Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

1972. június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kinek mi a fontos ? A napokban Szolnokon a tízemeletes épületek környé­kén sétáltam. Az új lakótelep — bár még félig sincs ké­szen — így is szép látványt nyújt. Számolgattam ma­gamban. öt épületben több mint hatszáz család lakik korszerű, összkomfortos ott­honban. Aztán számolgattam azt, hogyha csak minden második családban van egy gyerek, akkor is háromszá­zán vannak. És ezek az ap­róságok, meg a nagyobbacs­kák is szeretnek játszani. Az épületek előtti üres térségen egy munkagép egyengette a talajt. Játszó­tér, vagy park épül itt gon­doltam rögtön, de azért megkérdeztem egy éppen ott levő „illetékest”. — Sajnos nem játszótér, meg nem is park lesz, pedig tényleg szükség lenne azokra. A vá­ros viszont dinamikusan fej­lődik, nő az életszínvonal, rohamosan szaoorodnak a személygépkocsik, ezért ide autóparkoló épül. pontjában az áll: „...A ju­bileumi évben ezalatt az Üttörőszövétség létrejöttének 25. évfordulója értendő, amely 1971-ben volt — szerk.), építsen a KISZ — az idősebb nemzedék támo­gatásával — a szolnoki út­törőknek a Tiszaligetber. egy úttörőtábort. A városi párt- vb felhívja a pártszerveket és szervezeteket, a város minden kommunistáját, hogy a KISZ-nek adott párt­megbízatás megvalósításában segítsék a KISZ szerveit, a város ifjú kommunistáit.” A kezdeményezés, a meg­bízatás hasznosságát, fontos­ságát nem lehet vitatni, tény viszont, hogy a tábor nem készült el 1971-ben. A városi tanács biztosította a megfelelő területet, be is ke- ríttette. A tervező iroda fia­taljai társadalmi munkában elkészítették a tábor terveit. A város kiszesei társadalmi munkában lebontották a KISZ-tábor régi konyha-ét­terem épületét, ennek anya­gát a KISZ megyebizottság feladat amit a kiszeseknek meg kell — vagy inkább kellene — valósítani. Beszél­gettem több KISZ-vezetővel, egyöntetű véleményük az, hogy az úttörőtábor ebben, az évben sem készül el. Miért nem? Idézem a KISZ Szol­nok városi bizottságának je­lentését: „A beruházási le­hetőségek csökkentése niiatt a városi tanács 1972. évi költségvetésében nem sze­repel az úttörőtábor épí­tése, s ezért jelenleg nincs lehetőség a munka folyta­tására. Az úttörőtábor költ­ségvetése és a munkát irá­nyító megfelelő műszaki sze­mély beállítása nélkül nem tudunk előrelépni. A fiata­lok lelkesedése és társadal­mi munkafelajánlása most is figyelemreméltó, azonban ez kevés ahhoz, hogy a ka­pott pártmegbízatásnak ele­get téve 1972-ben felépítsük az úttörőtábort...” A tervek szerint a tábor Átadták rendeltetésének a hajdúszoboszlói gyógyfürdő új termál részlegét. A 28 mil­lió forintos beruházással készült, korszerű három medencés fedett fürdő télen-nyá- ron üzemel. Az épületben kétezer vendég befogadására alkalmas vetkőző, szauna, férfi és női masszírozó, fogínyzuhany kezelő, inhalációs terem is helyet kapott. (MTI fotó — Balogh P. László felv. — KS) Szolnokon hatezer általá­nos iskolás van, akiknek játék, szórakozási és sport igényeit természetesen nem elégíti ki a szűk iskolaud­var. Más lehetőségeket is kell biztosítani nekik sza­badidejük kellemes, hasz­nos eltöltésére. Ezt a célt szolgálják már évtizedek óta többek között az úttörő­táborok. Fontosságukról azt hiszem fölösleges beszélni, egy baj van csupán; kevés van