Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-31 / 126. szám

1972. május 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Film jegyzet Meztelen vagy Hej cigányok! — sóhajt egy nagyot, fájdalmasat, tüzeset Gyöngyössy Imre filmje, akárcsak a fővárosi Irodalmi Színpad nagy si­kerrel játszott összeállítását. Hej cigányok! — ebbe a felkiáltásba beleérezhetjük a lemondó sajnálkozást, a tanácstalan részvétet, a szenvedélyes biztatást, vagy akár a rosszalló fejcsóválást is. Ilyen érzelmi alapállá­sokból hadakoznak a szo­ciológusok, közgazdászok, újságírók is. A folyóiratok időről időre újralobbanó cigányvitáiban, anélkül, hogy sikerült volna még elképzeléseiket valami meg­oldást ígérő javaslat közös nevezőjére hozni. No ha nekik nem sike­rült, akkor igazságtalanság lenne egy filmrendezőtől várni ilyesmit, amit a zsdanovi esztétika későn jött alkonya óta egyébként se vár senki a művészettől. Gyöngyössy azonban mé­gis előáll a javaslattal. Sze­rinte próféta kívántatik, aki cigány ugyan, de kitört a cigánysorból, ám vissza­tér az ő népéhez, hogy meg­feszítsék (a film szerint, hogy kivágják a nyelvét), és ezzel kezdetét veheti a megváltás ismert — az ed­digi tapasztalatok szerint eredménytelen — művelete. A Kabay Barna társíró segítségével szerkesztett megváltó a cigány szárma­zású, befutott festőművész, aki mindjárt a film elején leszögezi, hogy eljutott arra a pontra, ahol befejeződnek a szavak és elkezdődnek a tettek. Az ember azt tarta­ná logikusnak, hogy azon­nal nekifog valami világ­nagy freskónak, de megle­petéssel kell értesülni, hogy festményeit elégette, a jövő­ben pusztán prófétasággal kíván foglalkozni. Sajnos, az ö messiás mivoltának az az alapvető baja, hogy semmi­féle programja nincs. Dúlt arccal járkál falujában, úgyhogy teljességgel jogos­nak érezzük a cigányok gyanúját, mint valami be­súgónak képzelik, és példás büntetést mérnek rá. Gyöngyössy Imre első filmjét, a Tanácsköztársaság „komenista” Simon papjá­nak tragédiáját balladásan feldolgozó Virágvasárnapot, megérdemelt rokonszenvvel fogadta a kritika, nem hall­gatván el hibáit, a dagá­lyosságra hajlamos érzelmi túlfűtöttséget és a kuszáit szerkezetet. Űj filmjében Gyöngyössy mintha merő dacból csak a hibáit fejlesz­tette volna tovább, teljes­séggel eltűnt a Virágvasár­nap romantikus hevületét fegyelmező történelmi tisz­tánlátás. Mindent elborít a buján ingázó cigányfolk­lór, de a jugoszláv Szasa Petrovics megrázó erejű filmjével (Találkoztam bol­dog cigányokkal is) ellentét­ben ez nem a társadalmi dráma szerves része, hanem a gyengécske drámai szál csupán ürügy a folklórban való gyönyörködésre. A Tízezer napnak, Kása. Ferenc filmjének Gyöngyös­sy egyik írója volt. A Vi­rágvasárnapot Sára Sándor, Kása operatőre fényképezte, úgy tűnt, hogy Gyöngyössy is a magyar filmnek ehhez a népies indíttatású, neo­barokk vonulatához tarto­zik. A Meztelen vagy ope­ratőre Kende János (övé a film legértékesebb teljesít­ménye), Jancsó Miklós ál­landó munkatársa, s lám a filmben egyszerre megjele­nik a zárt közösségben ját­szódó, parabolikus elbeszélés­mód. Akik a második film alap­vető kudarca ellenére, szá­mos részletszépsége