Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-21 / 144. szám

1972. június 21. \ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Üzem és munkaszervezés a Tisza Cipőgyárban Papírtörülköző, vorzu'ik .luiMiuiiiiiiiuinaiiiiiiiiiuiiiaHiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiaiiia Korábban megvizsgáltuk vállalatunk belső mechaniz­musának helyzetét és meg­határoztuk a legfontosabb feladatokat. A gazdaságirá­nyítás új rendszerével ösz- szefüggésben a vezérigazga­tótól kezdve hatásköri, dön­tés, jogköri decentralizációt hajtottunk végre. Ezzel meg­teremtettük azt a lehetősé­get, hogy a különböző dol­gokban azok döntsenek, A párt Központi Bizottsá­ga tudománypolitikai irány­elveiből adódó gondolatok jegyében gyümölcsöző kap­csolatot alakítottunk ki a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem ipar­szervezési és gazdaságiam tanszékével, kidolgozták ne­künk a vállalat egységes döntési rendszerét. Ez olyan 200 oldalas nagy tanulmány, amelynek kivonatai az egy­személyi felelős vezetőknél vannak meg. A Könnyűipari Szervezési Intézet kidolgoz­ta vállalatunk folyamatos ügyrendjét, működési sza­bályzatát, az önelszámolási új rendszerét, amely mindin­kább kezd élővé válni. Eb­ben az önelszámolási rend­szerben megvan annak lehe­tősége, hogy a tevékenység eredményét, illetve az elkö­vetett hibát ott tartsák nyil­ván, ahol az érdem, vagy éppen a hiba adódik. Van ebben egy átterhelő szám- rendszer, ami azt célozza, hogy az eredménykiesés el­számolása megfelelő helyre kerüljön. Jelentős sikernek tartjuk, hogy az üzemi párt-vb ha­tározata a vezetők képzésé­ben és továbbképzésében megvalósult, illetve meg­valósul. Az üzem felső veze­tői valamennyien résztvettek már a minisztérium által szervezett kéthetes, egyhó­napos továbbképzésben, s ez a folyamat jelenlegi isme. reteink szerint tovább ha­lad. Másrészt közép- és alsószintű vezetőinket hely­ben tanítottuk, oktatjuk. A művezetőket egy hétre ki­vesszük a termelésből és konkrét közgazdasági, jogi, pedagógiai, pszichológiai, A korábbi párthatároza­tok alapján vállalatunknál intézkedések történtek a bel­ső mechanizmus továbbfej­lesztésének gyorsítására, s ez már eddig is hozott bizo­nyos eredményeket. Amikor megismertük a Központi Bizottságnak a munka- és üzemszervezésről szóló ha­tározatát, kibővített veze­tői megbeszélést tartottunk. Megállapodtunk abban, hogy a vezetők értekezleteket tartanak a termelés területi szervezetei szerint és össze­gyűjtik a tapasztalatokat. Másrészt a határozat alap­ján intézkednek. Ezt a folyamatot végigvit­tük a pártvezetőségek kö­rében is. Majd az összegyűj­tött tapasztalatokat a ve­zérigazgató jelentés formá­jában terjesztette a párt. végrehajtóbizottság elé. Megtárgyaltuk, kiegészítet­tük, s a kiegészítésekkel együtt terjesztettük üzemi pártbizottságunk elé. Párt­végrehajtóbizottságunk ab­ból indult ki, hogy a válla­lati üzem- és munkaszerve­zés hosszú időre szóló folya­matos és komplex tevékeny­ség. Egyrészről: mert a fel­lelhető szervezetlenségeket egy csapásra nem lehet megoldani; másrészt: az újabb és újabb tudományos eredmények, szervezési el­járások, módszerek befoga­dása, valamint a változó piaci viszonyokhoz alkal­mazkodás újra és újra szük­ségessé teszi a termelési fo­lyamatok szervezésének fe­lülvizsgálatát. Ügy látjuk, hogy vannak olyan dolgok, amelyekben azonnal intézkedésre van lehetőség, amit meg is kell akiknek a legtöbb ismere­tük van. Az első időben nem minden vezetőnk tudott él­ni megfelelően így kibővült hatáskörével. Aztán las­sanként hozzászoktak ehhez és most úgy ítéljük meg, hogy lehetőség nyílik továb­bi jogkörbővítésre, ami to­vább növeli az egyszemélyi felelős vezetőknek az üze­mért, a termelési folyama­tok szervezéséért érzett fe­lelősségét. szociológiai előadássorozato­kat hallgatnak. Eredményé­ről még nem tudok számot adni, de gyors közvélemény­kutatásunk arra enged kö­vetkeztetni, hogy nagyon hasznosak voltak ezek, s a munkában fogják éreztetni hatásukat. A Közgazdaságtudományi Egyetemmel kötött szerződé­sünk alapján kidolgozták nekünk a vállalati belső ér­dekeltségi rendszer értéke­lésére és továbbfejlesztésére vonatkozó tételeket. Ebben a fő elvek a következők vol­tak: az önelszámolás felté­telei, céljai és formái, a nyereség komponenseken alapuló belső érdekeltségi rendszer alkalmazása, a ré­szesedési alap felosztásának arányai, a premizálási rend­szer korszerűsítésének el. vei, a bérszínvonal, illetve a bértömeg szabályozás. Hosszúlejáratú szerződést kötöttünk az információs rendszer korszerűsítésére és az ehhez kapcsolódó optima­lizálási módszerek alkalma­zására, amelyre 1973-ban kerül sor. Elektronikus szá­mítógépen történő adatfel­dolgozásra 1968. elején in­tézkedett vállalatunk és ed­dig kisebb számításokat vé­geztettünk különféle intéz­ményekkel. A tapasztalatok kedvezőek és úgy véljük, hogy amikor, a IV. ötéves tervben szereplőén, a szá­mítógépet megvesszük, be­állítjuk, gyorsan megvaló­sulhat az adminisztráció gé­pesítése. Olyan' információk állnak majd a döntésben il­letékes elvtársak rendelke­zésére, amelyek szükségesek a megalapozott döntésekhez. tenni, ugyanakkor óvakodni kell attól, hogy kapkodás, meggondolatlanság legyen. A távlati intézkedésekben nincs helye elsietettségnek. Ügy látjuk, hogy tovább kell javítani a vállalaton belüli együttműködést és kooperációt a különböző gazdasági területek között, a pártalapszervezeteknek, társadalmi- és tömegszerve­zeteknek a szemlélet for­málásában kell jelentős munkát végezni. A munkahelyi szervezés javításával megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a termelőterületet még jobban használjuk ki. Eb­ben nagy jelentősége van a legújabb szervezési-tudomá­nyos eredmények alkalmazá­sának, a munkamódszer átadásnak. Szakembereink különböző gyárakba látogat­nak, ahol lehet tanulni jó módszereket, tehát nem kell már feltalálni. Másrészt sok szakvezetőnk járt külföldön, ahol ugyancsak sokat tanul­tak. Üzemi párt-végrehaj tó­bizottságunk úgy értelmezi, hogy a most megindult ve­zetőképzést tovább lehet szélesíteni. Lassanként ki­alakulnak annak a feltételei, hogy a közép- és alsószintű vezetőgárdát vállalatunk ve­zetői oktassák, tanítsák. Arányos erkölcsi és anyagi ösztönzés Jelentős feladatot képez üzemünkben a munka anya­gi és erkölcsi ösztönzése. Végrehajtó bizottsági ülé­sünkön is felvetődött, de már korábban is foglalkoz­tunk azzal, hogy vajon az anyagi ösztönzéshez megfe­lelően politizálunk-e? 1970- ben a Tisza Cipőgyár dolgo. zóinak jövedelme mintegy 9 százalékkal emelkedett. Ezt mégsem használtuk ki politikai agitációnkban. Most, 1972-ben további bér­emeléssel számolunk a gyárban, amelyet differen­ciáltan adunk, s amivel ala­posabban politizálunk. A szoicalista munkaver­sennyel hasonló módon fog­lalkozunk. A szakszervezeti bizottság napirenden tartja és széles körben ismerteti a határozatot és a vállalati feladatokat. Egy évvel ez­előtt, amikor először alkal­maztuk a szocialista brigád­mozgalom értékelésének új irányelveit, amit kormány- határozat szabott meg, han­gulatromlást tapasztaltunk. Az 1972-re szóló vállalá­sok kialakítása már több­nyire mentes a formalitás­tól, egybeesik a vállalat leg­fontosabb termelési felada­taival, a IV. ötéves terv céljaival. Vállalatunk gaz­dasági és politikai vezetői egyetértenek abban, hogy a munka-, üzem- és ügyvitel- szervezés javításával, a szemlélet formálásával szép sikereket tudunk elérni. Fodor Sándor a Tisza Cipőgyár pártbizottsági titkára A szellős, tágas munkate­remben egy sor asztal. Asz- szonyok ülnek mellettük, többnyire várandós fiatal- asszonyok. Fürge ujjakkal a már kiszámolt papírtürülkö- zőket polietilén tasakba rak­ják, ráteszik a címkét.. 100 darab papírtörülköző, Magyar Papíripari Vállalat, Szolnoki Papírgyár. Szilágyi Ottó igazgató, a műhely vezetői és Mátyus Sándomé, a csomagolok cso­portvezetője társaságában állunk a munkásnők mellett Szolnok város 1975-ben ünnepli 900 éves fennállá­sát. Egyre több embert, tár- sadami. politikai szerveze­tet foglalkoztat ez a jelen­tős évforduló. A kiemelke­dő rendezvénysorozat lebo­nyolítására több szakbizott­ság alakult. A jubileumi intéző bizottság is a napok­ban tartotta ülését, ame­lyen az emlékművel, a ju­bileum alkalmából megje­lenő pályázatokkal, kiadvá­nyokkal kapcsolatos felada­tokról tárgyaltak. — Kismamáknak, nehéz munkát nem bíró asszonyok­nak jó ez az ülőfoglalkozás — mondja Mátyusné. — Harmadik éve vagyok itt, de tizennyolc évem van ebben a gyárban. Ezt a munkát sze­retik az asszonyok. Itt mindig változnak a dolgozók. Kinek-kinek eljön az ideje, otthon marad kis­babájával. Mindig van a he­lyükre újabb. — Segítség ez a lehetőség a gyárnak is. nem csak az asszonyoknak, — mondja Szerte a városban közvé­leménykutatást végeztek, kérdőíveket töltettek ki: hol legyen a 900. évfordu­lóra felállítandó emlékmű? A városi tanács végrehajtó bizottsága a lakosság ja­vaslatait figyelembe véve úgy határozott, hogy az 1975 augusztus 20-án leleplezés­re kerülő emlékművet a vasútállomás előtti téren helyezik el. Különböző fórumokon a lakosság felajánlotta, hogy a nevezetes évfordulóra ké­szülő emlékmű költségei­hez hozzájárul. Már eddig is sok felajánlás érkezett üzemektől, gyáraktól, in­tézményektől. A felajánlott összeget a 820—041—02011 számú átutalási postautal­Most már türelmetlenek. Azt, hogy fél évvel később készül el otthonuk, még tu­domásul vették, bár koránt­sem szíves-örömest, a múlt esztendőben. Akkor június 30-ára szólt a biztatás, — de baljóslatú hírek kaptak szárnyra arról, hogy még jó ideig nem költözhetnek be a lakók a házba, mert a szenny­víz elvezetése megoldatlan. Azt ugyanis az Ady Endre úton épülő csatorna vezeték­re kötik majd a terv szerint. Jó esetben is ennek az építé­séhez csak e héten kezd hoz­zá a Közlekedési Építő Vál­lalat. A házhoz csatlakozó — mintegy 30 méternyi — be­kötőcsatornát pedig az ÁÉV- nak kell megépítenie. Mind­két munka időbe telik, fö­Szilágyi Ottó. — Papírgépek mellett, nehéz munkán nem hagyhatnánk a terhes asz- szonyokat. Ezért jó, hogy a papírtörülközőből egyre több kell. A gyár sem, a kisma­mák sem maradnak munka nélküL A papírgyár most évente 200 tonna papírtörülközőt gyárt, ötven millió darab. A magyar papíripar egyetlen kiváló áruja. Ezerkilencszáz- hetvenben kapta meg az ok­levelet. Büszkék rá a papírgyáriak. A törülköző saját „édes” gyerekük, szinte vitathatat­lanul önálló munkájuk. Mi­nősége vetekszik sok nyugati és szocialista állam hasonló termékével. — Romániából kaptunk most érdeklődő levelet, s már küldenék a megren­delést is — mondja az igaz­gató. — Száz tonna papír- törülközőt kérnek. Csakhogy nekik tekrcsben kellene. Tör­jük a fejünket hogyan lehet tekercsbe gyártani. Ha sike­rül szívesen exportáljuk. •Másik, nagy terem köze­pén állunk. — Ez majd csak lesz ka­pós termékünk. Itt is kismamák a csoma­golok. Porszívóba való por- zsákot csomagolnak tízesé­vel. Egy milliót évente a Hajdúsági Iparművek rendel meg belőle. Minden porszí­vójához ad két csomag por­zsákot. Egy millió már el­fogy az üzletekben is. Mert jó a Hajdú gépeken kívül a Rakéta 7-eshez, a Csajkához és az Omega 70013 típusú gépekhez. — A gyárban úgy számol­ják, rövidesen 10—12 millió porzsákot gyárthatnak éven­te. S hogy termékeiket job­ban megismerjék — hiszen négyszáz féle papírváltozatot csinálnak — rövidesen tá­jékoztatót adnak ki. Ozle- tekbé. kereskedőknek, ismer­kedésre. ványon kell befizetni, ame­lyet a városi tanács infor­mációs irodájában lehet meg­kapni. Az önkéntes hozzá­járulás történhet bélyeggel is, mert jubileumi bé­lyegek kerülnek rövidesen forgalomba. A tervek sze­rin,. a bélyegek „900 éves Szolnok” felirattal, kék, sár­ga. piros háttérrel 5,— 10— valamint 20,— forintos cím­letekben jelennek meg. A jubileumi intéző bizott­ság ezen az ülésen határo­zott az évfordulóra megje­lenő pályázati munkákról, kiadványokról. A bizottság neve alatt 25 pályázati mun­ka és 10 kiadvány jelenhet meg. A pályázatok kiírásá­nak a határidejét 1972. szep­tember 30-ra tűzték ki. — sze — képp, ha egymásra vár a két Kivitelező. Ez a várakozás azonban el­kerülhető. Ha a KÉV eljut a főcsatorna építésével a rá­kötés helyéig, az építőipari vállalat — mint a közmű be­ruházója tájékoztatott — rá is kötheti a társasház szenny­vízelvezetését, s ezáltal az épületbe a lakók beköltöz­hetnek. Nekik mindenesetre fontos, hogy mielőbb hozzájuthassa­nak új hajlékukhoz. Régóta várnak rá, s annak örülné­nek, ha akiken múlik, meg­értenék, hogy negyvenkét család egyemberként számít — immár sürgetően, türel­metlenül — az igyekeze­tükre. i Helikopter segítségével 10 pere alatt biztonságosan cserélték ki az NDK-bel; Lrúná­ban egy hulladék-gáz elvezető kémény felső részét. Hagyományos módszerrel csupán a daru fel és leszerelése napokig tartott volna, (Foto: ADN—ZB—MTI—KS) Negyvenkét családnak sürgős Egységes váltakat! döntési rendszer Mit tesznek a gyár kommunistái? Tízesével számolják, kötegelik a porzsákot Emlékmű a vasútállomás előtt — Pályázati határidő szeptember 30 Négyszáz változat papírból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents