Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-31 / 126. szám
1972. 'május Sí. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkavédelmi tanácskozás a Hűtőgépgyárban A Szákszervezetek Szolnok megyei Tanácsának munka- védelmi bizottsága és a Hűtőgépgyár tegnap munkavédelmi tanácskozást tartott Jászberényben, a Hűtőgépgyárban. A tanácskozáson részt vett Halmi Ferenc, az SZMT titkára, a megye vasas üzemeinek küldöttei, s a Hűtőgépgyár párt- és szak- szervezeti, valamint gazdasági vezetői. A megnyitóban Egyed Zoltán, az SZMT munkavédelmi főfelügyelője a többek között a következőket mondta: — Tanácskozásunk célja, hogy megvizsgáljuk, mi az oka annak, hogy 1970—71- ben az iparágban emelkedett a három napon túl gyógyuló balesetek száma. Ezer- kilencszázhetvenben három, 1971-ben pedig huszonöt százalékkal nőtt a munkahelyi balesetek száma. Mindebből következik, hogy szervezettebbé, hatékonyabbá kell tenni a munkavédelmet. A munkavédelmi tanácskozáson László Károly, a Hűtőgépgyár műszaki igazgatója mondott vitaindítót. A gyár munkavédelmi feladatainak elemző ismertetése után az elmúlt két év baleseti helyzetéről beszélt. A Hűtőgépgyárban a tavalyi balesetek száma nem növekedett, azonos az 1970. évivel. Elmondta azt is, hogy biztonságtechnikai szempontból a Hűtőgépgyár a vasas üzemek között az első Szolnok megyében. A gyár ezért jelentős pénzt áldozott. Gépekkel könnyítették a nehéz fizikai, rakodó munkát, csökkentették az üzemek zajártalmát, korszerűsítették az üzemi öltözőket, mosdókat. A vállalatnak Üzemlátogatás a hűtőbútorok gyárában kielégítő üzemorvosi rendelője és szakorvosai vannak. Évről évre nagyobb gondot fordítanak a megelőzésre, 1971-ben négyszázötvenöt dolgozó vizsgázott munkavédelemből, akik a társadalmi munkavédelmi őrhálózat gerincét alkotják. Számos munkavédelmi újítást valósítottak meg, a munkásemberek épsége, egészségének védelme érdekében. A télen munkavédelmi hőnap volt a Hűtőgépgyárban. Már elkészült, s 33 fejezete a megvalósulás útján van — az idei munkavédelmi szabályzatnak. A megye nagy vasas üzemeiből — Tiszafüredről, Karcagról, Szolnokról, Tö- rökszentmiklósról, Kunhegyesről és Mezőtúrról — összesereglett biztonsági megbízottak és gazdasági vezetők nagy érdeklődéssel hallgatták a tájékoztatókat. Ezután csoportos üzemlátogatás következett, majd vita hangzott el a látottakról, hallottakról. — sóskúti — háti ár János: A szocialista Magyarországért Beszédek és cikkek 1968—1972. A kötetben helyet kapott negyven írás bármelyikét olvassuk is, megfellebbezhetetlen kinyilatkoztatásoknak nyomát sem leljük. Sokkal inkább tapasztalhatjuk az elvi szilárdság s az élettel eltéphetetlen kapcsolatban álló gyakorlat rugalmas alakításának dialektikus egységét, azt a — találóbb kifejezés híján — reálpolitikát, amelyet a párt több, mint másfél évtizede folytat. Kádár János beszédeinek és cikkeinek ez újabb gyűjteménye ugyanis e politika dokumentuma elsősorban, s csak ezt követően fogható fel úgy, mint egy pártvezető, egy államférfi megnyilatkozásainak összegezése. A személyiség szerepét, értékét ez nem kisebbíti, sőt,' növeli, megadva szavai súlyát. Mint maga mondja egyik beszédében: „Mi ugyanabból az anyagból vagyunk gyúrva, mint amiből a munkásosztály, a nép, de mi kommunisták lettünk, kommunista meggyőződésünk és elvünk van. Ez, a kommunista név, a párttagság, bizonyos kötelezettségekkel jár, méghozzá azzal a kötelezettséggel, hogy ehhez méltóan kell élnünk, dolgoznunk.” Több, mint négy esztendőt ölel fel a kötet anyaga — az első az 1968 februárjában elmondott beszéd az Ikarus-gyár művelődési házában, az utolsó az alkotmány-módosítás vitájában elhangzott felszólalás az Országgyűlés 1972. áprilisi ülésszakán —, időben tehát jelentős, tettekben gazdag időszakot 1968-ban került bevezetésre a gazdasági reform, a párt megalakulásának 50. évfordulója nemcsak emlékezésre, de összegezésre is kötelezett, lezajlott a párt X. kongresszusa, s mellettük olyan események sora, amelyek újból és újból állásfoglalást követeltek. Mi a legfőbb jellemzője ezeknek? Egyszerűen szólva: a politikai kiegyensúlyozottság, az, hogy „pártunk mindenkor a helyzet reális értékelésére törekedett és törekszik”. S ami az előbb leírtakkal egyenrangú: a párt első titkára e reális értékelés jegyében nem kerüli a szókimondó megállapításokat, tudja, hogy a meggyőzés egyik legfontosabb tényezője a valósággal kérlelhetetlenül szembenéző nyíltság. „Amikor egy párt a hatalom birtokában kormányzó párttá válik, könnyen és hamar esik abba a tévedésbe, hogy számára már kevésbé fontos az eszme, a meggyőzés. Az 1950-es években mi is elkövettük ezt a hibát és újra elkövethetjük, ha nem vigyázunk” — mutat rá figyelmeztetően 1970 februárjában, az or. szágos agitációs és propagandatanácskozáson elmondott beszédében. S nem hagy fel a nyíltsággal akkor sem, amikor a testvérpártok kongresszusán szól; meggyőződése, hogy a pártnak, a kommunistáknak nincs takargatni valójuk. Sőt, a tapasztalatok közreadása egyenesen kötelesség, mert „a szocializmus alapvető elveinek, intézményeinek védelme, ápolása, fejlesztése állandó feladat mindenütt”. Volt időszak, amikor úgy tűnt: a „nagy- politika” elválaszthatatlan a komor emelkedettségtől, a mindent legjobban tudó elme iránymutatásától. Kádár János beszédeinek és cikkeinek korábbi gyűjteményeinél éppúgy, mint most, ennek ellenkezőjét szűrhetjük le legfőbb magatartási — de persze nemcsak magatartási — jellemzőként. A legnehezebb, legbonyolultabb kérdésekről is egyszerűen, közvetlen hangon tud szólni, úgy látni és láttatni, hogy azt mindenki megérthesse. Nem jelszavakat s főként nem ellentmondást nem tűrő utasításokat fogalmaz meg, hanem a kollektív tapasztalatot összegezi, a közös teendőket taglalja. Hűen ahhoz az elvhez, hogy „a mi pártunk humánus párt, a leghumánusabb eszmevilágot, a kommunizmust képviseli. Az eszme, a párt, a harcunk és a munkánk a dolgozó emberért van”. Fontos vonása Kádár János beszédeinek az a következetesség, amellyel a párt tevékenységének internacionalizmusát kiemeli. S az a céltudatosság, amellyel a munkásosztály vezető szerepét hangsúlyozza. Nem általában, az adott helyzettől elvonatkoztatva, hanem mindig a so- ronlévő teendők fényében. A könyv anyagai között megtalálni — a már említetteken kívül — a párt első titkárának felszólalását a Hazafias Népfront TV. kongresszusán, beszédét a Budapesti Harisnyagyárban. a szocialistabrigád-vezetők harmadik országos tanácskozásán, a kommunista és munkáspártok 1969 áprilisi találkozóján, a párt X. kongresszusán, az SZKP XXIV. kongresszusán. Kádár János beszédeinek és' cikkeinek legújabb gyűjteményét a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. (KS) A nők üzeme, a nők pártszervezete Látogatás a Férfifehérnemő Gyár kisújszállási üzemében Áprilisban múlt két éve, hogy Kisújszállásra települt a budapesti Férfifehérnemű Gyár üzeme. Háromszáz- nyolcvanan kezdték akkor a munkát, főként lányok, asz- szonyok. Majdnem mindany- nyian a főzőkanál mellől, vagy a mezőgazdaságból jöttek, többségüknek ez volt az első munkahelye. Szakmunkás alig akadt közöttük. A szalagokon egy ideig csupán zefir- és ílanell munkásingeket gyártottak. Mint minden új üzem, a kisújszállási is tengernyi nehézségekkel küzdött. Bár ezek csökkentek, gondjuk most is van elég. A munkássá váló nők fokozatosan sajátították és sajátítják el a szakma fogásait. S közben újabb dolgozókat vettek fel. Az üzemben most több mint ötszázan dolgoznak, 96 százalékuk nő, s háromszázan 26 éven aluli fiatalok. Expótra termelnek A tíz szalag közül nyolc már igényesebb, műszálas, divat ingeket készít szovjet exportra. A Budapesten szabott anyagot Kisújszálláson varrják, vasalják és . csomagolják. A minőséggel nincs baj, pedig igényesek az átvevők. Mennyiségben még nem érték el a központi gyár termelési mutatóit, tervük is alacsonyabb annál. Az üzem tovább bővül, korszerűsödik. Már épül az új üzemcsarnok, a beruházásra 7,5 millió forintot fordítanak. A felszabaduló helyiségeket kulturális célokra használják, végre helyet kapnak a párt- és tömegszervezetek. Eleinte ugyanis a raktárban, nagy vakolatlan helyiségben tarthatták megbeszéléseiket. A kezdeti lépések Az üzemi pártszervezet szinte egyidős a termelés megindulásával. összesen huszonkilenc tagja van, négy kivételével nők. A háromtagú vezetőség is nőkből áll. A pártszervezet taglétszámát tervszerűen növelik, tavaly és az idén hét—hét új párttagot vettek fel. Hogy fogtak munkához? Zimányi Ferencné párttitkár így emlékszik erre vissza. — A vezetőség tagjai tíz, sőt több mint húsz éve párttagok. A pártmunkában már volt gyakorlatuk, de az üzemi munka új volt mindany- nyiuknak. Politikai intézkedési tervet készítettünk, melyben rögzítettük a legfontosabb mozgalmi és gazdaságpolitikai feladatokat. Segítettük a KISZ és a szak- szervezet megalakulását. Most már majdnem mindenki szakszervezeti tag. A pártszervezet havonként tart taggyűlést. A párttitkár szerint ezt a megoldandó feladatok sokasága indokolja. Taggyűlési téma volt többek között — a KB-határozat alapján — az ifjúság és a nők helyzete, az üzemi demokrácia fejlesztése, negyedévenként tárgyalták a termelés alakulását, többször foglalkoztak a pártépítéssel, pártoktatással és beszámoltatták a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákat. — Taggyűléseink aktívak — mondja Zimányiné. — Néha termelési tanácskozás jellegűek is. A pártvezetőség és az üzemvezető sok javaslatot kap, amit a munkában igyekszünk hasznosítani, megvalósítani. A döntések előtt... A Férfifehérnemű Gyár a nők üzeme. Izgalmas téma, az üzem vezetője, s a párt- szervezet mit is tett az itt dolgozó nőkért. — Javaslatunkra a 3x6 órás műszakról áttértünk a 2x8 órás üzemelésre. A gyártás és a dolgozók keresete is indokolja ezt. A döntések előtt a pártszervezetünk hallatja véleményét. Egyik legfontosabb feladatunknak tartottuk a szakmai — általános — és politikai műveltség gyarapítását. fgy negyvennyolcán járnak tízhónapos szakmunkásképző tanfolyamra, huszonötén gimnáziumba, illetve ruhaipari szakközépiskolába. Kezdeményezésünkre tavaly és az idén is huszonhármán jártak általános iskolába. Csaknem százötvenen tanultak a párt- és tömegszervezetek politika tanfolyamain. A nők dicséretesen helytállnak. Sokan hajnalban kezdenek, s a műszak után ott maradnak tanulni. Többségük egyszer sem hiányzott a szakmunkás-tanfolyamról. A pártszervezet kezdeményezésére az idén bevezették a szabad szombatot, s a béraránytalanságok megszüntetése érdekében a csoportbérezésről áttértek a darabbérezésre. A párt- és tömegszervezetek segítik a termelési mozgalmakat. Az idén 14 brigád — közte 8 ifjúsági — nevezett be a szocialista cím elnyeréséért folyó versenybe. Takarékossági mozgalmat szerveztek, ennek minden szalagon van egy-egy felelőse. Igyekeznek megértetni: közös érdek, hogy ne pocsékolják a kelléket, a cérnát és a gombot. Az öntudatra építenek, a munkások érezzék magukénak az épülő, fejlődő üzemet. Kisújszálláson az utóbbi években több új üzem kezdte meg működését. A városi pártbizottságon hallottam: ezek közül a férfi fehérnemű üzemben érték el a legjobb eredményt. Az üzemben jó a kapcsolat a párt-, tömegszervezetek és az üzemvezető között. Az utóbbi igényli a párt- és a tömegszervezetek véleményét. Döntései előtt meghallgatja őket, javaslataikat figyelembe veszi. Az új üzem a városi párt- bizottságtól is sok segítséget kap. Ugyanezt lehet elmondani a vállalat vezetőiről és a V. Sz. B.-ről is. Sajnos, a vállalati központ pártszervezete alig él koordinációs jogával, nagyobb támogatást adhatna a kisújszállási üzem pártszervezetének. — m. I. — „Alattvalók és királyok" A Dózsa megemlékezésekből a televízió is kiveszi a részét. Az évforduló alkalmából négyrészes sorozatot készítettek neves történészek bevonásával a legújabb kutatási eredményekre támaszkodva. „Alattvalók és királyold’ címmel. A produkció első része, a „Mátyás halála” korabeli források alapján a király halálakor kialakult európai erőviszonyokat térképezi fel, szól amerika fölfedezésének jelentőségéről és a török terjeszkedés fenyeoetéséről. A „Mohács előtt” című epizód részletesen ismerteti a feudális monarchián belül kialakult viszályokat, pártharcokat. a „Mohács” című rész elsősorban a hadjárat részletes, szinte napról-napra történő bemutatása, kommentálása, A sorozat befejező része pedig azt kutatja, ki volt Dózsa György. A produkció többek között arról informál, hogyan hallgatta el a konzervatív történetírás a XVI. század eleji parasztháborút, mi húzódott meg a reformkor rokonszenvező magatartása mögött, hogyan rágalmazta tt horthysta történetírás Dózsa személyét. t Újdonságok az ISV panelüzemében Az iparszerű sertéstartó tsz-ek közös vállalkozásának gyáli panelüzemében a komplett sertéstelepek készítése mellett az idén több újdonság gyártását is megkezdték. Többek között készítenek üvegszál erősítésű poliészter anyagból kerti úszómedencéket óvodák és iskolák részére, valamint fürdőszoba padlót. (MTI foto — Király Krisztina felv. — KS)