miatt, hisznek Gyöngyössy Imre 4 tehetségében, szeretnék re­mélni, hogy legközelebbi filmjében a túlzottan átélt hatásoktól megszabadult művésszel találkoznak. \ Sz. J. Befejeződtek a Székely Mihály zenei napok Jászberényben a Székely Mihály zenei napok záróak­kordjaként ma este 19 órai kezdettel a Lehel klubban hangversenyt rendeznek. Műsoron: Haydn Teremtés című oratóriuma szerepel. Közreműködik Werner Má­ria, Bartha Alfonz, Antalffy Albert, a Magyar Állami Operaház művészei, a debre­ceni MÁV szimfonikusok, valamint a debreceni Kodály kórus. A zenekart Gulyás György, Liszt-díjas karnagy vezényli. Irószemmel, 1971 A múlt esztendőben meg­jelent, hasonló című, s 1970- es évszámot viselő kötet si­kert aratott. Ez bátorította a kiadót, hogy — megint- csak Nemes György váloga­tásában — ismét könyvbe foglaljon olyan szociográfiai ihletésű írásokat, amelyek életünk egy-egy mélyebb ré­tegébe nyitnak utat. Végülis huszonkét dolgozat maradt fenn a rostán, s bár ilyen­kor óhatatlanul föltehető a kérdés, miért éppen ezek, a válogatást sikeresnek ítélhet­jük. Az űj vonást, a friss gondot, vagy a régi problé­ma mai köntösbe való föl- bukkanását kutatták a szer­zők, s ha van „tematikai vo­nala” a kötetnek, akkor ez az. Mert máskülönben a té­mát, a földolgozás módját és színvonalát tekintve, erősek a különbözőségek jegyei; lel­ni jobb riportot, gyenge ta­nulmányt egyaránt. A lapokban, folyóiratokban már napvilágot látott írások nagyobb része még akkor is lényeges kérdéseket feszeget, ha látszatra különleges té­mával — állatidomítás, bú­vármesterség — foglalkozik. Még inkább igaz ez, ami­kor a téma a fővárost övező agglomerációs övezet vagy a szocialista brigádmozgalom. A szerzők többsége tud újat mondani, képes összefüggé­seket láttatni, s ez adja munkájuk rangját. Ezért — újraolvasva is — élvezzük Katona Éva finom maliciá- ját, Ordas Iván nemes elfo­gódottságát, Szüts Dénes gyors képváltásait, Márkus István sokoldalú témaismere­tét. S talán éppé» azért, mert az írások többsége re­mek, néhány dolgozat — így a már első közlésekor sok­féle jogos ellenvetést kiváltó tanulmány az orvostanhall­gatók általános műveltségé­ről — helyét erősen vitatha­tónak ítéljük. Főként akkor, ha éppen ezek — véletlenül? — a legterjedelmesebbek. A jó olvasmányt, tovább­gondolásra érdemes kérdése­ket tartalmazó kötetet, a Kossuth Könyvkiadó jelen­tette meg. (m) A Prága—Brönn—Pozsony útvonalon épül a* első csehszlovák autópálya. Az első 22 kilométert a Prága—Mirosovice útvonalon a múlt nyáron már üzembehelyezték. Az építkezők jelenleg a legnehezebb szakaszhoz értek, a sziklák közepette a Mirosovice —Sternov útszakaszon. A dolgozóknak 500 ezer köbméter sziklás területet kell kiás- niok és újra bebelyezniök. Képünkön: Óriási Tátra teherautók szállítják a kb. fél­millió köbméter sziklát az útvonal másik szakaszára (Fotó; CTK—MTI—KS — i. Saroch felvétele) ÉPÜL A meder csatornák öntözőrendszer TISZA II. lesüllyesztése után kőgáttal zárják el a Tisza-medret A rőzsepokróc A Volga is csak lépésben, döcögve halad. Az új gáton víztócsákat, kátyúkat kerül­getünk. Egyszer csak a sofőr hátraszól: — Nem tudunk kocsival tovább menni. Innen