Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-31 / 126. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. május 31. ÚTI PROGRAMOK — FIATALOKNAK Tavasz a Dunakanyarban KÉPERNYŐJE ELŐTT Utazni, - idegen tájakat felfedezni, más népek életét megismerni — legtöbb em­berben él ez a vágy. De hogy ki, hová. merre indul el, az többnyire nemcsak prospektusok vagy méteres plakátokon látott világvá­rosok fényei és csábító kék tengerpartokra hívó reklám- szövegek döntik el, hanem kinek-kinek anyagi helyzete is. És ha ez utóbbi nem teszi lehetővé, hogy meg- va'ósítsa elképzeléseit, ma­ga az utazás — elérhetet­len vágyálomnak tűnik. Pedig csak kézbe kelle­ne venni és belelapozni né­hány útikalauzba. Hazaiba, ízlelgetni itthoni tájak szép­ségeit. Fiatalok számára ez még egyfajta perspektívát is jelent. Hisz nekik még a legkisebb felfedezés is öröm. és későbbi éveikben nem kell majd szégyen­kezve vallaniuk, amit oly gyakran hallani ma fel­nőttektől : „jártam Párizs­ban. Londonban egész Skan­dináviában. de nem jártam még a Bakonyban. nem tudom milyen Eger”. Ha itthon kezdik az ismerke­dést, másképpen járnak majd a nagyvilágban. Mert aki fiatal korában megis­meri az utazás élményét, előbb-utóbb megteremti ma­gának a nagyobb utazás le­hetőségét. Talán, ez sem egy megvetendő perspektíva. Kőszegen, június 12—18 között rendezik meg oz Országjáró Diákok Orszá­gos Találkozóját. Izgalmas, nagyszerű dolog lesz majd a részt vevők számára sa­ját élményeikről, tapaszta­lataikról- beszámolni. Eh­hez persze valóban „ország­járó diáknak” kell lenni. Vajon, hány fiatal lesz ott, azon a találkozón? Jó 'en­ne, ha évről-évre többen lennének. „Zemplén és Tokaj vi­déke, Aggtelek és Jósvafő vidéke, Bakony vidéke... Közel 200 útvonalon szer­vezzük belföldi társasutazá­sainkat. A részvételi díjak tartalmazzák az utazás, a szállás, étkezés, programok, valamint az idegenvezetés költségeit” — olvasom a2 Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda programfüze­tében. az országjáró túrák felsorolásait. Programot te­hát bőven ad a fiataloknak az Express. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanáccsal együttműködve, az 1972-es évben, az uta­zás lehetőségein túl. komoly anyagi hozzájárulással is segítik a tanuló illetve pá­lyakezdő fiatalok nyári üdülését. Középiskolások és szak­munkástanulók 100 forintért egy hétre szóló üdülő jegy­gyei vehetnek részt a Siófo­kon, Kiliántelepen, Balaton- akaliban. Verőcén és Leány­falun lévő táborokban. Az üdülőjegy teljes ellátást biztosít Pályakezdő kisfi­zetésű fiatalok számára is komoly segítség a kemping- tls borokban való olcsó rész­vétel — egy éjszakára a szállás díja 13 forint — va­lamint az Express Irodák­ban váltható étkezési utal­vány. Az utalvány értéke 7.50 forint, minden étkezés alkalmával ennyivel keve­sebbet kell fizetniük az utalvánnyal rendelkező fia­taloknak. Ezt az utalványt nemcsak a kempingtáborok­ba jelentkezők, hanem egyé­A nápolyi rendőrség fur­csa „munkamódszerrel” dolgozó tolvajpár után nyo­moz. A tolvajok eltulajdo­nították egy gyáros autóját, majd másnap teljes épség­ben visszaszállították. A ve­zetőülésen egy cédula he­vert, amelyen a következő szöveg állt: „Diákok va­gyunk. elnézést kérünk ami­ért igénybe vettük a kocsi­ját. Kérjük, csekély ellen­szolgáltatásként fogadja nileg vagy csoportosan tú­rázó fiatalok is kiválthat­ják. Express kempingtáborok Badacsonyban. Balatonsze- mesen, Balatonföldváron, Harkányban, Sopronban, Szombathelyen és Miskolc- Tapolcán várják a fiatalo­kat. És várják őket szám­talan, szebbnél szebb