Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-30 / 125. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. május 30: />ti(fcírn­npfö&áti Gyermekvilág Az időjárás csúnyán „ki­tolt” a srácokkal. A rekkenő hőség után a hűvös szél, az itt-ott szemerkélő eső leg­többjüket bizony a rádió, a tévé mellé kényszerítette. No, azért nem is jártak olyan rosszul a nebulók ezen a felemás gyermekna­pon. A rádió egész délelőttiét nekik szentelte. Volt játék, muzsika, mese, gyermekdal, Milne kedves gyermekver­sei, sőt az országos sport- vetélkedő döntőjét is most rendezték. A választék te­hát bő volt; annyira, hogy bizony a gyerekek figyelme a sok interjú és zenés mű­sor közben kissé lankadt, és csak akkor élénkültek fel, ha egy-egy igazán nekik szánt műsor következett, mint Noszov Füllentők című elbeszélésének rádióváltoza­ta. vagy Siegfried Lenz no­vellája, az Ilyen könnyen nem lehet macskát lopni. (Nem tartozik szorosan ide, de azért sajnálatos, hogy nálunk oly kevesen vállalkoznak mese vagy gyermekregény Írására. A műsorok gerincét zömmel külföldiek művei adják.) Alig fejeződött be a Kos­suth adó gyermekműsora, a Petőfin máris kezdődött egy kedves és — ami a legfon­tosabb — értelmes mesejá­ték. Ha Hauff meséjéről le- hántjuk a keleti köntöst, a kissé misztikus felszín alatt az emberi hívságot, gyarló­ságot elítélő, egyértelmű tanulsággal szolgáló történe­tet találunk. Labakán, a sze­gény szabólegény esete még a kisebb gyerekeknek is jól érthető világos mondaniva­lót tartalmaz, a megvaló­sítás is egyszerű, nem hi­valkodó, nem esik a felnőt­tesség hibájába. i Forgószínpad Tulajdonképpen műsorso­rozat. Mégis minden adás önálló egység, külön felépí­tése, külön szerkezete van. Mindössze talán annyi a kö­zös az egymást követő mű­sorokban, hogy mind egy- egy írói, művészi életműből igyekszik keresztmetszetet adni. Természetes, hogy a korlátozott műsoridő lehető­ségei rendkívül szerények. Ezért nagy a műsort válo­gató, összeállító szerkesztő felelőssége. Ferenczi László, Nádass József bemutatásakor nem törekedett arra, hogy az író teljes életművét vázolja elénk. Célja egyértelműen az, hogy Nádass egyénisé­gének lényegét ragadja meg. Bizonyítja ezt az a talán merésznek mondható döntés, hogy a műsor több mint fe­lét egy rádiójáték foglal­ja el. A műsor első része verses összeállítás. Olyan váloga­tás, melyben megismerhet­jük Nádass József költői hit­vallását. (Erre kitűnő vá­lasztás volt Kassákhoz, Füst Milánhoz írt verse.) A hangjáték (Kain mégis megöli Ábelt), remek kis darab. Története egyszerű. Mikor végre Gábriel, a „szentséges vezérigazgató kartárs” és tisztes bürokrá­ciával dolgozó apparátusa meghozza Ábel védelmét szolgáló határozatát — Ábel már halott. Nádass a javí­tani vágyás szándékától ve­zetve frappáns, szatirikus élű játékot fabrikált. Min­den nevetésre ingerlő poén tulajdonképpen gondolatköz­lő, egyben konkrét mai eset­re utaló, ezért élvezetes a jól pergő cselekmény. — trömböezky —• Kubai jegyzetek (2) ■ ■■■■■■■■■■■ ■!■■■■■■ »inmninuiixíJLAj Cápák és hadihajók Szürkéskék, sima a ten­ger, fürdésre csábít a rek­kenő hőségben. De azután eszembe ötlik Hemingway öreg halásza, a nagy hal és a zsákmányt lekopasztó ra­gadozók. Szégyen ide, szé­gyen oda, mégiscsak meg­kérdezem újdonsült • kubai barátomtól, nincs-e cápave­szély a környéken. — A cápáktól nyugodtan megfürödhet, errefelé leg­alábbis nagyon gyávák, el­kerülik az embersokaságot. A nágytestű fekete mániák­ról és a kisebb, fürge bar- racudákról már nem mond­hatom ezt, harapásuk és mérgük sok kellemetlenséget tud okozni... Szerencsére a tiszta tengervízben messziről észre lehet venni közeled- tüket, van idő a fürdés ab­bahagyására, vagy ellenin­tézkedésekre. Egy pillanatnyi szünet kö- v-tkezik, azután magától ér­tetődő természetességgel, aho­gyan Kuba hétköznapjaiban is kapcsolódnak a problé­mák, hozzáfűz még egy mon­datot: — Megtanultuk kiismerni a mindenden rendű és ran­gú ragadozókat, védekezni is képesek vagyunk ellenük ... A célzás félreérthetetlen, a nagy szomszéd, az Egyesült Államok közelségére utal. Az amerikai hadihajók és harci repülőgépek rendszeres őrjáratokat folytatnak a ka­ribi vizeken és a száztíz négyzetkilométeres guanta- namói támaszpont továbbra is ott terül el beékelődve Kuba testében. Jellemző, hogy a több, mint hetven esztendős bérleti szerződés értelmében az amerikaiak annyit fizetnek a területért, mint egy használt Ford kocsi ára. A forradalmi Kuba kor­mánya természetesen nem fogadja el, hanem visszauta­sítja ezt az összeget. Nagyarányú, közvetlen tá­madás az utóbbi időkben nem történt, a Disznók öb­lében, Playa Gironnál tör­tént sikertelen partraszállás emléke máig kísért Washing­tonban. Gyakran előfordul­nak azonban különböző pro­vokációk, s május elsejei be­szédében Fidel Castro ismét kénytelen volt kitérni ezek­re, megfelelő ellenintézkedé­seket helyezett kilátásba. Az invázió veszélyének el­hárítása — amelynek alap­vető tényezői a kubai nép forradalmi szelleme és a szocialista világ szolidaritá­sa — nem oldott meg min­den nehézséget. Az új társa­dalom építése sehol sem könnyű, de Amerika első szabad földjén különösen sok nehézséggel kellett és kell megküzdeni. Az Egyesült Államok után annak idején Kubában valósították meg másodjára a színes televí­ziós adásokat — természete­sen egy szűk kör és az ame­rikai turisták számára — ugyanakkor saját erőből gombostűt sem voltak képe­sek gyártani. Jellegzetesen monokultúra uralkodott a szigeten, nem is hívták más­ként csak cukorszigetnek, s legfőbb exportcikkének ára Washington kényétől-kedvé- től függött. Jelentős élelmi­szer-behozatalra is szorultak, de a trópusi körülmények között még hűtőházakkal is alig rendelkeztek, miután a száznegyven kilométernyire fekvő floridai partoktól na­ponta indultak az áruszállító hajók. Maga Havanna afféle hétvégi „kisegítő” volt az amerikaiak számára: hat­százezren éltek a különböző kiszolgáló iparokból, a játék- kaszinóktól a bordélyháza­kig. Ahol ma a Tropicana mulató műsorában gyönyör­ködnek esténként, ott volt a világ egyetlen olyan játék­barlangja, ahol nem volt felső tét, tehát pillanatok alatt akármilyen összeget el lehetett veszíteni... A kubai forradalom után az egész gazdasági és társa­dalmi struktúrát át kellett alakítani — teljes amerikai blokáddal, és a környező la­tin-amerikai országok felé „egészségügyi zárlattal” sú­lyosbítva. Elmondani is ne­héz, mi mindent kellett rövid idő alatt megvalósítaniok. Lerakni az ipar alapjait, sokoldalúvá tenni a mező­gazdaságot, nem megfeled­kezni az évente még mindig 7—800 millió dolláros bevé­telt jelentő cukornád-ter­mesztésről, utakat építeni, kialakítani a tengeri flottát, felszámolni az analfabetiz­must, megjavítani a köz- egészségügyet, enyhíteni a lakásgondokon s nem utolsó­sorban biztosítani az ország védelmét. (Ez valóban össz­népi ügy, a hadsereg mellett három és fél millió ember tagja a CDR-nek, a Forrada­lom Védelmére Alakult Bi­zottságoknak.) Mindez óriási erő-, anyag- és emberösszpontosítást kö­vetel. Kuba földje olyan ter­mékeny, hogy a kísérletként elültetett szőlőt évente két­szer szüretelhetik és van termék, amiből háromszor arathatnak. Csakhogy ugyan­ilyen buján nő a gyom és gaz, az átlagosnál gyorsab­ban terjednek el a kártevők és növénybetegségek, a tró­pusokon különösen szeszé­lyes az időjárás. A statiszti­kák adatai elegendő esőről adnak hírt, de a lezúduló víz a keskeny szigetről há­rom óra alatt belepatakzik a tengerbe. (Űjabb feladat: víztárolók építése!) A hat­százezer munkanélküli — ennyit tartottak számon a forradalom előtt — régen a múlté, de új gond adódik: a munkaerőhiány ... Az elmondottakból követ­kezik, hogy Kubában ma még alapvető jegy- és fej­adagrendszerrel kell bizto­sítani minden család számá­ra a legszükségesebb élelmi­szereket és iparcikkeket. A jegy nélkül kiszolgáló ven­déglők, éttermek — az el­múlt hetekben százhatvan új helyiséget nyitottak meg — általában zsúfolásig tömve vannak, néha bizony jóelőre sorszámot kell kérni igény- bevételükhöz. De szemtanú­ként hivatkozhatom rá: jár­tam másutt is Latin-Ameri- kában s már most Kubában találtam a legkiegyensúlyo­zottabb viszonyokat. Nem láthattam a luxusnak, gaz­dagságnak nyomait, mint másutt — de az iszonyú sze­génységét sem. Természete­sen a fejadag szerinti elosz­tást szükséges átmenetnek tartják, a tervek alapján Ku­ba energiatermelése jelentő­sen megemelkedik, belépnek az új ipari létesítmények, s három—öt éven belül önel­látó lesz az élelmiszerterme­lés területén is. Kuba nincs egyedül — a szocialista világrendszer tag­ja, elsősorban a Szovjetunió, de a többi szocialista orszá­gok is minden tőlük telhető segítséget megadnak számá­ra. Fidel Castro körutazása — amelynek során elsőizben hazánkba is ellátogat — to­vább erősíti ezeket a szála­kat. Ez pedig biztosíték ar­ra, értsenek belőle a Kuba partjai körül ólálkodó cápák és kalózok is, hogy Kuba Amerika szabad földje és az is marad ... Réti Ervin Kubai határőrök — a szigetországba ékelt amerikai tá­maszpont, Guantanamo körzetében teljesítenek szolgálatot. (A szerző felvétele) Móricz Zsigmond utolsó riportja Nemsokára harminc éve lesz annak, hogy a Korányi­klinikán meghalt Móricz Zsigmond. Félelmetes „zene­bona” előzte meg halálát: Budapest éppen a halállal viaskodó nagy író utolsó óráiban élte meg az első légi­támadást. Az égen tűzcsó- vák és zúgó repülőgépek. Hirtelen bombák robbantak a városban. Mikorra a légi­támadás megszűnt, Móricz Zsigmond élettelenül feküdt a kórházi ágyon. Halálának közeli évfordu­lója előtt egy pillanatra fel­villantjuk az országot fá­radhatatlanul járó író arcát, utolsó riportjára emlékezve. Ennek az utolsó riportnak keltezése 1942. június 21. A cikk arról szólt, hogy 1942 nyarán a Fejér megyei ká- polnásnyéki látogatásakor hogyan kereste a Vörösmar­ty-emlékeket. Az író e láto­gatását három fényképfel­vételben is megörökítette Kresz Mária, az ismertnevű néprajzkutató, Kresz Géza hegedűművész leánya. Kresz Géza angol születésű fele­ségével, Drewett Norah zon­goraművésszel akkoriban Kápolnásnyéken lakott. Az egyik fényképen Mó­ricz Zsigmond a mai kápol- násnyéki Vörösmarty Emlék­múzeum céljára szolgáló, a költő egykori, de a század- forduló idejében átépített szülőházának emléktáblája előtt áll. Másik két fényké­pen harmadmagával ül a ház előtti kertben a község akkori legöregebb embere, Kremitzer bácsi és a ház akkori gazdája, Kresz Géza hegedűművész társaságában. Móricz Zsigmond Vörösmar- ty-emlékeket keresett. Az egyik szoba sarka emléksa­roknak volt kiképezve, Vö- rösmarty-arcképek, a szülő­ház régi képe, a költő ösz- szegyűjtött művei, emlékal­bumok voltak ott láthatók. A nagy realista író utolsó megjelent riportja kápolnás- nyéki látogatásáról és annak okáról a „Kelet Népé”-ben jelent meg — három nappal az író halála előtt. Halála évfordulójára számos meg­emlékezéssel készülnek. Ezek között legjelentősebb a „Móricz Zsigmond utolsó nyara”, melyben az író utol­só hónapjait: debreceni, Szolnok és Szabolcs-Szatmár megyei tartózkodását, terve­zett művek témáit örökítet­ték meg. Üj tengeri mentőberendezés Murmanszki tervezők és mérnökök új mentőberende­zést dolgoztak ki. Az „Ember a vízben!” — kiáltás után a kormányos fülkében, vagy a hajó fedélzetének más pont­ján megnyomnak egy gom­bot. A szerkezet robbanás­szerűen felfúj egy gumitu­tajt és szinte kilövi a kor­lát mögé. Ez a berendezés különösen előnyös a sarki vi­zeken, ahol a jéghideg víz­ben hamar megdermed a szerencsétlenül járt ember. A tutaj segítségével könnyű a mentés a viharban, a hi­degben, a sarki éjszakában. A földrengések előrejelzése A természeti jelenségek közül a földrengések okozzák a legnagyobb katasztrófákat. Mivel megfékezésükre és el­hárításukra nincs lehetőség, a szeizmológusok legalább a földrengések előrejelzésé­vel szeretnék a pusztítások méreteit csökkenteni. Ha előre lehetne a földrengése­ket jelezni, sok emberélet és az anyagi javak egy része is megmenthető lenne. Sajnos, az eddigi kísérletek a föld­rengések előrejelzésére vagy megjósolására nem vezettek számottevő eredményekhez. Legújabban , üzbegisztáni geofizikusok egy, a termé­szetben is előforduló nemes­gáz, a radon segítségévei pó- próbálják a földrengésve­szélyt idejekorán felismerni. A radon a legnehezebb is­mert gázok egyike. Jellemző tulajdonsága, hogy lassan a Föld felszíne felé emelkedik. A földrengést megelőző föld­alatti mozgások hirtelen meggyorsítják a felszálló ra­don sebességét és a radon- tartalom növekedéséből már 18—20 órával előbb meg le­het jósolni a földrengés be­következését, sőt következ­tetni lehet a földrengés erős­ségére is. Az ily irányú kí­sérletek eddigi eredményei igen biztatóak. A „hőtérkép”-ről Az emberi test „hőtérké­pét” elkészítő ún. termográ- fiás berendezések az orvos- tudomány „fegyvertárának” legújabb tagjai. Működésük azon az elven alapszik, hogy az emberi bőr tökéletesen el­nyeli a ráeső infravörös su­san változik. Kellő mérték­ben felerősítve és oszcillosz­kópon megjelenítve rendel­kezésre áll a tónusos kép, mely a testfelszín (és a köz­vetlenül alatta fekvő szövet­tek, szervek) hőmérsékletétől függően sötétebb vagy vilá­garakat és ugyanakkor inf­ravörös sugárzó képességgel is rendelkezik. Ha tehát va­lamilyen módon meg tudjuk állapítani a testfelszín által kibocsátott infravörös sugár­zás eloszlását, ezzel pontos tájékoztatást kapunk a hő­mérséklet-eloszlásról. A képen látható, a Siemens gyár által készített termog- gráfiás berendezés kamerája a testfelületről származó inf­ravörös sugárzást felfogja és elektromos árammá alakítja át. Az áram erőssége az inf­ravörös sugárzással arányo­gosabb szürke (újabban szí­nes technikával is készíte­nek „hőtérképeket”). Ma már termográfiával 90 százalékos biztonsággal meg­állapítható az emlőrák, a rákos sejtek magasabb hő­mérséklete ugyanis jól meg­mutatkozik a képernyőn vagy az arról készített fel­vételen. Jól alkalmazható a termográfia a szülészetben, a bőrgyógyászatban, az ízületi gyulladások felderítésében, az ortopédiában, a szemé­szetben és a fogászatban is. Miniadó vezérelte művégtag A Münsteri Klinika Orto­pédiai Osztályának vezetője, Kuhn professzor, aki maga is rokkant, nemcsak orvos, hanem mérnök is. Sok olyan ötletes megoldás származik tőle, amelyek lehetővé teszik a már minden reményüket elveszített emberek normális életét. Különösen nehéz pél­dául olyan művégtagok elő­állítása, amelyeket kezüket, lábukat vesztett embereknél alkalmazhatnak. A gerinc, vagy a végtagcsonk impul­zusainak átvitelére miniatü­rizált rádióadókat készítettek. Ezek protézisek, tolószékek és írógépek rádiótávvezérlé­sére is alkalmasak. Kuhn professzor techno- pédmérnökök, ortopédműsze­részek speciális továbbkép­zését szeretné megvalósítani. Ennek érdekében hozta létre a „Technikai Ortopédia és Ortopédiai Rehabilitáció Európai Szövetségét” francia, olasz. spanyol, belga és csehszlovák szakemberek be­vonásával. V Foglyul ejtett vérrög Ötvennégy éves férfit szál­lítottak be az egyik lenin- grádi kórházba. A férfi el­vesztette eszméletét és az or­vosok szívinfarktus követ­keztében a szívműködés megszűnését és a klinikai halál beálltát állapították meg. Az azonnali beavatko­zás — szívmasszázs és áram­ütés — eredményeképpen 15 perc múlva sikerült megin­dítani a szívműködést. A vizsgálat megállapította, hogy a klinikai halált az egyik koszorúér teljes elzá­ródása okozta. A beteg életét csak gyors műtéti beavatko­zás mentheti meg. Az elzá­ródott eret az érfalon belül „foglyul ejtett” vérröggel el- varrták és helyébe az egyik mellkasi verőeret vezették. A műtét során alkalmazták először a leninarádi orvosok által tervezett és elkészített; új értágító berendezést. j

Next

/
Thumbnails
Contents