Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-18 / 142. szám
1972. június 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Valóra váltani a nőpolitikái határozatot Beszámoló a megyei pártbizottság ülésérői Törökszentmiklós városfejlesztési problémái és feladatai A lakosság infrastrukturális ellátottsági viszonyai A város fejlődésében a népesedési helyzet és a gazdasági tényezők mellett a lakosság infrastrukturális ellátottsági viszonyainak, színvonalának meghatározó szerepe van. Ez utóbbi — kihatásában és következményeiben — a város lakosságának életfeltételeit, életkörülményeit közvetlenül, a Törökszentmiklósnál nehéz az előbbiekben felvetett első kérdésre pontos választ adni. Külön, e célt szolgáló vizsgálatok és felvételek hiányában, a város infrastrukturális intézményeiben foglalkoztatottak számát nem áll módunkban megállapítani. Csupán hozzávetőleges számítások eredményeire támaszkodhatunk. A város aktív keresőinek körülbelül 25 —27 százalékát az infrastru- túra kategóriájába tartozó intézmények, hálózatok foglalkoztatják. E vonatkozásban is sajátos a város helyzete: az „infrastruktúra” területén dolgozók jelentős hányadat nem TörökszentmikE helyütt csupán néhány jellemző szám bemutatására, és az országos városi átlaggal való szembeállítására vállalkozhatunk: — a két népszámlálás közötti időszakban 906 új lakással gyarapodott a város lakásállománya. Ez 13,6 százalékos növekedésnek felel meg, szemben az országos városi átlag 23,5 százalékos arányával. Míg 1960-ban a 100 lakásra jutó népesség száma 355 fő volt, tíz évvel később már csak 334 fő: az országos városi átlag megfelelő számai 351, illetve 328 fő/100 lakásra. Nőtt a mennyiség, bővült a választék valamennyi népszerű, nyári gumiáruból. A strandok és a Balaton új színfoltja lesz a nyáron a virágformájú úszógumi, az eddigi hagyományos forrná júak mellett. Mintegy 130 ezer gumimatracot juttattak el az város fejlődését pedig közvetve befolyásolja. Az infrastrukturális ellátottság színvonala, illetve a fejlesztésével kapcsolatos feladatok a város fejlődését kettős vonatkozásban befolyásolják. Egyrészt az infrastrukturális intézmények nyújtotta munkalehetőségek révén, másrészt az infrastrukturális ellátottságot biztosító intézményhálózaton, annak anyagi-műszaki bázisán keresztül. lós, hanem Szolnok foglalkoztatja. Ez a körülmény is nehezíti, hogy pontos képet nyerjünk a foglalkoztatottak tényleges számáról, illetve arányairól. A város termelőbázisának gyors fejlődésével nem nőtt megfelelő mértékben a lakosság infrastrukturális ellátottsági színvonala. Törökszentmiklós lakosságának infrastrukturális ellátottsági viszonyainak javulására ily- módon kétszeres tehertétel fejt ki kedvezőtlen hatást: egyrészt a város múltból örökölt elmaradottsága, másrészt a felszabadulás óta eltelt évek ezirányú nem kielégítő mértékű fejlesztése. E számokat lényegesen meghaladja a városban az elmúlt évtizedben épült új lakások száma: csak a harmadik ötéves terv időszakában 1037 új lakás épült. Hogy ennek ellenére nem kielégítő mértékű a város lakásállományának növekedése, az a régi lakások számottevő hányadának megszűnésében leli magyarázatát (többségében a külterületen fekvő tanyai lakások felszámolódása következtében). Törökszentmiklós az ország azon városainak csoportjába tartozik, ahol üzletekbe. Az idén már kielégítik az igényeket a felfújható ágybetétből is. Lesz bőségesen gumisaru is, negyedmilliót árusítanak az üzletek. A vízisport kedvelőinek örömére üzletekbe kerül az új Najade elnevezésű lábuszony, amely jól tapad a lábra, kényelmes és biztonságos. — az egy lakosra jutó havi villamosenergia felhasználás az országos városi átlag felét sem éri el; — a vízhálózatba bekapcsolt lakások száma a város összlakásállományának alig egyhatoda; — a csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya minimális; — a szervezett szemét- gyűjtésbe bevont lakások száma elenyésző. Nagyfokú lemaradás A város elmaradott, kedvezőtlen infrastrukturális ellátottsági viszonyait tükrözi az oktatási és művelődési intézmények néhány sajátos mutatója, mint például: — az ezer lakosra jutó óvodai helyek száma 18,3 szemben az országos városi átlag 20,1-es mutatójával; — országos városi átlagban a váltott rendszerben használt általános iskolai tantermek aránya 38,7 százalék, Törökszentmiklóson 45 százalék; — az ezer lakosra jutó középiskolai tanulók száma a városban az 1970/71-es tanévben 47,1 volt, szemben az országos városi átlag 62,3-es fajlagos mutatójával. Megdöbbentőek a város kulturális ellátottsági viszonyait, színvonalát szemléltető alábbi adatok: — az ezer lakosra jutó színházi látogatások száma egyharmincada az országos városi átlagnak; — az egy lakosra jutó mozilátogatások országos városi átlagban két és félszer meghaladják Törökszentmiklós jellemzőit. Ettől kedvezőbb a rádió és televízió-előfizetők számának és arányának alakulása: a városban 230 rádió- (városi átlagban 272) és 153 televízió-előfizető jut ezer lakosra (városi átlagban 206). (Folytatjuk) Dr. Kőszegfalvi György Többet fizetnek a határidő előtt átadott szarvasmarháért A szarvasmarha hosszú idők óta a világpiac egyik legkeresettebb cikke. A tartós konjunktúrán belül most újabb időszakos konjunktúra jelentkezett, az emelkedő árak kedvező lehetőségeket kínálnak a hazai állattenyésztőknek. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt a várható nyereségből osztozni kíván a termelőüzemekkel is olymódon, hogy a határidő előtt átadott szarvasmarháért augusztusban, szeptemberben és októberben már az előírt felárakon túl egyenként 500 forinttal többet fizet. A határozat természetesen hangsúlyozza, hogy csak a határidő előtt átadott állatokra vonatkozik ez az ösz- szeg. A termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak ahhoz, hogy ezt az extra felárat megkapják, meg kell valósítaniuk a gyorsított hízlalási módszert. Ehhez biztosítékot nyújt az Uni- verz I. elnevezésű magyar szabadalom koncentrátum, amelynek rendkívül magas fehérje értéke biztosítja a hízlalási idő egyhónapos lerövidítését. A párt Központi Bízott, sága 1970 februárjában hozta meg a nők helyzetét elemző határozatát, amelyet rövidesen, kormányhatározat is követett. A megyei párt- bizottság legutóbbi ülésén napirendre tűzte és megvitatta; hogyan érvényesülnek megyénkben a nőpolitika elvei, hol tartunk ma és melyek a határozat végrehajtásának főbb tapasztalatai. A párt-végrehajtóbizottság jelentése és a felszólalók is sokoldalúan bizonyították, hogy a határozat végrehajtása viták és eszmecserék után megyénkben a politikai és gazdasági élet minden szintjén megkezdődött, s a kezdeti eredmények biztatóak. A párt szervei, a tömegszervezetek és az állami szervek, gazdasági vezetők megértőén fogadták a határozatot és szükségesnek tartják azokat az intézkedéseket, melyeket a nőkről való gondoskodás, helyzetük szüntelen javítása érdekében tervekben, kollektív szerződésekben is rögzítettek. Tért hódít a felfogás, hogy a nők problémáival elsősorban ott kell törődni, azokat ott kell megoldani, ahol élnek és dolgoznak. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve követelményének betartása a jövőben sem téveszthető szem elől, mert még mindig vannak korrigálni valók. A termelőszövetkezetekben is tapasztalható megkülönböztetés a nők hátrányára. Például a tagként dolgozó nő háztáji földje és szabadsága feltételeinek biztosítása körül. A dolgozó nő anyagi helyzete, jövedelme szorosan összefügg képzettségével, munkakörével. Jelenleg az iparban dolgozó nők 22 százalékának, az építőiparban foglalkoztatott nők 10 százalékának van szakképzettsége, szemben a férfiak 59, illetve 60 százalékos arányával. Nem véletlen, hogy A nőpolitikái határozat óta jelentősen megnőtt a közéletben tevékenykedő nők száma, bár még mindig nem lehetünk elégedettek, mert közéleti szerepük nincs arányban a társadalmi és gazdasági életben betöltött helyükkel. A fejlődést mutatja, hogy növekedett számarányuk a politikai és állami szervek vezető testületéiben. Ennek révén részt vesznek a kisebb-nagyobb közösségekre vagy akár a megyére érvényes döntések meghozatalában. A pártalap- szervezetek vezetőségeiben a nők aránya 26,7, a megyei pártbizottságban 23,1 százalék. A tanácsválasztások során a tanácsokba is több nő került be, mint korábban, a városi tanácsok tagjainak több mint egynegyede, a megyei tanács tagjainak több mint egyharmada nő. A szakszervezeti tisztségviseA nők vezetésbe, közéletbe való bevonásához az eddiginél még jobb feltételeket kell teremtenünk. Több figyelmet fordítsunk politikai és szakmai képzésükre, továbbképzésükre — hangsúlyozták többen a pártbizottsági ülésen. Ehhez viszont olyan körülményekre van szükség, hogy a dolgozó nőknek legyen idejük tanulni, képezni magukat. Jelenleg ugyanis a munka, a család ellátása, a háztartás, azaz a „két műszak” napi hajszát jelent sok-sok asszonynak. Gyorsabb ütemben kell előre lépni a háztartással, csaE megállapítás sok ténnyel bizonyítható, számos vállalatnál, intézménynél, szövetkezetben könnyítettek a nők és különösen az anyák élet- és munkakörülményein. Több üzemben mentesítették az éjszakai műszak alól a kisgyermekes és a gyermekét egyedül nevelő anyákat. A többgyermekeseknek lehetővé tették, hogy egy mű- szakbna dolgozhassanak. — Gépeket vásároltak a nehéz fizikai munka könnyítésére, az anyagmozgatásra. Jóné- hány helyen koszerűsítették, bővítették a szociális helyiségeket. A nagycsaládos és az egyedül élő anyák külön anyagi támogatása úgyszólván mindenütt intézményessé vált, s rájuk a jövőben is mindig gondolni kell. A munkahelyeken emberségesebb lett a környezet a nők és különösen az anyák körül, s ez a megértőbb, segítőkész légkör a párthatározat nyomán alakult ki. A legtöbb munkahelyen a szakszervezet közreműködésével felülvizsgálták a nők bérezését és hozzákezdtek a béregyenlőtlenségek csökkentéséhez, a fejlesztésre szánt összeg egy részét az arányok javítására használták fel. Főleg az alacsony kereseteket emelték. a párt- és kormányhatározatban olyan nagy hangsúlyt kapott a nők képzése és továbbképzése. Megyénkben több üzem és vállalat szervezett szakmai tanfolyamot és olyan is akadt, amelyik a tanuláshoz munkaidőkedvezményt nyújtott. A szakmai képzés és továbbképzés tervszerű szervezését a következő években sem szabad elhanyagolni és a termelőszövetkezet nődolgozóira is ki kellene terjeszteni, mert jelenleg egy-két százalékuk tanul. A harmadik ötéves terv időszakában hétezer nő vállalt munkát, így az aktív keresőknek 35 százaléka nő. A városokban, az ipartelepüléseken természetesen jobbak a lehetőségek a nők elhelyezkedésére, mint a kisebb községekben. löknek jelenleg 43,6 százaléka nő és a népfrontbizottságokban is jelentősen növekedett arányuk a legutóbbi választások idején. A tsz-szövetségek küldötteinek 16,5 százaléka a nő, míg ko_ rábban a két szövetség küldöttgyűlésében egyetlen nő volt. örvendetes az is, hogy néhány területen az eddiginél bátrabban bízzák meg a rátermett nőket különböző vezető tisztségek betöltésével. Viszont a gazdasági vezetők között alig találjuk őket, aminek szubjektív és objektív okai vannak. Több helyen nem tartják a nőket vezetésre alkalmasnak, s nem is javasolják őket vezetőnek. Esetenként a követelményeknek megfelelő nők nem vállalják el a vezetői munkakör betöltését, mert úgy vélik, a nagyobb felelősséggel járó munka és a család iránti kötelezettségek meghaladják erejüket. ládneveléssel kapcsolatos feladatok megkönnyítésében, a nő otthoni lekötöttségének feloldásában. Nem lehetünk elégedettek a szolgáltatások jelenlegi színvonalával és fejlesztésének ütemével sem. A közétkeztetés és sok helyen a kereskedelem szolgáltatásai is igen alacsony színvonalúak. A gyermekintézmény-hálózat fejlesztésére is nagy szükség van az egész megyében, de főleg néhány városunkban — Szolnokon, Jászberényben, Karcagon, Mezőtúron — elodázhatatlan feladat ez. S ne kerülje el a figyelmet a helyi forrásokban rejlő lehetőség, mert a mai gondokon csakis így tudunk gyorsabban segíteni. Erre is akad már néhány példa a megyében. A tanácskozáson elhang. zott, hogy még szemléletbeli akadályokat is el kell hárítani ahhoz, hogy nőpolitikánk elvei zavartalanul érvényesülhessenek. Igaz/ bár, hogy a nők helyzetének gyökeres megváltoztatásához pénz is kell — és nem is kevés — de a ma is élő, konzervatív szemlélet is hátráltatja az előrehaladást. S ez mind a nők, mind a férfiak körében felfedezhető, sőt a határozat ismertetése, végrehajtása során még inkább felszínre kerültek a különböző maradi nézetek. A nőkről való gondoskodás, helyzetüKnek javítása a pártszervek irányításával — társadalmi ügy, ebben mind az állami, mind társadalmi és gazdasági szerveknek meg vannak a sajátos feladatai. A pártszervezetek minden szinten rendszeresen elemezzék és ellenőrizzék, — ahogyan, eddig is tették, — a határozat végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket és koordinálják a Különböző szervek tevékenységét. Az eddig elért eredményekben — állapította meg a pártbizottság — jelentős szerepük van a pártszervezeteknek és a különböző területeken dolgozó kommunistáknak. A társadalmi szervezetek és mozgalmak testületéi mellett megalakult nőbizottságok is jól segítenek céljaink elérésében, számítani kell javaslataikra és munkájukra a jövőben is. És ne csak a nőket érintő döntések előtt tanácskozzanak a nőbizottságokkal, hanem más a termeléssel, a gazdálkodással, fejlesztésekkel összefüggő témákkal kapcsolatban is igényeljék véleményüket, még ha egyesek úgy vélik is. hogy azok közgazdaságilag kevésbé megalapozottak. A párt rendszeresen ellenőrzi A megyei pártbizottságnak a helyzet elemzéséről kialakított állásfoglalása az eddiginél is nyilvánvalóbbá tette; nem egyetlen akciót, — kampánymunkát jelent a nőpolitikái határozat, hanem évekre szóló programot adott. A tervek alakításakor, az ideológiai—nevelőmunkánkban a jövőben is számolni kell a határozatból adódó feladatokkal, és ez a felsőbb és alsóbb szintű vezetésre egyaránt vonatkozik. A nőpolitikái határozat végrehajtását a megyei végrehajtó bizottság rendszeresen ellenőrzi és a következő két évben fontos szervek és területek kommunista vezetőit számoltatja be a végzett munkáról. 1973-ban a megyei tanács elnöke ad jelentést a megtett intézkedésekről, a gyermekintézmények és a szolgáltatás helyzetéről, fejlesztéséről. A KISZÖV elnökétől a ktsz-ekben dolgozó nők helyzetéről, és a határozat végrehajtásáról kér számadást. — 1974-ben megtárgyalja a termelőszövetkezetekben dolaozó nők helyzetének javítására hozott intézkedéseket, amelvről a tsz-szövetsések vezetői ielen- tenek. Ugyancsak ebben az évben kerül a vé<«-pt,=>itó bizottság elé az SZMT vezetőinek jelentése a határozat végrehajtásáról, a szakszervezetekben foganatosított intézkedésekről. m'ndeneke'őtt az üzemekben dolgozó nők élet- és munkakörülményeiről. Félévenként pedig egy-egy járási, városi pártbizottság jelent a párthatározatok végrehajtásáról. Minden bizonnyal lesz miről beszámolni majd a pártvégrehajtóbizottsága előtt, —■ hiszen a taoasztalatok. az eredmények figyelemre méh* tóak, kedvezőek. L. A. Dupla tehertétel Az országos átlag alatt Félezer tehén egy istállóban A tiszaföldvári Szabad Nép Tsz-ben hét és félmillió forintból épült fel májusra, az ELFA—LAWEL tejvezetékes fejőberendezéssel ellátott, tömbösített tehenészeti telep. Képünkön a tejelszívó aratomatát ellenőrzi Herpák Mária Új színfolt: virágformájú úszógumi Az egyenlő mánkéért egyenlő bér elve A nők közéleti szerepéről A két műszak terhei
