Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. április 30. Kokain — Opium — Morfiam — Heroin — Ha$i§ Mákony- Mámor - Gyilkosság 15. A „kik?" és a „miért?" Elodázhatatlan most már a válasz arra: kik fogyasztottak a múltban kábítószert, kik e szenvedély mai rabjai és miért? A válasz természetesen sem egyikre, sem másikra nem egyszerű és nem egyértelmű. A „kik”-re különösebb részletességgel felesleges kitérnünk — az eddigiekből is kitűnt, hogy az évezredek során egyének és tömegek egyaránt éltek a növényvilág adta mákony változataival. Ha a történelem előtt, vagy az azt követő évszázadok egymásutánját tekintjük, talán nem is csodálkozunk a tényen, de azon már elgondolkodhatunk, hogy az új- és a legújabb korban az emberi szellem nem egy nagysága, a kultúra és a civilizáció mai szintjén álló társadalom tagjai sem mentesek ettől a testet és szellemet romboló szer használatától. A „miért"-« adandó válaszunk sem nélkülözheti az évezredek mélyére történő visszapillantást. Időtlen idők óta ismertek a különös állapotokat kiváltó növények és azok hatása. Ezt először a primitív népek hitvilágán uralkodó varázslók, sámánok, papok hatalmuk fenntartására aknázták ki. A varázslatok rituáléi, a mágikus szertartások nem nélkülözhették a felkorbácsolt szenvedélyeket, a kábult — elkábított — tömegeket, s mi volt alkalmasabb erre, mint a mák mákonya, a kender füstje, a kókalevéi rágása, a meszkálkaktusz isteni tése. Valamivel később a fájdalom csillapításának felismerése tette az 6- és középkor orvostudományának tényezőjévé. Közben arra is gondolnunk kell, hogy térben és időben lehetetlen megjelölni azt a pillanatot, amikor a kábítószerek tudatos „etetése” a társadalmi elnyomás és kizsákmányolás eszközévé válik. Amikor az elnyomottakat, a rabszolgákat uraik hozzásegítették ezekhez a szerekhez, már tapasztalatból tudták, hogy ezzel fokozzák munkalendületüket, csillapítják éhségüket, az álmok világába rin- gatásuk feledteti földi nyomorúságukat De rájöttek arra is, hogy a mesterségesen legyengített akaraterővel rendelkező könnyebben befolyásolható és teljes engedelmességre fogható. A XX. században tapasztalt drogfogyasztás „mlért”Májust néhány évszázaddal ezelőtt is megünnepelték' és napjainkban is ünnepük csak a szokások változtak. A tiszafüredi járás községeiben is megvoltak a sajátos májusi népszokások. — Az én fiatalkoromban a májust még másképpen ünnepeltük, mint most — kezdte a beszélgetést a het- venhárom éves Soltész Imre. — Tiszaörsön az volt a divat, hogy május elseje előtti éjszakán a cimborák összefogtak és csoportosan mentek a lányos házakhoz, ahol májfát tűztek ki a nagykapura. Erre az élő faágra színes kendőket, pántlikákat kötöttek. Minden legénynek volt egy kiválasztottja. és annak vitte az ajándékot. Később már a májfa helyett virágkosarat küldtünk a lányoknak. A kendőket és a szalagokat külön csomag-lva adtuk át. Tiszaőrsön a falu eaink végében lat-ö legény nem vihetett máiusfát a falu másik vénén lakó láncnak. mert abt-ől mindig harag, ves^e^edés volt. A lányok is nagy izgalomjének elemzése semmivel sem könnyebb, mint a múlté. Az adatok, a tények, a jelenségek ismertek előttünk, ezekre keresi, kutatja a feleletet orvos, jogász, bűnügyi szakértők, szociológus. És itt a nagy rejtély: mi a fiatalok körében vészesen terjedő narkománia igazi oka. Ma már az elemzések óriási mennyiségével rendelkezünk, a szerzők mindegyike a maga szemszögéből állapít meg okokat és okozatokat. Az egyöntetű válasz természetesen hiányzik, és mi sem vállalkozhatunk itt és most arra, hogy kimondjuk a szentenciát. Annál is inkább nem, mert könnyen az elfogultság vádjával illetnének, főleg akkor, amikor az igazi okot a tőkés társadalmi rendszerben rejlő anomáliák összességében találnék. Ezért idézzünk néhány nyugati lapban megjelent megállapítást. A New York Post Daily Magazin-ja ezt írja: „A narkománia a kapitalista világban egyebek között annak az éles bírálatnak egyik formája, amellyel a fiatalság az idősebb nemzedéket illeti a tőkés társadalom igazságtalanságaiért és rákfenéiért", A Le Figaro véleménye: „Állandóan lázongó ifjakat láthatunk. Csak felháborodást és megvetést éreznek a jelenlegi társadalom és intézménye! iránt”. A Stern megállapítása: „Sok ifjú folyamodik ehhez az eszközhöz (droghoz) azzal a meggyőződéssel, hogy nem élhet tovább abban a világban, amelyhez tartozik”. Nem mulaszthatom el ide nem iktatni Dávidnak, a fiatal néger írónak vádbeszédét, melyet Boldizsár Iván idéz már említett könyvében, „Látja, idejönnek (Harlem) a fehéremberek a várostól, az egyetemekről, a különféle szövetségi hivataloktól, körülnéznek és azt írják, hogy a fekete ember kábítószerrel él. De ki ismertette meg a kábítószerrel? A fehérek. Mi élői menekülnek a kábulatba? A nyomor, a megkülönböztetés, a munka- nélküliség, a hiábavaló és kilátástalan élet elől.” A kábítószer élvezetének kulcsa tehát — egyszerűbb szavakkal fogalmazva —abban a társadalmi és kulturális környezetben gyökerezik, mely a drogevőt körülveszi, amelyben mozog, s amely egyénisége kifejlődésére hat. mai várták az éjjeli szerenádot, a májusfa kitűzését; versenyeztek kap több májusfát, és kié lesz a legszebb. így volt ez Korda Györgynééknél is Tiszaiga- ron. — Hatvan esztendővel ezelőtt, mint fiatal lány, én is nagyon vártam a május elseje előtti éjszakát. Mikor meghallottam a szerenádot az ablak alatt, szépen ünneplőbe öltöztem és gyufát gyújtottam. Ez azt jelentette. hogy elfogadtam a szerenádot. Amelyik lány kedveskedni akart, az több gyufaszálat is meggyűjtott egymásután. A lepények a májusfát elültették az ablak alá és az kinn volt egy napig. hogy mindenki láthassa. Egy lány annál büszkébb volt minél több feldíszített faágat kapott. Ezen az estén a legények mentréfálták a faluban élő vénlányokat, ök a mátnsfa h°luett szúrós pallvat kavtak. — Régen hány évtől számított egy lány „vénlánynak”? — Aki 19—20 éves korában még nem ment férjhez. Egy-egy kábítószer-élvező életrajzában különböző súly- lyal, de rábukkanunk a megoldatlan szociális kérdésekre, a rossz anyagi körülményekre és feszültségekre, a társadalmi bonyodalmakra, a nyugtalanságokra, a kötetlen szabadidőre, a feltűnési viszketeg- ségre, a rendezetlen családi viszonyokra, s nem kevésbé az ifjúkori kalandvágyra. A kérdés egy másik oldala, hogy a fennálló tőkés társadalmak e visszásságai ellen a tiltakozásnak ez a megnyilvánulása helyes és megfelelő-e? Mi több: eredményre vezető-e? Semmi esetre sem. Egyéni, vagy társadalmi bajt az egyénben vagy a társadalomban mesterségesen felidézett újabb és káros jelenséggel gyógyítani nem lehet. E fiatalokat éppen a drogevés teszi képtelenné arra, hogy aktívan felléphessenek az általuk kifogásolt társadalmi jelenségekkel szemben. Sok örvendetes tényezője van annak, hogy Magyarország — és általában a szocialista országok — mentesek a kábítószerek élvezetére vezető bajoktól. Egy országos értekezleten feltett kérdésre: „,Van-e hazánkban jele a kábítószer-fogyasztásnak”, határozott nem volt a válasz. Babérjainkon azonban ne pihenjünk édes- deden szenderegve. Nem élünk a világ káros jelenségeitől teljesen izoláltan. Érnek hatások, és mérhető befolyások. Csörsz István közelmúltban megjelent regényének egyik szereplője a következőket mondja: „Mindig aiább száll a hit. Mindig fogy. Ezért kellene nekem kábítószer, engem csak az segítene ki a bajból, tudnám, az mindig hűséges hozzám, és azt nyújtja, amit én kívánok. A pia más. Nekem a pia soha nem nyújtott semmit” íme egy képzeletszülte regényfigura vágya, akit Írója talán sok-sok apró tapasztalati jelenségből gyúrt ilyenné. Éberen őrködjünk, hogy aZordKhánok, Bőrlá- búak, a Lordok és Calvado-” sok elszigetelt huligánok, hippik magyar világából elő ne bukkanjon a drogevő magyar fiatal. A vágy — szüli a tettet. Józan felnőttek: figyelem! (Vége) Összeállította: Szabó Endre Mit mond a tudós? „A szép öregség első alapszabálya a fizikai aktivitás, a gondolkodásbeli rugalmasság fenntartása és az, hogy megtaláljuk helyünket a társadalom egészében. Természetesen tilos a túlzás és a visz- szaélés, de ha valaki elutasít mindenféle aktivitást, a dolog igen veszélyessé válhat számára. A lemondás az a nagy ellenség, amellyel fel kell vennünk a harcot”. Ezt a tanácsot adja Francesco Mario Antonini, a firenzei gerontológiai intézet professzora, az Egészségügyi Világszervezet hivatalos lapja, a Santé du Monde áprilisi számában. Ez a szám, — amely az átfogó „Harmadik életkor” címet viseli, felvet néhány, az életkor meghosz- szabbításával foglalkozó kérdést. Milyen legyen az átmenet az aktív életből a pihenés időszakába? Mit tesz a kollektíva az idős emberek egészségének megóvásáért? ' KERÁMIAMÜZEUM GORKA GÉZA VERŐCEI HAZÁBAN ötven évvel ezelőtt költözött Verőcére Gorka Géza kerámikus. A mezőtúri fazekasok műhelyeiben kezdte tanulni azt a mesterséget, amelyet Kovács Margittal, Gádor Istvánnal egyetemben a művészi alkotás rangjára emelt. A neves Kossuth-díjas művész tavaly elhunyt. Alkotásait, a csaknem 1200 darabból álló hagyatékát, műhelyét és berendezését a Pest megyei múzeumok igazgatóságának adományozta. Ekkor érlelődött meg a gondolat, hogy házában kerámia múzeumot rendeznek be. A Gorka kerámiamúzeumot, amely a magyar iparművészet történetében elsőként mutatja be egy művész életművét, szombaton nyitották meg. Gorka Géza házának alagsorában állították ki a népi fazekasműhelyek néhány ólommázas kerámiáját és a művész népi hatású műveit. Négy szobát tölt be a kiváló művész életműve, az emeleti termek pedig a mai ke- rárn i kusok bemutatófóruma lesz. Uj út a G erecse-tetőhöz Átadták rendeltetésének Tatabányán a Gerecse-hegy- ség tétjén emelkedő Turul emlékműhöz