Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-04 / 130. szám

8 SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP 1972. június 4. A KGST tudományos főhadiszállása KÜLPOLITIKAI A kurlandi levéltár Az NDK-ból két konté­nerben rendkívül értékes szállítmány érkezett Lettor­szágba: a kurlandi levéltár anyaga, amelyet a német megszállók hurcoltak el Jel- gavábóL Az anyagot hosszú évekig Rostockban, majd Berlinben őrizték, végül nyoma veszett. Merseburg- ban a közelmúltban akadtak rá. A levéltárat az NDK kormánya visszajuttatta a szovjet tudósoknak. A kurlandi levéltár 30 000 dokumentumot tartalmaz, köztük a XIII. századból származó jelentős történel­mi eseményeket megörökítő okiratokat. Nagy tudomá­nyos értéket képviselnek a kurlandi magisztrátus ok­mányai a XVIII—XIX. szá­zadból. A KGST országok tu­dományos és műszaki hiva­talainak vezetőiből megala­kították a Tudományos és Műszaki Együttműködési Bi­zottságot. A szocialista országok tu­dósainak, mérnökeinek és konstruktőreinek közös mun­káját a mind szorosabb együttműködés jellemzi. A KGST-országok a szervezet megalakulása — vagyis több mint húsz év — óta rend­szeresen kicserélik egymás között az elméleti és kísér­leti kutatások eredményeit, a gyakorlati tapasztalatokat, s összehangolják a fontosabb tudományos és műszaki problémák megoldását. A testvéri együttműködés mindegyik partner számára lehetővé teszi, hogy gyarapít­sa és szilárdítsa saját orszá­ga tudományos és műszaki teljesítőképességét. Hogy mi­lyen lehetőségek kínálkoznak ebben a vonatkozásban, ta­núsítja az a tény, hogy a KGST-országokban körülbe­lül egy millió ember dolgo­zik tudományos területen. Ez a világ valamennyi tudo­mányos dolgozójának hozzá­vetőlegesen egy harmada. A tudósok előtt széles táv­latokat tár fel a szocialista gazdasági integráció komplex programja. Nemcsak azt tűzi ki feladatul, hogy az együtt­működés keretében közösen dolgozzanak ki bizonyos tu­dományos témákat, hanem azt is, hogy hangolják össze a közös tudományos kutatá­sok taktikáját és stratégiá­ját. \r, okmány kimerítően foglalkozik a tudományos integráció, a műszaki fejlő­dési szint emelése kérdései­vel. Hogyan valósul meg ez a program? Mi történt már eddig és mi várható a közeli jövőben? Hogy ezt megtud­juk, a KGST új szervéhez, a Tudományos és Műszaki Együttműködési Bizottsághoz fordultunk. A KGST 25. ülésszakának döntése alap­ján alakult bizottságban el­mondották. hogy az új szerv, amely a tudományos és mű­szaki kutatások foglalkozó és időközben megszűnt állandó KGST-bizottság hatáskörét vette át, már megkezdte a munkát. A szocialista orszá­gok tudósai előtt álló prob­lémák sokaságából kiválasz­tották a legfontosabbakat. Íme néhány abból a 18 té­makörből, amelyet a bizott­ság legfontosabbnak tart: a biológiai élet területén vég­zendő kutatások, a világten­gerek főbb térségeinek ta­nulmányozása, az élelmisze­rek tápértékének növelése, a műanyagok szintézise, új fél­vezetők és számítótechnikai eszközök létrehozása. llj leintik mielőbbi kidol­gozására az együttműködés leghatékonyabb formáit vá­lasztották ki. Így például az érdekelt országok 34 koordi­nációs központot hoztak lét­re. A koordinátori funkciót rendszerint az adott terüle­ten legkiemelkedőbb ered­ményeket elérő országok tu­dományos, kutató-, illetve tervezőintézetei, intézményei töltik be. A faanyagok komp­lex hasznosítása témaköré­ben például az Európa-hí- rű pozsonyi kutató intézet tölti be a koordinátori szere­pet. De megemlíthetnénk még, természetesen más té­ideiglenes nemzetközi tudós­kollektívák, közös laborató­riumok, nemzetközi