Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-28 / 124. szám

i 1972. május 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejezte munkáját a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása Szanálásból bűnvádi eljárás a törökszentmiklósi Aranykalászban (Folytat&s 1. oldalróll iparban is a DH-mozgalmat. A feltételek sokféle tényező­je közül legfontosabbnak tartotta az ember szerepét, hiszen nagyon sok múlik azon, hogy mindenki a képessége, tehetsége és szakképzettsége szerint végezze feladatát. A szocialista brigádmozgalom­ban és a Dolgozz hibátlanul munkamódszer elterjesztésé­ben egyaránt elsőrendű tár­sadalmi feladat az egyes emberek magatartásbeli hi­báinak csökkentése, az e hi­bák elleni megalkuvás nél­küli küzdelem. A hibátlan munkának azonban fontos feltétele a munkakörülmé­nyek javítása, a munka- és — Másfél napos tanácsko­zásunk, úgy vélem elvégezte mindazt, amire vállalkozott — mondotta Gáspár Sándor. Nagy segítséget adott a bri­gádmozgalom további fej­lesztéséhez, most az a leg­fontosabb, hogy az itt el­hangzott jó javaslatokat, kezdeményezéseket vala­mennyi érdekelt közreműkö­désével realizáljuk. E munka megkívánja, hogy minden szinten foglalkozzanak a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésének kérdé­seivel. A fejlődést még gátló akadályok elhárításának módjaival. A már régebben kialakult gyakorlatnak meg­felelően foglalkozni fognak ezzel a párt. a szakszervezet, a KISZ vezető szervei, a legfontosabb teendők azon­ban az üzemekre, a vállala­ti kollektívákra hárulnak. A vállalatok gazdasági vezeté­sének, mozgalmi szerveinek és szocialista brigádjainak közös feladata, hogy a szo­cialista brigádmozgalom mi­nél szervesebben beépüljön, az üzemi demokrácia rend­szerébe. Hisz ma már nem egyszerű munkamozgalomról A társadalmi és a gazda­sági szervek, a város la­kóinak közös összefogásával lehet csak megvalósítani azokat az egységes várospo­litikái terveket, amelyeket Karcagon a városi tanács elkészített és amelyről leg­utóbb a végrehajtó bizottság­tárgyalt. A megvalósítás ér­dekében már több kezde­ményezés történt A közelmúltban együttmű­ködési megállapodást kötött a tanács a Hazafias Nép­fronttal, és a KISZ városi végrehajtó bizottságával. A népfront vállalja a tanács és a lakosság közötti kap­csolat erősítését, a felvilá­gosító munkát, az ésszerű együttműködés érdekében, a különböző területek munká­jának összehangolását. A KISZ az ifjúság nevelésé­ben, a párt ifjúságpolitikai határozatában és az ifjúsági törvényben foglalt feladatok végrehajtásában vállal sze­repet. Jelentős előrehaladást ér­tek el a gazdasági szervek­kel vaió együttműködésben. Ma már ezek á szervek rend­szeresen tájékoztatják a taná­csot működésükről, terveikről. A jo kapcsolatokat bizonyi'va, hogy intézkedés történt a városi autóbusz pályaudvar megépítéséről, a lakásépítés­sel párhuzamosan javítják a szolgáltató tevékenységet, bővítik az üzlethálózatot. Az ipari szövetkezetek tanácsi segítséggel szolgáltatóházat építenek. Az iparfejlesztési tervek során a városban 1400 új munkahely létesítését ter­vezik a negyedik ötéves terv végére. Nagy gondot fordí­tanak a szakmunkásképzés­re, a letelepülő szakembe­üzemszervézés fejlesztése is. A tanácskozáson elnöklő Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára zárta le a vitát, amelynek két napján har­minchat felszólaló fejtette ki véleményét és mondta el ja­vaslatát. Ezenkívül még csaknem százkilencvenen je­lentkeztek, de mert hozzá­szólásukra már nem jutott idő, felszólalásulcat írásban leadhatták a tanácskozás rendezőségének. Felszólalá­suk így helyet kapott a két­napos munkaértekezlet jegy­zőkönyvében is. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára lépett mikro­fon elé, s összefoglalta a vitát van Sző, szocialista brigád­jaink az üzemi demokráciá­nak fontos fórumai, mert itt fejlődtek ki a legintenzí­vebben a demokratikus munkamódszerek. — A szocialista brigád­vezetők, brigádtagok gyak­ran teszik szóvá, hogy a gaz­dasági vezetőktől nem kap­ják meg a kellő segítséget a mozgalom kibontakoztatá­sához. Ilyen jelenségek nyilvánvalóan léteznek, de ezek felszámolásához sem nélkülözhető a brigádok kezdeményezése. Gazdasági vezetőink a dolgozók legrá­termettebbjeiből kerülnek ki, nem feltételezhetjük tehát, ha segítségüket igénylik, azt megtagadnák. A brigádoknak tehát öntevékenyebbeknek kell lenniük, ne várjanak panaszaikkal egy-egy ipar­ági vagy országos tanácsko­zásig, hanem ha problémá­juk van, arra hívják fel azonnal a gazdasági veze­tők figyelmét. Legyenek tu­datában annak, hogy vala­mennyi szocialista brigád­nak, valamennyi brigádtag­nak mindahhoz köze van, ami az üzemben történik, hisz elsősorban a vállalat reknek lakást biztosítanak. A negyedk ötéves tervben het­venöt óvodai és hatvan böl­csődei helyet kell létrehoz­ni. A város mezőgazdasági üzemei vállalták a földút |c karban tartását Külön kell szólni a fiata­lokkal való törődésről. A tanács felhívással fordult a város gazdasági egységei­hez, hogy segítsék elő a fi­zikai dolgozók jóképességű gyermekeinek továbbtanu­lását. A felhívásra huszonöt helyről érkezett kedvező vá­lasz. Fokozzák a leány szakmunkástanulók beisko­lázását, KISZ lakásépítési akciót kezdeményeztek, s eddig 34 társasház építésére történt szervezés. Figyelembe vették azt a tényt is, hogy a társadalmi munkában rejlő lehetőségek még nincsenek eléggé ki­használva. Tavaly kevés volt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke, az idén, már nagyobb a fel­ajánlás. így többek között az üzemek és a termelőszö­vetkezetek vállalták egy 800 ezer forint értékű, húsz személyes bölcsőde felépíté­sét, az ipari szövetkezetek 150 ezer forinttal, a rizshán­toló üzem dolgozói 2 ezer munkaóra értékével járulnak a gyermekintézmények fej­lesztéséhez. A KISZ irányí­tásával társadalmi munká­ban építik meg a városi ifjúsági parkot. A várospolitikai fejlesz­tések alapján Karcag a jö­vőben dinamikusan fejlődik és aZ elképzelések szerint az ezredfordulóra megyénk negyedik legnagyobb ipari központjává válik. rájuk számíthat, ha az üzem­ben rosszul mennek a dol­gok, ha valamiben segítség­re van szükség. A dolgozók kezdeményezései, gondolatai az üzem előrehaladásának igen fontos tényezői. — Mindehhez elengedhe­tetlen, hogy továbbfejlődjék a szocialista brigádmozga­lom emberformáló ereje, s ami ennek fontos feltétele, növekedjék minden egyes dolgozó szakmai ismerete, műveltsége. Ugyanígy szük­séges, hogy a munkásság kulturális igényeiben js egy fokkal előbbre lépjen. A szellemi gazdagodáshoz rend­kívül megfelelő keret a szo­cialista brigád, amelyben, a dolgozók egymással vitatkoz­va, vagy egyetértve ki tud­ják választani a számukra legmegfelelőbb kulturális le­hetőségeket. Szívesen segíte­nek a brigádoknak a kultu­rális és művészeti élet élen­járó képviselői is, szívesen közreműködnek a dolgozókat érdeklő, a munkásság éle­tével foglalkozó alkotások létrehozásában. Gáspár Sándor nagy taps­sal fogadott összefoglalója után Nemeslaki Tivadar zárta be a tanácskozást. Zárszavában. hangsúlyozta: sok igazság van abban az általános igényben, hogy a brigádmozgalom hármas célkitűzéséhez szorosan kapcsolódjék a szocialista módon vezetni jelszó is. Kí­vánatos, hogy a következő hónapokban minden válla­latnál és munkahelyen meg­tartsák a szocialista brigád­vezetők helyi tanácskozását és beszéljék meg további tennivalóikat. Ehhez a SZOT is segítséget nyújt azzal, hogy rövid időn belül nyom­tatásban közreadja az orszá­gos tanácskozás jegyzőköny­vét. A vitában elhangzott és az írásban benyújtott javas­latokat pedig eljuttatja az illetékes állami és társadal­mi szervekhez. A tanácskozás Nemeslaki Tivadar zárszavával végét­ért. (MTI) Belső szabályzatok A nagykunsági tsz-ek terü­leti szövetsége székházában 26—27-én a termelőszövetke­zeti vezetők és jogi képvise­lők a belső szabályzatok — alapszabály, ügyrend, mun­karend készítéséről tanács­koztak. Az egységes szövet­kezeti törvény megalkotása szükségessé tette a termelő­szövetkezeti törvény és vég­rehajtási rendeletéinek mó­dosítását. A Nagykunságban a fel­dolgozás során felvetődő gon­dokat továbbították a TOT- hoz. Onnan részben már vá­laszt kaptak, másrészt pedig írásban kapnak választ. A területi szövetség is megol­dási módokat dolgozott ki. Felhívta a figyelmet, hogy a belső szabályzatok átdolgo­zását, elkészítését, sürgősen pótolják. (Tudósítónktól) A mezőgazdaságban álta­lánosan elismerik — még az érintett üzemekben is —, hogy a szanálási bizottsá­gok nem az emberek, nem a vezetők ellen dolgoztak a veszteséges tsz-ekben. A Már a szanálási eljárás elején látszott, ho°v valaki­ket felelősség terhel a tör­téntekért — mondta Mrena Pált, a szanálási bizottság elnöke. Függetlenítettek száztízen vannak a tsz-ben, ez a tagok 22 százaléka. Hu/nommilJió forint bért fizettek ki nekik évente és ez nem állt arányban mun­kájukkal, nem tettek ennyit az asztalra. A vezetők nagy része csak jó kereseti lehe­tőségnek tekintette állását, elszakadt a tagoktól. Ám a reprezentáció soha nem lá­tott méreteket öltött. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy magasak lettek az általános költségek. Lakatos László tizenkét éve a tsz elnöke. 1967-ig nem volt semmi baj. a tö­rökszentmiklósi Aranyka­lásszal, azóta viszont hibát Ráczi Sándor, a török­szentmiklósi városi tanács elnöke ismertette a tagokkal a megyei tanács vb határo­zatát, amelynek leglényege­sebb pontjai a következők: a jelenlegi választott vezető­ség és az elnök nem képes az eddigi helytelen és vesz­teséges gazdálkodás meg­szüntetésére. Ezért a terme­lőszövetkezet élére új vezető- get kell választani. A felelős termelőszövetkezeti vezetők ellen fegyelmi eljárást indí­Tegnap délelőtt Szolnokon, az Ügyvédi Kamara szék­házában tartották közgyűlé­süket a megye ügyvédjei. Az évente egyszer megren­dezésre kerülő eseményen részt vett dr. Szilbereki Je­nő igazságügyminíszter-he- lyettes és Kárpáti László, az Országos Ügyvédi Tanács el­nöke is. A közgyűlésen, elsőnek a kamara elnökségépek beszá­molója hangzott el. — Az ügyvédek feladata, hogy a bíróságok és a ható­ságok jogszolgáltatási tevé­kenységét elősegítsék, lelki- ismeretes munkával támo­gassák az ügyfelek jogainak érvényesülését. A szolnoki Ügyvédi Kamara 17 éves fennállása óta mindig arra megyei tanács vb május 2-i határozata is ezt mutatja, hiszen csak egyben, a tö­rökszentmiklósi Aranyka­lász Termelőszövetkezetben, írta elő a vezetőségcserét ahhoz, hogy az állami tá­mogatást megkapják. hibára halmozott a vezető­ség. A jelenlegi gazdasági irányítási rendszerben nem tudott élni a lehetőségek­kel. Egyoldalúan fejlesztet­ték a gazdaságot. Felszá­molták az állattenyésztési ágazatot. mindent a gyü­mölcstermesztésre tettek fel. Agrokémiai laboratóriumot létesítettek, ami csak növel­te a ráfizetést. Az alaptevékenységek fej­lesztése helyett manipulációs kereskedelmet folytattak, például tavaly a felvásárolt zöldséget nem kis haszonnal árusították a törkszentmikló- sl piacon. Az öntözőberende­zéseket nem használták ki. a gyümölcsösben a szükséges ötven—ötvenöt ember helyett kétszer annyi dolgozott. Kí­sérleti jellegűvé vált a gaz­daság, ez viszont nagyon kockázatos és nem hozta meg a várt eredményt. tanak és ennek eredménye alapján bűnvádi eljárást kez­deményeznek. A termelőszövetkezet alap­munkadíja 1972-ben csak 13 millió 270 ezer forint lehet, ez kétmillióval Kevesebb a tavalyinál. A közgyűlés a ha­tározatot néhány tatózkodás mellett, ellenszavazat nélkül elfogadta. Lapunk hasábjain is több­ször leírtuk már, hogy az ön­álló vállalati gazdálkodás rendszerében a veszteséges törekedett, hogy munkakö­zösségei alkalmasak legye­nek a magasszínvonalú jogi segítségnyújtásra, — hang­súlyozta beszámolójában töb­bek között dr. Lánczi Fe­renc, a kamara elnöke. — A szolnoki Ügyvédi Kama­rának jelenleg hatvankét bejegyzett ügyvédje van. A megnövekedett feladatok azonban egyre jobban sür­getik az apparátus bővíté­sét. Ezért még az idén tíz ügyvéddel bővíteni kell az ügyvédi kart. Amint felold­ják a székházépítést korlá­tozó rendelkezéseket, létre­hozzuk Szolnokon a második ügyvédi munkaközösséget — mondotta az elnök, majd a kamara belső munkarendjét, fegyelmét, szervezetét, az gazdaságok vezetőinék, — mert nem használták ki a lehetőséget — nem sok szavuk marad. Az állam, mivel pénzzel se­gít. beleszól a gazdálkodásba. Lakatos László a közgyűlést mégis felhasználta védeke­zésre, Bírálta a szanálási bi­zottság összetételét, tárgyila­gosságát. Véleménye szerint nincs a veszteség okai között felsorolva minden, ami hoz­zájárult. Ahogy a tagok látják Talán éppen Lakatos Lász­ló „védekezése" bírta szólás­ra F. Tóth Mihály tsz-tagot. Elmondta, hogy az eínök a következő szavakkal mutat­kozott be 12 évvel ezelőtt. — Kommunista mérnök vagyok, 18 évet Jgjiultam. munkatárs leszek, de Titká­rát soha. Ez jó fickó —» mondták magukban a tagok, de hamar megcsúszott. Mi kell a gazdálkodáshoz? Jó­zan paraszti ész, pénz és munkaerő — nekünk egyik sincs. Hogy akarunk mi gazdálkodni? Olyanok va­gyunk, mint az elsüllyedt hajó: ha az államnak megéri, kiemel bennünket A veze­tőség látszólag önkritikusan mindig elfogadta a tagság véleményét, azután másnap semmit sem úgy csinált ahogy a tagok szerették vol­na. Évek óta esszük ezt a forró kását, de már nagyon süti a szánkat. Ebből a ve­zetőségből egy kanállal sem kérünk; F. Tóth Mihály beszédébe a tagság többször beletapsolt. Igaza volt, noha csak a múl­tat idézte. A tsz-ben pedig most a jövőt kell kutatni. Szorgalmas munkával hely­rehozni az elmúlt évek hi­báit k) Gyulai György ügyvédek továbbképzését és közéleti szereplését érintő kérdésekről beszélt A beszámolót hozzászólá­sok követték. Szót kért dr. Szilbereki Jenő miniszter­helyettes is: — Az új jog­szabályok és módosítások természetes következményei az állami, a gazdasági élet gyorsuló fejlődésének. a szociálpolitikai feladatok növekedésének és nemzet­közi kapcsolataink szélesedé­sének. A jogrendszer tovább­fejlődésétől a jogalkalmazás sem maradhat el — mondtaz bevezető szavaiban a minisz­terhelyettes. Felhívta az ügy­védi kar figyelmét az új jog­szabályok helyes és a hala­dást szolgáló alkalmazására. Gépek a határban Az alattyáni Üj Élet Tsz-ben Dikonirttal vegyszerézik a kukoricát A jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz-ben silózzák az őszi I akarmány ke v éréke t Gáspár Sándor vitazárója Karcag a dinamikus fejlődés útján A vb előírásai Bővül az ügyvédi kar — Haladó jogalkalmazás Közgyűlés a Szolnok megyei Ügyvédi Kamaránál Száztíz függetlenített tag

Next

/
Thumbnails
Contents