Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-24 / 120. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1972. május 24j Mélyszántás © Riportsorozat a Középtiszai Állami Gazdaságból A szolnoki papírgyár régi üzemében, az örlőberendczc- sekbez a nyersanyagot korábban nehéz fizikai munkával készítették elő. Ennek könnyítésére új, folyamatos örlőbe- rendezéscket állítottak üzembe, mely lényegesen meg­könnyíti a kiszolgáló személyzet munkáját. Szolnokon alakul meg a KISZ KB mezőgazdasági ifjúsági tanácsa Neveket mond még a párttitKár. Kontra Józsefét is, aki rakodó volt hat ele­mivel. Nemrég érettségizett, Rózsa Ferenc megkereste, — gratulált a briádvezetőnek. Kanál József gépkocsivezetőt be is csapta egy kicsit. Azt mondta neki, megbeszélte a tantestülettel, nem lesz ko­moly vizsga, menjen neki. Nem beszélt persze senkivel, Kanál Józsefet megizzasztot­ták, de akkor már nem visz- szakozott. Még azt is mondta utána, hogy jó lenne tovább tanulni. Forgó János traktorossal egy ütt laknak a sorházon .Ott hintáznak a Forgó gyerekek a lakás előtt, nőnek, iskolába mennek. — Hogy segítesz majd ne­kik? — kérdezgette Rózsa Ferenc. Rábeszélte Forgót is. A ma­ga bajára, mert esténként aztán ment a traktoros, na Feri bácsi, hogy osztunk tör­tet törttel? Látható örömmel beszel ezekről. — Mégiscsak nagy változás az. hogy most már elkérik a gyerekek ellenőrzőjét a tehe­nészek. Rózsa Ferenc mind a három gyermekéből tanult embert nevelt. — Lenagy óbb fia már állattenyésztési fel­ügyelő, lánya szegedi főisko­lás, kisebb fia karcagi szak­középiskolás. Délután fél ötkor vége van a munkaidőnek a gazdaság­ban. Háromnegyed ötkor a „Középtiszai Állami Gazda­ság” feliratú autóbuszok el­indulnak a géptelepről, vi­szik haza az embereket. Az egyik lemegy Tiszabőig, — a másik fel Tiszaszőllősig. Ti­zenhárom faluban á megél­hetés fő forrása az állami gazdaság. Évente 320 ezer forintot költenek munkásaik utaztatására. Naponta pedig háromszáz embert hoznak el a falvakból, visznek délután vissza. A határban még te­herautókon is közlekednek az emberek, besegít járatai­val a Volán is. De 1975-ig a mostani kettő helyett öt sa­ját autóbusza lesz a gazda­ságnak. A kulturált utaztatás egy­ben elsorvasztotta a munkás- szállásokat; átalakították csa­ládi lakásokká. A 60-as évek elején még hatszáz embert szállásoltak el a gazdaság­ban. Jöttek a kapások, az növénytermesztő munká­sa van a 2732 holdon'. — Tizennyolc. — Ne vicceljen, nem bri­gádokat kérdeztem. Akárhogy osztottunk—szo­roztunk nem találtunk töb­bet. Ám eközben az is kide­rült, a tizennyolc növényter­mesztő munkás éppen elég. Kapálás nincs. A kukoricát géppel és vegyszerrel műve­lik. A cukorrépát szemen­ként vetik, egyelés nincs, — csak „tőszembeállítás”. Vala­mikor két-három hétig egyel­tek a munkacsapatok, az idén négy nap alatt elvégez­te a tizennyolc munkás a 60 holdon a tőszámbeállítást. Ez azt jelenti, ha valahová még­is két szemet vetne a gép, az egyik növényt kivágják. De a cukorrépaföldön is a vegyszer kapál. A gabona- termesztés teljesen gépesítve van, még a szalmát is gépek préselik össze a tarlón, gépek viszik be és kazlazzák. Az új német kombájnok után még tisztítani sem kell a búzát, egyenesen vihetik a malom­ba. A répát csehszlovák gé­pek szedik fel. A tizennyolc növénytermesztő munkásból télen még tíz is elég, akkor berakják őket az állatte­nyésztésbe takarmányosnak. Azért a kerületvezető bevallotta, ha ez a tizennyolc ember kilépne, nem tudná pótolni őket. Nem azért, hogy jelentkező nem lenne. Ha­nem ez a tizennyolc ember is sok szakismeretet szedett már össze. Ök a munkagép­kezelők. Tavasszal vetőgé­pekre ülnek, utána gyomirtó gépekre, aztán lucernabeta- karító-gépekre, — bálázókra, répaszedőkre és végül ismét vetőgépekre. Farosoknak hív­ják őket, vagyis mindig a gépek hátulján ülnek Beta­nított munkások másképpen. — Mi a különbség a szak­munkás és a betanított mun­kás között? Csavajda kerületvezetőnek friss példája van. — A napokban a növény­védőknél járok. Szakmunká­sok. Mondom nekik, emberek ha itt végeztek, gyorsan neki a borsóföldnek, vonuljanak oda, az is nagyon gyomos. Megszólal Lőkös László: vi­gyázzon már főnök, vegysze­rezés után 90 nap a várako­zási idő. Nem etethetjük a borsót a tehenekkel. Én is tudom, hogy ez így van, de a háromezer hold, a nagyér­tékű állattenyésztő-telepek gondja kiverte a fejemből. — Rövidzárlat. De mi van, ha nem egy képzett szakmun­kásnak adom a rossz utasí­tást, aki tudás híján cseleK- szik? Más dolog, hogy ilyes­mire azokat be sem osztha­tom. Csavajda József története különben a Közép­tiszai Állami Gazdaság har­minckilenc mérnökének, hat­vanhét technikusának az útja. Elmondta, hogyan lett ke­rületvezető. (A kerületvezető igencsaa azonos egy átlagos méretű állami gazdaság igaz­gatójával.) A dunaújvárosi Csavajdát 1965-ben idehe­lyezték szakmai gyakorlatra a felsőfokú technikum után. Fontosabban nem is ide, ha­nem Tiszaszentimrére. Nehe­zen jött, a fogadtatás meg éppen elvette a kedvét. Pó­lyák István igazgató kocsiba ültette, kivitte a szentimrei kerületbe és otthagyta. E szavak kíséretében: — Adjatok ennek a gye­reknek enni. Rá egy munka­ruhát, alá egy biciklit, vagy egy hátaslovat. Valami ágy­félét éjszakára, aztán hajt­sátok meg, hadd lássuk, hogy mi van benne MetJ ÍS hajtották. Téli éjszaka, fergetegben, mikor a ló szügyéig ért a hófúvás, — felverte a kerületvezető: — Lóhátra gyakornok! — Megfagynak a csirkék a ma­jorban, indíts ki... (Folytatjuk) Borzák Lajos Épül az óriás hidroglobus A „Fémmunkás* Vállalat szakembreí bemutatták a gömbfejű víztorony-család legújabb tagját, az 1000 köb-, méteres hidroglobus modell­jét. Eddig 50-től 5(h) köb­méteres mérethatárig készí­tettek ilyen víztornyokat, amelyekből rendkívül sokat szállítanak külföldre is. A vállalat a ceglédi MSZBT termelőszövetkezetnek építi az első 1000 köbméteres hid- rog'lobust, s éppen a napok­ban emelik helyére. Az új víztorony töltése és ürítésé teljesen automatikus, a kor­szerű berendezés iránt máris sok külföldi ország érdeklő­dik. Műszakonként ezer teflon-edény Budapesti Alumíniumgyár Európa egyik legkorszerűbb teflonbevonatú edénygyártó üzemét építette fel. Az üzembehelyezés alkalmából tegnap Somogyi György, a gyár főmérnöke sajtótájékoz­tatón számolt be az új gyár­egységről és termékeiről. Amint elmondotta kiterjedt kooperációval jött létre a gyár. Megállapodtak a világ­hírű Du Pont cég teflon-li- cencének felhasználásában is. Eszerint a Budapesten gyártott teflon edényeken feltüntethetik a Du Pont márkát A korszerű technológia le­hetővé tette, hogy a teflon bevonatú edényekét ugyan­annyiért adják, mint ameny- nyibe a mindössze két réte­gű olasz albafon bevonatú edényeket árulják. Egyelőre műszakonként ezer teflon- edényt készítenek, s a jövő évben már áttérhetnek a két műszakos termelésre, amelynek eredményeként je­lentős exportot bonyolíthat­nak le. pingekben az ebédhez 7 fo­rint 50 filléres étkezési utal­ványokat adnak, amelyeket a kijelölt vendéglátó egysé­gekben beválthatnak. Me­gyénkből az idén ezekben a táborokban, kempingekben ezeregyszázan üdülnek majd. Ebben az évben öt—hatszáz országjáró és tanulmányi kirándulást szervezünk és mintegy két—háromezer dol­gozó fiatal utazását biztosít­juk. Augusztus 5-én, 6-án rendezik Szegeden az ifjú­sági napokat. Erre a kétna­pos útra eddig hétszáz fia­tal jelentkezett megyénkből. — Milyen külföldi utakat szerveznek? — Huszonegy országba, összesen nyolcvanhét útvo­nalon. Külföldre elsősorban csoportosan mehetnek a fia­talok. A szocialista országok közül a Szovjetunióba, Bul­gáriába, az NDK-ba a román és jugoszláv tengerpartra, Csehszlovákiába. Az árak is megfelelőek. A Fekete-tengeri Kamcsiában például 12 na­pig 1500 forintért nyaralhat­nak a fiatalok. Akik egye­dül akarnak külföldre utaz­ni, főleg Csehszovákiába, Lengyelországba mehetnek. — Természetesen Angliá­ba, Franciaországba, Svájc­ba, Olaszországba, Egyiptom­ba is utazhatnak a fiatalok. Persze ezek az utak jóval drágábbak. Egy 9 napos egyiptomi út 8500 forint, a francia és az olasz utak 5— 6000 forintosak, Sz. E. A falu, a KISZ munka legösszetettebb és legellent­mondásosabb területe. Még hatnak a fiatalokra, a múlt hagyományai, szokásai, er­kölcsi előítéletei. Folyamat­ban van, de még nem feje­ződött be az iparhoz hason­ló üzemszerű gazdálkodás, az üzemi demokrácia széles körű érvényre juttatása sem. A nagyfokú technikai fejlő­dés itt is növelte a szakkép­zett mukaerő iránti igényt, viszont a mezőgazdasági üzemek egymástól eltérő fej­lődése, gazdálkodási szintje különböző mértékű vonzást gyakorol a pályaválasztó fia­talokra. A KISZ VIII. kong­resszusának határozata sze­rint az ifjúsági szövetségnek jobban figyelembe kell ven­ni a fiatalok különféle kor­osztályainak és rétegeinek sa­játos helyzetét, eltérő igé­nyeit. Ennek szellemében határozott a KISZ kongresz­A tavaly megalapított cég, a KEVITERV (Keletmagyar­országi Vízügyi Tervező Vál­lalat) feladata a vízügyi szolgálat műszaki, tervezői tevékenysége. Nagy területe van a szolnoki központú vállalatnak: a Dunától ke­letre eső országrészen dol­goznak. Szolnokon kívül Egerben, Miskolcon, Debre­cenben és Nyíregyházán van kirendeltségük. A vízügyi terveket 1971 előtt a vízügyi szolgálatot! kívül egy vállalat, a VIZI- TERV készítette az egész országban. A szolnoki KE­VITERV a második ilyen vállalat hazánkban. Legna­gyobb munkájuk a kiskörei vízlépcsőhöz kapcsolódó ter­vezések, beruházások. A már meglévő öntözőtelepe­ket előkészítik a Tisza II. rendszeréhez. tervezik az esőztető berendezéseket, éa szus a rétegtanácsok meg­alakításáról. Szolnok megyét az a meg­tiszteltetés érte, hogy ná­lunk kerülhet sor egy — a KISZ történetében is jelen­tős — tanácskozásra. Itt ala­kul meg ma a KISZ KB mezőgazdasági ifjúsági taná­csa. A tanács célkitűzése, hogy