tudomá­nyos. kutató és tervező in­tézmények. A moszkvai Ve­zetés-tudományi intézetben például megalakult a tudó­sok nemzetközi kollektívája. A komplex program ennek a kollektívának is adott fel­adatot — végezzenek kutatá­sokat, felméréseket a szer­vezett irányítás, a kiberneti­ka, és a művelet-kutatás te­rületén. Hamarosan meg'kcz- cllk gyakorlati tevékeny­ségüket az egészen új típu­sú nemzetközi szervezetek — a tudományos és termelési egyesületek. Ezek a „trösz­tök” együttesen végzik majd az. új géptípusok kialakításá­val kapcsolatos kutatásokat, tervezéseket és próbákat. Másik funkciójuk lesz a kö­zösen kialakított géptípusok gyártása és szállítása az ér­dekelt országoknak. Természetesen nem szabad megfeledkezni a régi, jól be­vált együttműködési formák­ról sem. A bizottság sok fi­gyelmet szentel az együtt­működésnek az előreterve- zésnek, a káderképzés, a kor­szerű műszerekkel való el­látás kérdésének is. A ko­rábbiakhoz hasonlóan, de nagyobb méretekben folyta­tódik a kutatások eredmé­nyeinek kicserélése. A Síovjelimló kezde­ményezésére a bizottság el­ső ülésén javaslatot vitat­tak meg a tudományos és Az ENSZ gazdasági év­könyve szerint az európai országok közül Bulgáriában volt a legnagyobb az idegen- forgalom fejlődése. Az idén Bulgária 230.000 férőhellyel rendelkezik a szállodákban, motelekben. kempingekben és a fizető-vendégszolgálati szobákban. A hatodik ötéves tervben 1971—1975 között a turisták száma 10 millióról 19 mil­lióra emelkedik, a férőhe­lyek száma 35.000 ággyal és 37.000 vendéglátóipari férő­hellyel bővül. Üj kempin­gek épülnek, s a magánla­kásokat még jobban bevon­ják az idegenforgalmi igé­nyek kielégítésébe. Az idegenforgalmi építke­zések főleg a tengerparti üdülőtelepekre koncentrálód­nak. Nagyarányú építkezések kezdődnek mindkét tenger­tanak a helyi üdülők fej­lesztésére is, amelyek télen- nyáron egyaránt kedvelt pi­henőhelyek. Tovább folyta­tódik a főváros közelében lévő Vitosa hegység idegen- forgalmának fejlesztése. Az autós turisták számára fontos, hogy tovább javul az ország úthálózata. 1975 vé­géig sok új útszakaszt is át­adnak a forgalomnak. Elké­szült az E—95-ös nemzetközi út bulgáriai szakasza, a ro­mán határ melletti Duran- kulaktól Jabla—Várna—Bur- gasz—Micsurin útvonalon keresztül a török határon fekvő Malko—Tirnovó-ig. A hatodik ötéves terv alatt el­készül a Velingrad—Jakoru- do közötti útszakasz is. amely a görög határon lévő Kulata határátkelőhely Plovdivból történő megközelítése szem­pontjából jelentős. Kuba gazdasága Kuba az Egyesült Álla­mok partjaitól kb. 130 km- re, a Ráktérítőtől kissé dél­re elterülő 114 524 négyzet- kilométer területű szigetor­szág. A 8,4 millió főnyi la­kosságának 70 százaléka kreol, 17 százaléka mulatt, 12 százaléka néger, a többi kínai, haiti és spanyol. A cukornád termelésére és fel­dolgozására specializálódott agrár-ipari ország, ahol az amerikai tőke sok éves ural­ma következtében hosszú ideig jellegzetesen monokul­túrás gazdálkodás folyt. A forradalom győzelme — 1959. január 8. — után más gazdasági ágazatok is fej­lődtek, de a gazdaságfejlesz­tés alapvető eszköze a cu­kortermelés maradt. Ehhez kapcsolódik a szeszfőzés, és a világhírű kubai rum gyár­tása is. A rizs-, kukorica-, burgonya-, valamint ana­násztermelés mellett fellen­dült a citrusfélék és a do­hány termelése. Biztató eredményeket értek el a szarvasmarha tenyésztésben és a halászatban. Az élelmiszerfeldolgozáson kívül fontos szerepe van a színesfémbányászatnak, a villamosenergia-termelésnek és az építőanyag-gyártásnak. Az amerikai monopóliumok­tól örökölt elmaradott infra­struktúra, a termelő- és a feldolgozó üzemek rossz műszaki állapota, az alkat­részellátási nehézségek miatt a gazdaság nem tud kellő­képpen fejlődni. Ez jelentő­sen kihat az export hullám­zására. Kuba kereskedelmi for­galmának több mint 50 szá­zalékát a szocialista orszá­gokkal bonyolítja le. A tő­kés országok Kuba export­jából 20.9, importjából pe­dig 29 százalékkal részesed­nek. A kivitel sajátos szer­kezetű, főleg cukrot, melaszt, dohányt, cigarettát, szivart, kávét, nikkel- és krómércet szállítanak külföldre. Az im­port főleg a Szovjetunióból származó alapanyagokból (kőolaj, nyersányag stb.), különböző termelőberende­zésekből (járművek, építő- és mezőgazdasági gépek és gyárak), közszükségleti cik­kekből (pamutszövet, hús­konzerv, étolaj stb.), vala­mint az infrastruktúra mo­dernizálásához szükséges felszerelésekből áll. A kereskedelmi kapcsola­tokon kívül széleskörű mű­szaki-tudományos együttmű­ködés valósult meg a szo­cialista országok és Kuba között. Segítséget nyújtanak gyárak, üzemek, az út. és vasúthálózat rekonstrukció­jában, gazdaságfejlesztési tervek kidolgozásában és kubai fiatalok szakképzésé­ben is. Együttműködnek különböző tudományos té­mák kutatásában. A magyar—kubai árufor­galom elérte az évi 18 mil­lió dollárt. A Kubából szár­mazó importunkban jelen­tős léteit képeznek cukor-, a szeszesital-, a nikkelérc- és a citrusfélék. Exportunk 60 százalékát gépek, gépal­katrészek, 30 százalékát gyógyszerek, 10 százalékát egyéb termékek adják. makörben, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia puscsinói biofizikai intézetét, vagy a katalízis-kutató szibériai in­tézetet, és így tovább ... A KGST országok rendel­kezésére állnak az olyan egyesülések is, mint például az műszaki felfedezésekkel kap­csolatos adatok cseréiéről. A tudomány nemzetközi gya­korlatában először jött létre ilyen megállapodás. És ez csak a testvérnépek szoci­alista közösségének körülmé­nyei között vált lehetővé. parti megyében — Várna és Burgasz megyében befejező­dik a Napospart. a Kavácita, az Arkulino, a Primorszko, stb. üdülőtelepek kialakítása. Burgasztól délre új üdülőte­lep, a Ropotámo-üdülőköz- pont építkezése kezdődik el. A távlati fejlesztési tervek szerint összesen 50.000 ágy várja majd a turistákat. Várna megyében az ismert Aranyhomok és Barátság üdülőtelepeken kívül új, mo­dern 50.000 férőhelyes üdü­lőközpont építkezése kezdő­dik el a Kamcsija folyó mel­letti Longoza szép környeze­tében. Megfelelő figyelmet fordí­j m immun «»m«u A magyar turisták is sok­féle bulgáriai üdülés, utazás között válogathatnak. Az IBUSZ csoportos utakat szer­vez Albenába, a Napospart­ra, Aranyhomokra, Kamcsi- ába. Júniustól szeptember végéig egy- illetve kéthetes turnusokban — repülőgép­pel, vagy vonaton. Az egyénileg vagy saját gépkocsijukkal utazóknak tetszés szerinti városokban, üdülőhelyeken biztosít szál­lást, ellátást az IBUSZ — szállodában, faházban, vagy fizetővendégszolgálatnál. Eze­kért a szolgáltatásokért Ma­gyarországon, forinttal lehet fizetni. “■*■■■■■■ ............................nimm. B angla Desh-i költők antológiája Kozahsztánban megkezdődtek az előkészületek az ázsiai és afrikai írók értekezletére, amelyet — a tervek szerint — 1973-ban rendeznek meg Alma-Atában, Kazahsztán Szovjet Köztársaság fővárosában. Az előkészítő bizottság úgy határozott .hogy 50 kötetben kiadja a modern keleti próza és költészet legjobb alkotásait. Az első kötetek már meg is jelentek, ezek között van Dúc Lan vietnami író, „Történet egy hőstettről” című munkája. Készülőben van a Bangla Desh Népköztársaság költőinek antológiája. Most fordítják kazah nyelvre India és Egyiptom íróinak, köl­tőinek műveit. ii um mim n imiimmmmm nn Iiiiiimnii im ■ ■ «mi............ A békés egymás mellett élés parancsa A szovjet—amerikai tárgyalások ulán Kevés olyan nemzetközi eseményt és még kevesebb olyan kétoldali szerződéseket ismer a külpolitika törté­nete, amelynek olyan „jó sajtója”, egyetértő, támogató és elismerő fogadtatása lett volna, mint a moszkvai— amerikai tárgyalásoknak és az ott elfogadott okmányok­nak. A tekintélyes francia lap, a Le Monde így fogalmaz: „Nixon moszkvai látogatása után az európai biztonsági értekezlet előkészítése áll a kelet-nyugati kapcsolatok tengelyében. A dolgok tehát meggyorsulnak, gyorsabban haladnak előre, mint egyes kormányok óhajtják. Máris anakronisztikusnak látszik az Egészségügyi Világszervezet­nek az a döntése, hogy is­mét elnapolja az NDK felvé­telét. Vajon mikor szánják rá magukat, hogy elismer­jék ennek az államnak a re­alitását? ’ Varsó, amely szintén fo­gadta az amerikai elnököt, hasonlóan a moszkvai tár­gyalások jelentőségét emeli ki. A Trybuna Ludu így ír: „Mindezt bátran a kelet- nyugati kapcsolatok döntő fordulata történelmi idősza­kának nevezhetjük”. lentős pozitív hatást emelik ki. A Pravda szerdai vezér­cikke emlékeztet arra, hogy „a kapcsolatok alapelveit rögzítő dokumentum meg­teremtette a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszo­nyának további javításához szükséges bázist’. Valóban, ha a közös köz­leményt olvassuk, láthatjuk, hogy az összefoglalóan, de szinte jegyzőkönyvszerűen közli a világgal, miről be­széllek Moszkvában, miben állapodtak meg, miben cse­rélték ki nézeteiket, s mi az, amiben csak egymással szemben álló álláspontjaikat konstatálhatták. Anélkül, hogy rangsort, és értékrendet állítanánk fel a kérdések között, vitathatat­lan. hogy külön ki kell emel­ni a rakétaelhárító rendsze­rek korlátozásával kapcsola­tos szerződést, valamint a hadászati támadó fegyverek korlátozására vonatkozó né­hány intézkedést rögzítő ideiglenes megállapodást. Ez­zel valóban rendkívüli fon­tosságú lépés történt a nuk­leáris fegyverkezési bajsza megfékezésére. A megállapo­dás azt tette lehetővé, hogy a felek kijelentették: szigo­rúan megtartják a két ol­dal biztonságának elvét, el­ismerik az egyoldalú előnyök megszerzésének megengedhe­tetlen voltát. Tartózkodó tárgyilagossággal A szerződések reméuyt keltenek Az ellenkező oldalról a legérdekesebb Henry Kissin- gernek, Nixon elnök nem­zetbiztonsági főtanácsadójá­nak értékelése: „A szovjet— amerikai kapcsolatok alapel­veit rögzítő nyilatkozat je­lentős dokumentum, amely idővel történelmi dokumen­tummá válhat. Nem akarunk érzelgősek lenni, de lehet­ségesnek tartjuk, hogy kap­csolatunkban új fejezet kez­dődött”. Magában Moszkvában — természetesen az ott megszo­kott tartózkodó tárgyilagos­sággal — ugyancsak a je­E szerződéseket, katonai jelentőségük mellett, az a k rülmény is kiemeli, hogy reményt keltenek a leszere­lés további lépéseinek meg­tételére, mint olyan intézke­dés-sorozatra, amely új ala­pokra helyezheti a világ biz­tonságát. Ez ugyanis az első nemzetközi megállapodás, amely a békés egymás mel­lett élést nem a fegyverke­zés egyenlősége, hanem ép­pen a fegyverkezési verseny leállítása, a fegyverkezésnek — legalább is a stratégiai rakéták vonatkozásában — az adott szinten való befa- ' gyasztása elven igyekszik megvalósítani. S mindennek jelentőségét növeli, hogy a világ két legerősebb katonai Nyár Bulgáriában Tengerparti nyár. (MTI foto — B enkő Imre felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents