Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-22 / 94. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. április 22. Kokain — Ópium — Morfium — Heroin — Hasis Mákony-Mámor- Gyilkosság O Az „áru" sértetlenül megérkezik A nyers ópium megérke­zett Marséi lle-be. Egy fény­űző lakásban ketten fogad­ták Levoinient: az alvilág egyik feje, Benucci Domi­nique és Trigano, mint egy félős kisfiú. — Ön nagyon ügyes; fia­talember — szólt Benucei — de Marseille az ön útjának csak a fele. Lehetőséget adok magának, hogy foly­tassa az útját az Egyesült Államokba. Magától függ, elfogadja-e? Évek óta erre a percre várt Levoihien. Karrier előtt állt... Benucci ezután közölte Levoiniennel, hogy Ameri­kában új pénzbeszedőre van szüksége; olyan emberre, aki összegyűjti a pénzt az amerikai heroinvásárlóktól. Ugyanis a Marseille-ben elkészített heroint a kana­dai maffia egyik főnöke ve­szi át, innen viszik át az USA-ba, de a kifizetés New Yorkban történik. Megálla­podtak: a behajtott összeg 2,5 százaléka Levoiniené. Segítőtársaként magával vi­heti Triganót... Azonban az nyer, aki mer. Levoinien bátor ajánlatot tett Benuccinak. Úgy vélte, hogy a pénz összegyűjtése mellett, amit Benucci megbízásából végez, maga is foglalkozhatna he­roinárusítással. Ebben az esetben külön megállapodást kötnek, a neyreséget pedig osztják. Mert: a Törökor­szágból hozott, fél tonna nyers ópium költségének fé­lét Levoinien saját pénzé­ből fizette ki Isztambulban Baykalnak, a további kiadá­sok Benuccit terhelik. Esze­rint az áru fele Levoiniené, fele Benuccié. A nyert tiszta heroin fele is két részre oszlik. Mert ellenkező eset­ben Levoinien része is át­megy Benuccio tulajdoná­ba. De ha már Amerikába utazik, saját részét megpró­bálja saját maga eladni, s mivel New Yorkban a he­roin drágább, mint Marse­ille-ben, többet kapna érte, mint amit Benuccio fizetne. Benuccio először elképedt a javaslatra. — És kinek fogja eladni New Yorkban a heroint? — kérdezte. Levoinien észnél volt: — Akit ön ajánl — vála­szolta, s ez a válasz meg­nyugtatta Benuccit. — Ez igen fontos, mert tudod, hogy mi történik azokkal, akik önállósítják magukat, És: mennyit íogsz^ fizetni azért a biztos ve­vőért: akit én ajánlok ne­ked? A döntés a főnök szájából így hangzott: — Hát akkor semmi aka­dálya, hogy Amerikában magad add el a heroinrésze­det. Megegyeztek affelől is, hogy egy Simeában hogyan helyezik el a heroint. A találkozás végén kiala­kult a további program is. Trigano Amerikába utazik egy biztonságos lakás bére­léséért. Levoinien Genfben találkozik Baykallal, átadja neki a Karavan-bárban megcsonkított pénzjegy da­rabját és kifizeti a fél ton­na ópium Benuccira eső ré­szét. ' ........ Négynapi türelmes és gondos munka során az 50 kiló nyers ópiumból 16 kiló heroin készült. A vegyész, aki a titkos laboratóriumot vezette — bár jövedelmének nagy részét a laboratórium korszerűsítésére fordította havonta mintegy 36 000 dol­lárra tett szert. ☆ Elérkezett a szállítás nap­ja. Két fontos dolog várt i Levoinienre: elkészíteni a Simcát az útra és egy tár­sat szerezni. így ismerkedett meg egy egyetemi hallgató­val. Toros Malikkal, akinek már a hajójegye meg volt. A hajó Le Havre-ból indult. Levoinien megkérdezte a diákot: nem akarna-e köhy- nyen pénzt keresni? Egyet­len dolga, hogy New York­ban a hajóról átvegyen egy új gépkocsit. Malik ezért 200 dolcsit kap. Az ebéd alatt Benucci új védenceként mutatta be Le­voinient Bianinak. Nyomban felajánlotta. hogy ezután Levoinien látja el a New York-i fiókot heroinnal, mégpedig azzal a minőségű­vel, aminek ára kilogram­monként 12 500 dollár. Bia­ninak tetszett az üzlet, mert nem kellő tisztaságú heroinért is gyakran kellett montreáli ügynököknek kilónként 16 000—18 000 dollárt is fi­zetnie. ■# Levoinien ott állt a par­ton, hogy saját szemével lássa, amikor Toros Malik és a Simca kihajózik a Le Havre-i kikötőből. Ö repü­lőgépre ült. A New York-i repülőtéren Trigano várta. A New York-i kikötőben a hajót váró tömeg között mindketten ott voltak. Min­den a terv szerint zajlott le. Trigano megkereste Malikot, a Simca átesett a vámvizs­gálaton. Malik megkapta a 200 dollárt. Összeállította: Szabó Endre Következik: A felelőtlenség teteje (Folytatjuk) Fejlesztési irányelvek az építőiparban Az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium miniszteri értekezlete jóváhagyta az építőipari szervezetek fej­lesztésének irányelveit. Az ÉVM építőipari vállalatai a IV. ötéves terv végére — az előirányzat szerint — az évi átlagos termelési volumenü­ket 1200—1500 millió forint­ra emelik. A termelés gyors fejlődése, az építéstechnoló­gia korszerűsítése és a gaz­dálkodásban bekövetkezett változások indokolják, hogy a vállalatok belső szervezeti felépítése, struktúrája is iga­zodjon a módosult körülmé­nyekhez. Az építésgazdasági és szervezési intézet — a minisztérium megbízására — tíz kijelölt vállalat szer­vezeti felépítésének változá­sáról készített részletes fel­mérést, majd ennek széles körű vitája után kidolgozták az építőipari szervezetek fej­lesztésének legfontosabb irányelveit. Az irányelvek rámutatnak arra, hogy a vállalatok szer­vezetének és működésének fejlesztésénél elsősorban a gazdasági környezet változá­sait, — hagyományost fel­váltó korszerű technológiá­kat s a vállalatok növeke­dési ütemét kell figyelembe venni. A belső irányítási rendszer fejlesztésének a ter- rrelés koncentrálásának fon­tos feltétele, hogy a vállala­tok többségénél a jelenlegi­nél nagyobb építés- és fő­építésvezetőségeket alakítsa­nak ki. Ezekből műszaki, termelő és gazdálkodó egy­ségeket kell létrehozni, ame­lyek a korábbinál jóval na­gyobb önállósággal rendel­keznek, s ennélfogva foko­zottabban érdekeltek a gaz­dálkodás javításában, az eredmények növelésében. Korszerű technológiát alkal­mazó közepes és nagyválla­latoknál létre keíl hozni a műszaki1 ellenőrzés önálló vállalati szervezetét és a ter­melőegységekben működő szakmai hálózatot is. A minisztérium valameny- nyi vállalatának elküldi a szervezet fejlesztésének irányelveit. Kecskére a káposztát A csaló mérnök - Ismerősünk a Kék fényből Öt napot fizet Az idén harmadszor ren­dezi meg az IBUSZ a Ba- laton-part és a Velencei-tó touring hoteljeiben kedvez­ményes üdülési akcióját, Az „Öt napot fizet, hét napot üdül” akcióra jelentkezők egy hetet tölthetenek a sió­foki, illetve balatonföldvári motelekben, a zamárdi, ba- latonmáriafürdői, Foki-hegyi és szántód! touring hotelek­ben, Siófokon, a Napfény, a Hungária, A Lídó, a Balaton' és a Vénusz Szállókban, il­letve az agárdi Touring Szállóban. Az idei touring akcióra több mint 20 ezer bel- és külföldi turistát várnak. El­sősorban a belföldi turizmus fejlesztésére gondoltak, ar­ra, hogy ne csak az elő, ha­nem a főszezonban is élvez­hessenek üdülési kedvez- rr ényt a nyaralók. Ezért csaknem egy hónappal meg­hosszabbították a kedvezmé­nyes touring akciót. Míg ko­rábban az előszezon május 15-én kezdődött és június 10-én, ért véget, most a ked­vezményes üdülésre július 8-ig van lehetőség. Bár jú­nius 10-én a tóparton is ér­vénybe lépnek a főszezoni árak, az „Ötöt fizet, hét na­pig üdül” akció továbbra is érvényes. így június 10-e és július 8. között, az üdülési főidényben a kedvezményt élvezők előszezoni áron tölt­hetnek egy hetet a tóparton. Vékony, alacsony 50 év körüli férfi, nyakkendő és cipőfűző nélkül ismét a szol­noki rendőrségen. Éppúgy, mint 1970. októberében, ami­kor Till Gyula nevét, fény­képét bűnlajstromával együtt a tévéből, .az újságokból az egész ország megismerte. — Most mit kíván tudni? Hogy miért vagyok megint itt? — ellenséges hangon mondta. — Ha egyszer va­laki nagyon „belemerül”, nem szabadul többet. A mo­csár visszahúz. Szemmel láthatóan ideges volt. (Az ő helyében per szí mások is híján lennének a nyugalomnak.) Valójában többet szeretnék megtudni annál, miért került ismét a rendőrségi fogdába a mér­nöki doplomával rendelkező férfi. Különös házasság — Az a nő volt az oka mindennek. A jó állásomat is miatta, az ő rossz híre mi­att kellett otthagynom — kezdte indulatosan, de ke­vésbé meggyőzően. Till Gyula ugyanis 1969- ben, amikor majd 30 évi tá­voliét után elektromérnöki diplomával a zsebében Nyu- gat-Németországból vissza­tért, pár hónap múlva már a miskolci Finommechanikai Vállalatnál dolgozott, mint tervezőmérnök. Szerinte ezt az állást kellett otthagyni alig félév után újdonsült élettársa miatt. Holott, he­tekkel később, április 21-én az anyakönyvvezetö előtt ugyanannak a nőnek örök hűséget esküdött. Amíg együtt éltek, amerre csak a fekete vonat vitte őket, ott ideig-óráig a hiszé­kenység vámszedői voltak. Till nem bujkált, csak kóborolt. Nem használt ál­nevet, minden rászedett em­bernek bemutatkozott. A többiről már hallottunk: rendőrségi bejelentések — körözés — elfogatóparancs — Kék fény (amit Tihany környékén egy kis faluban a nyitott ablakon keresztül maga is végignézett) — rend­őrség — bíróság. Húszrend­beli csalásért kétévi börtön­re ítélték. 1972. januárjában 16 hónap után feltételesen szabadult. A szolnoki rend­őrkapitányságon kellett je­lentkeznie. — Fűt-fát ígért akkor. Azt mondta, jó útra kíván térni. — ...mondtam... — És? — Segítettek, hogy kép­zettségemnek megfelelő mun­kát kapjak. A Beton- és Vas­betonipari Művek szolnoki gyáregységében január 18-tól beosztott mérnökként dolgoz­tam. Amikor megkaptam a gödöllői kiküldetést és a vál­lalat bélyegzőjét, eszembe se jutott, hogy meglépjek. Az 500 szinkron-motort, amiért Gödöllőre küldtek, megvet­tem. Pesten betettem a cso­magmegőrzőbe. Aztán Saió- szentpéterre utaztam a szü­léimhez. Nem adtak pénzt. Egykori börtöntársamat is felkerestem Dunakeszin, de hiába. Pénzt pedig szerezni kellett. Ezért vettem a válla­lati bélyegzővel két televí­zió* és egy magnót. A tévék­kel egy másik börtön társam­hoz Budafokra taxiztam, a magnóval pedig a bizomá­nyiba. Onnan vissza a té­vékért. — Miből taxizott? — Egy vasam sem volt. A taxiszámlát lepecsételtem, aláírtam, a sofőr meg elfo­gadta. A budafoki fickó vi­szont csúnyán átvágott. Ér­tesítette a rendőrséget. — És újból ott, ahol két évvel ezelőtt abbahagyta. Most mi volt a szisztéma? — Albérletkeresés ürügyén kopogtattam be itt is, ott is. Befogadtak. kölcsönadtak. Dorogon, Tokodon, Csolno- kon, Esztergomban. Nagyló- con. Recsken, Balassagyar­maton és Gyöngyösön. Hálá­ból 4 ezer forintos állásokat ígértem. Fő a bizalom ? Ennyivel intézte el a be- tonelemgyárnak okozott pluszkiadást is, amit a tv­kért, magnóért, s a taxi­számlákért ki kellett fizetni. Ennyibe került a gyárnak az elhamarkodott és talán kicsit eltúlzott előlegezett bi­zalom. Félreértés ne essék, nem azt tesszük szóvá, hogy munkát kapott, lehetőséget, hogy a társadalom életébe beilleszkedjen, hogy munká­jával bizonyítson. Kéthetes munkaviszony után vállalati bélyegzővel egyedül útra bo­csátani azt az embert, aki nem másért, mint 21 rend­beli csalásért került a rács mögé. felelőtlenség! Azt hi­szem Till úr sem vette volna zokon, ha az első hetekben főnökei valamivel bizalmat­lanabbak vele szemben. K. K. Új vasérctelep Űjabb ércforrást kap a Szovjetunió egyik legnagyobb vasgyára, a magnyitogorszki kombinát az Uraiban. A vá­rostól nem messze, a Malij Kujbasz hegyben óriási vas­érctelepet fedeztek fel, amelynek érckincsét több tízmillió tonnára becsülik. Már megkezdődött a bánya felszerelése és év végén meg­kezdődik a termelés. Elké­szült a magasfeszült­ségű távvezeték, és épül a bányához vezető szárnyva­sút is. Svájcban (Valais kanton­ban) megnyitották a 8 500 négyzetméter eladótérrel rendelkező „Centre Com­mercial Monthey”-t. A léte­sítményben szupermarketet, cipőboltot, ruhaüzletet, vegy- tisztítót, bankfiókot, állat­kereskedést, fodrászszalont és önkiszolgáló éttermet lé­tesítettek. A 800 gépkocsit befogadó parkolóhely ingye­nesen vehető igénybe. Csővezetékes szállítás A csővezetékes szállítás ugrásszerűen fejlődik, hiszen ez a szállítási mód folyama­tos, nem kell hozzá vasu­tat, utat építeni, nincs szük­ség hajókra, vasúti kocsik­ra, gépjárművekre, göngyö­legre, nem jár be- és kira­mely egyébként az áramlási sebességtől és az átmérőtől függ. Az előbbi rendszerint adott, az utóbbi a csőgyár­tás technológiai felkészült­ségétől függ. Az NSZK-beli Hoesch gyár nagy átmérőjű csövek vi­kodással, fenntartása vi­szonylag olcsó, munkaerő­szükséglete elenyészően cse­kély. Az viszont tény, hogy a csőtávvezeték megépítése te­temes összegbe kerül. S ha már egyszer meg kell épí­teni egy vezetéket, nem mindegy, hogy mennyi lesz a szállítási teljesítménye, 5AO.H lágszerte ismert előállítója. Újabban „szuperméretű”, 2500 mm névleges átmérőjű acélcsöveket is gyárt, még­pedig folyamatos technoló­giával, csavarvonal mentén hegesztett kivitelben, 13— 23 mm-es falvastagsággaL A méreteket képünk is ér­zékelteti. Űj’ mederben a Csu és az Irtis A központi Tien-San hegységben eredő kirgíziai Csu folyót új mederbe te­relték: egy hétkilométeres csatornába, melyet a kavics­hordalékkal belepett, úgyne­vezett beomlási övezetben építettek. Nyaranta eddig mintegy negyedmilliárd köb­méter víz tűnt el ott. A csa­torna révén lehetővé válik mintegy 40 000 hektár szán­tóföld öntözése Kirgizia észa­ki részén és a vele szomszé­dos Kazahsztánban. Új meder-elágazásba öm­lik az Irtis folyó vize is: be­fejeződött a majdnem 500 kilométer hosszúságú Irtis— Karaganda csatorna építése. Most Szibériának ez az egyik legnagyobb folyója látja el Kazahsztán vízben szűkölkö­dő sztyeppés területeit. A csatornába másodpercenként 75 köbméter víz ömlik az Irtisből; ennek nagy jelen­tősége van a vidék gyorsan fejlődő ipara, Temirtau vá­ros fémfeldolgozó kombinát­jai és Karaganda bányái számára. Az Irtis vize a köz­társaság száraz földjeit is öntözi. India úthálózata Az ázsiai országok közül a leghosszabb jólkiépített országos főútvonalhálózata Indiának van: teljes hosz- szában kb. 15.000 mérföld. India függetlenségének két évtizede óta 2.570 millió rú­piát költött útépítésre. 1947- ben kezdte el India a köz­lekedési útvonalak kiépíté­sét, mert rendkívül fontos volt, hogy az ország hatal­mas távolságra lévő terüle­tei között kapcsolatot léte­sítsen. 1956-ban külön tör­vényt szavaztak meg az or­szágos főútvonalnak mi­nősített utak továbbépítésé­re, megjavítására és a hi­ányzó részek pótlására. Vol­tak ugyanis területek ország­utak nélkül, hiányoztak a folyók felett átvezető hidak, nem is szólva arról, hogy többezer mérföldes útszaka­szok minőségileg sem felel­tek meg a követelmények­nek. Az úthálózat teljessé téte­léhez 240 nagyobb híd szük­séges és 12.000 mérfödnyi szakasz megjavítása. Mint­egy 15.000 mérföld hosszúsá­gú főútvonalat ki kell szé­lesíteni, hogy a forgalom kétirányú lehessen, 5000 mérföldön ez már meg is valósult. Hab-talp A weissenfeldi „Béke Zászlója” nevű cipőkombi­nátban egy új, az NDK ci­pőiparában eddig ismeret­len eljárást próbálnak ki: a bőrcipőket poliuretánhabból készült talppal látják el. Az újfajta cipők igen tartósak, a talp hajlékony; a lábbeli­nek csak fele annyi a sú­lya, mint a pvc-, vagy gu­mitalpú cipőknek. Kereskedelmi létesítmény

Next

/
Thumbnails
Contents