Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-30 / 125. szám
1972. május 30. SZOLNOK MEGVET NÉPLAP 5 „A tanulók W ■ r* fUV ■ es a tan estulet érdeme" Vörös se yem zászlót kapóit a Tisza Antal úttörccscpat Ifjúgárdistákhoz Könyvheti nyitány Szolnokon A könyv hagyományos ünnepének ebben az esztendőben külön jelentőséget ad az a tény, hogy az UNESCO felhívására szerte a világon 1972-ben megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak az olvasás kérdéseivel és az olvasás tárgyával, a könyvvel. Könyvet mindenki keMunkások között A könyvhét Szolnok megyei eseményei — jóllehet az ünnepélyes megnyitóra szombaton este került sor — valójában már pénteken elkezdődtek. Mintegy előjátékként Kertész Ákos József Attila-díjas író péntek délután a vegyiművekbe látogatott, ahol az üzem szocialista brigádtagjai fogadták; este pedig Tószegen a bejáró munkások klubjában találkozott hasonlóképpen munkásolvasókkal. A vegyiművek művelődési otthonában baráti hangvételű beszélgetésben nagy sikerű regényéről, a Makráról szólott, de általános emberi magatartásbeli tanulságokat hordozó világába, a teljes emberi élet vállalásának szépségeire hívta fel az érdeklődők figyelmét. Tószegen eleven vita közepette a regény központi alakjának, az öngyilkosságba menekülő Makra Ferencnek tragédiáját elemezte a felvetődő kérdések alapján, továbbá beszélt a regény további sorsáról. Arról tudniillik, hogy miként Ünnepi megnyitó A könyvhét reprezentatív megnyitó ünnepségét szombaton este a Ságvári Endre megyei művelődési központ színháztermében tartották. A rossz időjárás sajnos sok embert otthon tartott, s a zébe! — így szól a nemzetközi kulturális szervezet felhívása. A könyvhét eseményeinek — személyes találkozások költőkkel és írókkal, forró hangulatú viták, ünnepi estek — a meghirdetett célkitűzés elérésében hathatós szerepük lehet. a Sikátorból, hasonlóképpen a Makrából is film készül, melynek forgatása nyár folyamán elkezdődik. Érdekességként említette meg, hogy a film Vali-szerepét a szolnoki Szigligeti Színház tagja, Csomós Mari játssza. Szombaton délelőtt Kertész Ákos rendhagyó irodalmi órán vett részt a szolnoki szakmunkásképző intézetben. A szakmunkástanulók élve a rendkívüli alkalom lehetőségével, nagy kedvvel és helyenként szenvedélyességgel kérdezték, foggaták a körükben megjelent írót a munkásélet ábrázolásának etikai és esztétikai kérdéseiről. A munkásból lett író — több évig karosszéria-lakatosként dolgo- - zott az Ikarusz gyárban —■ őszintén és baráti közvetlenséggel válaszolt a tanulók kérdéseire. Közvetlen írói terveiről szólva elmondta, hogy következő könyvében amely Gondolatok az irodalomról címet viseli, esztétikai természetű írásait adja közre. szokatlanul kevés hallgató jelenléte némiképpen kedvezőtlen hatással volt az est hangulatára. Zakár Zoltánnak, a városi tanács vb elnökhelyettesének megnyitója után Valkó Mihály, a Szombaton és vasárnap az ország valamennyi általános iskolájában ünnepi csapatgyűlést rendeztek. Ezen a két napon Szolnok Megyében hatezer kispajtást avattak kisdobossá és ötezer most még IV. osztályos kisdiáknak kötötték fel a piros úttörőnyakkendőt. Szolnokon a Kassai úti iskola udvarán már reggel 8 órakor gyülekeztek a gyerekek pedig az ünnepség csak 9 órakor kezdődött. Nem véletlen volt az izgalmuk, hiszen ezen a napon az iskola történetében egyedülálló eseményre került sor... Amikor az ünnepség megkezdődött, zsúfolásig megtelt már az iskolaudvar. A fegyelmezett sorokban rajonként felvonuló pajtásokon kívül sok száz felnőtt: szülők és volt „kassaisok” jöttek el. Az ünnepi csapatgyűlésen a kisdobos és úttörőavatás után Hortobágyi Miklósné, a KISZ Központi Bizottság úttörőosztályának munkatársa köszöntötte az iskola tanulóit és tantestületét, majd a 2737-es Tisza Antal úttörőcsapatnak átadta az úttörőcsapatoknak adományozható legmagasabb kitüntetést, a KISZ Központi Bizottság vörös selyem zászlaját. — A csapatvezető Jani Lászlóné KISZ érdemérmet kapott, amelyet Szívós An(Tudósítónktól) Rezervoármechanika. Magyar megfelelőjét csak több szóval lehet leírni. Különleges tudományág, mely a több száz méter mélységben elhelyezkedő, kőolajat és földgázt tároló telepek letermelésének elméleti kérdéseivel foglalkozik. Különlegessége abból adódik, hogy a rezervoármechanikával foglalkozó mérnököknek, technikusoknak hatalmas, nem egy esetben több négyzetkilométer nagyságú bonyolult tárolórendszer működéséről — csupán néhány négyzetdeci- méter ismeretében — kell leírást adniuk. Mert egy-egy olaj és gáztárolóra mindössze néhányszor tíz kutat fúrnak, a tároló tehát tökéletesen soha sem ismerhető meg. tál, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkára nyújtott át. Mivel is érdemelte ki a Tisza Antal úttörőcsapat ezt a magas kitüntetést? — A magyarázat ,-egyszerű”. A pajtások társadalmi munkavégzésben — parkosítás, virág- és faültetés stb. — a kultúrmunkában, sportban és természetesen tanulásban is kiemelkedőt nyújtottak. — Tavaly már elnyerték a KISZ megyei bizottság vörös vándorzászlaját, most sikerült ennél is előbbre lépni. Tíz pajtás kiváló úttörő kitüntetést kapott, ők jutalmul kéthetes üdülésen vesznek részt a zánkai nemzetközi úttörőtáborban. Amikor a csapatvezetőtől azt kérdeztem, hogy kiknek az érdeme a szép siker, azt felelte: „Az úttörőcsapat valamennyi tagjáé, és az egész tantestületé.” ☆ Vasárnap megyénkben két másik úttörőcsapat is magas kitüntetést kapott. A kisújszállási 784-es számú Arany János úttörőcsapat elnyerte a KISZ Szolnok megyei Bizottságának vörös vándorzászlaját, a martfűi 1201-es II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapatot pedig a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége csapatoklevéllel és zászlócsillaggal tüntette ki. Hogy a megismerésnek mégis vannak ma már fejlett és korszerű módszerei, azt a Tisza Szállóban május 25-től tartott háromnapos ankét bizonyította. Az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület kőolajföldgáz és víz szakosztálya rendezésében, rendkívül változatos témakörben hangzottak el előadások. A háromnapos konferencián a több száz magyar résztvevő mellett, a jugoszláv szakértők is képviseltették magukat. A vitaülésen a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat üzemeinek és szolnoki központjának szakemberei is részt vettek', több értékes előadás hangzott el részükről. T. P. Gyorsabb a panaszok orvoslása — Csökkent a bürokratizmus Szolnok megyében nemrégiben több városban, járásban vizsgálták a népi ellenőrök: hogyan intézik a tanácsok és más hatóságok, a vállalatok és szövetkezetek, illetve ezek felügyeleti szervei a hozzájuk érkezett bejelentéseket, panaszokat, hogyan biztosítják a bejelentők jogvédelmét? A vizsgálatot végzők egyöntetű megállapítása, hogy a különböző államigazgatási szervek, vállalatok, szövetkezetek bejelentéspanasz intéző tevékenysége az utóbbi időben számottevően javult, csökkent a bürokratizmus. A tanácsokhoz érkező panaszokat például — a korábbi gyakorlattal eltérően, amikor önálló panaszügyi intéző volt — a szakágazati feladatokat ellátó ügyintéző vizsgálja ki és intézkedik is. Ezeknek a szerveknek azonban sok felesleges munkát okoz az, hogy a hozzájuk jogos, vagy vélt sérelmekkel fordulók egyszerre több helyre is benyújtják panaszukat. Örvendetes viszont, hogy egyre kevesebb a névtelen bejelentők száma, a megyei szakigazgatási szervekhez például tavaly mindössze 13 névtelen beadvány érkezett. Nem véletlen ez a tendencia, mert a bejelentők védelme biztosított, a vizsgálat során egyetlen olyan esetet sem találtak a népi ellenőrök, hogy a bejelentő jogvédelemért fordult volna a tanácshoz. PEDAGÓGIAI CSÚCSKOHERENCIA Pedagógiai „csúcskonferenciának” ígérkezik az a tanácskozás, amely június 6-án kezdődik az Építők Rózsa Ferenc székházában, és 3 napon át a fiatal nevelők problémáival foglalkozik. A nemzetközi eszmecsere előkészületeiről Péter Ernő, a Pedagógusok Szakszervezetének ■ főtitkára hétfőn, a szakszervezet Gorkij fasori székházában tájékoztatta a sajtó képviselőit. Vasárnap reggel a hűvösre fordult, szeles idő sem befolyásolta az ifjúgárdisták megyei seregszemléjének versenyét. Egymás után indultak a rajok, hogy a kiképzési és az oktatási tárgykörök alapján összeállított feladatokat nemes versengésben oldják meg. Csíki József főtiszt, az Ifjú Gárda megyei parancsnoka a felsorakoztatott zászlóalj előtt értékelte a seregszemle eredményét. Az egy évvel ezelőttinél lényegesen színvonalasabb teljesítmény, a feladatok sikeres végrehajtása, a helytállás meggyőzően bizonyították, hogy fiúk és lányok egyaránt felelősségük teljes tudatában készek a szocialista haza védelmére. méltóan Oklevéllel és éremmel díjazták a lövészetben elért egyéni teljesítményt. A lányok közül Nagy Klára szolnoki, míg a fiúknál Egri Lajos mezőtúri gárdista bizonyult a legjobbnak. A rajversenyben a szolnoki gárdisták első raja lett az első. A szakaszversenyt Szolnok város gárdistái nyerték. Tóth Gyula Néplap rovatvezetője mutatta be az írókat; Rákos Sándor költőt, Somcjgyi Tóth Sándor, Fekete Sándor és Kertész Ákos prózaírókat. A műsor a hagyományoktól eltérő módon nem szorítkozott csupán bemutatásra és művek felolvasására. Valamennyi jelenlévő író egy- egy őt közelebbről érintő kérdésről is kifejtettel véleményét. Rákos Sándor néhány versét Szentpál Mónika adta elő, majd a költő a modern költészetről vallott elveit foglalta össze, utalva arra, hogy ezek az elvek miként határozzák meg saját, költészetének belső fejlődését. Hosszabban szólott a kor igényeinek megfelelő költészet jellegéről, s az ehhez nélkülözhetetlen kifejezési eszközök kimunkálásáról. Somogyi Tóth Sándor Gabi című regénye az utóbbi évek jelentős könyvsikere volt. A regényből ezúttal Boros Mária mondott el néhány részletet, majd a szerző — aki egyébként a Kortárs munkatársaként tevékenyen vesz részt fiatal prózaírók felfedezésében és a pályán történő elindításában — az új prózaíró nemzedék kialakulásáról beszélt. Fekete Sándort a szélesebb olvasóközönség, a Folyosói szümpozion című könyve alapján ismeri. A szerző felolvasott néhány címszót a Kritikában folyamatosan megjelenő szatirikus lexikonéból, majd arról beszélt, hogyan lett szatirikus író, műveiben miért ír különös előszeretettel az irodalmi élet belső világáról. Kertész Ákos az elmúlt év talán legjobb regényének, a Makranak írója, az irodalom és a film kapcsolatáról, majd a dramaturg feladatairól számolhatott be, hiszen a filmgyárban dolgozik dramaturgként. A szóbeli és a képi megjelenítés különbségeit konkrétan a Makra megfilmesítése közben jelentkező művészi feladatok elemzésével illusztrálta. A műsor Kertész Ákos Kövek című novellájának előadásával ért véget. A novellát Szentpál Mónika mondta el. Az est után az írók az előcsarnokban dedikálták könyveiket. Vidéki körúton Vasárnap a megye íróvendégei vidékre indultak: Rákos Sándort Kunszentmár- tonban, a járási könyvtárban fogadták, Fekete Sándor Öcsödre és Szelevénybe látogatott, Kertész Ákos pedig a Kállai Éva gimnázium és szakközépiskola ifjúsági klubjában a Lehel Hűtőgépgyár és a szakközépiskola fiataljaival találkozott. Nem múlt el esemény nélkül a vasárnap Szolnokon sem. A Damjanich Múzeum földszinti termeiben délelőtt likőr nyitották meg a megye könyvritkaságait bemutató könyvtörténeti kiállítást, A megnyitó műsorában sikerrel szerepelt a karcagi Gábor Áron Gimnázium kamara-együttese. A nyitánynak számító hétvégi eseményeket a hét folyamán újabb íróolvasó találkozók és egyéb rendezvények követik megyénkben. V. M. — 13. A. Hortobágyi Miklósnétól Jani Lászlóné átveszi a vörös selyemzászlót Rezervoúrmechanikai vitaülés Szegeden A térkép tanulmányozása közben
