Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-18 / 142. szám

1972. június 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Valóra váltani a nőpolitikái határozatot Beszámoló a megyei pártbizottság ülésérői Törökszentmiklós városfejlesztési problémái és feladatai A lakosság infrastrukturális ellátottsági viszonyai A város fejlődésében a népesedési helyzet és a gaz­dasági tényezők mellett a lakosság infrastrukturális el­látottsági viszonyainak, szín­vonalának meghatározó sze­repe van. Ez utóbbi — ki­hatásában és következmé­nyeiben — a város lakossá­gának életfeltételeit, életkö­rülményeit közvetlenül, a Törökszentmiklósnál nehéz az előbbiekben felvetett első kérdésre pontos választ ad­ni. Külön, e célt szolgáló vizsgálatok és felvételek hiányában, a város infra­strukturális intézményeiben foglalkoztatottak számát nem áll módunkban megállapíta­ni. Csupán hozzávetőleges számítások eredményeire tá­maszkodhatunk. A város ak­tív keresőinek körülbelül 25 —27 százalékát az infrastru- túra kategóriájába tartozó intézmények, hálózatok fog­lalkoztatják. E vonatkozás­ban is sajátos a város hely­zete: az „infrastruktúra” te­rületén dolgozók jelentős há­nyadat nem Törökszentmik­E helyütt csupán néhány jellemző szám bemutatásá­ra, és az országos városi át­laggal való szembeállítására vállalkozhatunk: — a két népszámlálás kö­zötti időszakban 906 új la­kással gyarapodott a város lakásállománya. Ez 13,6 szá­zalékos növekedésnek felel meg, szemben az országos városi átlag 23,5 százalékos arányával. Míg 1960-ban a 100 lakásra jutó népesség száma 355 fő volt, tíz évvel később már csak 334 fő: az országos városi átlag meg­felelő számai 351, illetve 328 fő/100 lakásra. Nőtt a mennyiség, bővült a választék valamennyi nép­szerű, nyári gumiáruból. A strandok és a Balaton új színfoltja lesz a nyáron a virágformájú úszógumi, az eddigi hagyományos for­rná júak mellett. Mintegy 130 ezer gumi­matracot juttattak el az város fejlődését pedig köz­vetve befolyásolja. Az infra­strukturális ellátottság szín­vonala, illetve a fejleszté­sével kapcsolatos feladatok a város fejlődését kettős vo­natkozásban befolyásolják. Egyrészt az infrastrukturális intézmények nyújtotta mun­kalehetőségek révén, más­részt az infrastrukturális el­látottságot biztosító intéz­ményhálózaton, annak anya­gi-műszaki bázisán keresz­tül. lós, hanem Szolnok foglal­koztatja. Ez a körülmény is nehezíti, hogy pontos képet nyerjünk a foglalkoztatottak tényleges számáról, illetve arányairól. A város termelőbázisának gyors fejlődésével nem nőtt megfelelő mértékben a la­kosság infrastrukturális el­látottsági színvonala. Tö­rökszentmiklós lakosságának infrastrukturális ellátottsági viszonyainak javulására ily- módon kétszeres tehertétel fejt ki kedvezőtlen hatást: egyrészt a város múltból örökölt elmaradottsága, más­részt a felszabadulás óta el­telt évek ezirányú nem ki­elégítő mértékű fejlesztése. E számokat lényegesen meghaladja a városban az elmúlt évtizedben épült új lakások száma: csak a har­madik ötéves terv idősza­kában 1037 új lakás épült. Hogy ennek ellenére nem ki­elégítő mértékű a város la­kásállományának növekedé­se, az a régi lakások számot­tevő hányadának megszűné­sében leli magyarázatát (többségében a külterületen fekvő tanyai lakások felszá­molódása következtében). Törökszentmiklós az ország azon városainak csoportjába tartozik, ahol üzletekbe. Az idén már kielégítik az igényeket a felfújható ágybetétből is. Lesz bőségesen gumisaru is, negyedmilliót árusíta­nak az üzletek. A vízisport kedvelőinek örömére üzle­tekbe kerül az új Najade el­nevezésű lábuszony, amely jól tapad a lábra, kényelmes és biztonságos. — az egy lakosra jutó ha­vi villamosenergia felhasz­nálás az országos városi át­lag felét sem éri el; — a vízhálózatba bekap­csolt lakások száma a vá­ros összlakásállományának alig egyhatoda; — a csatornahálózatba be­kapcsolt lakások aránya mi­nimális; — a szervezett