Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-28 / 124. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. május 28. ——'­Kubai jegyzetek (1) A Moncada ma iskolaváros Megkezdődött az Ifjú Gárda megyei seregszemléje (Tudósítónktól.) A fenségesen kanyargó hegyvónulat, a Sierra Maest- ra megszelídült nyúlványain, néhány kilométernyire San­tiago de Cubá-tól fekszik a Siboney farm. Nevét az or­vált az összeütközés, riadóz­tatták a zsoldosokat, s ti­zenötszörös túlerővel kerül­tek szembe a rohamozok. Castro csapata öt órán ke­resztül tartotta magát, ab­A híres Siboney farm, ahonnan Fidel Castro és társai 1953. július 26-ának reggelén megrohamozták a santiagói Moncada laktanyát szág őslakóitól kapta, vala­mikor a siboney indiánok törzsei népesítették be ezt a vidéket, de a spanyol hódi­atok negyven esztendő le­forgása alatt kiirtották őket. A fehér épület előtt pál- *mák állnak sorfalat s mangó- .fa vet árnyékot az elmarad- -hatatlan fedett kútra. Olyan akár a többi granja (gazda­ság) és Francisca Vigilanca asszony, aki tizenkilenc év­vel ezelőtt baromfit tenyész­tett a farmon aligha hitte volna, hogy háza bekerül •a történelmi krónikákba. Ma múzeum, g arra emlékez­tet, hogy innen indult el az a forradalmi mozgalom, amely bukásokon és sikere­ken át, végülis a kubai nép -diadalához vezetett. Fidel Castro két bajtársa bérelte ki a farm egy ré­szét és 1953. július 25-én itt gyülekeztek munkások, pa­rasztok, diákok — a legidő­sebb sem volt közülük har­minc éves —, hogy felkel­jenek Batista zsarnoksága ellen. Santiagoban három­napos fiesta volt, utcabálo­kat tartottak, petárdák rob­bantak, ezt a forgatagot használták ki arra, hogy kü­lönböző utakon elérjék a Siboney-házat. Százhatvan- öten gyűltek össze, az utol­sók között egy magas fiatal­ember érkezett, akkor még nem viselt szakállt; Fidel Castro Húz volt, az akció .(vezetője. A múzeum igazgatója, ma­ga is a forradalmi harcok veteránja, kedves epizódot elevenít fel. Amikor nem­régen Koszigin szovjet mi­niszterelnök Siboneyba lá­togatott, Fidel Castro is kí­séretében volt. A kubai miniszterelnök többek között ezeket mondta: „Megkérdez­tem a többieket, jól elrej­tették-e a fegyvereket. Az­zal válaszoltak, hogy pró­báljak nyomukra akadni. Mindent felkutattam, de nem bukkantam rájuk. Ak­kor mutatták meg, hogy a kút oldalába süllyesztették azokat, megfelelő vízhatlan csomagolásban.” Igaz, csupán kézifegyve­reik voltak — a pesónként összegyűjtött pénzből mind­össze egy könnyű géppuska megszerzésére futotta. Így indultak el a rádió, az ügyészség, s az ország má­sodik legnagyobb laktanyá­jának, a fegyverraktárként is szolgáló Moncadának ost­romára. A derékhad tizenhét Chevrolet taxin közelített az erődhöz, s úgy látszott sike­rül a vakmerő terv. Egy elkésett őrjárattal azonban elkerülhetetlenné ban bíztak, hogy a hagyo­mányosan forradalmi San­tiago lakossága segítségükre siet. Ám közben a rádió el­foglalása nem sikerült, az előre elkészített kiáltványt, s népi törvényeket nem tud­ták beolvasni az emberek­nek,; Azok pedig úgy hitték, hogy a háromnapos ünnep után a hadseregen belül tört ki csetepaté, s távol­tartották magukat. A fiatal felkelők nagy vérvesztesége­ket szenvedtek, Castronak is csak véletlen szerencsével si­került megmenekülnie. Amikor ma a kocsi a város­ból a farm felé kanyarog, az