a párt ifjúságpolitikai elvei­nek. határozatainak megfe­lelően segítséget nyújtson a KISZ szerveinek és szerve­zeteinek a rétegtevékenység továbbfejlesztéséhez. Növelje a falusi fiatalok körében végzett politikai, nevelő, szervezőmunka színvonalát és hatékonyságát. Legyen a ta­nács a KISZ KB javaslatte­vő, kezdeményezd és véle­ményező szerve az élelmi­szergazdaságban dolgozó és falun élő fiatalokat érintő kérdésekben. korszerűsítik a Nagykunsági III. öntözőrendszert. Ez utóbbi Kisújszállás. Kunma­daras, Karcag és Kunhegyes „öntözőfürtjeit” jelenti. Ta­nulmánytervek, beruházási programok, kiviteli leírások — ez a háromszázhatvan ember munkája. A dolgozók közül kétszáz- harmincan műszakiak. — mérnökök, szaktechnikusok, technikusok, rajzolók. Mint­egy 60 százalékuk nő. A vállalat legnagyobb ki- rendeltsége a szolnoki, itt száztízen dolgoznak. A Tisza Il-re. vízre, öntö­zésre épült és alapított vál­lalat stílusosan a szolnoki Tiszaligetben működik. Ta­valy 4 millió forint nyere­ségre számítottak és kere­ken 5 millió lett. Azt mond­ják az idén sem adják alább. — si — rátok, a répaszedők, a rizs- ratók. Tavasszal jöttek, ősz- r«l mentek. Olykor csak iy kampányra szerződtették nyírségi, felvidéki embe- íkek _ IlyP«l lehetőség már incs, de nem is kell. A nö- :nytermesztést gépesítették, ; állattenyésztésben nem is ;ak a technika, hanem az j tom at i ka terjed. A napszá- osokból szakmunkásokat éveltek. Csak az utóbbi esz- ndökben ötszázhetvenné- •en szereztek szakmát ná- k felnőtt fejjel, vagy ren- ;s hároméves nappali ifjú­ig! tagozaton. Most is száz- zenhét ipari és mezőgazda- gi szakmunkástanulója van gazdaságnak. Gépészete, ál- ttenyésztők, kőművesek, — erelök, — növényvédők, —■ itöz.ók Lesznek. Egy vá- >snyi fiú és lány. Ezerhatszáz fizikai mun- ist foglalkoztat a gazdaság ; közülük ezerharmincnyolc szakmunkás. Azonosan — i nem magasabban — a egye ipari üzemeiben ki- akult arányokkal, őszintén óivá szépítésnek tartottam, imentünk a tiszaigari ke- iletbe — hat kerületre osz- ttan gazdálkodik az üzem ■ megkérdeztem Csavajda izsef kerületvezetőt, hány Egy liél üdülés - 100 forintért A fiatalok szeretnek utaz­ni, világot látni. Megismerni a könyvekben olvasott, fil­meken látott tájakat, orszá­gokat. Az utazáshoz azon­ban pénz kell, és egy diák­nak abból van a legkeve­sebb. Ezen a gondon segít az Expressz, az olcsó, ké­Leányfalun, Verőcén — egy hétig 100 forintért üdülhet­nek a fiatalok. Minden diák nyaralásához 260 forinttal járul hozzá a Központi If­júságpolitikai Alap. Az oda- viszautazásnál az üdülők 50 százalékos vasúti kedvez­ményt kapnak. Az ifjúsági „Hová utazhatok?” !E nyelmes utazásaival, üdülé­seivel. — Hová utazhatnak az idén megyénk fiataljai? — kérdeztük Tóth Sándortól, az Expressz Ifjúsági és Diák­utazási Iroda szolnoki ki- rendeltségének vezetőjétől. — A középiskolás üdülő­táborokban — a Kilián- telepen, Balatonakaliban, kempingekben — Badacsony­ban, Siófokon, Miskolctapol­cán, Sopronban, Balatonsze- mesen, Balatonföldváron, Harkányfürdőn. Szombathe­lyen — egy-egy éjszakára 13 forintért kapnak szállást a fiatalok. Külön kedvez­mény diákoknak, hogy 13 fo­rint helyett csak 7 forintot fizetnek a szállásért. A kém­Öt megyében dolgozik a KEUTERV

Next

/
Thumbnails
Contents