vezető új utat. A közismert és kedvelt kirándulóhelyet eddig csak fárasztó, meredek és sziklás ösvényeken lehetett megközelíteni. Az új, 2,5 kilométer hosszú, 6 méter széles úton viszont gyalogosan és gépkocsikkal is kényelmesen fel lehet jutni a hegytetőre. Hasonló a visegrádi Fellegvárhoz vezető úthoz. A bitumenes panoráma kiránduló út az M—1-es autó- útról ágazik le Tatabánya alsógallai szakaszán. Hetven éves a portások zeneiskolája Hetvenedik születésnapját ünnepli a postások Erkel Ferenc zeneiskolája. Ebből az alkalomból május 6-án szombaton 17 órai kezdettel ünnepi hangversenyt rendeznek a postás Művelődési Központ dísztermében. A postások zeneiskoláját 1902-ben alapították, és a felszabadulás előtt az iskolában olyan neves művészek tanítottak mint Temesváry János, Ország Tivadar és Seervánszky Péter. Jelenleg az Erkel Ferenc zeneiskolában háromszáz növendék tanul, 24 tanár irányításával. Orszáeros egyetemi zenei fesztivál Keszthelyen, a Helikon ünnepségek hagyományai szerint, szombaton megnyitották a két évenként sorra kerülő országos egyetemi zenei fesztivált. A balatonparti városban 29 magyar felsőoktatási intézmény zenekarai, — kamaraegyütteseti és kórusai találkoztak. A három napos programban részt vesznek a szomszédos testvérországok egyetemeinek és főiskoláinak; a haliéi, a drezdai, a krakkói, a krasznodári, az ogyesszai, a nyitrai és varsói felsőoktatási tanintézmények képviselői is. A Helikon ünnepségek országos egyetemi zenei fesztiváljának megnyitóját szombat délután a keszthelyi városi színházban tartottákEzekben a napokban szerte az országban megrendezik a magyar nyelv hetét. Ma már mindenki természetesnek tartja, hogy a magyar nyelvi ismeretterjesztés, az igényes anyanyelvi műveltségért az értelmes nyelvhasználatért vállalt nyelvművelő munka kilépett az iskola falai közül és a szűk szakmai körből. Azt is jól megtanultuk, hogy a kulturált nyelvhasználat, a nyelvi öntudat, a mély anyanyelvi műveltség a személyiségnek is jellemzője, illetőleg a személyiségformálás fontos eszköze. A nyelv- és beszédművelés ma már nem egyszerűen csak iskolai feladat, több annál: közéletünk nyelvhasználatának, formálásának is fontos módja. Üjabban elsősorban azt kell előtérbe állítanunk, hogy az anyanyelvi műveltség, a nyelvi öntudat az általános és a szakmai műveltségnek is előfeltétele és alapja. Sajnos, ma igen nagy a szakadék az egyéni nyelvhasználat és a közéleti nyelvhasználat között. A közéletben ugyanis túlságosan elsze- mélytelenített, feleslegesen elhivatalosított nyelven fogalmazunk és beszélünk. Egyéni nyelvhasználatunkat jellemző sajátság. hogy szegényes a szókincsünk, nem változatos, nem árnyalt a mondatszerkesztésünk, elszaporodtak az úgynevezett stílustalan szavak, sőt a durva, trágár nyelvi formák is. Felelősek vagyunk az ifjúság nyelvéért is. A nyelvi Vízszintes: l. Schiller írja a „Teli Vilmos”-ban (zárt» betűk: L> G, É, R, K). 13. Leszboszi költő a 7. és 8. század határán. 14. ...Sámuel (magyar király). 15. Testrész (névelővel). 16. Hódprém. 17. Darabokra zúzza. 18. Római 49 és 1000. 19. Azonos mássalhangzók. 21. A gáz német neve. 22. ...de France (nagy francia kerékpáros körverseny). 23. A sült mellé tálalják. 24. Bicskája. 