út mentén mérföldkövekként állnak a piros táblák, mind­egyikén valamelyik elesett mártír neve. Itt, Santiagoban zajlott le Fidel Castro pere is: a kór­ház egyik ápolónői szobájá­ban. A Batista bérencek fél­tek az igazságtól, s a kubai forradalmár „gyengélkedé­sére” hivatkozva, suba alatt próbálták elítélni. Itt hang­zott Gastro ötórás vádbeszé­de az utolsó szó jogán, ame­lyet egyetlen jegyzet nélkül volt kénytelen megtartani. „Ahol a köztársaság elnöke gonosztevő, ott a becsületes emberek meghalnak vagy börtönben szenvednek —■ mondotta Batistát célbavéve, majd befejezésül hozzáfűz­te — ítéljenek el, ez mit sem számít a történelem fel fog menteni!” A Moncada ostromlói ta­nultak az időleges vereségből — évekkel később előbb a városokból a hegyekbe mentek, hogy azután meg­erősödve, a Batista rendszer általános összeomlását elő­készítve, újra visszatérje­nek. Mayari Arribában, a Sierra Maestrával szomszé­dos Kristályhegységben meglátogathattuk azt az egykori főhadiszállást, ahol a Raul Castro vezette má­sodik front bontott zászlót. Őszintén szólva, kicsit cso­dálkoztam is, mert az ugyan­csak múzeumként működő négyszobás ház mellett sza­bályos kisváros éli életét. Egy gerilla-főhadiszállást a lakott településektől távol, úttalan-utakon képzeltem volna. Hamarosan kiderült azon­ban, hogy jogos volt az első meglátásom: a város teljesen új, csak a forradalom győ­zelme után alakult ki. Ma már központja a környező hegyi tanyáknak, a völgv kávétermesztő gazdaságainak. Az utakat nemrégen építet­ték, s ahová még nem vezet beton- vagy köalap, oda ló­háton szervezik meg a köz­lekedést. Akár a cowboyok, vagy inkább a chilei huasok, sombreros férfiak ügetnek a nyeregben: igaz ez itt nem divat, elemi szükséglet... A Monoadát is nehéz len­ne régi formájában felismer­ni. Az egykori marcona épü­let ma világos pasztel-szí- nekkel, barátságos benyo­mást kelt. Ez az érzés kü­lönösen erőssé válik, ha át­lépünk a főkapun, amely mellett amolyan emlékként ott árválkodik még egy el­hagyott őrtorony. Fiatalok töltik meg a termeket és szünetekben az udvarokat — általános és középiskolá­sok. (A tízosztályos kubai is­kolarendszer felső négy osz­tálya számít a mi gimná­ziumunknak.) Egyenruhájuk szürkés nadrág vagy szok­nya, fehér inggel és blúzzal — arcszínük a legkülönbö­zőbb árnyalatokat tükrözi: a korábbi faji megkülönbözte­téssel szemben megvalósult a teljes és valóságos egyenlő­ség. Amint a múlt sötét ár­nya az írástudatlanság is: Kubában csaknem kétmillió gyermek tanulhat, nincsenek anyagi korlátok, az oktatás minden fokon ingyenes. Tu­lajdonképpen a Moncada név is történelmi fogalommá vált, mert a bejáraton ezt olvassuk: Ciudad Escolar 26 de Ju- nio — Július 26-a Iskola­város. Réti Ervin Tegnap délután a tiszali- geti KISZ-táborban ünne­pélyesen kezdetét vette a megye ifjúgárdistáinak két­napos seregszemléje, ame­lyet a megyei Kisz-bizott- ság, az MHSZ megyei ve­zetése, a Polgári Védelem megyei törzsparancsnoksá­ga, az Ifjú Gárda megyei parancsnoksága, valamint a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskola szervezett. A megnyitón megjelen­tek a rendező szervek kép­viselői. Ott volt Vad And­rás, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője- Szí­vós Antal, a KISZ MB első titkára köszöntöt­te a seregszemle résztvevő­it, méltatta az Ifjú Gárda