Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

1972; Június 1: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A * egész ország basznál ja termékeiket Uj olajfinomító, erőmű Olefinüzem Leniiivárosban Polgári védelmi aktívaértekezlet Szolnokon Kevesebb baleset a mezőgazdaságban A fröcsi-cipők gyárában Látogatás a Duna Cipőgyárban A Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatott Dana- cipők egy csoportja. Mint ebből is látható, a gyár gyer­mek-, női- és férti cipőket, szandálokat egyaránt készít 1975-ig szabja meg a fel­adatokat. A kiképzés célja, hogy a lakosságot felkészít­se a tömegpusztító és ha­gyományos fegyverek hatása elleni védelemre, a terme­lési, ellátási, mentő-mente- sítő feladatok és az ideig­lenes helyreállítási munkák elvégzésére. A határozat szerint szer­vezett kiképzésben vesz részt a szakszolgálatok, szakszol­gálati alakulatok, az üzemi és önvédelmi szervezetek személyi állománya. Az üze­mi, intézményi dolgozók és a munkaviszonyban nem ál­ló, a kitelepítésben és befo­gadásban résztvevő lakosság polgári védelmi felkészítését pedig kötelező jellegű pol­gári védelmi oktatás bizto­sítja. Az általános és szakmai kiképzések befejezése után a résztvevőknek elméleti, gyakorlati vizsgát kell tenni. Az alkotó munka segítéséért Kedden Vass Imre főtit­kár elnökletével ülést tar­tott a Művészeti Szakszer­vezetek Szövetségének köz­ponti vezetősége. Többek között megtárgyalták a Mű­vészeti Szakszervezetek Szö­vetségének agitációs és pro­paganda munkáját. Kárpáti Sándor, a Művé­szeti Szakszervezetek Szö­vetségének titkára referátu­mában egyebek között hang­súlyozta: legfontosabb fel­adat a művészeti alkotó munka segítése, a párt kul­turális és művészetpolitikai elveinek érvényesítése a szakszervezeti keretek kö­zött is. Indokoltnak és reá­lisnak látszik a politikai tö­megoktatás körének bővíté­se, nagyobb tömegek bevo­nása. A Művészeti Szakszerve­zetek Szövetségének titkára aláhúzta: helyesnek és szük­ségesnek látszik a gazdaság- irányítás reformjának a mű­vészeti területre gyakorolt hatásait, tapasztalatait ösz- szegezni. tósabbak. megbízhatóbbak lettek, mióta „fröccsöntik” a cipők talpát. Természetesen az új mel­lett ott van még a régi. a különböző műanyagtalpas gyártmányok hosszú sora is. A gvár évente új és régi '„Kérek egy liter tejet!” — naponta talán egy milliószor is elhangzik ez a felszólítás a boltokban. És a bevásárló szatyrokba kerül a műanyag zacskós tej. — Nem kell az üveggel bajlódni, kimosni, a boltba visszavinni. — Olcsó, ügyes, praktikus. Megszok­tuk. Ezeket a műanyag zacskó­kat — műszaki, nyelven szól­va, tömlőket — a Tiszai Ve­gyi Kombinátban gyártják. Hogy mennyit? Blahut Já­nos, a kombinát gyárvezető helyettese azt feleli: „Csak tonnában tudom megmonda­ni. A tejcsomagolás jelenleg több, mint 2500 tonna polie­tilén alapanyagot igényel." És még mennyi mindent! Például 40 millió darab mű­anyag zsákot, amelyben a műtrágya utazik a különbö­ző gazdaságokba. Hozzávető­leg 2—2.5 ezer tonna granu­látumból készítenek 10 mil­lió négyzetméter fóliát. — Gyors számítás; ennyi fóliá­val egy közepes méretű me­zőgazdasági üzem egész te­rületét be lehetne borítani vagy az ország összes fut- ballpályáját. Nincs az országban még egy olyan gyár, amelynek termékeit annyi helyen és annyi iparágban hasznosíta­nák, mint a Tiszai Vegyi Kombinátét, mert a műanya­gokra például Baranya