Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. május 19. A szovjet-amerikai kapcsolatok történetéből S Jó dolog a vasfüggöny ? Az Egyesült Államok ve­zető külpolitikai publicistá­ja, Walter Lippmann 1944- ben megjelent könyvében (címe U. S. külpolitika) a Szovjetunió és az USA kö­zötti viszony háború utáni alakulásának perspektíváival is foglalkozik. Egy egész fe­jezetben elemzi a két nagy­hatalom politikai lehetősé­geit a fasizmus leverése után. A fejezet címe: „Hosz- szú béke vagy harmadik vi­lágháború?” Lippmann azt mondja huszonhét évvel ez­előtti művében, hogy az új korszak alakulása nagy mér­tékben függ attól, megma­rad-e az a viszony a két or­szág között, amely a fasiz­mus elleni összefogás kény­szere miatt jött létre. „Mind­két állam jelenleg a Föld óriási kiterjedésű részeinek súlypontja” — írja. — „Ök tudják megakadályozni, vagy kirobbantani a harmadik vi­lágháborút.” Ajánlat Elliot Rooseveltnek f Lippmann helyesen mérte fel az erőviszonyokat, ame­lyek a hitleri Németország legyőzése után a világon lét­rejöttek. A kérdés feltevése is jogos volt. Hiszen nap­jainkban is érezzük, milyen hatása van a nemzetközi enyhülésre a szovjet—ame­rikai párbeszéd előrehala­dása vagy megszakadása. A hidegháború éveiben kap­csolatról, párbeszédről nem beszélhetünk. Inkább csak néhány javaslat hangzott el, amelyek ha meghallgatják őket, ha érdemben foglal­koznak velük, talán pozitív lépések sorozatát indíthatták volna el. A tárgyalási aján­latok rendre Moszkvából ér­Washington elutasítóan fogadta a gondolatot. Első­sorban nem is az amerikai, hanem az angol fővárosban keztek — és Washington magatartása miatt feneklet- tek meg. 1947-ben például, amikor már érezhető volt az ellen­tétek fokozódó kiéleződése, Sztálin Roosevelt fiának, El­liot Rooseveltnek útján ha­tározottan kijelentette: hisz a kommunista Szovjetunió és a kapitalista Egyesült Ál­lamok együttműködésének (ehetőségében, anélkül, hogy az egyik nagyhatalom be­avatkoznék a másik bel- ügyeibe. A nyilatkozat azon­ban csak nyilatkozat maradt. Az Egyesült Államok egyre inkább az erőpolitika, majd az ezt felváltó „szakadék­elmélet” alapján építette ki nemzetközi kapcsolatait. futott zátonyra. Churchill már az első pillanattól rossz szemmet nézte a csúcstalál­kozó gondolatát. Ügy vélte, hogy ez annak a szerepnek a lebecsülése volna, amelyet Anglia játszott a háború vé­gén. Meglehetősen heves vi­ta támadt emiatt az angol parlamentben, mert a mun­káspárti honatyák emlékez­tettek arra, hogy a toryk éppen azzal szerezték a leg­több szavazatot, hogy Chur­chill — ügyes kortesfogás­ként — a nagyhatalmak ál­lamfőinek találkozóját szor­galmazta a kampány során és így szerzett magának hí­veket. A tárgyalási ajánlat­tal egyidőben érkezett Ang­liába a szovjet kormány 90 ezer fontos adománya az angliai árvízkárosultak ja­vára. Hasonlóképpen csak rö­vid időre ébresztett remé­nyeket Buiganyin szovjet államfő három évvel később Washingtonnak címzett két üzenete. Az üzenetek a két ország között barátsági szer­ződés megkötését javasolták, kiegészítve ezt a szocialista országok és az atlanti pak­tum államai között megkö­tendő szerződéssel. Az Egye­sült Államok 1956. január 27-én — Eisenhower szemé­lyében — visszautasította a javaslatot. Uj j lenyom at- poíitika Valamit fejlődtek mégis ebben az időben a szovjet— amerikai kapcsolatok. Gyak­ran keresték fel amerikaiak a Szovjetuniót, és néha szov­jet művészeknek, tudósok­nak is sikerült az Egyesült Államokba vízumot kapniuk. 1956-ban 110 szovjet állam­polgár (nem számítva a hi­vatalos személyeket) kereste fel Amerikát, a Szovjetunió­ba több ezer amerikai láto­gatott, a Newsweek július 11-én közölte például, hogy csupán két hét alatt ötszáz amerikai kapott szovjet ví­zumot. Nagyon megnehezí­tette a küldöttségek cseré­jét az, hogy az Egyesült Ál­lamokban — annak ellenére, hogy a bevándorlási törvény cikkelyeit módosították, a szocialista országokból érke­ző utasoktól ujjlenyomatokat vte/ttek. Emiatt például a Mojszejev-együttes lemond­ta 1955-ös látogatását. Kereszthy András Következik: BESZÉLGETÉSEK A KANDALLÓ MELLETT Értékes lelet sk Érdekes ásatások kezdőd­tek a Borsod megyei Muhi község szélén, a Kocsmadom­bon — amelyet már klasz- szikus lelőhelyként tartanak számon a régészek. A dom­bon először 1930-ban, majd 1937-ben összesen huszonkét szkíta sírt tártak fel, szá­mos értékes lelettel. A Kocsmadomb most újabb munkát ad a régészeknek. Gulyás Albert helyi lakos kertjében ásás közben kar­dot, dárdahegyet és cserép­töredékeket fordított ki a földből. A lelőhely közelében folytatott ásatások nem várt eredményt hoztak. Az első kutatóárok nyitásánál egy kelta sírra bukkantak. A feltételezhetően női csont­váz nyakrészén nyakperecet, két vállán bronzból készült fibulákat találtak. A parányiságok világrekordja Korunkban a legfurcsább dolgoknak is van már világ­rekordjuk. A ludwigsburgi Veronika Seider például, Friedrich v. Schiller egyik költeményének 20 versszakát írta le öt 7x7 milliméteres oldalra. Amit a 24 esztendős leány vékonyra hegyezett ceruzával, puszta szemmel leírt, azt egy normális ha­landó csak nagyítóüveg se­gítségével tudja elolvasni. Egy szemorvos szerint Vero­nikának hússzor olyan erős a látása, mint egy „normá­lis’’ emberé. Betűi olyan ki­csinyek, hogy 327 000 is el­fér belőlük egyetlen levele­zőlapon. Ezen a téren az eddigi „világrekordot” a magyar Ehmann Lajos tar­totta 160 000 betűvel. Veroni­ka Seider most száz száza­lékkal szárnyalta túl magyar ve tély társát. ElTetélt csúcstalálkozó 1952 karácsonyán a New fork Times közölte azokat a válaszokat, amelyeket Sztálin adott James Reston- nak, a lap munkatársának kérdéseire. Reston az iránt érdeklődött, hogyan lehetne a békét tartóssá tenni és Ko­reában megszüntetni a há­borús helyzetet. Sztálin meg­fontolásra ajánlott egy ta­lálkozót Eisenhower elnök­kel. Dulles külügyminiszter egy nap múlva már vála­szolt is (ha nem is közvet­lenül) az indítványra. Amennyiben a Szovjetunió­nak javaslatai vannak — mondta — azokat szabályos diplomáciai úton juttassa el Washingtonnak. Később is megfigyelhető, hogy a Szov­jetunió — a Fehér Ház-beli őrségváltások után — (tud­ván azt, hogy az 'amerikai politika stílusa nagy mér­tékben függ személyektől is) többször is tárgyalásokat ja­vasolt az új elnöknek. Így volt ez Kennedy, majd Johnson esetében is, és ebbe a sorba illeszkedik Nixon el­nök mostani moszkvai meg­hívása is. 1952—1953-ban azonban nem sok realitása volt még egy ilyen magas­szintű konzultációnak. Magyar bemutatók külföldön Az idén mintegy hatvan kiállításon szerepel a Kultú­ra Külkereskedelmi Vállalat a világ minden táján, bemu­tatva a hazai könyv- és fo­lyóirat kiadást, zeneművein­ket, hanglemezeinket. Az év hátralévő részének prog­ramjában szerepel a lipcsei őszi vásár. Szeptemberben, Damaszkuszban, Cipruson, októberben Koppenhágában jelennek meg a hazai kultú­ra termékei. Megkezdődött a kamilla szedése Heves megye tájain mint­egy nyolcvanféle vadontermő gyógynövényt gyűjtenek az év különböző időszakában. A betakarítás a kamillavirágok szedésével — az idén a szo­kásosnál korábban — kezdő­dött meg. A Herbária füzes­abonyi gyógynövény szárító és feldolgozó üzeme mint­egy száz helyen szervezte meg a felvásárlást. Az utak mentén, erdők szélén állnak az átvevő sátrak. A kamil­lának kedvezett az időjárás a telep rekord mennyiség, mintegy háromezer mázsa kamilla szárítására, csoma­golására készült fel. — Ide figyelj — mondtam a barátomnak teg­nap este. — Hol­nap meg kellene köszöntenünk öreg mesterünket. — Mi az, már megint kitüntet­ték? — Dehogyis. Névnapja van. — Na, ne verj át! Mikor lesz az még? — Nézz csak a naptárra! Ránézett, és né­hány másodperc múlva földeren­gett arcán a meg­értés : — Valóban. Má­jus 19.: Ivó nap­ja. Ami igaz, az igaz, mesterünk teljes mértékben méltó a megem­lékezésre, de mit szól hozzá baráti körünk többi tag­ja, ha róluk el­feledkezünk? — Mondasz va­lamit. Ha job­ban belegondo­lunk, május 19. tulajdonképpen a fél ország névnap­ja. — Te ismersz valakit, aki tart­ja ezt a névna­pot? — Nem, pedig lassan a névna­pok országaként emlegetnek ben­nünket. Föllapoztunk egy nevekkel foglalko­zó kitűnő szak­könyvet, és kide­rátom. — Mert ha becézett alak, akkor ugyebár nem név, tehát miért lenne a naptárban? Elhi­szem, hogy ger­mán nyelveken tiszafát jelent (no­ha mi köze len­ne a germánok­nak a Tiszához?), Fél ország nevenapja rült, hogy az utóbbi hat évben Magyarországon egyetlen gyermek sem kapta az Ivó nevet. Pedig a szakkönyv próbál­ja elkendőzni nyilvánvaló jelen­tését. Az egyik variáció szerint germán eredetű és tiszafát avagy tiszafa-íjjal fel­fegyverzett har­cost jelenti A másik magyarázat szerint a szláv Iván becézett alakja. — Valami nem stimmelhet — morfondírozott ba­de vizsgáljuk csak meg a magyar je­lentést. Neked például mi jut eszedbe erről, hogy Ivó? — Talán egy szerelmes hal. — Túl sokat írsz mostanában géppel. Tisztára összemosódott agyadban a ma­gánhangzók hosz- szúsága, vagy tit­kolni akarod, hogy magad is rá­szolgálsz e név viselésére. Pedig ebben a névnap­ban egy nagy mozgalom lehető­sége lappang. Névnap. Ilyenkor mindenki iszik, alkoholt mégpe­dig, udvariasság­ból még olyanok is, akik soha más­kor nem szoktak. Namármost május 19-ét, ha minden szeszkedvelő ne- venapjává nyilvá­nítjuk, logikus, hogy össznépi koccintgatásra ke­rül sor. Viszont az is logikus, hogy a névnap kivéte­les alkalom. Te­hát. aki az év egyéb napjain szeszt iszik, an­nak , ilyenkor — épp a kivételes al­kalom miatt — Colát, gyümölcslét vagy tejet kell üríteni önmaga és druszái tiszteleté­re. Javaslom, hogy indítsunk el egy mozgalmat, ami mindezek alapján Ivó napját az al­koholellenes küz­delem világnapjá­vá nyilvánítja. Némi töprengés után elindítottuk. A betegek megmentették az orvost Az eset Ukrajnában tör­tént, Vinyica város közelé­ben. A kerületi kórházban dolgozik Pjotr Szidorovics Dasko sebész. „Arany kezei” sok ember életét mentették meg. Egyszer azonban ő ma­ga jutott bajba. Éppen a kórházba tartott, amikor egy erős gyomorgörcstől eszméletét vesztette az ut­cán. Kiderült, hogy perforá­lódott a gyomra. Azonnali műtétre került sor. Az ope­ráció alatt Pjotr Dasko sok vért veszített. Sürgősen vér­adókra volt szükség. Amikor a helyi rádióállo­más közölte a felhívást, több száz ember ajánlotta fel se­gítségét. A sebész ma ismét egészséges és újból operál. Vízalatti autó „Makréla” — így nevezik azt a kétszemélyes, vízalatti közlekedésre alkalmas autót, amelyet leningrádi mérnökök készítettek. A gépkocsi ha­ladási sebessége óránként mintegy 6 kilométer, legna­gyobb merülési mélysége 40 méter. A villanymotort, az akkumulátorokat és a leve­gőtartályokat a gépkocsi hátsó részében helyezték el. A tokiói nemzetközi repülőtér 1972 júliusában üzembe helyezik Tokióban a több mint 300 millió dollár beru­házással épült nemzetközi repülőteret. Az új repülőtér Tokiótól 60 kilométernyire nyugat felé fekszik. Mérete­it tekintve a londoni vagy a Los Angeles-i repülőtérhez hasonlítható. A repülőtér — építkezé­sének első szakaszában — évente ötmillió utas befoga­dására lesz alkalmas. A munkálatok végső befejezé­se után évi 16 milliós utas- forgalom lebonyolítását biz­tosítja. A repülőtér teher­szállító rendszere a világ legkorszerűbb hasonló be­rendezései közé tartozik. Évente 400 000 tonna teher szállítására lesz alkalmas. A tervek szerint 1980-ra a teherszállító kapacitást évi 530 000 tonnára emelik. A kilencven éves Sámson vasat hajlít gyűjti be a gazdag zsák­mányt. A tapasztalt halászok jól tudják, hogy a tengeri ha­lak általában óriási csapa­tokban, un, „iskolákban” járnák. A halaknak azt a a víz alatt elhelyezett erős fényszórókat, s megindítják az ugyanoda torkolló hatal­mas teljesítményű szivattyú­kat. amelyek beszippantják a végzetük felé haladó ha­lakat. Churchill ellenállt Egy 90 éves, fehér hajú és fehér szakáílú brooklyni öreg ember azzal a mutat­vánnyal kápráztatja el ifjú és idős nézőit, hogy puszta kézzel szögeket ver deszká­ba, láncokat tép szét, vagy patkóvasból betűket formál. Mutatványa alatt ágyékkö­tőt és szandált hord. Az erő­művész a „kis Sámson” be­cenevet viseli. 1848-ban nem mindennapi feltűnést keltet New York­ban, amikor hajába acélfé­sűkkel láncot erősített és végighúzbtt egy autót a Broadway-n. Greenstein a második világháború alatt a New York-i rendőröket és katonákat a fegyvernélküli védekezésre oktatta, tagja volt Kennedy elnök testőr­ségének is. Ereje és mozgékonysága nemcsak magas kora miatt csodálatra méltó, hanem azért is, mert életét — kora­szülöttként — inkubátorban kezdte. A gyermek Green­stein sovány és vérszegény volt. A „kis Sámson” olyan erős, hogy 30 éves unokája, egy floridai rendőr kijelen­tette: „Nem szeretnék ösz- szekülönbözni a nagypapá­val.” Banán a serpenyőn Súlyos problémák jelent­keznek a nemzetközi banán­piacon, elsősorban a túlter­melés miatt — olvashatjuk a FAO egyik legutóbbi je­lentését. A „Nemzetközi ba­nán gazdaság” című kiad­vány részletesen elemzi a világ banántermelésének gazdasági aspektusait. A fejlődő országok évente át­lagosan 550—600 millió dollár bevételre tesznek szert banáneladásból. Keres­kedelmi jelentőségén túl a banán — az egyetlen friss gyümölcs, amely jelentős helyet foglal el a nemzetkö­zi kereskedelemben — a trópusi országok táplálkozá­sában elsődleges fontosságú tényező. Bizonyos vidékeken az egy személyre jutó ba­nánfogyasztás évi 100 kilo­gramm. Halászat — szivattyúval A képen látható halászha­jó nem méreteivel tűnik ki a világtengereken bolyongó társai közül, hanem azzal, hogy a halászati technika legkorszerűbb módszereivel szokását is ismerik, hogy nem tudnak ellenállni az erős fény csábító hatásának. Nos, amikor rábukkannak egy-egy haliskolára, bekap­csolják a hajó hátsó részén,

Next

/
Thumbnails
Contents