Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-22 / 94. szám
1972. április 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Jelen és jövő Város lesz-e Martfű és Tiszaföldvár? Martfű és Tiszaföldvár községek várossá nyilvánításának feltételeit és lehetőségeit három szempontból tárgyaljuk: Martfű és Tiszaföldvár jövőbeni gazdasági növekedésének feltételei és lehetőségei; a várossá nyilvánítás általános érvényű feltételei és követelményei; Martfű és Tiszaföldvár várossá fejlesztésének konkrét kérdései. A gazdasági növekedés feltételei és lehetőségei Martfű létrejöttét és fejlődését a cipőgyár telepítésének, állandó fejlesztésének és bővítésének köszönheti. Tiszaföldvár korábban jellegzetes alföldi agrártelepülésként — parasztvárosként — fejlődött. Az elmúlt évtizedekben Tiszaföldvár fejlődésére két körülmény hatott, illetőleg hat napjainkban is jelentős mértékben. — Nagyrészt a cipőgyár létrej ötté, másrészt a mezőgazdasági termelés szocialista átszervezése által kiváltott változások. A cipőgyár hatása elsősorban a munkaerővonzásban jelentkezik: ez a körülmény ismét kettős szempontból befolyásolja a település fejlődését. A mező- gazdaságból felszabaduló munkaerő, a munkaképes korba lépő fiatalok, valamint a munkát vállaló nők számára a gyár helyben — illetve néhány kilométerre távolabb fekvő másik községben — biztosít munkaalkalmat. A cipőgyár szívóhatására a közel-távoli környék más településeiből munkát kereső és bevándorló népesség egy része — különböző oknál fogva — Tiszaföldvárt választja lakóhelyéül. Tiszaföldvár közelmúlt- báni fejlődésére ható másik jelentős tényező a mezőgazdaság szocialista átszervezése által kiváltott változások voltak. Ennek hatása sokoldalúan jelentkezik a község életében, mint például a foglalkoztatási struktúra további átalakulása az ipar és a tercier ágazatok javára, a lakosság életmódjának átalakulási folyamata, a település beépítési jellegének változása stb. A két község jövőbeni gazdasági növekedésének feltételeit és lehetőségeit egyrészt belső, másrészt külső tényezők szabják meg. Véget ért az extenzív fejlesztés időszaka A belső feltételek és lehetőségek mérlegelésénél a két község gazdasági struktúrájából annak mára elért fejlettségi színvonalából indulhatunk ki. Melyek ennek a struktúrának a meghatározó elemei ? A cipőgyár extenzív — újabb és .újabb munkaerő bevonására támaszkodó — fejlesztésének időszaka lejárt. A munkaerőforrás lehetőségei szűkösek nemcsak Martfűn és Tiszaföldváron, hanem a közel-távoli környékről való bevándorlás lehetőségeit illetően is. A gyár jövőbeni fejlődésének útja a gyártmány- és gyártásfejlesztés. A gyár intenzív jellegű fejlődése, illetve fejlesztése lényegében a település jövőbeni sorsának alakulását is eldönti. A két községben levő egyéb ipari szervezetek az ipar helyi struktúráját jelentősen nem befolyásolják. Fejlődés elsősorban azoknál az ipari szervezeteknél várható nagyobb mértékben, ahol az ipari termelő jellegű tevékenység szolgáltatással párosul (a vegyesipari és az építőipari termelőszövetkezeteknél) és a lakosság életkörülményeinek, életfeltételeinek jobbá- tételét közvetlenül elősegíti. BefolYásolja a munkaerő mérleget A mezőgazdaság jövőbeni fejlődésének várható hatása nagyobb súllyal és jelentőséggel Tiszaföldvár község életében jelentkezik. Martfűnél, kisebb igazgatási területénél fogva, a mezőgazdasági termelés a község életében jelentős szerepet a jövőben sem tölt be. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának jelentős csökkenésével a jövőben — több oknál fogva — nem számolhatunk. Az elöregedési folyamat a munkaerő pótlását igényli, a mezőgazdasági üzemek a telepített kultúrák szélesebbkörű elterjesztését és az állattenyésztés fejlesztését tervezik, a melléküzemági tevékenység bővítésének számos lehetősége áll fenn. (Folytatjuk) Dr. Kőszcgfalvi György Húszéves a megyei statisztikai igazgatóság Kitüntetések, jutalmak a jubileum alkalmából A Központi Statisztikai Hivatal Szolnok megyei dolgozói tegnap tartották a megyei igazgatóság megalakulásának 20. évfordulóján rendezett ünnepségüket, amelyen a meghívottak között volt Tóth János, a megyei pártbizottság titkára és Soós István, a megyei tanács elnökhelyettese. Mindketten köszöntötték a megyei vezetés nevében az ünnepeiteket. Mint Tóth János hangsúlyozta, a jól végzett munka érzésével — annak kimagasló eredményeivel — tekinthetik át a húszéves fejlődést. „Büszkék vagyunk arra, hogy az igazgatóságnak rangja, szakmai tekintélye van a KSH országos szervezetében. Sok jó tanulmánnyal járultak hozzá a megyei döntések előkészítéséhez, a tervek megalapozásához. örülünk, hogy sokat tesznek a különféle szakmai fórumokon is szellemi életünk fejlesztéséért” — hangoztatta egyebek közt a megyei pártbizottság titkára. A jubileum alkalmából dr. Lukács Pál, a megyei igazgatóság vezetője mondott ünnepi beszédet. Arra kértük, összegezze lajpunk olvasóinak az elért fejlődést, és hogy ezáltal az igazgatóságnak milyen szerepe van megyénk gazdasági és társadalmi haladásának elősegítésében. — A területi statisztikai munka 1950-ben kezdődött meg hazánkban. Eleinte a tanácsok terv-statisztikai osztályainál indult meg ez a tevékenység, de csak a tanácsi irányítású területekre korlátozódott. 1952. április 1-én önállósultak megyénként a statisztikai igazgatóságok, amelyek a járásokban és városokban felügyelőségeket hoztak létre. Azért, hogy az egész megye gazdasági, kulturális és szociális helyzetét átfogóan kísérjék figyelemmel az adatok birtokában. Nem sok idő múltán ez a feladatkör az élet társadalmilag fontos, valamennyi területére kiterjedt, s így van ez ma is. Ahhoz, hogy minden esetben megbízható, pontos adatszolgáltatást kapjunk, szakmailag képeznünk, segítenünk kellett az erre hivatott embereket, s bizony nagyon sok értetlenséggel is meg kellett küzdenünk. 1955-től közgazdasági elemzéseket is végeznünk kellett, kell napjainkban és a jövőben úgyszintén. Éppen e területen értük el a legnagyobb fejlődést, melyet alapvetően befolyásolt a gazdaságirányítás reformja. Ez sokrétű követelményeket támasztott munkánk iránt. Elsősorban a területfejlesztés kérdéseire kellett összpontosítanunk figyelmünket, hogy minél teljesebb adatszolgáltatást biztosítsunk — az ösz- szefüggések elemző feltárásával — a megyei vezetés számára. Rendkívül megnőtt az érdeklődés is e munkánk iránt. Megsokasodtak a különféle tájékoztatást szolgáló kiadványaink, amelyek az érdekeltek körében — hogy úgy mondjam — igen kapósak. Negyedévenként rendszeres közgazdasági elemzéseket adunk a megyei vezetésnek, emellett külön témafeldolgozásokat is készítünk. Ilyen például a megye gyenge adottságú településeinek főbb jellemzőiről, a megye lakosságának életkörülményeiről, hét városunk vonzási hatásairól folytatott témavizsgálatunk, de jóval többet is említhetnék. Ezeknek is az a legfontosabb rendeltetésük, hogy — az időszerűség követelményei szerint — a megye gazdaságpolitikai, területfejlesztési céljainak megvalósításához kapcsolódjanak, azt segítsék elő a statisztikai helyzetelemzés sajátos eszközeivel. Igazgatóságunkon jó tíz esztendeje dolgozunk könyvelőgépekkel, amelyek már „kiöregedtek”. Nagy hasznunkra. 1970-től elektronikus számítóegységünk is van, amelyhez önálló adatfeldolgozási osztállyal gyarapodtunk szervezetileg. Most összesen 63 állandó dolgozónk van, s az átlagéletkoruk mindössze 32 év. Több mint ötödrészük végzett egyetemét és főiskolát, és mindenkinek a beosztásához szükséges statisztikai képesítése van. Dolgozóink húsz év alatt nyolc kormánykitüntetést és — a KSH elnökétől — 7 kiváló dolgozó kitüntetést kaptak. Négyen, akik húsz éve végeznek statisztikai munkát, most jubileumi aranygyűrűt kaptak elismerésül — mondotta lapunknak adott nyilatkozatában dr. Lukács Pál. A tegnapi ünnepségen Bá- nyai János, a közalkalmazottak szakszervezete megyei bizottságának titkára is köszöntötte az igazgatóság dolgozóit, akik közül kettőnek oklevelet és jutalmat adott át abból az alkalomból, hogy 25 esztendeje tagjai a szak- szervezetnek. M. I. Készülnek a legújabb típusú szifonok a jászberényi Hűtőgépgyárban. Tizenhatezer munkás képviseletében A MbDOSZ megyei küldöttértekezlete Szolnokon Megyénk legnagyobb szakmai szakszervezete, a ME- DOSZ, megyei küldöttértekezletet tartott tegnap Szolnokon, a MEZŐGÉP Vállalatnál. Ötvennégy állami mezőgazdasági vállalat, üzem több mint 16 ezer szakszervezeti tagjának hetvennyolc küldötte elemezte, hogyan munkálkodnak, hogyan élnek a megye mezőgazdasági munkásai. Az eseményen ott volt többek között Árvái István, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára is. Kátai Mária, a MEDOSZ megyebizottságának titkára azzal kezdte beszámolóját: fennállásuk óta 1971-ben termeltek legtöbbet a megye mezőgazdasági vállalatai. Az állami gazdaságok például több mint 1.2 milliárd forint termelési értéket állítottak elő. A mezőgazdasági üzemek munkáskollektíváinak szorgalmát bizonyítja, hogy éppen ezekben a napokban avatják kiváló vállalattá a Középtiszai Állami Gazdaságot, kiváló intézetté a Karcagi Talajművelési Kutatóintézetet. A Héki Állami Gazdaság és a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság pedig a Szocialista Munka Vállalata címet nyerte el. Szólt arról is Kátai Mária, hogyan javulnak a munka- körülmények. A vízügyi és a MEZŐGÉP vállalatok áttértek a 44 órás munkahétre. 1971-ben lassult a megyében az átlagkeresetek emelkedésének üteme. Az állami gazdaságokban 27,3, az erdő- gazdaságban 23,8, a MEZŐGÉP vállalatoknál 25,5, a vízügyi vállalatoknál 32 ezer forint volt 1971-ben az évi átlagkereset. A megye állami mezőgazda- sági üzemeiben 458 szocialista brigád dolgozik, ötezerhárom- száz taggal, 200 brigád ezer- kilencszáz tagja pedig e címet szeretné megszerezni. Az üzemek szociálpolitikájáról említette meg Kátai Mária, i hogy jelenleg a nehéz fizi-' kai munka gépesítése még csak 40—50 százalékos, de 1975-re 75—80 százalékra gépesítik e munkafolyamatokat a megyében. A MEDOSZ nem tartja megfelelőnek a munkásellátást és az üzemegészségügyi feltételeket, a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban és lassú a fejlődés a megye tizenegy állami gazdaságában is. A múlt évben 897 felnőtt, 221 gyermek részesült szakszervezeti, 1143 felnőtt és 421 gyermek pedig vállalati üdültetésben a mező- gazdasági üzemekből. Az üdülésben résztvevők közül azonban nagyon alacsony, mindössze 43 százalék volt a munkás. Egyáltalán nem megnyugtató a mezőgazdasági munkások közművelésének helyzete sem. Amíg 1970-ben 15 önálló és 9 letéti könyvtár volt az üzemekben, most az előbbiből 3, az utóbbiból 17 van. Az állami gazdaságokban három év alatt 15 ezerről 6 ezerre csökkent a kölcsönzött könyvek száma. A megyei küldöttértekezlet vitájában felszólalók is arra figyelmeztettek, a szakszervezetnek az eddiginél többet kell tennie a munkások élet- és munkakörülményei javításáért. A megyei küldöttértekezleten adták át Kővári Fe- rencnének, a Héki Állami Gazdaság szb-titkárának és Nagy Lajosnak, a Tiszasülví Állami Gazdaság dolgozójának a „Szakszervezeti Munkáért” kitüntetés ezüst fokozatát. Többen oklevelet és pénzjutalmat kaptak, tizenöt, tízéves szakszervezeti tevékenységükért. B. L. A kisiparosság helyzetéről tárgyaltak A megyei tanács vb januári ülésén tárgyalta a magánkisipar helyzetét, tevékenységét és szerepét. Határozat született <a szakigazgatási szervek kisiparosokkal kapcsolatos tevékenységének továbbfejlesztésére, magasabb színvonalú ellátására. Tegnap a megyei tanács ipari osztálya munkaértekezleten tárgyalta a témában előterjesztett javaslatokat, észrevételeket, jelentéseket. Kukri Béla osztályvezető előadásában foglalkozott a kisiparosság társadalmilag hasznos termelő és szolgáltató munkájával. Képes enciklopédia Pénteken a Közgazdasági és Jogi Kiadó „Minerva” szerkesztősége bemutatta az újságíróknak -az idei könyvhétre készített új produktumát; a Minerva nagy képes enciklopédiát — pontosabban: az öt kötetre tervezett ^sorozat első albumát. ISyílt tanítási óra Az iskolanapok programjában a legtöbb helyet rendszerint a nyílt tanítási órák foglalják el. Olyan órák ezek, amikre bárki beülhet, aki kíváncsi a tanulók tudására. Tegnap délelőtt három szülő vett részt a szolnoki Ságvári körúti általános iskola VIII. c. osztályának nyílt számtanóráján. A VIII. c. számtan tagozatos osztály. A tanulók egy részét két évvel ezelőtt más iskolák viszonylag jobb számtano- sai közül válogatták össze. Fazekas Sándorné így foglalta össze véleményét: — Azért küldtük ide a gyereket, mert tudtuk, hogy itt magasabb szinten tanulják a számtant. A szolnoki Verseghy gimnáziumba jelentkezett, matematika —fizika tagozatra. Ügy gondoljuk, több eséllyel indul innen, mint a hagyományos osztályból. Félévben 4,9 volt a tanulmányi eredménye. A gimnázium után? Szeretnénk, ha egyetemre menne, olyan szakra, ahol a mate« matika—fizika tudásnak jelentősége van. — Én nem is vártam eny- nyit — vette át a szót Felt- ser Lajosné. — A gyerek nem tartozik a legkiválóbbak közé. Számtanból 4,1 volt az eredménye. Nem volt különösebb elképzelésünk, amikor ide Írattuk, de most már látom, hogy hasznos volt. Felvették a szolnoki vegyipari szakközépiskolába, ott jól tudja majd hasznosítani, amit itt tanult. — Azt hiszem, eleinte a középiskolában sem produkálnak ennyit — mondta Kocsis Sándorné. — Az én gyerekem korábban nem szerette a számtant, csak itt jött meg hozzá a kedve. Most már azt szokta mondogatni, nem is tudja mit kezdene, ha nem ide járna. —• Nem akarunk zseniket nevelni — mondta befejezésül Hajdú Ferenc tanár. — Az a célunk, hogy a matematikát szerető, értő diákok .kerüljenek ki az iskolánkból. B. A.