már látjuk a hatal­mas darukat, a gátak fölé ma­gasló betonkolosszust. Épül a kiskörei vízlépcső. Gyalog folytatjuk utunkat a hepehupás földön, — ahol nemrégiben még a nagytelje­sítményű szkréperek. dóze­rek dolgoztak. Nincs messze az élő Tisza, amely nem so­káig lesz „élő”. A vízen mo­toros vontatók, kővel megra­kott uszályok sorakoznak. — Molnár István, az építésve­zető elégedetten szemléli a „felvonulást”. — Itt zárjuk majd el a fo­lyót — mutat körbe — 70 méter hosszan és 80 méter szélességben rőzsepokróccal kibéleltük a medert, most már jöhet a kő. Készen van az új meder, egy év múlva már az új vízlépcsőn keresz­tül folyik a Tisza. ☆ A vízlépcső és a hozzátar­tozó öntözőrendszer megépí­tésének elsősorban a mező- gazdaság látja majd hasznát. 524 ezer holdnyi terület rend­szeres öntözését biztosítja és 20 ezer holdas halastó rend­szert lát el vízzel. Emellett villamosenergiát termel és a felduzzasztott folyószakaszon Kisköre és Tiszalök között egész éven át zavartalan lesz a hajózás. A főmű kivitele­zésében 40 vállalat vesz részt, fővállalkozó a VIÉP és a Ganz-MÁVAG. A többi 38 vállalat egyike a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság. — Már a tervezésbe is be­kapcsolódtunk, most pedig részt veszünk a kivitelezés­ben — mondja Hegedűs La­jos igazgató. — Tavaly több mint 70 millió forint értékű építési munkát végeztünk, az idén 80 millió forintot fordí­tunk erre. Ennek körülbelül 50 százaléka a főmű, másik fele a kapcsolódó beruházá­sok építésére kell. Jó ütem­ben halad a munka, a tervek szerint a főmű 1973 április 1- én üzembe lép. Ezután kerül majd sor az átkapcsolásokra, ugyanis külön öntözővíz-szál­lító és külön belvízelvezető csatornahálózat épül. — A VÍZIG erre a célra a IV. öt­éves tervben 200 millió fo­rintot fordít. ft Tiszaroff — Tiszabő térsé­géin nagyteljesítményű szkréperek, dózerek, kotrók és egy géplánc dolgozik. Ez­zel az esőtől felázott földön szintén csak gyalog lehet megközelíteni a leendő szi­vattyútelepet Az esőzés az alapozási munkát is hátrál­tatta, de Bánfi Sándor azért bizakodó: — Ez a szivattyútelep lát­ja majd el vízzel a Tiszaroff és Tiszabő környéki földeket, hetvenhárom április 1-re ké­szen lesz. Tíz-tizenkét kilo­méter hosszan épül már a megkerülő csatorna is, és a 33 műtárgy közül 31 elké­szült, vagy az építése meg­kezdődött ft A Tisza vízhozama rendkí­vül szélsőséges. Árvíz idején a vízlépcsőnél négyezer köb­méter vizet is szállít másod­percenként, aszályos hóna­pokban ez a mennyiség negy­vened részre csökken. Pedig éppen ilyenkor kellene sok víz az öntözéshez. — Zéman László a VÍZIG főosztályve­zetője fejből sorolja az ada­tokat: — A vízlépcső feletti 127 négyzetkilométeres víztározó már az első építési ütem be­fejezése után 300 millió köb­méter, később pegid 400 mil­lió köbméter vizet fogad be. Megszűnnek majd a 10—11 méteres vízszintingadozások, és a duzzasztott mederből át­emelés nélkül,— úgynevezett gravitációs csatornákat veze­tünk az öntözendő területek­re. 1973—75 között hat me­gyében már 120 ezer holdnyi terület öntözése válik lehe­tővé, ebből 30 ezer hold Szol­nok megyében van. öt esőz- tető fürt készül, az első Kis­újszálláson épüL ft A kisújszállási határban a Jászalsószentgyörgyön, a postán hivatalvezetői beosz­tásban szolgálok. Tavaly februárban mentem férjhez. Férjem szintén postás. Ami­kor összeházasodtunk, a szolnoki kettes postahivatal­ban dolgoztam. Lakásunk nem volt. A debreceni posta- igazgatóság azt javasolta, vállaljam el az alsószent- györgyi hivatalvezetést, ahhoz szolgálati lakás van. Hamarosan kiköltözik a régi vezető, kis türelem és lesz lakásunk. A régi hivatalvezető azon­ban a mai napig sem költö­zött el. Mi tavaly április­ban egy hónapra albérletet kaptunk égy falunkbeli — besenyszögi házaspárnál. Egy évnél is több lett belőle. Csakhogy nekik is két kis­gyerekük van, egyre szűkö­sebb két családnak a két kis szoba. Egy év alatt házról házra jártam. Először azért mert még kézbesítő se volt, a falu harmada bejárt a postájáért a hivatalba. Ahogy tudtam, 1 rendbetettem az alsószent- györgyi postát. De most megint házról házra járok. Az albérletünket felmondták, május elsején már el kellett volna költöznünk. Ezért já­rom a falut. Terhes vagyok szeptemberre várom a kis­nyomásközpontot szerelik de az új épület mellett már hat szivattyú működik. — Rövidesen elkészül a a nyomásközpont, de az ön? tözést már így is megkezd­tük, — magyarázza Nagy Kálmán építésvezető. — A Búzakalász Tsz földjein 1200 hektáron 32 kilométer hosz- szú azbesztcsőhálózatot fektet­tünk le, és jelenleg ezt a te­rületet öntözni is lehet. Egye­lőre provizórikusán, vagyis ez a hat szivattyú nyomja a vi­zet a csövekbe. Most még öt­szöri átemeléssel jut el ide a víz a Nagykunsági Főcsa­tornából, a nyomásközpont elkészülte után erre nem lesz szükség. Jövőre a Kinizsi Tsz földjein is megkezdjük a csőfektetést. «r Olvasom a prospektusban: a főcsatornák összes hossza 220 kilométer. Földmunka 26 millió köbméter, betonmun­ka 350 ezer köbméter, kő­munka 670 ezer köbméter. A rendszer végleges kiépítése nyolc megye mezőgazdasági fejlesztését teszi lehetővé, az öntözővízből legnagyobb mér­tékben a legaszályosabb Szol­nok megye részesül. — Zámbó — babát. Még ahol kiadó szoba lenne is, ott is csak rámnéz­nek, s már mondják: csak független, magányos férfit, vagy nőt fogadnak be. Hogy­isne, gyerekest, kisbabásat. Többször írtam Debrecen­be, a postaigazgatóság veze­tőjének. Még válaszra sem méltattak. Elkeseredésemben megírtam, hogy ha nem ka­pok lakást, beköltözöm a kézbesítői szobába. Arra már eljöttek Debrecenből, ketten is. Amit én kaptam, azt sen­kinek nem kívánom. Lehord­ták, megfenyegettek, nehogy megpróbáljak a kézbesítői szobába költözni. És most kérdem, mit csináljak? A kisbabával nem fogadnak be sehol. Mióta terhes vagyok, kétszer volt idegösszeroppa­násom. Nincs aki segítsen, ebbe bele lehet zavarodni!” Danyi Károlyné ül a szo­bámban. A szeme könnyes. Kezei remegnek, tördeli, ösz- szekulcsolja. Mondjam meg, mit tegyen? Huszonnyolc éves, szeretne gyereket, meg akarja szülni. De fedél lesz-e a fejük fölött? Menne bárhová, máshová — bár megszerette az alsó- szentgyörgyi postát, a falu­béli embereket — de menne, ahol lakást kap. Az idő sürget.» S. J. A kisbabával senki se fogad

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents