Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-17 / 114. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. május 17. Bekapcsolódunk az űrtávközlő rendszerbe A hírközlés fejlesztése igényli az űrtávközlő rend­szerhez való csatlakozást. Hazánknak az interszput- nyik szerződéshez történt csatlakozása után meg kell teremteni az űrtávközlésbe való bekapcsolódás műszaki előfeltételeit, hogy a televí­ziós műsorátvételre, a táv­beszélő és telex kapcsolatok bővítésére, illetve ezek meg­bízhatóbbá tételére alkal­mazni lehessen a műholda­don átmenő távközlő uta­kat. A Postakísérleti Inté­zetben most készült el az a mérőberendezés, amelynek segítségével a műhold vételé­re szolgáló vevőállomás te­lepítésére számításba jövő helyek zavarmentességét el­lenőrzi. Képünkön: Koós Ár­pád fizikus a távvezérelt mérőantenna és segédkészü­lékeit ellenőrzi. Egyetlen cél: SEGÍTENI Harminckét millió mentő-kilométer Fölsikolt a mentőautó szirénája. A járművek az út szélére húzódnak. A gépko­csivezető mindent elkövet, hogy a lehető legrövidebb idő alatt érjen a beteghez. A kocsiban tettre készen orvos, ápoló, gyors beavat­kozásra vár. Mentők. Az „agyközpont” Budapes­ten működik. Dr. Bencze Béla főigazgató szobájában a térképen színes lámpák ég­nek, és jelzik, az Országos Mentőszolgálat szervezettsé­gét, hálózatát. — Hány mentőszervezet működik Magyarországon? — Pontosan húsz. 19+1. Vidéken 19, Budapesten 1 központi szervezet működik. A megyék mentőszervezetei saját körzetükben több men­tőállomást irányítanak, ter­mészetesen valamennyi mentőszervezet a főigazga­tóság vezetése alatt áll. •— Amikor felosztották az ország területét, milyen szempontokat vettek figye­lembe a mentőállomások lé­tesítésekor? — Egy pillanatig sem ra­gaszkodtunk a megyehatá­rokhoz. Szinte jelmondatnak írhatnánk ki, hogy a: „leg­közelebbről, a legközelebb- re” szállítsunk, természete­sen olyan rendelőintézetek­re, kórházakra gondolok, ahol a beteg mindenkor a legszakszerűbb ellátást kap­hatja. Ezért gyakran előfor­dult, hogy egy-egy megye mentőállomása közel a me­gyehatárhoz, de már másik megyéből szállít beteget a közeli kórházak egyikébe. Figyelembe vesszük a nép­sűrűséget is. Ahol ritka a település, nyilvánvaló, hogy kevesebb állomás is elegen­dő. Például Borsodban 13, Pest megyében 12, Hajdú- Biharban, Nógrádban 5—5 állomás működik. Ezzel a szervezettséggel európai szinten sem kell szégyen­kezni. — Hány mentőkocsija van az Országos Mentőszolgálat­nak? — Csak azokat az autókat számítjuk, amelyek állandó­an üzemképesek. E szerint 644 futó mentőautó van a birtokunkban, melyhez kie­légítő személyzetet tudunk biztosítani. 105 fut Buda­pesten és 539 vidéken. A legkisebb mentőállomás, az úgynevezett eset állomás is rendelkezik egy mentőautó­val. Természetesen ezeket a kocsikat, csak rendkívül sú­lyos baleseteknél, betegsé­geknél lehet igénybe venni. Az Országos Mentőszolgá­lat köíántsem pihen a ba­bérokon. Állandóan azon fá­radozik, hogy milyen mód­szerekkel lehetne még zök­kenőmentesebbé tenni a munkát. A folyamatos fel­mérés állandóan mutatja, hogy a bejelentések után, nappal 1 perc, éjjel 2 perc alatt elindulnak-e a men­tőállomásokról a kocsik. Ta­valy egymillió-háromszáz- nyolcezer beteget szállítottak a mentők. A betegek 34 szá­zalékát — négyszáznegyven­ötezer embert — sürgősen, vagyis azonnal kellett szál­lítaniuk. A kocsik 32 millió kilométert futottak! — Valamennyi mentőko­csival létesült már rádió- összeköttetés? — Jelenleg 80 százalékos a rádióhálózatunk, de ez év végére elérjük a 100 száza­lékot. Az elmúlt évek során a mentőautók igénybevétele százezer lakosra Budapesten alig emelkedett. Érdekes, hogy az ipari megyékben is lassú az emelkedés, éves át­lagban százezer lakosra mintegy tizenegyezer szállí­tás jut. Viszont, igen gyors az emelkedés a mezőgazda- sági megyékben, ez magya­rázható a mezőgazdaság gyors gépesítésével is. A mentők szem­pontjából ez azt jelen­ti, hogy a jövőben tovább összpontosítják erőiket ezek­re a területekre. Bár a fel­mérések szerint ha valóban rendeltetésszerűen — tehát elsősorban mentésre és sú­lyos betegszállításra hasz­nálják a mentőautókat, — akkor az állomány egyelőre kielégítő. — Utolsóként egy kényes .kérdés. — Ha nem is hiva­talosan, de elhangzik időn­ként egy-egy megjegyzés, mely különbséget tesz a fő­város és a vidéki mentő el­látottsága között, Budapest javára. Mi az ön vélemé­nye erről? — Nálunk nincs Buda­pest és vidék, jó és rossz emberi csak beteg. És ha bárki .rászorul a mentésre, számunkra teljesen egyfor­ma ha a Nyírségben, vagy Zalában, Győr-Sopronban, — vagy Békésben lakik. — Egyetlen célt ismerünk: Se­gíteni! — fejezte be a be­szélgetést dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója. Regős István Pályázat A Szolnok megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztá­lya pályázatot hirdetett a Képzőművészek Közép-ma­gyarországi Területi Szerve­zetének tagjai részére „Mun­kásábrázolás a képzőművé­szetben" címmel. A pályázat célja, hogy a képzőművé­szet eszközeivel megörökít­sék az ipari és mezőgazda- sági munkások életét. a nagyüzemi termelés eredmé­nyeit. A területi szervezet­hez tartozó Szolnok és Bács megyei művészek festmé­nyekkel, grafikai alkotások­kal. szobrászati munkákkal vehetnek részt a pályázaton. A pályaműveket 1972. szeptember 15-ig kell bekül­deni a szolnoki Damjanich János Múzeumba. A beérke­zett műveket mindhárom kategóriában díjazzák. Az el­ső díj kategóriánként hét­ezer, a második ötezer, a harmadik díj pedig három­ezer forint. Film jegyzet Ue-Uu-s tettem „Betörő a mesterségem, nincsen abban semmi szé­gyen, nem várom én égből a kaját...” — Talán ezzel a korabeli dalfoszlánnyal (né­mely kocsmában még ma is elbömbölik olykor, úgy zár­óra felé) lehet legtalálóbban jellemezni a film negatív fi­guráinak erkölcs- és lélekta­nát. A felszabadulás utáni zűrzavaros idők. A háború rengeteg embert éheztetett és kifosztott javadból, elég je­lentős rétegeket demorali­zált. A közigazgatás, a rend- fenntartás teljességgel szét­zilálódott. Soha alkalmasabb légkör a bűnözésre. És soha alkalmasabb film­téma. Mit téma! Témák és műfajlehetőségek egész so­rozata. Feldolgozhatta volna dokumentumszerűen Fejér Tamás rendező a zaklatott korszak bűnüldözésének tör­ténetét. Készíthetett volna drámai művet egy vagy né­hány érdekes egyéniségről (mindegy hogy rendőrről vagy rablóról), akinek vagy akiknek élete alkalmas le­hetett volna arra. hogy meg­idézze a korszak durva konf­liktusait. De akkor is hálás anyagra talál, ha vérfagyasz- tóan izgalmas krimit akar csinálni, vagy könnyű, szó­rakoztató vígjátékot, tele groteszk kalandokkal. Bármelyik lehetőséget vá­lasztja, talán sikerül figye­lemre méltó művet alkotnia. Azonban mindegyiket egy filmbe gyömöszölni termé­szetesen lehetetlen. Márpedig valami