szemét- gyűjtésbe bevont lakások száma elenyésző. Nagyfokú lemaradás A város elmaradott, ked­vezőtlen infrastrukturális el­látottsági viszonyait tükrözi az oktatási és művelődési intézmények néhány sajátos mutatója, mint például: — az ezer lakosra jutó óvodai helyek száma 18,3 szemben az országos városi átlag 20,1-es mutatójával; — országos városi átlag­ban a váltott rendszerben használt általános iskolai tantermek aránya 38,7 szá­zalék, Törökszentmiklóson 45 százalék; — az ezer lakosra jutó kö­zépiskolai tanulók száma a városban az 1970/71-es tan­évben 47,1 volt, szemben az országos városi átlag 62,3-es fajlagos mutatójával. Megdöbbentőek a város kul­turális ellátottsági viszonyait, színvonalát szemléltető aláb­bi adatok: — az ezer lakosra jutó színházi látogatások száma egyharmincada az országos városi átlagnak; — az egy lakosra jutó mo­zilátogatások országos váro­si átlagban két és félszer meghaladják Törökszentmik­lós jellemzőit. Ettől kedvezőbb a rádió és televízió-előfizetők szá­mának és arányának alaku­lása: a városban 230 rádió- (városi átlagban 272) és 153 televízió-előfizető jut ezer lakosra (városi átlagban 206). (Folytatjuk) Dr. Kőszegfalvi György Többet fizetnek a határidő előtt átadott szarvasmarháért A szarvasmarha hosszú idők óta a világpiac egyik legkeresettebb cikke. A tar­tós konjunktúrán belül most újabb időszakos konjunktúra jelentkezett, az emelkedő árak kedvező lehetőségeket kínálnak a hazai állatte­nyésztőknek. Az Állatfor­galmi és Húsipari Tröszt a várható nyereségből osz­tozni kíván a termelőüze­mekkel is olymódon, hogy a határidő előtt átadott szarvasmarháért augusztus­ban, szeptemberben és ok­tóberben már az előírt fel­árakon túl egyenként 500 forinttal többet fizet. A határozat természetesen hangsúlyozza, hogy csak a határidő előtt átadott álla­tokra vonatkozik ez az ösz- szeg. A termelőszövetkeze­teknek, állami gazdaságok­nak ahhoz, hogy ezt az extra felárat megkapják, meg kell valósítaniuk a gyorsított hízlalási módszert. Ehhez biztosítékot nyújt az Uni- verz I. elnevezésű magyar szabadalom koncentrátum, amelynek rendkívül magas fehérje értéke biztosítja a hízlalási idő egyhónapos lerövidítését. A párt Központi Bízott, sága 1970 februárjában hoz­ta meg a nők helyzetét elemző határozatát, amelyet rövidesen, kormányhatározat is követett. A megyei párt- bizottság legutóbbi ülésén napirendre tűzte és megvi­tatta; hogyan érvényesülnek megyénkben a nőpolitika elvei, hol tartunk ma és melyek a határozat végre­hajtásának főbb tapasztala­tai. A párt-végrehajtóbizottság jelentése és a felszólalók is sokoldalúan bizonyították, hogy a határozat végrehaj­tása viták és eszmecserék után megyénkben a politi­kai és gazdasági élet min­den szintjén megkezdődött, s a kezdeti eredmények biz­tatóak. A párt szervei, a tö­megszervezetek és az állami szervek, gazdasági vezetők megértőén fogadták a ha­tározatot és szükségesnek tartják azokat az intézke­déseket, melyeket a nőkről való gondoskodás, helyzetük szüntelen javítása érdeké­ben tervekben, kollektív szerződésekben is rögzítet­tek. Tért hódít a felfogás, hogy a nők problémáival elsősorban ott kell törődni, azokat ott kell megoldani, ahol élnek és dolgoznak. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve követel­ményének betartása a jö­vőben sem téveszthető szem elől, mert még mindig van­nak korrigálni valók. A ter­melőszövetkezetekben is ta­pasztalható megkülönbözte­tés a nők hátrányára. Pél­dául a tagként dolgozó nő háztáji földje és szabadsága feltételeinek biztosítása kö­rül. A dolgozó nő anyagi hely­zete, jövedelme szorosan összefügg képzettségével, munkakörével. Jelenleg az iparban dolgozó nők 22 szá­zalékának, az építőiparban foglalkoztatott nők 10 szá­zalékának van szakképzett­sége, szemben a férfiak 59, illetve 60 százalékos ará­nyával. Nem véletlen, hogy A nőpolitikái határozat óta jelentősen megnőtt a közéletben tevékenykedő nők száma, bár még mindig nem lehetünk