belőlük. A szolnoki ál­talános iskolások közül ta­valy ezerkétszázan táboroz­tak; négyezemyolcszáznak nem volt lehetősége. Az arány idén nyáron is hason­ló lesz a helyzet. Akik itt­hon maradnak, játszhatnak a Zagyva-parton — ami nem éppen megnyugtató a szülők­nek —, mert lassan máshol már nem lesz számukra hely. Elveszik az autóparko­lók meg a garázsok. Mit lehetne tenni? Több ját­szótér, több park, több út­törőtábor kellene. Most maradjunk az utóbbinál. A szolnoki városi párt- végrehajtóbizottság 1969. de­cember 3-i határozatának 5. ingyen átadta a városi bi­zottságnak. A városi tanács eredetileg úgy tervezte, hogy egy építésztechnikust bíz meg a tábor építésének irá­nyításával. Ez azonban kü­lönböző „objektív nehézsé­gek” miatt elmaradt. És el­maradt a tábor építése is. Közben a felhívások ered­ményeként a KlSZ-szerveze- teknek körülbelül 70 száza­léka és számos úttörőcsapat ajánlotta fel, hogy társadal­mi munkában segíti az út­törőtábor felépítését. Válla­lásukat nem tudták teljesí­teni, mert nem volt mit ten­ni. Olvasom a KISZ városi bizottságának akcióprogram­ját: „A városi pártbizottság 1971. szeptember 18-án Szol­nok KISZ-szervezeteinek 1975-ig a következő párt­megbízatásokat adja: ...4. pont: A KISZ városi bizott­sága és az alapszervezetek tartsák kötelességüknek az úttörőcsapatok sokirányú te­vékenységének támogatását, az úttörők felkészítését a KISZ-életre. Kerüljön fel­építésre 1972-ben a tisza- ligeti úttörőtábor...” Szép megbízatás, nemes Vetélkedő a KRESZ-parkhan Ki ismeri jobban a KRESZ-szabályokat? Ki kerékpározik ügyesebben? Ebben vetélkedtek tegnap a szolnoki általános iskolák öt fős csapatai a tiszaligeti KRESZ-parkban. A legfelkészültebbek és a legjobb kerékpározók a Ság- vári körúti iskola diákjai voltak. Második helyezett a Rá­kóczi úti iskola csapata lett, a harmadik helyre pedig a Tallinn körzeti iskolások kerültek. háromszáz kisgyermek elhe­lyezésére lenne alkalmas. Egyhetes turnusokat számít­va mintegy kétezerötszáz pajtás, úttörő üdülhetne, szórakozhatna, vehetne részt úttörővezető-képzésen nya­ranta. Lehetőség lenne arra, hogy más megyék iskolásai is eljöjjenek ide és a szol­nokiak ott tölthetnének egy­két hetet. Ez azonban csak lehetőség, mert a tábor egyelőre nem épül. Szolnok az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Kétségtelen, hogy szükség van autóparkolókra, autógarázsokra, meg sok minden, egyébre is. Ügy tű­nik, a „sok minden egyéb” között is eléggé hátra rang­sorolták a tiszaligeti úttö­rőtábort Zámbó Árpád Hamarabb indul a kisvasúi A Bükk-hegységen át Mis­kolcról Egerbe vezető út egy szakasza a közelmúltban, a nagy esőzések miatt megcsú­szott, s ezért a Hámori-völ­gyön áthaladó részét le kel­lett zárni. A helyreállítás húsz—huszonöt napot vesz igénybe. A festői szépségű Lillafüred zvartaian megkö­zelítése érdekében a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Vál­lalat, a Lillafüredet és Ömassát érintő erdei kisvo- natot az idén a szokottnál előbb indítja. Akik Lillafüre­det és a Hámori-tó környé­két akarják felkeresni, jú­nius 12. helyett már csütör­töktől, " június 1-től igénybe vehetik a miskolci Eszperan­tó térről induló szerelvénye­ket. Naponta négy szerel­vénypárt indítanak Miskolc­ról Lillafüredre, illetve Ömassára. Biszku Béla: A párt és az állam a nép szolgálatában Majdnem, tizenöt esztendő telt el a kötetben szereplő első és utolsó beszéd el­mondása között. 1957 má­jusában az ellenforradalom­ból levont főbb tapasztala-, tok alapján taglalta a pro­letárdiktatúra időszerű kér­déseit Biszku Béla a Politi­kai Akadémián tartott elő­adásában, 1972 márciusá­ban — ugyancsak a Politi­kai Akadémián elhangzott szavaival — az állami mun­ka fejlesztésének további irányát elemezte. Másfél évtized hazánk történetéből fölfoghatjuk így is a kötet­be foglalt húsz beszédet és cikket, hiszen azok mind­egyike valamilyen jelentős kérdéscsoporttal, teendővel foglalkozik. Mai tapasztalataink alap­ján már természetes az a következetesség, ahogyan a párt a szavakat és cseleke­deteket szorosra fűzte. Az ellenforradalmi zűrzavar még álig legyűrve, ezernyi napi gonddal birkózva, már 1957 májusában így fogal­mazza meg Biszku Béla a párt álláspontját: „Nagyobb szerepet kell biztosítani a dolgozóknak az állami ügyek intézésében és a termelés irányításában. Minden esz­közzel gondoskodni kell az állampolgári jogok megtar­tásáról és biztosításáról’’. S minden további mennyi- latkozásban nyomon követ­hetjük a föntebb idézettek gyakorlati megvalósítását, elhatározások és tettek egy­ségét. Ami a kötetben szereplő húsz beszéd vagy cikk leg­főbb közös vonását illeti, az a párt marxista-leninista politikája, s annak ismétlő­dő összevetése a mindenna­pok adta tapasztalatokkal. S e szembesítés mindia nyílt, semmit nem takaró. „A meggyőzést parancsolgatás­sal nem lehet helyettesíte­ni. Csak az a vezető oszto­gat parancsokat, aki maga sem látja tisztán a helyze­tet. nem ismeri a megoldás módját és képtelen meg­győzni a feladat helyességé­ről az embereket” — mond­ja egyik előadásában Bisz­ku Béla, nemcsak bizonyos vezetői magatartást ítélve el ezzel, hanem a párt egész gyakorlatát is jellemezve. Azt a gyakorlatot, amelyet — más helyen — így össze­gez: „A pártirányítás min­denekelőtt emberekkel való foglalkozást jelent’’. A másik döntő vonása — a párt politikáját tükrözve — a kötetben lévő beszé­deknek és cikkeknek az in­ternacionalizmus S nem­csak olyan esetekben, ami­kor kimondottan a nemzet­közi munkásmozgalom hazai tapasztalataink és teendőink némely jellemzőit taglalja. A leninizmus hatalmas ösz- szetartó ereje a magyar és más pártok között nemcsak az elvtársaisság hidját ková­csolta ki. hanem annak kö­telezettsége is. hogy „a párt képes politikája fej­lesztésére, a társadalom ál­tal napirendre tűzött felada­tok kidolgozására, s a dol­gozó tömegeket mozgósítva — azok megvalósítására”, Helyet kaptak a kötetben olyan beszédek is, amelyek­ből annak ideién csak na~ gyobb részletek láttak nap­világot, illetve amelyek most első ízben kerülnek közlésre. A müvet a Kossuth Könyv­kiadó jelentette meg. (Ml Hűtőgépgyári ifjúsági napok A jászberényi Hűtőgép­gyárban június 9-én kezdőd­nek az ifjúsági napok. A rendezvénysorozat lebonyolí­tásáról tárgyalt többek kö­zött a gyári KISZ-bizottság tegnapi ülésén. Az idén ünnepli a Hűtő­gépgyár fennállásának 20. évfordulóját és a KISZ az idén 15 éves. Ebből az alka­lomból rendezik meg a „hű­tőgépgyári ifjúsági napokat”, amelyre vendégeket várnak a megye valamennyi jelentős gyárából, üzeméből, valamint az Ikarusz és az egri Finom­szerelvények Gyárából. A 17 nap alatt sok érdekes rendezvényen vehetnek részt a fiatalok. Az ünnepélyes megnyitót kétnapos sportren­dezvény követi. A Hűtőgép­gyár központi előadótermé­ben ifjúsági nagygyűlés lesz június 15-én, amelyen meg­emlékeznek a KISZ zászló- bontásáról és a hűtőgépgyári évfordulóról. Kerekasztal-beszélgetésen találkoznak az ifjúsági veze­tők Főcze Lajossal, a KISZ KB titkárával. Június 24-én nyílik meg a hűtőgépgyári fiatal munkásfestők kiállítá­sa. Ugyancsak e napon „15 év — 15 kérdés” címmel vi­dám vetélkedő lesz a fegyve­res erők klubjában. Ezután honvédelmi járőr- és lövész­versenyre kerül sor. Az ifjú­sági napok rendezvénysoro­zata június 25-én este vidám műsorral és tábortűzzel ér véget. Kitüntették a könyvkiadás cs könyvterjesztés dolgozóit IAz ünnepi könyvhét hagyo­mányos eseménye a könyv­kiadás és könyvterjesztés legjobb dolgozóinak kitünte­tése. Szerdán a Fészek klub­ban dr. Simó Jenő művelő­désügyi miniszterhelyettes méltatta a kulturális élet je­lentős területén tevékenyke­dő — kiadói, terjesztői — dolgozók munkáját, majd 53 kiemelkedően dolgozónak át­nyújtotta a „Szocialista Kul­túráért” kitüntetést, 26-ani vehettek át „Kiváló Dolgozó” jelvényt és 38-an részesültek miniszteri dicséretben. Az ünnepségen Nyikoláj Alekszandrovics Sibik, az Ukrán Állami Sajtóbizottság elnökhelyettese az ukrán—■ magyar közös kiadásban el­ért eredmények elismerése­ként oklevelet nyújtott át az Európa, a Kossuth, a Mag­vető és a Móra Kiadó veze­tőinek. A könyvkultúra munkásai­nak kitüntetésén megjelent Molnár Ferenc, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, dr. Marczali László, a Mű­velődésügyi Minisztérium ki­adói főigazgatója. Rendkívül sürgős munká­hoz riasztották kedden este a tatabányai központi mű­hely MHSZ könnyűbúvár csoportját. A Szomori Állami Gazdaság területén nagytö­megű víz elszökését kellett megakadályozni. A hatvan­ezer köbméter vizet tároló kacsanevelő tó gátrendsze­rében megrepedt a csőveze­ték és buzgárszerűen ömlött ki a víz a medencéből. A gazdaság dolgozói először maguk próbálkoztak a men­téssel, homokzsákokkal igye­keztek eltömni a víz útját, de a nagy nyomással kitörő vízsugár valósággal elsöpör­te a torlaszokat. A tó víz­szintje rövid idő alatt más­fél métert süllyedt. Végül a gazdaság vezetői a tatabá­nyai könnyűbúvárokhoz for­dultak segítségért, akik azon­nal és készségesen rendelke­zésükre álltak. Többszöri me­rüléssel és csaknem egy órai megfeszített munkával sike­rült a „békaembereknek” fó­liákkal és jutazsákokkal el­tömni a megrepedt csövet, amire három méteres vízosz­lop súlya nehezedett. Ezzel elejét vették a nagytömegű víz további elszökésének. A mentés nagy erőbevetést je­lentett, mert a könnyűbúvá­rok teljes sötétségben és erő­sen szennyezett vízben dol­goztak. 20 ezer köbméter hungarocell A Hungária Műanyagfel­dolgozó Vállalat szombathe­lyi gyárában elkészült, az új hungarocell üzemrész. A mintegy negyven millió fo­rintos költséggel készült üzemrészben megkezdték a kiváló hang- és hőszigetelő képességű hungarocell pró­bagyártását. Az eddigi szer­ződések szerint az új ter­mékből évi 20 ezer köbmé­ternek van biztos piaca, de ennél sokkal nagyobb meny- nyiséget is elő tudnak állí­tani. A fagy- és vízálló vakolat­tal bevont hungarocell kitű­nően megfelel lakóházak, hétvégi házak burkolására. Sárváron farostlemezzel tár­sítva autóbusz-várótermet hoznak létre belőle. Segítettek a búvárok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents