Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-17 / 114. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. május 17. Bekapcsolódunk az űrtávközlő rendszerbe A hírközlés fejlesztése igényli az űrtávközlő rendszerhez való csatlakozást. Hazánknak az interszput- nyik szerződéshez történt csatlakozása után meg kell teremteni az űrtávközlésbe való bekapcsolódás műszaki előfeltételeit, hogy a televíziós műsorátvételre, a távbeszélő és telex kapcsolatok bővítésére, illetve ezek megbízhatóbbá tételére alkalmazni lehessen a műholdadon átmenő távközlő utakat. A Postakísérleti Intézetben most készült el az a mérőberendezés, amelynek segítségével a műhold vételére szolgáló vevőállomás telepítésére számításba jövő helyek zavarmentességét ellenőrzi. Képünkön: Koós Árpád fizikus a távvezérelt mérőantenna és segédkészülékeit ellenőrzi. Egyetlen cél: SEGÍTENI Harminckét millió mentő-kilométer Fölsikolt a mentőautó szirénája. A járművek az út szélére húzódnak. A gépkocsivezető mindent elkövet, hogy a lehető legrövidebb idő alatt érjen a beteghez. A kocsiban tettre készen orvos, ápoló, gyors beavatkozásra vár. Mentők. Az „agyközpont” Budapesten működik. Dr. Bencze Béla főigazgató szobájában a térképen színes lámpák égnek, és jelzik, az Országos Mentőszolgálat szervezettségét, hálózatát. — Hány mentőszervezet működik Magyarországon? — Pontosan húsz. 19+1. Vidéken 19, Budapesten 1 központi szervezet működik. A megyék mentőszervezetei saját körzetükben több mentőállomást irányítanak, természetesen valamennyi mentőszervezet a főigazgatóság vezetése alatt áll. •— Amikor felosztották az ország területét, milyen szempontokat vettek figyelembe a mentőállomások létesítésekor? — Egy pillanatig sem ragaszkodtunk a megyehatárokhoz. Szinte jelmondatnak írhatnánk ki, hogy a: „legközelebbről, a legközelebb- re” szállítsunk, természetesen olyan rendelőintézetekre, kórházakra gondolok, ahol a beteg mindenkor a legszakszerűbb ellátást kaphatja. Ezért gyakran előfordult, hogy egy-egy megye mentőállomása közel a megyehatárhoz, de már másik megyéből szállít beteget a közeli kórházak egyikébe. Figyelembe vesszük a népsűrűséget is. Ahol ritka a település, nyilvánvaló, hogy kevesebb állomás is elegendő. Például Borsodban 13, Pest megyében 12, Hajdú- Biharban, Nógrádban 5—5 állomás működik. Ezzel a szervezettséggel európai szinten sem kell szégyenkezni. — Hány mentőkocsija van az Országos Mentőszolgálatnak? — Csak azokat az autókat számítjuk, amelyek állandóan üzemképesek. E szerint 644 futó mentőautó van a birtokunkban, melyhez kielégítő személyzetet tudunk biztosítani. 105 fut Budapesten és 539 vidéken. A legkisebb mentőállomás, az úgynevezett eset állomás is rendelkezik egy mentőautóval. Természetesen ezeket a kocsikat, csak rendkívül súlyos baleseteknél, betegségeknél lehet igénybe venni. Az Országos Mentőszolgálat köíántsem pihen a babérokon. Állandóan azon fáradozik, hogy milyen módszerekkel lehetne még zökkenőmentesebbé tenni a munkát. A folyamatos felmérés állandóan mutatja, hogy a bejelentések után, nappal 1 perc, éjjel 2 perc alatt elindulnak-e a mentőállomásokról a kocsik. Tavaly egymillió-háromszáz- nyolcezer beteget szállítottak a mentők. A betegek 34 százalékát — négyszáznegyvenötezer embert — sürgősen, vagyis azonnal kellett szállítaniuk. A kocsik 32 millió kilométert futottak! — Valamennyi mentőkocsival létesült már rádió- összeköttetés? — Jelenleg 80 százalékos a rádióhálózatunk, de ez év végére elérjük a 100 százalékot. Az elmúlt évek során a mentőautók igénybevétele százezer lakosra Budapesten alig emelkedett. Érdekes, hogy az ipari megyékben is lassú az emelkedés, éves átlagban százezer lakosra mintegy tizenegyezer szállítás jut. Viszont, igen gyors az emelkedés a mezőgazda- sági megyékben, ez magyarázható a mezőgazdaság gyors gépesítésével is. A mentők szempontjából ez azt jelenti, hogy a jövőben tovább összpontosítják erőiket ezekre a területekre. Bár a felmérések szerint ha valóban rendeltetésszerűen — tehát elsősorban mentésre és súlyos betegszállításra használják a mentőautókat, — akkor az állomány egyelőre kielégítő. — Utolsóként egy kényes .kérdés. — Ha nem is hivatalosan, de elhangzik időnként egy-egy megjegyzés, mely különbséget tesz a főváros és a vidéki mentő ellátottsága között, Budapest javára. Mi az ön véleménye erről? — Nálunk nincs Budapest és vidék, jó és rossz emberi csak beteg. És ha bárki .rászorul a mentésre, számunkra teljesen egyforma ha a Nyírségben, vagy Zalában, Győr-Sopronban, — vagy Békésben lakik. — Egyetlen célt ismerünk: Segíteni! — fejezte be a beszélgetést dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója. Regős István Pályázat A Szolnok megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya pályázatot hirdetett a Képzőművészek Közép-magyarországi Területi Szervezetének tagjai részére „Munkásábrázolás a képzőművészetben" címmel. A pályázat célja, hogy a képzőművészet eszközeivel megörökítsék az ipari és mezőgazda- sági munkások életét. a nagyüzemi termelés eredményeit. A területi szervezethez tartozó Szolnok és Bács megyei művészek festményekkel, grafikai alkotásokkal. szobrászati munkákkal vehetnek részt a pályázaton. A pályaműveket 1972. szeptember 15-ig kell beküldeni a szolnoki Damjanich János Múzeumba. A beérkezett műveket mindhárom kategóriában díjazzák. Az első díj kategóriánként hétezer, a második ötezer, a harmadik díj pedig háromezer forint. Film jegyzet Ue-Uu-s tettem „Betörő a mesterségem, nincsen abban semmi szégyen, nem várom én égből a kaját...” — Talán ezzel a korabeli dalfoszlánnyal (némely kocsmában még ma is elbömbölik olykor, úgy záróra felé) lehet legtalálóbban jellemezni a film negatív figuráinak erkölcs- és lélektanát. A felszabadulás utáni zűrzavaros idők. A háború rengeteg embert éheztetett és kifosztott javadból, elég jelentős rétegeket demoralizált. A közigazgatás, a rend- fenntartás teljességgel szétzilálódott. Soha alkalmasabb légkör a bűnözésre. És soha alkalmasabb filmtéma. Mit téma! Témák és műfajlehetőségek egész sorozata. Feldolgozhatta volna dokumentumszerűen Fejér Tamás rendező a zaklatott korszak bűnüldözésének történetét. Készíthetett volna drámai művet egy vagy néhány érdekes egyéniségről (mindegy hogy rendőrről vagy rablóról), akinek vagy akiknek élete alkalmas lehetett volna arra. hogy megidézze a korszak durva konfliktusait. De akkor is hálás anyagra talál, ha vérfagyasz- tóan izgalmas krimit akar csinálni, vagy könnyű, szórakoztató vígjátékot, tele groteszk kalandokkal. Bármelyik lehetőséget választja, talán sikerül figyelemre méltó művet alkotnia. Azonban mindegyiket egy filmbe gyömöszölni természetesen lehetetlen. Márpedig valami ilyesmi történt. Fóti Andor egykori rendőrtiszt érdekes tényanyagot föltáró, de rendkívül egyszerűen megírt visz- szaemlékezéseit csak kiindulásként lett volna szabad fölhasználnia a forgatókönyvíró Zimre Péternek. Ö azonban megelégedett némi párbeszédírással, gyökeres dra- matizálás nélkül., emelt át a filmbe egyes történeteket. Ráadásul a rendező — úgy tűnik — sehogyan sem tudta eldönteni, melyik műfajnál maradjon. Talán a dokumentatív ábrázolással rokonszenvezett tulajdonképpen — ezek a film legsikerültebb részei — de egyúttal társadalmi vígjátékba illő jellemeket is akart teremteni, s ehhez bizony nem volt irodalmi alapanyag. Az aztán mindent leront, hogy a közönség döntő többsége felé kacsingatva egy nagy krimit is bele akar bogozni a filmbe, Hekus Dönci emlékezetes rémtetteit. Ez a főtémává dagadó epizód, mintha a legsilányabb folytatásos tévé-krimikről vett volna mintát. Ez a sokfele kapkodás rányomja bélyegét az operatőri és a színészi munkára is. Mezei István, mintha a film egyes részeit a húszas években fényképezte volna, más részeket meg a legmodernebb irányzatok ismeretében. Harsányi Gábor kedves, de egysíkú a proligyerekből lett rendőrnyomozó szerepében. Koncz Gábor a Bors-sorozatból ismert figurájának pozitív változatát játssza el. Szersén Gyula remek bűnöző lehetett volna egy jó krimiben, de ebben a közegben nem tudjuk elhinni Hekus Döncijét. Sz. J. — AZ ATOMGYUFA Hadnagy Gábor és Mekis János szatirikns képregénye Főilletékes úr! Kérem! Mái hat hónapja kísérletezgetünk itt. Tessék mondani, mikor indul meg végre a sorozatgyártás? Dr. Főilletékes nem sértődött meg Irinyi tiszteletlensége miatt, sőt jutalomként kiküldte, hogy képviselje hazánkat.*, ___ . ..a Hawai Szigeteken rendezett háromhónapos nemzetközi gyu- fászati tudományos szümpózio- non. Hősünk azonban a konferencia szerteágazó és kimerítő foglaatosságai idején is csak az atomgyufa sorsán emésztette magát. 39. Hazatérve első dolga volt ismét a nagyüzemi sorozatgyártást követelni. Állhatatos kitartása, makacs ügybuzgósága végül kimozdította részvétlen tespedéséből főnökét. Az eredmény nem maradt el végül is. (Falytatjuk) KÉPERNYŐJE ELŐTT Az elmúlt hét műsorából amely ha nem is tartogatott szenzációs újdonságokat a néző számára, de mégis sok érdekes programmal, televíziós csemegével szolgált, mindenekelőtt két dokumentumfilmre hívnám fel a figyelmet a számbavétel jogán: a péntek este látott Megérte? és a vasárnap este sugárzott A gondolattól a bemutatóig című alkotásokra. A doku- mentumfilm egyébként az egyik leginkább otthonos műfaj a képernyőn, „édes” gyermeke a televíziónak és kedvelt műsora a hétköznapi valóságot közvetlenül megismerni szándékozó tévénézőnek. A dokumentumfilm retusálatlan képe a valóságnak, „nyers” tanúságtétele mindennapi életünknek. Külön dicséret a televíziónak, hogy fő műsoridőben, illetve ünnepnap estéjén mutatta be az említett filmeket ezzel is hangsúlyozva nagykorúságukat, jelentőségüket a programok sorában. Riporter : Urbán Ernő Úgy látszik, az írónak is éles szemű Urbán Ernő legalább olyan jól forgatja a mikrofont, mint a tollat, A nagykanizsai pártmunkásról készített filmje több szempontból is figyelemreméltó. Dicsérhető témaválasztásáért: egy párttitkár életútját mutatta be. Söjtör János vallott önmagáról és azokról az évekről, évtizedekről, amelyeknek