me­gyében éppen olyan nagy szükség van, mint Bács-Kis- kun vagy Gyór-Sopron me­ne épülne valamilyen új üzemrész. Sokan írtak már arról, hogy itt, az ország leg­nagyobb vegyipari vállalatá­nál termelik a legtöbb am­móniát, nitrogénműtrágyát, egyedül itt folyik olefinek és polietilén gyártása s itt található az ország második legnagyobb festékgyártó üzeme. Kevesen ismerik vi­szont a nagyarányú további fejlődésnek azt az európai méretű perspektívái át, ami a szovjet—magyar olefin­egyezmény alapján a kombi­nát előtt kirajzolódik. A kombinát fejlesztésére 19—15 év alatt több tízmii - liárd forintot költenek. A város határában épül fel egy új, nagy kapacitású olajfino­mító. A „Barátság II” veze­tékből, Kazahsztán lankáiról, több ezer kilométer távolság­ból szállítja ide az olajat, évente 6 millió tonnát fog­nak itt megcsapolni, és fel­gyében. A közlekedési vál­lalatok, az autóipar, de a textilipari is keresi a műgu­mit, a mezőgazdasági üze­mek az agrofóliát, a gépgyár­tás a különböző festékeket, az élelmiszeripar a csomago­lásra alkalmas fóliákat, a sokféle tömlőt, műanyag hor­dókat, palackokat. Jellemző adat: míg 1966- ban 150 tonna, 1969-ben 4600 tonna, 1971-ben már 15 000 tonna műanyagot Kért és ka­pott innen az ipar és a me­zőgazdaság. Európai mérető fejlesztés Leninvárosban, illetve a város óriási üzemében nem múlik el év, sőt hónap, hogy ne adnának át valami újat, dolgozni. Felépül a tüzelő­olajat hasznosító 2000 mega­wattos hőerőmű. t Uj olefinuzem 1975-ig Az óriási beruházás egyik ága: az új olefinüzem. — Marjas László és Gémes Ká­roly mérnök tájékoztat, hogy az első lépcsőt 1971 őszén adták át az építők és most a második lépcsőn dolgoznak. Milyen előnyökkel jár az új olefin üzem? TöbbeK kö­zött a KGST-n belül árucse­rére is alkalmat ad. A gaz­A Hotel Duna Interconti­nental kongresszusi termé­ben kedden megkezdte mun­káját a KGST .Építésügyi Állandó Bizottságának 33. ülése. A plenáris ülésen Vál.yi Péter, a Minisztertanács el­nökhelyettese a magyar kor­mány nevében köszöntötte a budapesti ülésszak részve­vőit. Rámutatott arra, hogy a KGST tagországok — köz­tük hazánk is — jelentős an vagi eszközökpt fordíta­nak az építő és építőanvag- inar fejlesztésére. A haté­kony nemzetközi együttmű­ködés és a szocialista mun­kamegosztás jelentősen hoz­zájárul a feilesztési munkák meggyorsításához. A szo­cialista integráció komplex daságos méretekben ésmeny- nyiségben gyártott alapanyag egy részét a Szovjetunió át­veszi tőlünk, ugyanakkor ők olyan alapanyagokat szállí­tanak haznáknak, amelyeket jelenleg a magyar vegyipar nem gyárt; polipropilént, po- liacrilnitrilt, poliamidot, eti- lénglikolt és stirolt. — Civil fülnek szokatla­nok, furcsák ezek a szavak — mondom a vegyészeknek, de ők azzal válaszolnak, a nylon ruhák, harisnyák, pu­lóverek alapanyagainak ne­veit is hamar megtanulta a vásárló közönség. Megtanúl- ják majd ezeket a neveket is, amikor „civil” használati tárgyak lesznek belőlük. Import helyett hazai műanyagok Még mindig jelentős meny- nyiségű műanyagot kényte­len importálni népgazdasá­gunk, ezért a Tiszai Vegyi Kombinátban erőteljesen fej­lesztik a műanyag feldolgo­zását. Tavaly ősszel adták át azt az üzemrészt, ahol már új termékeket lehet gyártani. A múlt?... Lehet egyálta­lán múltja ennek a fiatal kombinátnak? Hát igen, le­het s erről a vezetők beszél­nek. Kezdetben csak műtrá- gyás zsákokat és agrofóliát készítettek, ma már ezeken kívül fóliatömlőt (ismerő­sünk a tejeszacskó) csomago­lásra alkalmas fóliát, külön­böző méretű tasakokat, pa­lackokat s az előbb említet­teken kívül fröccsöntött tár­gyakat, vödröket, kosarakat, palackokat, és más egyebet. Jelenleg több, mint 50, kü­lönböző típusú fóliatömlőfú- vó extruder dolgozik a gyár­ban. A IV. ötéves tervben to­vább bővül a műanyag fel­dolgozás skálája; 12 méter szélességű takarófóliákat, spe­ciális és kombinált finomfó­liákat. habosított lemezeket is gyártanak majd. A IV. öt­éves terv végére évente 40 ezer tonna műanyagot dolgoz­nak fel. Érdemes tehát a kertészkedő gazdaságok fi­gyelmét felhívni: rendeljenek és vegyenek minél több zöld­ség-fóliát. A Tiszai Vegyi Kombinát­nak vagy 14 gyára van. Egyik szebb, mint a másik, az em­ber szívesen elsétálna órá­kig a műszerek, gépek, csö­vek között. Ki hinné, hogy az innen kikerülő anyagok — a különböző színű kosarak, a habfehér szivacs, a kecses vonalú szörpös palack és a csirkét váró fólia — „ős­anyaga az olaj?! Ezekben a tomyos-csöves-nikkeles gé­pekkel teli, körülcsempézett falú gyárakban valódi „bo­szorkánykonyha” működik, s a vegyészetet művészi tö­kéllyel ismerő és alkalmazó „alkimisták” dolgoznak. programjának építésügyi fe­jezete kilenc pontban fog­lalja össze a tagországok építésügyi együttműködésé­nek legfontosabb feladatait. A jelenlegi tanácskozás na­pirendién is sok téma kap­csolódik a komplex prog­ramban meghatározott épí­tésügyi együttműködési fela­datok megvalósításához. A komplex programnak megfelelően tárgyalnak ezen az ülésszakon a legfonto­sabb építőanyagokat gyártó üzemek s különösen a kí­sérleti automatizált techno­lógiai sorok tervezésében kialakítandó eevüHműkö- désröl. amelv hatékonvan hozzáiárul maid az éoítő- anvasinar technikai, műszaki színvonalának növeléséhez. A lakosság, a megtermelt javak védelme nem kis fel­adatot jelent egy esetleges háborúban. Rohamos mér­tékben fejlődik a technika — sajnos a haditechnika is — és ezzel a polgári véde­lemnek is lépést kell tar­tani. Nem véletlenül szüle­tett 1969-ben az MSZMP Politikai Bizottságának az a határozata, amely a lakos­ság polgári védelmi felké­szítésének feladataival fog­lalkozik, és hasonló célt szolgál a honvédelmi mi­niszter ugyancsak 1969-ben kiadott utasítása is. A polgári védelmi alaku­latokat, egységeket termé­szetesen nem elég megszer­vezni, megfelelő kiképzésük­ről is gondoskodni kell. Ez az aktuális téma szerepelt tegnap Szolnokon a polgári védelmi aktívaértekezleten. Mint a város polgári vé­Kibővített ülésén tár­gyalta tegnap, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi bizottsága a Szolnok megyei mezőgazda­sági üzemek munkavédelmi helyzetét. A tanácskozás be­vezetőjében Egyed Zoltán, az SZMT munkavédelmi főfelügyelője, többek között a következőket mondta: — A mezőgazdasági tech­nika nagyarányú fejlődése, az elektromos berendezések használata, a vegyi anyagok elterjedése egyre több és újabb baleseti veszélyt rejt magában. Ezzel párhuza­mosan szervezett, biztonsá­gos munkakörülményeket kell teremteni, hatékonyab­bá kell tenni a munkavé­delmet. A tanácskozáson' Káló Ferenc, munkavédelmi fel­ügyelő ismertette a megyei NEB-vizsgálat megállapítá­sait, amelyet huszonnégy termelőszövetkezetben és négy állami gazdaságban végeztek a népi ellenőrök. Ezekben az üzemekben a A Budapesti Nemzetközi Vásáron, a könnyűipar pa­vilonjában