Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-30 / 125. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. május 30: />ti(fcírnnpfö&áti Gyermekvilág Az időjárás csúnyán „kitolt” a srácokkal. A rekkenő hőség után a hűvös szél, az itt-ott szemerkélő eső legtöbbjüket bizony a rádió, a tévé mellé kényszerítette. No, azért nem is jártak olyan rosszul a nebulók ezen a felemás gyermeknapon. A rádió egész délelőttiét nekik szentelte. Volt játék, muzsika, mese, gyermekdal, Milne kedves gyermekversei, sőt az országos sport- vetélkedő döntőjét is most rendezték. A választék tehát bő volt; annyira, hogy bizony a gyerekek figyelme a sok interjú és zenés műsor közben kissé lankadt, és csak akkor élénkültek fel, ha egy-egy igazán nekik szánt műsor következett, mint Noszov Füllentők című elbeszélésének rádióváltozata. vagy Siegfried Lenz novellája, az Ilyen könnyen nem lehet macskát lopni. (Nem tartozik szorosan ide, de azért sajnálatos, hogy nálunk oly kevesen vállalkoznak mese vagy gyermekregény Írására. A műsorok gerincét zömmel külföldiek művei adják.) Alig fejeződött be a Kossuth adó gyermekműsora, a Petőfin máris kezdődött egy kedves és — ami a legfontosabb — értelmes mesejáték. Ha Hauff meséjéről le- hántjuk a keleti köntöst, a kissé misztikus felszín alatt az emberi hívságot, gyarlóságot elítélő, egyértelmű tanulsággal szolgáló történetet találunk. Labakán, a szegény szabólegény esete még a kisebb gyerekeknek is jól érthető világos mondanivalót tartalmaz, a megvalósítás is egyszerű, nem hivalkodó, nem esik a felnőttesség hibájába. i Forgószínpad Tulajdonképpen műsorsorozat. Mégis minden adás önálló egység, külön felépítése, külön szerkezete van. Mindössze talán annyi a közös az egymást követő műsorokban, hogy mind egy- egy írói, művészi életműből igyekszik keresztmetszetet adni. Természetes, hogy a korlátozott műsoridő lehetőségei rendkívül szerények. Ezért nagy a műsort válogató, összeállító szerkesztő felelőssége. Ferenczi László, Nádass József bemutatásakor nem törekedett arra, hogy az író teljes életművét vázolja elénk. Célja egyértelműen az, hogy Nádass egyéniségének lényegét ragadja meg. Bizonyítja ezt az a talán merésznek mondható döntés, hogy a műsor több mint felét egy rádiójáték foglalja el. A műsor első része verses összeállítás. Olyan válogatás, melyben megismerhetjük Nádass József költői hitvallását. (Erre kitűnő választás volt Kassákhoz, Füst Milánhoz írt verse.) A hangjáték (Kain mégis megöli Ábelt), remek kis darab. Története egyszerű. Mikor végre Gábriel, a „szentséges vezérigazgató kartárs” és tisztes bürokráciával dolgozó apparátusa meghozza Ábel védelmét szolgáló határozatát — Ábel már halott. Nádass a javítani vágyás szándékától vezetve frappáns, szatirikus élű játékot fabrikált. Minden nevetésre ingerlő poén tulajdonképpen gondolatközlő, egyben konkrét mai esetre utaló, ezért élvezetes a jól pergő cselekmény. — trömböezky —• Kubai jegyzetek (2) ■ ■■■■■■■■■■■ ■!■■■■■■ »inmninuiixíJLAj Cápák és hadihajók Szürkéskék, sima a tenger, fürdésre csábít a rekkenő hőségben. De azután eszembe ötlik Hemingway öreg halásza, a nagy hal és a zsákmányt lekopasztó ragadozók. Szégyen ide, szégyen oda, mégiscsak megkérdezem újdonsült • kubai barátomtól, nincs-e cápaveszély a környéken. — A cápáktól nyugodtan megfürödhet, errefelé legalábbis nagyon gyávák, elkerülik az embersokaságot. A nágytestű fekete mániákról és a kisebb, fürge bar- racudákról már nem mondhatom ezt, harapásuk és mérgük sok kellemetlenséget tud okozni... Szerencsére a tiszta tengervízben messziről észre lehet venni közeled- tüket, van idő a fürdés abbahagyására, vagy ellenintézkedésekre. Egy pillanatnyi szünet kö- v-tkezik, azután magától értetődő természetességgel, ahogyan Kuba hétköznapjaiban is kapcsolódnak a problémák, hozzáfűz még egy mondatot: — Megtanultuk kiismerni a mindenden rendű és rangú ragadozókat, védekezni is képesek vagyunk ellenük ... A célzás félreérthetetlen, a nagy szomszéd, az Egyesült Államok közelségére utal. Az amerikai hadihajók és harci repülőgépek rendszeres őrjáratokat folytatnak a karibi vizeken és a száztíz négyzetkilométeres guanta- namói támaszpont továbbra is ott terül el beékelődve Kuba testében. Jellemző, hogy a több, mint hetven esztendős bérleti szerződés értelmében az amerikaiak annyit fizetnek a területért, mint egy használt Ford kocsi ára. A forradalmi Kuba kormánya természetesen nem fogadja el, hanem visszautasítja ezt az összeget. Nagyarányú, közvetlen támadás az utóbbi időkben nem történt, a Disznók öblében, Playa Gironnál történt sikertelen partraszállás emléke máig kísért Washingtonban. Gyakran előfordulnak azonban különböző provokációk, s május elsejei beszédében Fidel Castro ismét kénytelen volt kitérni ezekre, megfelelő ellenintézkedéseket helyezett kilátásba. Az invázió veszélyének elhárítása — amelynek alapvető tényezői a kubai nép forradalmi szelleme és a szocialista világ szolidaritása — nem oldott meg minden nehézséget. Az új társadalom építése sehol sem könnyű, de Amerika első szabad földjén különösen sok nehézséggel kellett és kell megküzdeni. Az Egyesült Államok után annak idején Kubában valósították meg másodjára a színes televíziós adásokat — természetesen egy szűk kör és az amerikai turisták számára — ugyanakkor saját erőből gombostűt sem voltak képesek gyártani. Jellegzetesen monokultúra uralkodott a szigeten, nem is hívták másként csak cukorszigetnek, s legfőbb exportcikkének ára Washington kényétől-kedvé- től függött. Jelentős élelmiszer-behozatalra is szorultak, de a trópusi körülmények között még hűtőházakkal is alig rendelkeztek, miután a száznegyven kilométernyire fekvő floridai partoktól naponta indultak az áruszállító hajók. Maga Havanna afféle hétvégi „kisegítő” volt az amerikaiak számára: hatszázezren éltek a különböző kiszolgáló iparokból, a játék- kaszinóktól a bordélyházakig. Ahol ma a Tropicana mulató műsorában gyönyörködnek esténként, ott volt a világ egyetlen olyan játékbarlangja, ahol nem volt felső tét, tehát pillanatok alatt akármilyen összeget el lehetett veszíteni... A kubai forradalom után az egész gazdasági és társadalmi struktúrát át kellett alakítani — teljes amerikai blokáddal, és a környező latin-amerikai országok felé „egészségügyi zárlattal” súlyosbítva. Elmondani is nehéz, mi mindent kellett rövid idő alatt megvalósítaniok. Lerakni az ipar alapjait, sokoldalúvá tenni a mezőgazdaságot, nem megfeledkezni az évente még mindig 7—800 millió dolláros bevételt jelentő cukornád-termesztésről, utakat építeni, kialakítani a tengeri flottát, felszámolni az analfabetizmust, megjavítani a köz- egészségügyet, enyhíteni a lakásgondokon s nem utolsósorban biztosítani az ország védelmét. (Ez valóban össznépi ügy, a hadsereg mellett három és fél millió ember tagja a CDR-nek, a Forradalom Védelmére Alakult Bizottságoknak.) Mindez óriási erő-, anyag- és emberösszpontosítást követel. Kuba földje olyan termékeny, hogy a kísérletként elültetett szőlőt évente kétszer szüretelhetik és van termék, amiből háromszor arathatnak. Csakhogy ugyanilyen buján nő a gyom és gaz, az átlagosnál gyorsabban terjednek el a kártevők és növénybetegségek, a trópusokon különösen szeszélyes az időjárás. A statisztikák adatai elegendő esőről adnak hírt, de a lezúduló víz a keskeny szigetről három óra alatt belepatakzik a tengerbe. (Űjabb feladat: víztárolók építése!) A hatszázezer munkanélküli — ennyit tartottak számon a forradalom előtt — régen a múlté, de új gond adódik: a munkaerőhiány ... Az elmondottakból következik, hogy Kubában ma még alapvető jegy- és fejadagrendszerrel kell biztosítani minden család számára a legszükségesebb élelmiszereket és iparcikkeket. A jegy nélkül kiszolgáló vendéglők, éttermek — az elmúlt hetekben százhatvan új helyiséget nyitottak meg — általában zsúfolásig tömve vannak, néha bizony jóelőre sorszámot kell kérni igény- bevételükhöz. De szemtanúként hivatkozhatom rá: jártam másutt is Latin-Ameri- kában s már most Kubában találtam a legkiegyensúlyozottabb viszonyokat. Nem láthattam a luxusnak, gazdagságnak nyomait, mint másutt — de az iszonyú szegénységét sem. Természetesen a fejadag szerinti elosztást szükséges átmenetnek tartják, a tervek alapján Kuba energiatermelése jelentősen megemelkedik, belépnek az új ipari létesítmények, s három—öt éven belül önellátó lesz az élelmiszertermelés területén is. Kuba nincs egyedül — a szocialista világrendszer tagja, elsősorban a Szovjetunió, de a többi szocialista országok is minden tőlük telhető segítséget megadnak számára. Fidel Castro körutazása — amelynek során elsőizben hazánkba is ellátogat — tovább erősíti ezeket a szálakat. Ez pedig biztosíték arra, értsenek belőle a Kuba partjai körül ólálkodó cápák és kalózok is, hogy Kuba Amerika szabad földje és az is marad ... Réti Ervin Kubai határőrök — a szigetországba ékelt amerikai támaszpont, Guantanamo körzetében teljesítenek szolgálatot. (A szerző felvétele) Móricz Zsigmond utolsó riportja Nemsokára harminc éve lesz annak, hogy a Korányiklinikán meghalt Móricz Zsigmond. Félelmetes „zenebona” előzte meg halálát: Budapest éppen a halállal viaskodó nagy író utolsó óráiban élte meg az első légitámadást. Az égen tűzcsó- vák és zúgó repülőgépek. Hirtelen bombák robbantak a városban. Mikorra a légitámadás megszűnt, Móricz Zsigmond élettelenül feküdt a kórházi ágyon. Halálának közeli évfordulója előtt egy pillanatra felvillantjuk az országot fáradhatatlanul járó író arcát, utolsó riportjára emlékezve. Ennek az utolsó riportnak keltezése 1942. június 21. A cikk arról szólt, hogy 1942 nyarán a Fejér megyei ká- polnásnyéki látogatásakor hogyan kereste a Vörösmarty-emlékeket. Az író e látogatását három fényképfelvételben is megörökítette Kresz Mária, az ismertnevű néprajzkutató, Kresz Géza hegedűművész leánya. Kresz Géza angol születésű feleségével, Drewett Norah zongoraművésszel akkoriban Kápolnásnyéken lakott. Az egyik fényképen Móricz Zsigmond a mai kápol- násnyéki Vörösmarty Emlékmúzeum céljára szolgáló, a költő egykori, de a század- forduló idejében átépített szülőházának emléktáblája előtt áll. Másik két fényképen harmadmagával ül a ház előtti kertben a község akkori legöregebb embere, Kremitzer bácsi és a ház akkori gazdája, Kresz Géza hegedűművész társaságában. Móricz Zsigmond Vörösmar- ty-emlékeket keresett. Az egyik szoba sarka emléksaroknak volt kiképezve, Vö- rösmarty-arcképek, a szülőház régi képe, a költő ösz- szegyűjtött művei, emlékalbumok voltak ott láthatók. A nagy realista író utolsó megjelent riportja kápolnás- nyéki látogatásáról és annak okáról a „Kelet Népé”-ben jelent meg — három nappal az író halála előtt. Halála évfordulójára számos megemlékezéssel készülnek. Ezek között legjelentősebb a „Móricz Zsigmond utolsó nyara”, melyben az író utolsó hónapjait: debreceni, Szolnok és Szabolcs-Szatmár megyei tartózkodását, tervezett művek témáit örökítették meg. Üj tengeri mentőberendezés Murmanszki tervezők és mérnökök új mentőberendezést dolgoztak ki. Az „Ember a vízben!” — kiáltás után a kormányos fülkében, vagy a hajó fedélzetének más pontján megnyomnak egy gombot. A szerkezet robbanásszerűen felfúj egy gumitutajt és szinte kilövi a korlát mögé. Ez a berendezés különösen előnyös a sarki vizeken, ahol a jéghideg vízben hamar megdermed a szerencsétlenül járt ember. A tutaj segítségével könnyű a mentés a viharban, a hidegben, a sarki éjszakában. A földrengések előrejelzése A természeti jelenségek közül a földrengések okozzák a legnagyobb katasztrófákat. Mivel megfékezésükre és elhárításukra nincs lehetőség, a szeizmológusok legalább a földrengések előrejelzésével szeretnék a pusztítások méreteit csökkenteni. Ha előre lehetne a földrengéseket jelezni, sok emberélet és az anyagi javak egy része is megmenthető lenne. Sajnos, az eddigi kísérletek a földrengések előrejelzésére vagy megjósolására nem vezettek számottevő eredményekhez. Legújabban , üzbegisztáni geofizikusok egy, a természetben is előforduló nemesgáz, a radon segítségévei pó- próbálják a földrengésveszélyt idejekorán felismerni. A radon a legnehezebb ismert gázok egyike. Jellemző tulajdonsága, hogy lassan a Föld felszíne felé emelkedik. A földrengést megelőző földalatti mozgások hirtelen meggyorsítják a felszálló radon sebességét és a radon- tartalom növekedéséből már 18—20 órával előbb meg lehet jósolni a földrengés bekövetkezését, sőt következtetni lehet a földrengés erősségére is. Az ily irányú kísérletek eddigi eredményei igen biztatóak. A „hőtérkép”-ről Az emberi test „hőtérképét” elkészítő ún. termográ- fiás berendezések az orvos- tudomány „fegyvertárának” legújabb tagjai. Működésük azon az elven alapszik, hogy az emberi bőr tökéletesen elnyeli a ráeső infravörös susan változik. Kellő mértékben felerősítve és oszcilloszkópon megjelenítve rendelkezésre áll a tónusos kép, mely a testfelszín (és a közvetlenül alatta fekvő szövettek, szervek) hőmérsékletétől függően sötétebb vagy világarakat és ugyanakkor infravörös sugárzó képességgel is rendelkezik. Ha tehát valamilyen módon meg tudjuk állapítani a testfelszín által kibocsátott infravörös sugárzás eloszlását, ezzel pontos tájékoztatást kapunk a hőmérséklet-eloszlásról. A képen látható, a Siemens gyár által készített termog- gráfiás berendezés kamerája a testfelületről származó infravörös sugárzást felfogja és elektromos árammá alakítja át. Az áram erőssége az infravörös sugárzással arányogosabb szürke (újabban színes technikával is készítenek „hőtérképeket”). Ma már termográfiával 90 százalékos biztonsággal megállapítható az emlőrák, a rákos sejtek magasabb hőmérséklete ugyanis jól megmutatkozik a képernyőn vagy az arról készített felvételen. Jól alkalmazható a termográfia a szülészetben, a bőrgyógyászatban, az ízületi gyulladások felderítésében, az ortopédiában, a szemészetben és a fogászatban is. Miniadó vezérelte művégtag A Münsteri Klinika Ortopédiai Osztályának vezetője, Kuhn professzor, aki maga is rokkant, nemcsak orvos, hanem mérnök is. Sok olyan ötletes megoldás származik tőle, amelyek lehetővé teszik a már minden reményüket elveszített emberek normális életét. Különösen nehéz például olyan művégtagok előállítása, amelyeket kezüket, lábukat vesztett embereknél alkalmazhatnak. A gerinc, vagy a végtagcsonk impulzusainak átvitelére miniatürizált rádióadókat készítettek. Ezek protézisek, tolószékek és írógépek rádiótávvezérlésére is alkalmasak. Kuhn professzor techno- pédmérnökök, ortopédműszerészek speciális továbbképzését szeretné megvalósítani. Ennek érdekében hozta létre a „Technikai Ortopédia és Ortopédiai Rehabilitáció Európai Szövetségét” francia, olasz. spanyol, belga és csehszlovák szakemberek bevonásával. V Foglyul ejtett vérrög Ötvennégy éves férfit szállítottak be az egyik lenin- grádi kórházba. A férfi elvesztette eszméletét és az orvosok szívinfarktus következtében a szívműködés megszűnését és a klinikai halál beálltát állapították meg. Az azonnali beavatkozás — szívmasszázs és áramütés — eredményeképpen 15 perc múlva sikerült megindítani a szívműködést. A vizsgálat megállapította, hogy a klinikai halált az egyik koszorúér teljes elzáródása okozta. A beteg életét csak gyors műtéti beavatkozás mentheti meg. Az elzáródott eret az érfalon belül „foglyul ejtett” vérröggel el- varrták és helyébe az egyik mellkasi verőeret vezették. A műtét során alkalmazták először a leninarádi orvosok által tervezett és elkészített; új értágító berendezést. j
