Magyarországra utaztak, hogy ott részt vegyenek egy vadászaton. Bedaux mérnök, a róla elnevezett Bedaux- rendszer kidolgozója már előzőleg vadászterületet bérelt Borsodivánka környékén a herceg számára. Bedaux ez idő szerint Magyar- országon élt, különböző tőkéscsoportok megbízásából vezette be rendszerét a magyar gyárakban. Kevés gyűlöltebb alak volt akkoriban, mint ő. Az a tény, hogy a windsori herceg barátjává fogadta, egy csapásra véget vetett a herceg magyarországi népszerűségének. Windsor hercege és felesége tiroli ruhában érkezett Borsodivánkára, ahol a harminchat szobás Prónay-kas- tély adott ideiglenes otthont nekik. A község elöljárósága kötelezte a falu lakóit, hogy a windsori herceg borsod- ivánkai tartózkodása idején magyaros népviseletben járjanak. A herceg ismét előszeretettel itta a „báráckot”, s Mezőkövesdről cigánybandát hozatott, hogy mulasson egyet. Borsodivánkáról aztán Budapestre autóztak a hercegék. Ismét a Dunapalotában szálltak meg. A budapesti angol követ tisztelgő látogatást tett náluk, de a kormányzó nem hívta meg őket. S hogy a mellőzés kellemetlen visszhangját elkerülhessék, Horthy ebben az időben egy hadgyakorlaton vett részt, „elfoglaltságával” mentve ki magát. ( Folytatjuk) Rádiójelzések a Hold túlsó oldaláról Az Apollo—15 repülésekor először sikerült fogni az űrhajó azon rádiójelzéseit, amelyeket a Hold túlsó oldalán való tartózkodáskor bocsátott ki. A Sagamore Hill-i (USA) 45 méteres antenna 140 másodpercig fogott jelzéseket olyan időpontban, amikor az Apollo— 15 a földi optika szerint 63 km távolságra volt a Hold korongjának szélétől. A jelzések akkor szűntek meg, amikor ez a távolság 158 km-re nőtt. E jelenség magyarázata még nem teljesen tisztázott. Feltételezik, hogy a Hold felületén terjedő hullámokról van szó; a holdtalaj rossz elektromos vezetőképessége és nagyfokú szárazsága is alátámasztja ezt az elméletet. Egy másik magyarázat szerint a hullámokat á Holdon levő hegyalakula- tok prizmaként térítik el útjukból. A sugárbiológiai intézetben 1957-ben alapították nálunk az Országos Frederick Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetet. Feladata kettős: élő szervezetek külső és belső sugárhatásaival kapcsolatos alapkutatások, valamint sugárzó anyagokkal dolgozó munkahelyek gyakorlati ellenőrzése. Képünkön: Sugárfertőzött patkányokon operációt végeznek az intézetben. (MTI Fotó — Kovács Sándor felvételei — KS) A P—víz felfedezése Egy templom utazása Hódolat Dózsa Györgynek A televízió gazdag programmal emlékezik meg Dózsa György születésének 500. évfordulójáról. Június 19-én hétfőn rendkívüli adásnapon közvetítik felvételről ■ a Szegedi Szabadtéri Játékokról Illyés Gyula Dózsa György című kétrészes drámáját Félix László rendezésében, június 20-án sugározzák az „Alattvalók és királyok” című négyrészes sorozat bevezető adását. Június 25-én Ceglédről helyszíni közvetítésben számol be a televízió a Dózsa György ünnepség eseményeiről. Madrid szívében, a Montana del Principe Pio tetején, ahol híres kaszárnya állt, most egy fáraótemplom néz farkasszemet a spanyol királyi palotával. A sűrűn egymás mellé épített magasépületek között szabad térségben állnak a templomfalak, mögöttük szélesen terül el a Casa del Campo parkja. A templomot az egyiptomi kormány ajándékozta Spanyolországnak köszönetképpen azért, hogy az UNESCO felhívására a nubiai emlékművek megmentésében a spanyol szakemberek is résztvettek. Az 1960-ban lebontott templomot először Egyiptomban, Asszuán közelében egy szigeten tárolták, majd az összesen 850 000 kilogramm súlyú építményt 1359 ládába csomagolták, Alexandriába szállították, ahol berakodták a „Benisa” nevű spanyol hajóba. 1970. június 19-én érkezett meg a szállítmány Valenciába. Itt 90 teherautóra rakták át a hajó rakományát és elszállították Madridba. A templom újrafelépítését neves spanyol régészek és építészek irányították, A mesterséges molekulák létrehozói — a laboratóriumi építészek — különös felfedezéssel lepték meg a világot: a szovjet kutatók előállították a P-vizet. A látszólagos egyszerűség ellenére az életünkhöz nélkülözhetetlen víz még számtalan titkot rejt magában. A laboratóriumban előállított P—víz fajsúlya 1,4 és fénytörési mutatója 1,49. A közönséges vízé csak 1,33. Az új víz vazelinra emlékeztet, alig-alig párolog, és csak igen alacsony, — 50 °C hőmérsékleten fagy meg, illetve válik üvegszerűvé. A kísérletek során megállapították, hogy 700—800 °C hőmérsékleten változik vissza közönséges vízzé. A felfedezés nagy érdeklődést keltett világszerte, különösen az USA-ban, Angliában és Belgiumban. A P—vizet csak az USA-ban 10 laboratórium elemzi, vizsgálja. A munkába mindenütt bekapcsolódtak a kvantumkémia elméleti és gyakorlati szakemberei. A szupersűrű vizet egyelőre kis meny- nyiségben tudják csak előállítani, ezért gyakorlati fel- használásáról korai lenne nyilatkozni. Feltételezik — nem is alaptalanul —, hogy védelmet biztosít a neutronok ellen. A biológusok számára is szép feladatot jelent a P—víz kutatása. Szétmállik a Parthenon márványa Házassági Töredelmesen be kelt vallanom, jómagam is serény olvasója vagyok a lapok házassági hirdetéseinek. Olvasom e hirdetéseket egyrészt kaján-kujon kíváncsiságból, de legfőképpen azért olvasom ezeket a kis híradásokat férfiakról és nőkről, hogy ki ne merülhessen csodálatom az emberi lelemény ugyancsak kimeríthetetlen mélységei iránt. Hogy milyen ötletek, milyen igények, milyen vágyak és el- képzelődések fogalmazódnak meg, — igen nagy öröm és tanulság olvasni mind. Itt van kérem rögtön egy ajánl- kozás... „Főbérleti lakás van...” Akinek van, az 78 éves férfi. Nősülni akar. „Kalandornők kíméljenek” jeligére a hirdetőbe! Az élet minden területén igényes mérnök, vagy más diplomás férfi ismeretségét keresi „jogosítvánnyal” rendelkező nő. Az életnek mely területe lehet az a „minden”, amihez egy nőnek nem árt, ha jogosítványa van? S ha van jogosítványa is, mert a „minden” területen igényes férfije is megvan a tisztelt hirdető félnek, akkor minek ahhoz diploma. Illetőleg, ha ahhoz is kell, akkor milyen diplomára gondol? S ha olyanra gondol, olyan diplomára, akkor hol lehet olyat kapni? Eddig csak nőknek adtak és adnak ilyesfajta diplomát, de azt rosszabb körökben is másként nevezték és nevezik. Aztán van olyan hirdetés, amit nem is értek: ha valaki 44 éves, jó megjelenésű, közgazdász férfi, saját háza és autója van, akkor miért kell hirdetés útján „küzdőtársat” keresnie? Mit kell leküzdeni, mi csak közös erővel megy? És miért küzdelmes csatára hívja szíve majdani hölgyét a hirdető fél, miért nem... Szóval az ilyen csatára kész nőknek amúgysem egy hirdető férfi, hanem egy Dzsin- gisz kán kellene! De nem értem azt a hirdetést sem, amelyben a férfi, vagy nem dohányzó nővel, vagy gyermektelen asszonnyal kötne ismeretséget házasság céljából. Hog'S pászol a lányok dohányzása a gyermektelen asszonyhoz? Vagy lehetséges, hogy az a lány, aki dohányzik annak gyermeke lesz, s akinek nem lesz gyermeke, az onnan nem lesz, mert nem dohányzott. A Fecske, mint antibébi pirula? „Kalandornők kíméljenek” — szögezi le a hirdető. Hm: kalandornők! Kedvem lenne feladni egy őszinte és nyílt hangú hirdetést, valami ilyesmit, valami sallangtól mentes ilyesmit, hogy: „Férfi vagyok. Nem hitvány, gyenge báb. Kinek kellek? Kalandornők ne kíméljetek!” És talán más másnap olvashatnám is a választ: „Te isten, hogyne kell énéi! Maca!” Hiába, szeretem a nyílt beszédet. Gyurkó Géza Az UNESCO megbízásából három tagú szakértőcsoport megvizsgálta Athén leghíresebb nevezetességét, az Ak- ropoliszon 2400 évvel ezelőtt épített márványtemplomot, a Parthenont. A bizottság megállapította, hogy a levegő szennyezettségének hatására a márvány homokká válik és szétmállik. E pillanatban még nem áll fenn az a veszély, hogy a templom beomlik, de a csodálatos építészeti alkotást máris kikezdte az idő. A szobrokat és szobrászati díszítményeket az eső által odakerülő szén és kén korróziós hatása pusztítja, maA kezelés nem tart egy percnél tovább. A nyakcsigolya, hát- vagy vállízületi fájdalmakkal jelentkező páciens végigfekszik egy ágyon. Az orvos ráteszi kezét a hátára, majd gyors, pontos mozdulatokkal megnyomja néhány ponton a gerincoszlopot. Minden egyes alkalommal halk reccsenés halgát a márványt pedig a levegő szennyezettsége. 2350 éven át ez nem okozott gondot, de Athén iparosodásának 40 éve alatt a levegő olyan szennyezetté vált, hogy hatására máris porlik a márvány. De kárt okoztak a vaskampók és új eresztékek is, amelyekkel a restaurátorok új márványdarabokat illesztettek a régihez. A szakértők szerint sikálni sem szabad a márványt. Ugyancsak kárt okoz a világhírű műemléknek a turizmus is: ezrével járják az Ősi templomot a turisták és tapossák a márványt — nem is mindig kíméletesen. latszik. Azonban úgy tűnik, hogy a páciens nem szenved. Sőt, amikor felkel az ágyról, korábbi fájdalmait sem érzi. A „chiroterápia”, vagyis a kézzel végzett gyógyítás nem új tudomány, csak napjainkban kezdi visszanyerni polgárjogát még a határozott ellenvéleménye^ volt orvosok körében is, ./ A gerincoszlop gyógykezelése