eseményeit ma már történelemként tartjuk számon. Megismerhettük a filmből, hogy az egykori kovácsból a ke- mendollári újgazdaságon át hogyan lett egy egész járás „örökös gazdája”, hiszen Söjtör János 1954 óta dolgozik ugyanabban a beosztásban, ugyanazon a munkahelyen. Ha csak egy életpálya leírását kaptuk volna, színes, értékes elbeszélését a képernyőn, már azzal is elégedettek lehettünk volna. De Urbán Ernő töz- bet akart adni: emberi motivációjú „nyomozásra” vállalkozott és egy ilyen fontos kérdésre kereste a meggyőző, minden sematizmustól mentes yákszt; egy kérdésre!; amelyet gyakran teszünk fel önmagunknak is: megérte? Az évtizedes küzdelem, a sok álmatlanság a teljes emberi élet feláldozása a közösség oltárán. Söjtör János válasza egyszerű: igen, de őszinte is, ugyanis nem titkolja, az évek során szerzett tapasztalatok birtokában már sok mindent másképpen tenne, bölcsebben cselekedne, ha újrakezdhetné. És ez a befejező mozzanat jelzi a film alapállását is, hangvételét is: úgy szólni a pártmunkás élet szépségeiről, heroikus pátoszáról, hogy hamis felhangok ne keveredjenek a köznapi forradalmiság józan akkordjaiba. A vasárnap esti dokumentumfilm az élet merőben más területére vitte el a nézőket, azt kívánta ország-világnak megmutatni, hogy hogyan születik meg egy balettprodukció. Műhelytitkokat fedett fel, egy kevésbé népszerű művészet rejtelmeit tárta fel. Láthattuk hogy a kecses mozdulatok művészete mennyi fáradsággal jár, s milyen gyötrelmek árán ölt testet. De megéri, mert lám a premieren zúgó taps kárpótol mindezért. Kitűnően szerkesztett mindvégig és minden részletében jól átgondolt, a bemutatóról alkotott helyszíni közvetítéssel csattanósan befejezett — íme a mű, az alkotó öröme — filmet készített Bednai Nándor rendezésével a televízió. Azt hiszém jól világított rá a film a művészi al-‘ kotó munka tudatosságára és segített, eloszlatni a nézők körében az alkotással kapcsolatos misztikus ködöket: a művészet emberi produktum, mindenki számára megközelíthető világ. — VM — Vegyen traktort I § A „praktikus” virágágyat Jászberényben a Rá- | | kóczi úton láthatja mindenki, aki arra jár. Sokan | | szépítgetik szívesen házuk táját, részükre állítottuk = " össze a hasonló virágágyak elkészítésének „receptjét”. I Ajánlatunk a következő: vegyen egy traktort, le- I = hetőleg újat, mert a kopott gumiabroncs nem elég |- mutatós. Szerelje le a kerekeket, nagyon vigyázzon | l a gumiabroncsokra. A motort ne dobja el, mert azt =- fel lehet használni vízszivattyúzáshoz, fűnyíráshoz, I I csekély átalakítással háziköszörűket, vagy darálókat =- csinálhat belőle. Nem mennek pocsékba a tengelyek 1 | sem, a „csináld magad” barkácsolók kézikönyvében I- meg van írva, hányféle hasznot hajt a háznál egy | | valamirevaló jó tengely. A vázra sem fizet rá, sokan § Z mondják, hogy a méh szép pénzt ad érte. | = Ami ezután még hátra van, az pofon egyszerű: | | a gumiabroncsot töltse meg olcsó kertészfölddel. A ~ | virág palánták sem kerülnek egy vagyonba. így 1 | aránylag minden különösebb gond nélkül elérheti, | ? hogy a „tiszta udvar, tiszta ház” cím mellett el- | = nyerje az „egyszerű, de szép virágoskert” címet is. = I. A. | 'illltfllllllllllflMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllIlllllllllllllllllllllllHllllllllllllllllllllllllllllllllllllllUtMllltl^j