a legújabb tech­nológiával készülő, fröccsön­tött talpú cipők méltán arat­tak nagy sikert. Nálunk az újpesti Duna Cipőgyár je­lentkezett ezzel az új ter­mékkel a piacon, s ez a ci­pőgyár volt az első. amelyik garanciát is vállalt — még­hozzá gyerekcipőkért — ame­lyek az új eljárással készül- tek A BNV-n már láttuk. s itthon, valamint a fővárosi cipőboltokban egyaránt meg­vásárolhatjuk a női fröccs­öntött talpú szandálokat, cipőket. Nem drága 190— 300 forint áru szandálok, ci­pők ezek. A minőségi vizs­gálatok, a viselők egyaránt igazolják: elnyűhetetlenek. Ezért fogadtuk örömmel Pesti Ernő, könnyűipari mi­niszterhelyettes meghívását a napokban. A vidéki lapok küldöttei a Duna Cipőgyárba látogattak, tanulmányozták az üzem munkáját., az első — még kissé korszerűtlen —, s a legkorszerűbb automata frörreöntő géneket. A Duna Cipőgyár méretei­ben a foelalknztntrvttak lét­száméban is kb fele a mi megT’énkhen dolgozó T;sza Cinogvérnak Három és fél­ezer dolgoznia van. s éven­te négy millió pár cinénél valamivel gyért csak töbh- t. Polgár Gyula igazgató tá­delmi parancsnokának be­számolójában elhangzott: egyik legfontosabb feladat a felkészítés módszerének korszerűsítése. A lehetőség adott, hiszen a felkészítést segítő tudományágak, a tech­nika hatalmas fejlődésen ment keresztül, aminek megismertetésében jelentős szerepet játszanak a tömeg­kommunikációs eszközök, a tv, a rádió, a sajtó stb. A megfelelő fölkészítésnek alapvető feltétele, hogy olyan parancsnoki állományt képezzenek ki, akik alkal­masak az alparancsnokok kiképzésére, illetve a be­osztottak követelmény- sze­rinti sokoldalú felkészíté­sére. Az aktívaülésen ismertet­ték a városi polgári védel­mi parancsnok Szolnok pol­gári védelmi felkészítésére vonatkozó határozatát, amely balesetek száma az 1970. évi 785-ről, tavaly 668-ra csökkent. Továbbra is sok viszont a csonkulásos sé­rülés és négyen haltak meg üzemi baleset következté­ben. Gyakori okozójuk a biztonságtechnikai ismere­tek hiánya, a munkavédel­mi oktatás elmaradása. A megye 129 mezőgazdasági nagyüzemében mindössze huszonnégy főállású bizton­sági megbízott van és a városi tanácsok, járási hi­vatalok munkavédelmi fel­ügyelői is főleg adminiszt­rációs munkát végeznek. Javultak a szociális kö­rülmények. Az új üzemi te­lepeken, gazdasági egysé­gekben biztosított a fürdés, az elemi higiénia. A vizs­gált 28 mezőgazdasági üzem közül tíznek, ha másodál­lásban is, üzemorvosa van. A meghívottak a NEB- vizsgálat tapasztalatait meg­vitatták és javaslatokat tettek a mezőgazdasági munkavédelem további ja­vítására. jékoztatójából azt is meg­tudtuk, hogy a budapesti létszámhiány enyhítésére a Duna Cipőgyár is telepített vidéki üzemeket, s ezzel néhány Duna-menti község­ben segítette a nők foglal­koztatására irányuló törek­véseket, magának pedig új munkásgárdát alakított ki. A tájékoztatót követő gyár­látogatáson alkalmunk volt beszélgetni néhány „Dunás” dolgozóval. Fői es az új technológiáról kérdeztük őket. Azt mondták munká­juk könnyebb, cipőik tar­technológiájú termékeiből mintegy két millió párat ex­portál. Legnagyobb vevő­jük a Szovjetunió, megren­delőik közé hat szocialista — és tíz tőkés állam tarto­zik.- Sj -4 Részlet a TVK etilén özeméből (MTI foto—Érczi K. Gyula felvételei—KS) Szűts Dénes Megkezdte budapesti ülésszakát a KGST építésügyi állandó bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents