Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-20 / 143. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. június 20. Az 550 milliós India Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke ma hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. A hazánknál 34-szer nagyobb (3 138 944 km2 területű) dél­ázsiai ország kormányfőjé­nek látogatása újabb lépést jelent az országaink közötti kapcsolatok fejlesztésében. A fejlődő országok csoportjába tartozó India, terület alap­ján Földünk hetedik, a la­kosság számát (550,4 millió) tekintve pedig a második állama. India 17 tagállamból, 10 területből és 1 védnökségből álló pozitív semlegességi po­litikát folytató ország. 1947- ben nyerte el állami függet­lenségét. A 200 éves brit gyarmati uralom következ­tében fejletlen gazdaságot és feudális jellegű társadalmi rendet átszövő vallási, nyel­vi (hivatalosan 16 főnyelvet és 1173 nyelvet, nyelvjárást tartanak nyilván), nemzeti­ségi és kasztellentéteket örökölt, amelyek a függet­lenség elnyerése óta, osztály­ellentétekkel is kiegészültek. A demográfiai robbanás újabb feszültségeket ered­ményezett, a lakosság széles rétegei éheznek vagy alul­tápláltak. Ezért az élelmi­szertermelés fokozása a „zöld forradalom” mellett, szükségessé vált a születés­szabályozás bevezetése is. A jelenlegi 39 ezrelékről 1980- ig 26 ezrelékre szeretnék visszaszorítani a születések számát. (Nálunk a születé­sek aránya 1971-ben nem érte el a lakosság számának 15 ezrelékét). India gondjait tetézik olyan „hagyományos” problémák is, mint a mun­kanélküliség, a szegénység, az analfabétizmus és az ipar stagnálása. Az indiai gazda­ság fejlődését gátolta a hat­vanas évek elejei rossz ter­més, az 1965-ös kasmiri há­ború és az ország vezető pártján — a Nemzeti Kong­resszus Párton — belüli cso­portok versengése. 1971. márciusi választásokon az Indira Gandhi mögé felsora­kozó Nemzeti Kongresszus Párt kétharmados parlamen­ti többsége szabaddá tette az utat a gazdasági és szo­ciális reformok megvalósítá­sa előtt. Az államosított szektor megerősítése (pl. a szénipar, a biztosító társasá­gok államosítása), a kivált­ságosok jogainak megvoná­sa, a szovjet—indiai barát­sági szerződés megkötése je­lezte ezt az utat. A pakisz­táni belviszály 10 millió me­nekültje, a decemberi hábo­rús események az indiai gazdaság fejlődését akadá­lyozták. A független Ben- gália rövidtávú megsegítése érezteti hatását az ország költségvetési kiadásában is. A „zöld forradalom” jó eredményeket hozott Indiá­nak. (A becslések szerint a tavalyi 112 millió tonnás, rekord termésnél kb. 4 mil­lió tonnával több élelimszer- gabona terem az idén). Ju­tából és gyapotból is jó ter­mésre számítanak. A negyedik ötéves terv által előírt, 7,7 százalékos iparfejlődési ütemet tavaly nem sikerült elérni. Az ipa­ri termelés elmaradásának oka a kapacitások rossz ki­használásában, az alacsony belső keresletben, a kedve­zőtlen exportlehetőségekben, a nyersanyag- és alkatrész- hiányban keresendő. A poli­tikai stabilizálódás kedve­zően érezteti hatását a meg­élénkülő ipari tevékenység­ben. India hazánk külkereske­delméből 0,8 százalékkal ré­szesedik, a fejlődő országok közül legjelentősebb gazda­sági partnerünk. Magyaror­szág Indiába irányuló ex­portja 1971-ben 246 millió deviza forintot tett ki, az onnan származó import pe­dig 258,4 milliót. — TERRA — * Pachpadrs V- ma L j ? A • ® ^ '-Varanasi PatnaTjTw ^^'UÍGmjhati Ab . »Udaipur Panna*. * oV1 l 'TV? . Jabalpúr A* ■ A® . 7 «Udaipur Ahmedabad • KV - • • .A Ja™wgar Fejjoda Indor* _ . . ' •ÄWaiW6* éJalli Rajba iäESÄft S'—^Chwrd.. . ▲ ; #P00n,O. Bokaro* •Djrgapur^o^j’j^ j*“ c IJharia* Calcutta* V®0 varying——t ©• -„rnameUA­car------Kolhapur*<^v8uderabad 'f.V'í «Vishakhapatnam ; u -■ (A ^ \^H8>9=^ ...........—;---;-:rz: w­( CEYLON)^ A Titán A Urán A Magnezft 0 Thorium ’ • Kohászat A Mangánérc © Gépipar : A Ólom © Vegyipar : A Bauxit © Uránipar : A Cirkon ■ Textilipar A Krém © Élelmiszeripar Só ■ Szén SÉ1 Kőolaj A Gyémánt Vasérc Az alumínium „sebésze" Takács Ferenc e hónap 6-án a Kiváló újító ki­tüntetés ezüst fokozatát kapta meg , azon az ünnep­ségen, amelyet a MEDOSZ székházában tartottak a mezőgazdasághoz kapcsoló­dó területeken dolgozó feltalálók és újítók tiszte­letére. Takács Ferencet a szolnoki MEZŐGÉP Vál­lalattól hívták meg az ün­nepségre, ahol a hegesz­tésben többszörösen elért újítói érdemeiért nyúj­totta át neki dr Gergely István miniszterhelyettes a magas elismerést. férhetetlen a hegesztési fe • lület. Marad tehát az auto­gén hegesztőpisztoly, amer lyet viszont csak különle­ges hozzáértéssel „forgat­hat” a kezelője. Ott kell elkezdenie a melegítést — de csínján, tapintattal ám! —, ahol az anyag hőelve­zetése a legnagyobb, s dol­ga végeztével az elmarad­hatatlan hőkezelést is ott kell befejeznie. Az utóbbira azért van szükség, hogy csökkentse az anyagban a hegesztés nyomán keletkező feszült­ségeket. Különben az újabb repedés, törés veszélyével terhes marad a „műtét”. Sokszor így is csak műszaki számításokkal állapítható meg, hogy egy-egy motor­blokknak a kirepedt darab­ja az adott helyen mekko­ra szilárdsági és egyéb fel­tételekkel pótolható öntec­sei és hegesztéssel. E szá­mításokkal a műszakiak segítik ki a szakmunkáso­kat. Brigádot is vezet Takács Ferenc a múlt évben olyan sikerrel vezet­te a Nógrádi Sándor ne­vét viselő szocialista brigá­dot. hogy hatan jóval több mint kétszeresét teljesítet­ték annak, amennyi a cím elnyeréséhez alapkövetel­mény. Az ifjúsági szövet­ség VIII. kongresszusa tisz­teletére indult munkaver­senynek tavaly ősszel eiső helyezettje lett a brigáo. A közelmúltban két új tag­gal gyarapodott közösség — a brigádnapló tanúsága szerint — egyként büszke a Kiváló újító cím ezüst, fo­kozatával kitüntetett Takács Ferencre és méltán büszke rá a vállalat is, amely ez al­kalomból egyhavi fizetős­sel jutalmazta. M. I. Alapfokon kezdte Az alumínium „sebé­szete” az, amit Takács Ferenc művel a vállalat központi gyárának kis Di­esel-üzemében. Itt a csepel motorokat újítják fel, míg a nagy Diesel-üzemben a Csepel-.család” tagjainál lóval nagyobb gépek ba­jait orvosolják. 1961-ben került mai munkahelyére egy szövetkezettől, ahol az eredeti géplakatos szakmá­ja mellett hegesztői vizsgát tett, sőt gyakorolta is mar az alumínium egyesítésének formálásának műveleteit a hagyományos, autogén láng- hegesztő készülék haszna latával. Évtizede még a MEZŐGÉP akkori jogelődénél ^ sorra- rendre selejtnek minősítet­ték azokat a Csepel-mo- torházakat. amelyek alu­míniumból öntött falán bár­milyen repedést tapasztal­tak. Tucatszám kellett új­ra cserélni a Csepel—213- asok blokkjait is emiatt. Ezek láttán ötlött eszébe Takács Ferencnek az első gondolat: hátha tehetne va­lamit hegesztőpisztolyával egy-egy ilyen repedés or­voslására, hogy a „sebet” egy jól sikerült varrattal megszüntesse, és a sérült ,-notorhózból ismét üzem­képes blokk legyen. Megpróbálta, bár közvet­len felettesei eleinte ide­genkedtek, tartottak kísérle­tétől, amire addig nem lát­tak példát. Szerencsére a képzettebb műszakiak párt­fogolták a nagy hasznot ígérő útkeresést, s az ő biz­tatásuk — mint mondja — már késztette is, hogy si­kerre vigye az újítást. Ez volt az első, amelyet 9 éve fogadtak el, mert bevált a gyakorlatban: seregnyi re­pedt motorházat tudtak megjavítani az alapfokú beavatkozással. Bonyolultabb feladat A komplikáltabb ..mű­tétre” már szinte rábeszél­te Takácsot Molnár János igazgató. Ez a blokköntés utáni hegesztés, amellyel már nem egyszerű repedé­seket. hanem a motornál kitört falrészeit pótolhatják: nagy — valósággal tátongó — sérüléseket hozhatnak helyre. Oly módon persze, hogy előbb a saját anyagá­ból — megfelelő előkészítés után — az öntőműhelyben a kitörött falrészt újraön­tik. s aztán a hegesztőpisz- tolv kezelőjének dolga hogy kellő szilárdságban egyesít­se az öntvényt a motor­blokk eredeti falával. Ehhez húzódásmentes he­gesztést kell alkalmaznia. Védőgázas technológiával egyszerűbb feladat lenne, csakhogy az ilyen készü­lékkel sok helyütt hozzá­Tilos a krémes! szállítani Változatlanul érvényes, hogy a krémest — amely korábban már nem egyszer okozott mérgezést — május 15-e és szeptember 15-e kö­zött nem szabad szállítani, tehát csak ott fogyszthatják a vevők, ahol készítik. Ahol a KÖJÁL szakem­berei fogyatékosságokat, rendellenességeket találnak a helyszínen intézkednek. Súlyosabb esetekben 3000 fo­rintig terjedő pénzbírsággal büntetik az élelmezés-egész­ségügyi területén elkövetett szabálysértést. Kollégiumok az ifjúsági turizmus szolgálatúban Országszerte 75 középisko­lás, illetve egyetemi, főisko­lai kollégiumot jelöltek ki, amelyet alkalmanként az if­júsági turizmus szolgálatába állítanak. A 75 kollégium­ban együttvéve 16 440 fiatalt tudnak elhelyezni. A szálláshelyek átengedé­séről a kollégium vezetője a felhasználó idegenforgalmi vállalattal évenként külön szerződésben állapodik meg. A szerződéseket a téli és a tavaszi szünet idejére no­vember 15-ig, a nyári szünet idejére pedig március 15-ig kell megkötni. Az Idegen- forgalmi vállalat a szállás­helyért térítési díjat fizet. A Művelődésügyi Közlöny júniusi első számában meg­jelent utasítás egyben tar­talmazza az igénybe vehető középiskolás és egyetemi, fő­iskolai kollégiumok teljes címjegyzékét, az egyes kol­légiumokban elhelyezhető létszámot. Magyar könnyű­zene az olimpián A magyar rádió önálló nem­zeti programot ad a XX. olim­piai játékokon. Két nappal a hivatalos megnyitó előtt, augusztus 24-én sugározzák a rádióban azt a 120 perces összeállítást, amely hazánk színeit képviseli a nemzet­közi mezőnyben. A négyré­szes adásban, amelyet az olimpiai falu 600 személyes stúdiójából közvetítenek, fel­lép a Stúdió 11 kíséretében Koncz Zsuzsa, Zalatnay Sa­rolta és Máté Péter. A müncheni hangversenyt, amely az első ilyenfajta közreműködés az olimpiai játékok történetében, a ter­vek szerint több mint 110 rádióállomás is műsorára tű­zi. Természetesen a magyar hallgatóknak sem kell „ide­gen hullámhosszakra” ka- landozniok, ha kíváncsiak a szórakoztató-zenei műsorra, a hangversenyt ugyanis egy későbbi időpontban felvétel­ről a magyar rádió is közve­títi. Díjazott lemezek Maros Rudolf, Petrovics Emil és Bozay Attila mű­veit tartalmazó három hun- garoton-lemezből „fiatal ma­gyar zene” címmel album jelent meg Franciaországban. Az album elnverte a kor­társ zene kategóriában a Grand Prix Diapason díjat. Ezt az elismerést ettől az évtől kezdődően a Diapason — vezető francia hanglemez­szaklap — kritikusai ítélik oda évente. Az Idén összesen 15 le­mez nyerte el ezt a díjat, amelyek közül további há­romnak is van magyar vo­natkozása. Brahms „kettős* verseny”-ét — amelynek szólistái David Ojsztrah és Msztyiszlav Rosztropovics — Szél György dirigálja, a Ka- rajan-féle Mesterdalnokok­ban az egyik szólót Kelemen Zoltán, a Kari Böhm által vezényelt Mozart Requien- bert pedig az altszólamot Hamari Julis énekli. 30 milliárd köbméter földgáz Űj földgázvezeték épül a KGST országokban. A Szov­jetunió—Nyugat-Európa ve­zetéken Szibéria és Közép- Ázsia földgáz kincse eljut Csehszlovákiába, Bulgáriába, Magyarországra, az NDK-ba, valamint Olaszországba, az NSZK-ba és Franciaország­ba. A szocialista országok részt vesznek a gázvezeték­tervezésében és a föld alatti vezeték lefektetésében és finanszírozásában is. A Szov­jetunió 1975-ig több mint 30 milliárd köbméter földgázt szállít a szocialista országok­ba. Üj eredmények a kardiológiában — A szovjet orvostudo­mány és egészségügy nagy sikereket ért el a kardioló­gia számos időszerű problé­májának megoldásában — jelentette ki a sajtónak adott nyilatkozatában Jevgenyij Csazov akadémikus, a Szov­jet Orvostudományi Akadé­mia szív- és érrendszeri be­tegségekkel foglalkozó tudo­mányos tanácsának elnöke. A Szovjetunióban 2500 mentőállomás működik, eze­ken több mint 12 000 orvos dolgozik. A szívizom-infark­tusban szenvedők gyógyítá­sával foglalkozó különleges brigádok szükség esetén a kórházba szállítás előtt már a beteg otthonában megkez­dik a kezelést. A szakaszos kezelés eredményeképpen az utóbbi 4—5 évben jelenté­kenyen csökkent az infark­tus által okozott halálesetek száma. A szívizom-infarktu­son átesett betegek több mint 80 százaléka egy éven belül minden korlátozás nél­kül ismét dolgozhatott. Geológiai modell — műanyagból A bányászati munkafolya­matoknak a földrétegekre gyakorolt hatását újfajta mó­don tanulmányozzák a labo­ratóriumokban az angol geo­vezett munkának megfelelő elosztásban és arányban. Ezek a lyukak természetesen túl kicsik ahhoz, hogy az általános fészültségelosztását lógusok. Poliuretán-gumi anyagból elkészítik a műve­lésre kerülő bányászati kör­zet modelljét, s ebben az ún. fotoelasztikus modellbe apró lyukakat fúrnak, a ter­létrehozzák, de egy speciális Polaroid ernyő és mikrosz­kóp alkalmazásával a fe­szültségtartományok és irá­nyok megállapíthatók, mér­hetők. amint az a képen is látható. Turbinát hajt a „föld gőze” A Dagesztán Autonóm Köztársaság fővárosa, Ma- hacslaka a Szovjetunió hete­dik olyan városa, amelynek lakónegyedeit a föld mélyé­ből feltörő forró víz fűti. Hőforrások sokhelyütt van­nak a Szovjetunióban — Kamcsatkán, a Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Szibériában. Hasznosítható a néhány ki­lométer mélységben a ter­málvízzel együtt felgyülemlő gőz is: a kamcsatkai Pau­zsetka községben például az ország első geotermikus vil­lanyerőművének turbináit hajtja. Kapacitása még nem nagy — 5000 kilowatt, de a villamosenergia ára 10—15- ször alacsonyabb, mint a félsziget más erőműveiben. A föld mélyében rejlő hő kihasználása a szovjet nép­gazdaság fontos ága lesz. 1980-ra 50 milliárd köbmé­terre emelik a termálvíz ki­termelését. Üj kapu a Csendes-óceán felé A Vrangel-öbölben, Na- hodka város közelében a Csendes-óceán szovjet part­vidékén új mélyvizű keres­kedelmi kikötő építéséhez fogtak hozzá. Ezt a lépést a szovjet Távol-Kelet gyorsan növekvő népgazdaságának igényei, valamint a Szovjet­unió és más ázsaiai orszá­gok — köztük Japán — sza­kadatlanul növekvő gazda­sági kapcsolatai tették szük­ségessé. Az új, mintegy 12 kilomé­ter hosszú kikötő forgalma többszöröse lesz a szomszé­dos nahodkai kikötőjének, mely ma egyike a legna­gyobbaknak a Szovjetunió­ban. A gépesített rakodóhe­lyeknél kiköthetnek majd a legnagyobb konténer-szállí­tó hajók is, melyek 20—30 tonnás nemzetközileg szab­ványosított konténereket szál­lítanák. A Vrangel-öböl partján, mely a híres orosz hidrog- ráfus és tengeri utazó nevét viseli, nagy központ épül, a kikötőn túl pedig 60.000 la­kosú lakótelep létesül. A varázserejű „napgyökér” Az édesgyökeret vagy ahogy Hippokratész és Avincenna híres ókori gyógyászok ide­jében nevezték, a napgyöke­ret, századok óta pótolhatat­lan gyógyírnak tartják. Ez a gyökér gyógyhatását te­kintve nem marad el a le­gendás hírű zeny-senytől. A gyógynövényként használt gyökér 50-szer édesebb a cu­kornál. A belőle kivont és a gyógyszeripari alkalmazás után fennmaradó származé­kokat az édesipar, a dohány­ipar, a sörgyártás — sőt még a kohászat is felhasználja. A Szovjetunióban a Kau­kázus vidékén és Közép- Ázsiában nő édesgyökér. Az évről évre nagyobb kereslet­nek örvendő gyökérből 20 országba, köztük az USA-ba. Angliába Franciaországba és Finnországba szállítanak egyre nagyobb mennyiségi ben. j

Next

/
Thumbnails
Contents