elégedettek, mert közéleti szerepük nincs arányban a társadalmi és gazdasági életben betöltött helyükkel. A fejlődést mu­tatja, hogy növekedett szám­arányuk a politikai és ál­lami szervek vezető testüle­téiben. Ennek révén részt vesznek a kisebb-nagyobb közösségekre vagy akár a megyére érvényes döntések meghozatalában. A pártalap- szervezetek vezetőségeiben a nők aránya 26,7, a megyei pártbizottságban 23,1 szá­zalék. A tanácsválasztások során a tanácsokba is több nő ke­rült be, mint korábban, a városi tanácsok tagjainak több mint egynegyede, a me­gyei tanács tagjainak több mint egyharmada nő. A szakszervezeti tisztségvise­A nők vezetésbe, közélet­be való bevonásához az ed­diginél még jobb feltételeket kell teremtenünk. Több fi­gyelmet fordítsunk politikai és szakmai képzésükre, to­vábbképzésükre — hangsú­lyozták többen a pártbizott­sági ülésen. Ehhez viszont olyan körülményekre van szükség, hogy a dolgozó nők­nek legyen idejük tanulni, képezni magukat. Jelenleg ugyanis a munka, a család ellátása, a háztartás, azaz a „két műszak” napi hajszát jelent sok-sok asszonynak. Gyorsabb ütemben kell elő­re lépni a háztartással, csa­E megállapítás sok ténnyel bizonyítható, számos válla­latnál, intézménynél, szövet­kezetben könnyítettek a nők és különösen az anyák élet- és munkakörülményein. Több üzemben mentesítették az éjszakai műszak alól a kisgyermekes és a gyerme­két egyedül nevelő anyákat. A többgyermekeseknek le­hetővé tették, hogy egy mű- szakbna dolgozhassanak. — Gépeket vásároltak a nehéz fizikai munka könnyítésére, az anyagmozgatásra. Jóné- hány helyen koszerűsítették, bővítették a szociális helyi­ségeket. A nagycsaládos és az egyedül élő anyák külön anyagi támogatása úgyszól­ván mindenütt intézményes­sé vált, s rájuk a jövőben is mindig gondolni kell. A munkahelyeken ember­ségesebb lett a környezet a nők és különösen az anyák körül, s ez a megértőbb, se­gítőkész légkör a párthatá­rozat nyomán alakult ki. A legtöbb munkahelyen a szakszervezet közreműködé­sével felülvizsgálták a nők bérezését és hozzákezdtek a béregyenlőtlenségek csök­kentéséhez, a fejlesztésre szánt összeg egy részét az arányok javítására használ­ták fel. Főleg az alacsony kereseteket emelték. a párt- és kormányhatáro­zatban olyan nagy hang­súlyt kapott a nők képzése és továbbképzése. Megyénk­ben több üzem és vállalat szervezett szakmai tanfolya­mot és olyan is akadt, ame­lyik a tanuláshoz munka­időkedvezményt nyújtott. A szakmai képzés és tovább­képzés tervszerű szervezését a következő években sem szabad elhanyagolni és a termelőszövetkezet nődolgo­zóira is ki kellene terjesz­teni, mert jelenleg egy-két százalékuk tanul. A harmadik öt­éves terv időszakában hét­ezer nő vállalt munkát, így az aktív keresőknek 35 szá­zaléka nő. A városokban, az ipartelepüléseken természe­tesen jobbak a lehetőségek a nők elhelyezkedésére, mint a kisebb községekben. löknek jelenleg 43,6 száza­léka nő és a népfrontbizott­ságokban is jelentősen nö­vekedett arányuk a leg­utóbbi választások idején. A tsz-szövetségek küldötteinek 16,5 százaléka a nő, míg ko_ rábban a két szövetség kül­döttgyűlésében egyetlen nő volt. örvendetes az is, hogy néhány területen az eddigi­nél bátrabban bízzák meg a rátermett nőket különböző vezető tisztségek betöltésé­vel. Viszont a gazdasági ve­zetők között alig találjuk őket, aminek szubjektív és objektív okai vannak. Több helyen nem tartják a nőket vezetésre alkalmasnak, s nem is javasolják őket ve­zetőnek. Esetenként a kö­vetelményeknek megfelelő nők nem vállalják el a ve­zetői munkakör betöltését, mert úgy vélik, a nagyobb felelősséggel járó munka és a család iránti kötelezett­ségek meghaladják erejüket. ládneveléssel kapcsolatos feladatok megkönnyítésében, a nő otthoni lekötöttségé­nek feloldásában. Nem lehe­tünk elégedettek a szolgál­tatások jelenlegi színvona­lával és fejlesztésének üte­mével sem. A közétkeztetés és sok helyen a kereskede­lem szolgáltatásai is igen alacsony színvonalúak. A gyermekintézmény-há­lózat fejlesztésére is nagy szükség van az egész me­gyében, de főleg néhány vá­rosunkban — Szolnokon, Jászberényben, Karcagon, Mezőtúron — elodázhatatlan feladat ez. S ne kerülje el a figyelmet a helyi források­ban rejlő lehetőség, mert a mai gondokon csakis így tu­dunk gyorsabban segíteni. Erre is akad már néhány példa a megyében. A tanácskozáson elhang. zott, hogy még szemléletbeli akadályokat is el kell hárí­tani ahhoz, hogy nőpoliti­kánk elvei zavartalanul ér­vényesülhessenek. Igaz/ bár, hogy a nők helyzetének gyö­keres megváltoztatásához pénz is kell — és nem is kevés — de a ma is élő, konzervatív szemlélet is hátráltatja az előrehaladást. S ez mind a nők, mind a férfiak körében felfedezhető, sőt a határozat ismertetése, végrehajtása során még in­kább felszínre kerültek a különböző maradi nézetek. A nőkről való gondosko­dás, helyzetüKnek javítása a pártszervek irányításával — társadalmi ügy, ebben mind az állami, mind társadalmi és gazdasági szerveknek meg vannak a sajátos feladatai. A pártszervezetek minden szin­ten rendszeresen elemezzék és ellenőrizzék, — ahogyan, eddig is tették, — a határo­zat végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket és koordinálják a Különböző szervek tevékenységét. Az eddig elért eredményekben — állapította meg a pártbi­zottság — jelentős szerepük van a pártszervezeteknek és a különböző területeken dol­gozó kommunistáknak. A tár­sadalmi szervezetek és moz­galmak testületéi mellett megalakult nőbizottságok is jól segítenek céljaink eléré­sében, számítani kell javas­lataikra és munkájukra a jö­vőben is. És ne csak a nőket érintő döntések előtt tanács­kozzanak a nőbizottságokkal, hanem más a termeléssel, a gazdálkodással, fejlesztések­kel összefüggő témákkal kap­csolatban is igényeljék véle­ményüket, még ha egyesek úgy vélik is. hogy azok köz­gazdaságilag kevésbé meg­alapozottak. A párt rendszeresen ellenőrzi A megyei pártbizottságnak a helyzet elemzéséről kiala­kított állásfoglalása az eddi­ginél is nyilvánvalóbbá tet­te; nem egyetlen akciót, — kampánymunkát jelent a nő­politikái határozat, hanem évekre szóló programot adott. A tervek alakításakor, az ideológiai—nevelőmun­kánkban a jövőben is szá­molni kell a határozatból adódó feladatokkal, és ez a felsőbb és alsóbb szintű ve­zetésre egyaránt vonatkozik. A nőpolitikái határozat végrehajtását a megyei vég­rehajtó bizottság rendszere­sen ellenőrzi és a következő két évben fontos szervek és területek kommunista veze­tőit számoltatja be a végzett munkáról. 1973-ban a megyei tanács elnöke ad jelentést a meg­tett intézkedésekről, a gyer­mekintézmények és a szol­gáltatás helyzetéről, fejlesz­téséről. A KISZÖV elnökétől a ktsz-ekben dolgozó nők helyzetéről, és a határozat végrehajtásáról kér számadást. — 1974-ben megtárgyalja a termelőszö­vetkezetekben dolaozó nők helyzetének javítására hozott intézkedéseket, amelvről a tsz-szövetsések vezetői ielen- tenek. Ugyancsak ebben az évben kerül a vé<«-pt,=>itó bi­zottság elé az SZMT veze­tőinek jelentése a határozat végrehajtásáról, a szakszer­vezetekben foganatosított in­tézkedésekről. m'ndeneke'őtt az üzemekben dolgozó nők élet- és munkakörülményei­ről. Félévenként pedig egy-egy járási, városi pártbizottság jelent a párthatározatok vég­rehajtásáról. Minden bizonnyal lesz mi­ről beszámolni majd a párt­végrehajtóbizottsága előtt, —■ hiszen a taoasztalatok. az eredmények figyelemre méh* tóak, kedvezőek. L. A. Dupla tehertétel Az országos átlag alatt Félezer tehén egy istállóban A tiszaföldvári Szabad Nép Tsz-ben hét és félmillió forint­ból épült fel májusra, az ELFA—LAWEL tejvezetékes fejő­berendezéssel ellátott, tömbösített tehenészeti telep. Képün­kön a tejelszívó aratomatát ellenőrzi Herpák Mária Új színfolt: virágformájú úszógumi Az egyenlő mánkéért egyenlő bér elve A nők közéleti szerepéről A két műszak terhei

Next

/
Thumbnails
Contents