26. Ereinkben kering. 28. Saját kezével. 30. Rámázni. 34. Forró lében puhul. 35. Rákospalotához tartozó település, itt van Budapest ivóvízszükségleteinek egyik forrása. 36. Hat lábnak megfelelő hosszmérték. 37. Főnöke. 38. Azonban, csakhogy. 40. LME. 42. A „János vitéz” egyik alakja. 44. A Pireneusok legmagasabb csúcsa. 45. Megszólítás. 47. Alacsony szám. 49. Becézett Ilona. 51. NLP 25. A képzelhető legnagyobb mértékben. 54. A holland forint. 56. Fiatal sertés. 57. Tengeri emlősállat. 59. A vadászat istennője. Függőleges: 1. Seneca római filozófus és drámaíró, Nero császár nevelőie mondotta (zárt betűk: A Z. A. I. N). 2. Ocskay is ez volt. 3. Ütem. 4. A betűk Lédája. 5. ÁTamszövetség. 6. Képző. -ve párja. 7. Petőfi Sándor egyik költem én vének címe. 8. Azonos magánhanpzók. 9. Az USA egyik egyeteme. 10. Folyadékot tölt. 11. Fojtott, rekedtes, tiszteletlenségről, cinizmusról le kell szoktatnunk őket. A felnőtteket pedig a gondolkozás, a beszéd és az írás fegyelmére kell nevelnünk. Nyelvtani hibákat ma már mind kevesebben vétenek. De még nagyon rabjai vagyunk a nyelvi bonyolultságnak, s nehezen szabadulunk a nyelvi kliséktől, az agyonhasznált, elkoptatott nyelvi formáktól. Nyelvművelő feladatnak kell tekintenünk azt is, hogy szűnjék meg a kettősség, a szakadék az egyéni nyelv- használat és a közéleti nyelvhasználat között. Azt már felismertük, hogy a szocialista demokrácia szerves része a megfelelő információ is. Arról azonban még mindig megfeledkezünk, hogy ezeket a fontos információkat minden beszéóhelyzetben közérthetően kell közölnünk, A túlságosan elszemélytele- nített és a feleslegesen szak- szerűsített közéleti nyelv ellen kell felvennünk a harcot A magyar nyelv hete alkalmából elhangzó előadásokban nem véletlenül ezek a nyelvművelő feladatok kerülnek előtérbe. Bár örömmel számolunk be a nyelvművelő munka jó eredményeiről, ugyanakkor továbbra is nagy felelősséggel kell feltárnunk a hibákat. A végső cél: rá kell nevelnünk minden magyar embert a szép magyar beszéd tiszteletére, a világos, a közérthető fogalmazásra, szóban és írásban egyaránt Dr. Bakos József szenvedő hang kibocsátása. 12. Régi váltópénz. 19. Erőszakosan sürgetni. 20. Kutattat utána. 25. Titokban figyeltet. 27. Halk zaj, névelővel. 29. Község Heves megyében. 3». A létra, lépcső része (fordítva). 31. Rozáli egynemű betűi. 32. Mez betűi, keverve. 33. Cselekvést jelentő beszédrész. 34. Borit, takar. 39. Az asztalos szerszáma (névelővel). 41. Szovjet fizikus. Neve a modem elméleti fizika terén végzett vizsgálatai által vált Ismertté. 43. Könnyen gyúrható, formálható anyag. 46. Az USA első űrhajósa. 48. Község Vas megyében. 50. Az antilopok egyik faja. 53. A disznó hímje. 55. Római 5i és 50. 57. Kettős betű. 58. Tantál vegyjele. Beküldendő: a vízszintes 1. éa függőleges í. számú sorok megfejtése május 4-ig. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Semmelweis, Korányi, Lenhossék. Bene. Hőgyes, Kromoecher. Bókay. Schöof-Me- rei, Balassa, Markusovszky. — Könyvet nyert: Kozma Józsefnő Szolnok. — (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGVET NÉPLAP REJTYÉNVSZEL VÉNYÉ, 1972. április 30, Május fa pántlikával KÉRÉSZT REJ TVENY Két klasszikus A magyar nyelv hete