ilyesmi történt. Fóti Andor egykori rendőrtiszt érdekes tény­anyagot föltáró, de rendkí­vül egyszerűen megírt visz- szaemlékezéseit csak kiin­dulásként lett volna szabad fölhasználnia a forgatókönyv­író Zimre Péternek. Ö azon­ban megelégedett némi pár­beszédírással, gyökeres dra- matizálás nélkül., emelt át a filmbe egyes történeteket. Ráadásul a rendező — úgy tűnik — sehogyan sem tud­ta eldönteni, melyik műfaj­nál maradjon. Talán a do­kumentatív ábrázolással ro­konszenvezett tulajdonkép­pen — ezek a film legsike­rültebb részei — de egyúttal társadalmi vígjátékba illő jellemeket is akart teremte­ni, s ehhez bizony nem volt irodalmi alapanyag. Az az­tán mindent leront, hogy a közönség döntő többsége fe­lé kacsingatva egy nagy kri­mit is bele akar bogozni a filmbe, Hekus Dönci emlé­kezetes rémtetteit. Ez a főté­mává dagadó epizód, mintha a legsilányabb folytatásos té­vé-krimikről vett volna mintát. Ez a sokfele kapkodás rá­nyomja bélyegét az operatő­ri és a színészi munkára is. Mezei István, mintha a film egyes részeit a húszas évek­ben fényképezte volna, más részeket meg a legmoder­nebb irányzatok ismeretében. Harsányi Gábor kedves, de egysíkú a proligyerekből lett rendőrnyomozó szerepében. Koncz Gábor a Bors-sorozat­ból ismert figurájának po­zitív változatát játssza el. Szersén Gyula remek bű­nöző lehetett volna egy jó krimiben, de ebben a kö­zegben nem tudjuk elhinni Hekus Döncijét. Sz. J. — AZ ATOMGYUFA Hadnagy Gábor és Mekis János szatirikns képregénye Főilletékes úr! Kérem! Mái hat hónapja kísérletezgetünk itt. Tessék mondani, mikor indul meg végre a sorozatgyártás? Dr. Főilletékes nem sértődött meg Irinyi tiszteletlensége miatt, sőt jutalomként kiküldte, hogy képviselje hazánkat.*, ___ . ..a Hawai Szigeteken rendezett háromhónapos nemzetközi gyu- fászati tudományos szümpózio- non. Hősünk azonban a konfe­rencia szerteágazó és kimerítő foglaatosságai idején is csak az atomgyufa sorsán emésztette magát. 39. Hazatérve első dolga volt ismét a nagyüzemi sorozatgyártást kö­vetelni. Állhatatos kitartása, ma­kacs ügybuzgósága végül kimoz­dította részvétlen tespedéséből főnökét. Az eredmény nem ma­radt el végül is. (Falytatjuk) KÉPERNYŐJE ELŐTT Az elmúlt hét műsorából amely ha nem is tartoga­tott szenzációs újdonságo­kat a néző számára, de mégis sok érdekes prog­rammal, televíziós csemegé­vel szolgált, mindenekelőtt két dokumentumfilmre hívnám fel a figyelmet a számbavétel jogán: a pén­tek este látott Megérte? és a vasárnap este sugárzott A gondolattól a bemutatóig című alkotásokra. A doku- mentumfilm egyébként az egyik leginkább otthonos műfaj a képernyőn, „édes” gyermeke a televíziónak és kedvelt műsora a hétköz­napi valóságot közvetlenül megismerni szándékozó té­vénézőnek. A dokumentum­film retusálatlan képe a va­lóságnak, „nyers” tanúság­tétele mindennapi életünk­nek. Külön dicséret a tele­víziónak, hogy fő műsoridő­ben, illetve ünnepnap esté­jén mutatta be az említett filmeket ezzel is hangsú­lyozva nagykorúságukat, jelentőségüket a programok sorában. Riporter : Urbán Ernő Úgy látszik, az írónak is éles szemű Urbán Ernő legalább olyan jól forgatja a mikrofont, mint a tollat, A nagykanizsai pártmun­kásról készített filmje több szempontból is figyelemre­méltó. Dicsérhető témavá­lasztásáért: egy párttitkár életútját mutatta be. Söjtör János vallott önmagáról és azokról az évekről, évtize­dekről, amelyeknek esemé­nyeit ma már történelem­ként tartjuk számon. Meg­ismerhettük a filmből, hogy az egykori kovácsból a ke- mendollári újgazdaságon át hogyan lett egy egész járás „örökös gazdája”, hiszen Söjtör János 1954 óta dolgo­zik ugyanabban a beosz­tásban, ugyanazon a mun­kahelyen. Ha csak egy élet­pálya leírását kaptuk vol­na, színes, értékes elbeszé­lését a képernyőn, már az­zal is elégedettek lehettünk volna. De Urbán Ernő töz- bet akart adni: emberi mo­tivációjú „nyomozásra” vál­lalkozott és egy ilyen fontos kérdésre kereste a meggyő­ző, minden sematizmustól mentes yákszt; egy kérdés­re!; amelyet gyakran te­szünk fel önmagunknak is: megérte? Az évtizedes küz­delem, a sok álmatlanság a teljes emberi élet feláldozá­sa a közösség oltárán. Söj­tör János válasza egyszerű: igen, de őszinte is, ugyanis nem titkolja, az évek so­rán szerzett tapasztalatok birtokában már sok min­dent másképpen tenne, böl­csebben cselekedne, ha új­rakezdhetné. És ez a befeje­ző mozzanat jelzi a film alapállását is, hangvételét is: úgy szólni a pártmun­kás élet szépségeiről, heroi­kus pátoszáról, hogy hamis felhangok ne keveredjenek a köznapi forradalmiság jó­zan akkordjaiba. A vasárnap esti doku­mentumfilm az élet merő­ben más területére vitte el a nézőket, azt kívánta or­szág-világnak megmutatni, hogy hogyan születik meg egy balettprodukció. Mű­helytitkokat fedett fel, egy kevésbé népszerű művészet rejtelmeit tárta fel. Lát­hattuk hogy a kecses moz­dulatok művészete mennyi fáradsággal jár, s milyen gyötrelmek árán ölt testet. De megéri, mert lám a pre­mieren zúgó taps kárpótol mindezért. Kitűnően szer­kesztett mindvégig és min­den részletében jól átgon­dolt, a bemutatóról alkotott helyszíni közvetítéssel csat­tanósan befejezett — íme a mű, az alkotó öröme — fil­met készített Bednai Nán­dor rendezésével a televí­zió. Azt hiszém jól világí­tott rá a film a művészi al-‘ kotó munka tudatosságára és segített, eloszlatni a né­zők körében az alkotással kapcsolatos misztikus kö­döket: a művészet emberi produktum, mindenki szá­mára megközelíthető világ. — VM — Vegyen traktort I § A „praktikus” virágágyat Jászberényben a Rá- | | kóczi úton láthatja mindenki, aki arra jár. Sokan | | szépítgetik szívesen házuk táját, részükre állítottuk = " össze a hasonló virágágyak elkészítésének „receptjét”. I Ajánlatunk a következő: vegyen egy traktort, le- I = hetőleg újat, mert a kopott gumiabroncs nem elég |- mutatós. Szerelje le a kerekeket, nagyon vigyázzon | l a gumiabroncsokra. A motort ne dobja el, mert azt =- fel lehet használni vízszivattyúzáshoz, fűnyíráshoz, I I csekély átalakítással háziköszörűket, vagy darálókat =- csinálhat belőle. Nem mennek pocsékba a tengelyek 1 | sem, a „csináld magad” barkácsolók kézikönyvében I- meg van írva, hányféle hasznot hajt a háznál egy | | valamirevaló jó tengely. A vázra sem fizet rá, sokan § Z mondják, hogy a méh szép pénzt ad érte. | = Ami ezután még hátra van, az pofon egyszerű: | | a gumiabroncsot töltse meg olcsó kertészfölddel. A ~ | virág palánták sem kerülnek egy vagyonba. így 1 | aránylag minden különösebb gond nélkül elérheti, | ? hogy a „tiszta udvar, tiszta ház” cím mellett el- | = nyerje az „egyszerű, de szép virágoskert” címet is. = I. A. | 'illltfllllllllllflMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllIlllllllllllllllllllllllHllllllllllllllllllllllllllllllllllllllUtMllltl^j

Next

/
Thumbnails
Contents