szerepét a KISZ honvédel­mi nevelőmunkájának ha­tékonyabbá tételében és sikeres versenyzést kívánt. A seregszemlére mintegy kétszáz fiatal érkezett a megye városaiból, Szolnok­ról, Törökszentmiklósról, Mezőtúrról, Karcagról és Jászberényből. Azok a ra­jok és szakaszok jutottak el a seregszemlére, ame­lyek a járási és a városi versenyek győztesei voltak. A két nap alatt számot ad­nak az elméleti kiképzés, valamint a gyakorlati mun­ka során elsajátított isme­retekből. Egyben felké­szülnek az országos sereg­szemlére is, amelyen a leg­jobb eredményt elért sza­kasz képviseli majd a me­gye ifjúgárdistáit. A megnyitó után menet­dalversenyre került sor, majd szabadidős program következett. Ma délelőtt rajkötelék­ben folytatódik a verseny, amikor egy meghatározott útvonalon menetet haj ta- nak végre és az ellenőrző állomásokon különböző el­méleti- és gyakorlati fel­adatokat oldanak meg, amelyeket pontrendszerben értékelnek. A verseny be­fejeztével 14 órakor tartják az értékelést és az ered­ményhirdetést. Szombaton és ma 11 ezer általános iskolásnak kötötték, illetve kötik fel a kék- és piros nyakkendőt Szolnok megyében. Képünk a jászberényi Gyetvai János általános iskolában készült a tegnapi kisdobos-avatáson. A felszólalások hangneme, hangalakja Üjabban mind többen és mind gyakrabban beszélnek a nyilvánosság előtt. Külö-. nősen megnőtt a felszólalá­sok száma. Ha figyelmesen hallgatjuk a felszólalókat, azt tapasztaljuk, hogy a fel­szólalás hatásfokának eme­lésében, vagy éppen gyen­gítésében igen nagy szerepet játszik a felszólalás hang­neme, hangalakja. Sajnos, különösen sokat vétenek a legfontosabb követelmény, az érthetőség ellen. Sok fel­szólaló azt hiszi, hogy ha túlságosan megemelt hangon, feleslegesen nagy hangerővel beszél, akkor felszólalása érthetőbbé válik. Pedig ép­pen az ellenkezője az igaz. A megemelt hang miatt sok felszólaló hangja nem ter­mészetes beszédhang. Van­nak, akik annyira megeme­lik a hangjukat, hogy szinte fenyegetővé válik felszóla­lásuk hangalakja, hangzása. Az igen éles és kemény hangadás nem alkalmas a hallgatóság figyelmének fel­keltésére, s az érdeklődés fenntartására pedig egyálta­lában használhatatlan. A •nagy hangerő ugyanis nem­csak az egyes hangzók ki­ejtésében jelentkező hibákat nagyítja fel, hanem a fel­szólalót szinte belekénysze­ríti hangja fitogtatásába, s csak a hang uralkodik, s nem az értelem, nem a vi­tatkozó kedv és az érvelni is tudó szándék. A feleslegesen sok szóval beszélő felszólalóknak az is gyakori hibája, hogy éppen azokat a szavakat, kifejezé­seket emelik ki szinte kia­báló hangerővel, amelyeknek alig van komoly nyelvi sze­repük. Gyakran találkozhatunk a másik szélsőséggel is: több felszólaló igen halkan, erőt­lenül beszél. Ezzel a hang­adással együtt jár a modo­ros motyogás, s szinte altató jellegűvé válik a felszólalás hangzása. Az a felszólaló is vét az érthetőség ellen, aki­nek a beszédében a túl han­gos és a nagyon halk hang- hordozás szabálytalanul egymást váltja. Amikor a túlságosan hangos és a ter­mészetellenes halk ré­szek minden értelmi szerep nélkül váltakoznak, megza­varodik a hallgatók figyel­me is, s az indokolatlanul nagy hangerőkülönbség még idegmegterhelést is jelent a hallgatóságnak. Sok hiba található a fel­szólalók hangsúlyozó sában is. Elég gyakori az elhang- súlytalanított, a nagyon mo­noton, a dallamtalan és rit- mustalan felszólalás. Még gyakrabban találkozunk a mindent hangsúlyozó beszéd­móddal. Ha a mondanivaló nem kívánja meg, kerüljük el az elaprózott hangsúlyo­zást. A nagyon fontoskodó felszólaló, éppen mert min­dent hangsúllyal emel ki, a valóban lényegesre nem is hívhatja fel a figyelmet. Ez a hangsúlyozási hiba szo­katlan, kopogó beszédrit­must is eredményez, és na­gyon sokszor csapkodó gesz­tussorozat társul vele. A hallgatóság lassan csak ezek­re a modorosságokra ügyel, nem arra, amit a felszólaló mondani akart. Dr, Bakos József KERESZTREJTVÉNY / 2 3 9 5. 6 2 6 9 10 H 12 13 —■ V­/o ■­15 í 16 17 18 is m 20 21 22 B r 79 25 26 27 28 29 30 31 32 . m 39 35 36 1 38 39 90 B 9, 92 93 99 95 96 97 98 99 50 5! m * 53 ü 55 56 57 58 59 \ 60 61 •- x Két sor a Hortobágyról Vízszintes: 2. Tóth Árpád „A Hortobágy” című költeményének első sora. 14. Nyelvtani kifejezés: ilyen ige is van (az első négyzet: GY.) 15. A „Háború és béke” egyik nőalakja. 16. Az „Elfújta a szél” amerikai regény írónője (Margaret) 18. Bírósági ügyek. 19. Óda — németül. 20. Nem va­lódi. 21. Becézett Anna. 23. Obe­ron fele 1 24. Darabos égési ter­mék. 26. Nem tud kijönni vala­mi miatt. 28. Orosz férfinév. 29. Teljesen kinyílik, kivirágzik. 30. KV. 31. Selyemgyártásánól ismert francia város (az első négyzet LY.) 32. Kicsinyítő. 33. Festmé­nyek (névelővel.) 34. OS. 35. Be­cézett női név. 37. Egyik olda­lunk (névelővel.) 38 A régi ,.CS” betű. 39. Atlanti-óceáni szi­getcsoport, 41. Kiejtett betű. 42. ...et moi (Géraldy.) 43. Széna egynemű betűi, (az első négyzet SZ). 45. A csőfurat belső átmé­rője. 47. Község Vas megyében. 48. Az intarzia magyar neve. 50. Görög mondái királylány. 51. A máj váladéka. 52. Kisebb érté­ket eltulajdonít. 53. Europium vegyjele. 54. CKÁ. 55. Olasz ze­nei jelzés: szélesen. 57. Halk hangon énekel. 59. Vicceket mon­dott. 61. Az olyan hangulat, ér­zés, amely határt nem ismer. szített bőrök. 6. Svájci város. 7. Lát betűi, keverve. 8. BÓ. 9. Ón vegyjele. 10. Az ipar egyik ága. 11. Nagymúltú sportegylet. 12. Szeglet. 13. A ruha tartozékai. 17. Ingszerű ruhadarab az ókori Ró­mában. 21. Leningrád folyója. 22. Kapaszkodó, törtető, akarnok. 25. Ezüst vegyjele. 26. BI. 27. Női név. 29. Általában minden folyé­kony orvosság. 32. Szívós küzde­lemmel elért, kiverekedett,. 35. Salt ...City (Utah állam főváro- rosa.) 36. Amely időben. 38. Aki erőszakkal helyet szorít magá­nak. 40. Mulató (névelővel). 42. Talpalávaló. 44. Gyújtóbombák: töltőanyaga. 46. Kiejtett, betű. 47. Kicsinyítő. 49. Becézett férfinév. 50. Kettő nem fér meg egy csár­dában. 53. Két különböző ige­kötő. 56. Germánium és nitrogén vegyiele. 57. EUD. 58. Fúrás kö­zepe! 60. Személyes névmás^ 6L Kiejtett betű. Beküldendő: a vízszintes 2. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése június 1-ig. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Tündöklő szivárvány. A napnak: könnyekben megtört sugára. Könyvet nyert: Boros Jánosné, Besenyszög. (A köny-. vet postán küldjük el.) Függőleges: 1. A költemény második sora, (a 21. négyzet GY.) 2. A hagyomány szerint ókori görög szobrász és építész, Icarus apja. 3. Fülsértőén han­gos. 4. LOC* 5. Finoman kiké­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJTVÉNYSZELVÉNYE 1972. május 28.

Next

/
Thumbnails
Contents