túra­lehetőség. Ám segíteni az Express csak azoknak tud, nkik igénylik a segítséget. Akik felkeresik a kiren­deltségek irodáit, gondosan áttanulmányozhatják a le­hetőségeket. Akik adott csetberí nem riadnak visz- sza attól, ha egy-egy tú­rán az út egy részét, uram- bocsá, vonattal kell megten­ni. Mert, hogy csak egy példát említsek a hallottak közül, egy csoport lemon­dott egy gyönyörű túráról a Karancs-Medves vidéken, mert Salgótarjánig vonattal kellett vo'na utazniuk, csak onnan tudott autóbuszt biz­tosítani az Express. Fiata­lokról lévén szó. a kénye­lem lehet ennyire döntő szempont? Vagy ez a téves szemlélet csak az őket ve­zető felnőttekre vonatkozik? Annak a fiatalnak, aki egyíier eljut Sopronba, és megáll a nevezetes Stornó- ház macskaköves kis ud­varán, könnyű lesz megje­gyezni. hogy itt tartózko­dott egykoron több mint egy évi,* Mátyás király, itt ter­vezte meg a Bécs ellen in­dított hadjáratának straté­giáját, amelyet azután 1458. június 1-én el is foglalt. A többszáz éves falak kö­zött hasonló csend vési em­lékezetébe, szavaknál ma­radandóbban a történel­münk egy dicső pillanatát. Valamennyi megyeszék­helyen van Express kiren­deltség. Kedvezményt nyúj­tanak a fiataloknak belföl­di és külföldi utakhoz egy­aránt És akinek az utób­bira nem telik, egy egyhe­tes, olcsó kempingtáborban való részvétel a Balaton vagy* a Duna-parton. vagy egy Jjárom-négy napos túra az ország egy gyönyörű vi­dékére, megvalósítható, szép program. szívesen a mellékelt szín­házjegyeket”. A meglepett autótulajdonos felhívta a színházat, vajon érvényesek- e a jegyek. Miután megbi­zonyosodott róla, feleségével együtt kellemes színházi es­tében volt része. Amikor előadás után hazatért, meg­döbbenéssel észlelte, hogy a toljvajok pénzét, ezüst tár­gyait, ruhaneműit és műkin­cseit kirámolták a lakásból Könyvlörténeli kiállítás a Damjanich Múzeumban Néhány napja, hogy ün­nepélyes keretek között megnyílt a Damjanich Já­nos Múzeum és a Verseghy Könyvtár a magyar könyv- nyomtatás első századainak történetét bemutató kiállítá­sa a múzeum földszinti ki- á llítóhelyiségé ben. A gazdag anyag kronolo­gikus sorrendben illusztrálja a magyar könyv fejlődését, külön kiemelve a jelentősebb nyomdákat és nyomdászegyé­niségeket. Többek között látható az első magyar nyomda térméke, a budai Hess András műhelyében az 1473-as évben készült Cro- nica Hungarorum fotókópiá­ja. Ugyancsak korai ritka­ságok képviselik a 16. szá­zadi debreceni, kolozsvárii nyomdáinkat. A kiállítás nemcsak d nyomdák törté­netére tér ki. hanem bemu­tatja azokat a nyomdászod kát és illusztrátorokat is, akik kiemelkedőt alkottak a tipográfia területén. Pél­dául Kner Izidort, aki a 20. század egyik legnagyobb nvomdászegvéniséoe volt. Ohian illusztrátorokat fog­lalkoztatott többek között, mint Kozma Andor, Keleti Arthur, stb. A Kner-mű- hely kezdetektől napjainkig egyik legjelentősebb nyom­dánk, ahol legrangosabb mű­vészi kiadványaink készül­nek. A magyar nyomdák történetét bemutató rész minden esetben jelöli azokat a területeket, ahol hosszabb ideig működött, vagy a mai napig fennáll az üzem, illet­ve ahol csak időszakos könyvnyomtatás folyt. A történeti részt fotókópiával, vagy eredeti kiadványokkal reprezentálja a kiállítás. Büszkén mondhatjuk, hogy az eredeti anyagot egytől egyin a Szolnok megyei in­tézményektől kölcsönöztük. Ugyanis megyénk ahol csak a 19—20. században fejlő­dött ki a nyomdaipar, igen gazdag 17—18. századi ki­adványokban is. Ezeket a különlegességeket most együtt láthatták látogató­ink. Például Pávai Páriz Fe­renc igen ritka la.tin-maavar szótárának 1767,-évi kiadá­sát, Ovidius „Operum”- ánank 1751-es amsterdami kiadását, vagy egy 16. szá­zadi énekeskönyv egy lap­ját, amelybe a későbbiek folyamán egy história do- must kötöttek. A könyvnyomtatás törté­netéhez szorosan hozzátar­tozik a könyvtárak kialaku­lása is, A reformáció nem­csak a könyvnyomtatást ser­kentette, hanem az iskoláz­tatást, s vele együtt az is­kolakönyvtárak felállítását is. a két legnagyobb refor­mátus kollégium a 16. szá­zadban a sárospataki és a debreceni volt, amelyeknek megyénkben is voltak parti­kulái. azaz fiókiskolái. Ki­állításunk a mezőtúri és karcagi iskolák könyvtárai­nak igen gazdag anyagából válogatott ezek illusztrálá­sára. i PÜSKI ANIKÓ a Damjanich Múzeum könyvtárosa A képernyőn nem sok tör­tént ■, az elmúlt héten; leg­alábbis igazán emlékezetes alig. Legfeljebb a labdarú­gás hívei örvendhettek, hogy három nemzetközi mérkőzés közvetítése során egy nem mindennapi foci-csemegét is kaptak az 1972-es olim­pia színhelyéről. A labdarú­gás hete a televízióban — tömören így is jellemezhet­nénk az elmúlt hét műsorát. Három olyan mérkőzés ké­peit láthattuk, amelyekből nemcsak tapasztalatokat szerezhettünk az európai lab­darúgás jelenlegi állapotá­ról, de amelyeknek alapján fölmérhettük tárgyilagosan válogatottunk helyzetét is. A három közvetítés akár egy kisebb ,,labdarúgási tanfo­lyamnak” is beillett a kép­ernyőn. A foci-dömping hetében a Ki mit tud? az ifjúság mű­vészeti vetélkedője szinte térstalanul képviselte a csak televízióra született, rango­sabb programokat. Egyetlen tévéjáték, tévéfilm sem volt látható a képernyőn. Leg­feljebb az ünnepi könyvhét köszöntésére született mű­sorban találkozhattunk ha­sonló jellegű próbálkozással. A televízió mintha csak ta­karékoskodna velük, vagy éppen jobb időkre tartogat­ná őket. Nos. a Ki mit tud’ Ezúttal nem a színvonalas vetélkedő erényeiről szól­nék, hanem néhány olyan turpisságról, amelyik a ne­gyedik elődöntő után már határozottan kiütközött. Gondolom, másnak is fel­tűnt már. hogy a páros ösz- szecsapásokból általában a második versenyző kerül ki győztesen. Nekem az a san­da gyanúm, hogy ez nem a véletlen játéka, már a szer­kesztés idején olyképpen születik a párosítás, hogy az eredmény végső kimenetele más nem is nagyon lehet: győz a második Hogy most legutóbb Monyók Gabi és a parodista fiú. valamint a Beton-együttes rácáfolt a gyanúmra — ugyanis ők első létükre jutottak tovább — erre csak azt mondhatom, a kivétel ezúttal is erősíti a szabályt. Jó lenne változtat­ni a túlságosan kiismerhető és célzatos szerkesztési mó- dc(n, mert a Ki mit tud?-ban egyre nagyobb járatosságot szerző nézőben az említett ..eljárásmód” csak csökken­ti a versengés szülte jóleső feszültséget. Egy másik ész­revételem. nem is annyira turpisság, mint inkább a szeplő a műsor arculatán, és magára a közvetítésre vo­natkozik. Most már adásról- adsára elfigyelem, hogy az egyes produkciók alatt, ami­kor a kamera a hallgatóság­ra ,,néz” és azt kutatja, hogy vajon a vers, vagy az elhangzó zenemű miiven hatással van a jelenlévő kö­zönségre, csodálatosképpen csaknem mindig egy-egy csi­nos női arcra .,téved”, egy- egy elmerengő, vagy éppen átszellemült leánytekinteten állapodik meg. Én ebből egyenesen egy régóta kísértő gondolatom, sejtésem be- ígazolását érzem: hiába a nők fogékonyabbak ., művé­szet iránt. Érzékenyebben reagálnak és rezonálnak a látottakra és hallottakra. Másért ugyanis, miért éppen csak őket. az ő arcukat mu­togatná a televíziósok ka­merája? Elbúcsúzott a múlt héten a Kukkantó és búcsút vett tőlünk a Kicsoda, micsoda? játék „legtartósabb” játék­vezetője Réz Ádám; elődei ugyanis két-három játék után igencsak „kidőltek”. Nem először írom le, hogy az ismeretterjesztés édes­gyermeke a televíziónak, de azt hiszem, az ismeretközlő programok közül is aligha­nem legédesebb volt számá­ra a kicsinyekhez szóló, a pajtásoknak szánt Kukkan­tó, amely tíz éven szolgálta hűséggel a serdülők kiapad­hatatlan kíváncsiságát. És bizony a felnőttek is tanul­hattak Hacser Józsa és Káló Flórián játékos műsorából. Ki ne hallgatta volna közü­lünk szívesen, hogy van-e nyelve például a Lánchíd kőoroszlánjának, vagy, hogy miféle karika is az a frász­karika, és hogy kinek is kö­szönhetjük, hogy kiflink van és hogy fagylaltot nyalogat­hatunk; és ki tudja még, mennyi minden feltalálásá­ról, illetve feltalálójáról sze­rezhettünk tudomást a Kuk- kantóból. Most, hogy elbú­csúztak valljuk be, bizony hiányozni fognak Kukkan­tóék. Lesz-e vajon utódjuk, mert kár volna, ha a\kép­ernyőről végképp kihalna az ismeretterjesztésnek ez az if­júsági réteghez szóló, játékos módja A Kicsoda, micsoda? ese­tében a kihalás veszélye nem fenyeget, csupán — mint mondani szokás — Réz Adómnak „telt ki”. Valószí­nű a körülmények változá­sainak van szerepük abban, hogy az eddigi legmarkán­sabb játékvezető érzékeny búcsúra kényszerült. Elérzé- kenyedése nem csod3 hisz a búcsújáték is bizonyította, hogy a szellemes, ötletes — ezúttal furfangos is — játék­vezetőnek és zsüritársainak is kellemes szórakozást je­lentett. Nekünk nézőknek még inkább! A három női Kicsoda, micsodá?-s, a pápai utcát seprő seprűvel, vagy a veszett fejsze nyelével alaposan feladta egymásnak a leckét. De nem maradtak adósak a megoldással sem! Jó játék volt, szép búcsú Réz Adómnak. Most már csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy az augusztusig tartó szünetben — akkor jelent­kezik újra a fejtörő játék — vajon mi újat főznek ki a Kicsoda, micsoda’ konyhá­ján. Kétrészes portréfilmben egy romániai magyar szí­nész, Kovács György mű­vészi pályáját ismerhettük meg; olyan művészét, akinek élete szinte egybeforrott a romániai magyar színházi kultúra történetével, s aki nemcsak kiváló művész, de egyben művésznemzedékek nevelője is, A portréfilm a bukaresti televízió terméke és dicséretes, hogy a mi te­levíziónk is bemutatta. Ficher István alkotása nem volt hibátlan, helyenként hosszadalmasnak, lassúnak és vontatottnak is érezhet­tük. De így is hű képet adott a romániai magyar nyelvi színjátszás jelenéről és egy kicsit a jövőjéről is Ismeri a Szandi mandit? Szélesvásznú film vasárnap este mutatta be a televízió, de belőle a képernyőn csak széles fekete csíkok marad­tak, alul és felül, ahogyan már megszokhattuk. Nem tudom, szerencsés-e egy mo­ziban sikeres filmet ily mó­don rákényszeríteni a művé­szi megcsonkulás fájdalmas sorsára A tüdőkórt, a morbus hungaricus-t hosszú időn át a legveszedelmesebb ma­gyar betegségként tartották számon. A kedd este bemu­tatott riportfilm nagy ala­possággal tárta fel az ellene szervezett küzdelem történe­tét és számos riportalany megszólaltatásával állított emléket azoknak, akik a tbc leküzdéséért folytatott küz­delemben kiemelkedő szere­pet vállaltak. Egy valóban hősi küzdelem pátosza hatot­ta át a Szemes Mihály ren­dezte filmet, de az is igaz, hogy felesleges elemek is ter­helték világát. Például a narrátor szerepeltetése, a részletek ugyanis önmagu­kért beszéltek. y. m. László Ilona Barátságos tolvajok A Stomó-ház udvara Sopronban (MTI fotók — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents